�ltal�nos inform�ci�k a Ban�nr�l:

A Ban�n, latin nev�n "Musa paradisiaca", a tr�pusokon �l� l�gysz�r�, b�r sokszor fatermet� n�v�ny. Term�s�t - mely val�j�ban bogy�term�s - vil�gszerte fogyasztj�k. A Ban�n gy�m�lcse g�rbe, melynek oka, hogy a kis ban�nok (melyek m�g egyenesek) eredetileg a talaj fel� fejl�dnek, de igyekeznek a Nap fel� fordulni, emiatt megg�rb�lnek.

Az Eur�pai Uni� kidolgozta min�s�g�gyi szabv�ny�t a ban�nra vonatkoz�an. Ez sz�mos hiresztel�ssel szemben nem azt jelenti, hogy a ban�n nem lehet g�rbe. Az EU sajt�irod�ja szerint: "A tag�llamok felk�r�s�re a Bizotts�g min�s�gi szabv�nyokat dolgozott ki ban�nokra �s azokat 1994-ben elfogadt�k. Ezek a gy�m�lcs meg�t�l�s�nek el�seg�t�s�re szolg�lnak".

A ban�n gyorsan fejl�d� n�v�ny. N�veked�se sor�n t�rzse koncentrikus k�r�kben elhelyezked� lev�lh�velyekb�l alakul ki (ez a pszeudosz�r t�rzs). A ban�n n�v�ny �lete sor�n ak�r 40 lev�lh�vely-t�rzset is n�veszthet. Vir�gz�st�l sz�retig a fajt�t�l f�gg�en 80-180 nap telik el.

Az �retlen, z�lden szedett gy�m�lcs�t az �rt�kes�t�s hely�n ut��rlelik. A z�ld ban�n h�t�t�rol�sa 90-95% relat�v p�ratartalm� t�rben 11,5-14,5 �C h�m�rs�kleten 10-20 napig lehets�ges.

A legnagyobb ban�n�ltetv�nyek a K�z�p-Keleten �s D�l-Amerik�ban tal�lhat�ak, az un. "Ban�n K�zt�rsas�gokban", mint Costa Rica, Guatemala, Honduras, Ecuador, Panama, ahol az �llamok f� bev�tele a ban�n exportb�l sz�rmazik. Ecuador a vil�gels� a ban�n exportban. A ban�n a negyedik legfontosabb n�v�ny a vil�gon, a rizs, b�za �s kukorica ut�n.