FENG SHUI
    Bevezet�

A „feng” sz� jelent�se sz�l, a „shui” pedig v�z. E szavak hallat�n gondolhatunk a term�szetre, a l�that� �s l�thatatlan term�szeti er�kre, melyek folyton alak�tj�k k�rnyezet�nket, mint ahogyan tessz�k ezt mi is – �nmagunkkal �s a k�rnyezet�nkkel egyar�nt.

Az �vezredes feng shui tudom�nya m�r r�gen is a mindennapi �let r�sz�t k�pezte, �pp ez�rt, ha mai fejjel meg akarjuk �rteni a feng shui m�v�szet�t, tanulm�nyoznunk kell az �si elemek – fa, t�z, v�z, f�ld, f�m – egys�g�t, jelk�prendszer�t, a jin �s a jang szimb�lumok v�ltakoz�s�t, �p�t� vagy rombol� hat�s�t.

A rombol�s e jelk�prendszer szerint nem sz�ks�gszer�en rossz, hanem az �let szerves r�sze, mely f�nntartja az egyens�lyt, mint ahogy az elm�l�st k�veti az �let �s ford�tva. A feng shui nem egy manaps�g oly divatos „h�kuszp�kusz”, hanem els�sorban arra tan�t, hogy hogyan �lj�nk �sszhangban �nmagunkkal �s a vil�ggal. Mag�ban foglalja a k�nai asztrol�gi�t, az �t elem k�rforg�s�nak ismeret�t, az �si b�lcseleteket, a m�v�szetek k�l�nb�z� �gait, a kert- �s t�rgyrendez�st, a vir�gok szeretet�t, egysz�val egy olyan glob�lis tud�st, amely �vsz�zadokon �t kereszt�l t�pl�lja a mai kor ember�t.

Az �si b�lcsess�gek magyar�zz�k az emberi �let megismer�s�nek lehet�s�geit, az elemek �r�k�s harc�t, a jin �s jang szimbolik�j�t, az �vszakok, napszakok v�ltakoz�s�t �s minden ellent�tet, mely l�trehozza az egyens�lyi �llapotot.

A jin feh�rje �s a jang feket�je nem az egym�ssal szemben �ll� j� �s rossz (vonatkoztassunk el a kereszt�nys�gt�l), hanem az egym�st kieg�sz�t� eg�sz jelk�pe. A jin-jang mag�t az embert is jelenti, aki a keleti filoz�fia szerint szint�n a vil�gos �s a s�t�t er� kever�ke.

A jin �s a jang kapcsolatrendszer�ben minden �l� �s �lettelen k�rforg�s�t, egym�s oda-vissza hat�s�t kell figyelembe venni: minden kateg�ri�nak megfelel egy korszak, �vszak, napszak, sz�n stb.

I. e. 4000. k�r�lire tehetj�k azt az id�pontot, amikor K�n�ban megsz�letett a feng shui m�v�szete. Eredeti c�lja az volt, hogy a cs�sz�rnak megtal�lj�k a legmegfelel�bb temetkez�si helyet. Az uralkod�t - ak�rcsak az �si egyiptomiakn�l a piramisokban - nem mindegy, milyen �traval�val, cerem�ni�val k�s�rt�k �r�k nyugalomra. A t�lvil�gban val� hit, az �s�k tisztelete meghat�roz� jelent�s�g� a k�naikn�l, de fontos volt az uralkod�s sz�nhely�nek pontos kiv�laszt�sa is. A palot�k, pagod�k kialak�t�s�nak, helysz�n�nek meghat�roz�sakor a feng shui mesterek metafor�kban �rt�k le javaslataikat, figyelembe v�ve a f�ldrajzi adotts�gokat is. Ha j� helyre siker�lt fel�p�teni a palot�t, hossz�, b�k�s, j� korm�nyz�st biztos�tott az uralkod�nak. C�ljuk, hogy meg�llap�ts�k: a „z�ld s�rk�ny”, vagyis egy z�ldell� hegyvonulat a tervezett helyt�l keletre vagy nyugatra fekszik-e. A hegys�g nem jelent m�st, mint az elk�pelt s�rk�ny gerinc�t. Nyugaton ott van a feh�r tigris, mely m�r a dombokat, lank�sabb hegyeket jelenti. Ahol a k�t „l�ny” (hegy �s v�lgy, s�rk�ny �s tigris) �ssze�lelkezik, az a helysz�n a legalkalmasabb az �p�tkez�sre vagy temetkez�sre.

Egy rosszul kiv�lasztott f�ldrajzi adotts�g� ter�leten val� uralkod�s r�vid �s sok visz�llyal terhes lehet. A domborzati �s helyrajzi adotts�gok, valamint az �si k�nai mitol�gia, a m�v�szetek fontos alkot�elemei lehetnek a feng shui formaiskol�j�nak.

Az iskola Jang J�n-szang nev�hez k�thet�, aki cs�sz�ri tan�csad�k�nt alapjaiban dolgozta ki a feng shui m�v�szet�t, �s pergamenre is vitte azt. Egyik alapm�ve A s�rk�ny fel�breszt�s�nek m�v�szete. Tov�bbi m�vei pedig arr�l sz�lnak, hogy milyen m�dszerekkel keress�k a s�rk�ny barlangj�t, illetve hogyan tal�ljuk meg azt s�k vid�ken is.


     Bevezet� 2.

Itt a r�szletekre, illetve az �gi jelekre tev�dik a hangs�ly. Az ir�nyt�iskola atyja az orsz�got j�rva feljegyz�seket k�sz�tett, melyek alapj�n l�trehozta a nyolc h�z, illetve a h�rmas kapu rendszer�t. A feng shui tan�nak ir�nyt�iskol�j�ban a ji csing k�l�n�sen meghat�roz� lett. Ez egy olyan s�vokra osztott k�r, amelynek gy�r�je 36 r�szb�l �ll, mely tov�bbi r�szekre van tagolva 8-t�l 365-ig. Manaps�g m�r alig tesznek k�l�nbs�get a k�t nagy �gazat k�z�tt, de az ir�nyt�iskola olyan r�szletes, hogy el�tanulm�nyok n�lk�l nem �rthet�ek, �s hosszadalmas is jelent�s�k kiolvas�sa.

Pontos eredm�nyt akkor kapunk, ha az �p�tkez� szem�lyes param�tereit vessz�k figyelembe. Egy igazi feng shui szak�rt� soha nem hagyja figyelmen k�v�l az egy�b iskola –v�zi feng shui-tanait sem, mert �gy kaphat komplex elemz�st a lak�k�rnyezet megtervez�s�t�l a lak�k�rnyezet berendez�s�ig.

Mai vil�gunkban teh�t mind a r�szletes ir�nyt� iskola, mind pedig a m�r kiss� �don forma iskola is alkalmazhat�. A nyugati kult�r�kban magasod� hegyek helyett „�gig �r�” felh�karcol�k, foly�k helyett pedig kanyarg� utak jelk�peit, kapcsolatrendszer�t vizsg�ljuk.

    A j� �s a rossz energia: a csi �s a s�-csi

A feng shui alapelve szerint az energia �gy �ramlik, mint a testben a v�r. Eredeti jelent�se szerint: �leter�, „kozmikus l�legzet”, avagy csi. Nem csup�n az emberi energi�r�l van sz�, hanem a k�nai klt�r�ban a f�ld energi�j�r�l, ami p�rhuzamba �ll�that� m�s �si elnevez�sekkel, mint p�ld�ul a hindukn�l a „pr�na” vagy egzotikus n�pekn�l a „mana”. Ahogyan a f�ld energi�i is �r�k�s k�rforg�sban vannak, �gy az emberben �s k�rnyezet�ben �raml� csi is. A feng shui �s az akupunkt�ra egy �selvb�l fakad, mindkett� az energi�k �raml�s�nak tana.


T�sz�r�sokkal ingerlik a testben az akupunkt�r�s pontokat, �gy mozgatj�k a cs�t, mesters�gesen szab�lyozva a test energi�j�nak egyens�ly�t. A csi kering, ak�r a v�r, de �rkezik hozz�nk a f�ldb�l, a t�rgyak kisug�rz�s�b�l is. A l�nyeg az egyens�ly �s annak megtart�sa. Gondoljunk csak bele: ha az ember kimer�lt vagy beteg, felborul a szervezet energiah�ztart�sa, melyet meg kell „gy�gy�tani”, olyan ez, mint egy m�rleg, p�tolni kell az energiavesztes�get, hogy visszarendez�dj�n az egyens�ly. J�l kell �rezn�nk magunkat k�rnyezet�nkben, ez�rt �gy rendezz�k be, hogy min�l harmonikusabb, pihentet�bb legyen, �s abban szabadon �ramolhasson a csi.

De vigy�znunk kell, mert a csi – a j� energia - k�nnyen eloszlik, elf�jja a sz�l, ki�ramlik az ablakon. Negat�v hat�ssal lehetnek a cs�re a huzatos helyek vagy meredek lejt�k, a t�l �les sarkok, mert azok megzavarj�k a csi �raml�s�t.

A feng shui arra tan�t, hogyan gazd�lkodjunk az energi�val, mit hogyan rendezz�nk el a t�rben, hogy a legpozit�vabb, legharmonikusabb k�rnyezetet tudjuk magunk k�r� kialak�tani. Ha az energi�k szabadon tudnak �ramolni, az j� hat�ssal van a k�rnyezet�nkre, �s mi magunk is pozit�vabb �s kiegyens�lyozottabbak lehet�nk, ami szint�n visszahat a k�rnyezet�nkre.

A feng shui azt tan�tja, hogy mindennek van pozit�v �s negat�v oldala; ahogy van j� energia, �gy van rossz is. A j� ellent�te a s�-csi, a rossz energia, ami a betegs�get, szerencs�tlens�get jelent, mely megm�rgezi �let�nket.

Pr�b�ljuk meg kiiktatni vagy megv�ltoztatni k�zvetlen k�rnyezet�nkben a negat�v energi�kat hordoz� dolgokat, t�rgyakat. N�ha rendezz�k �t lak�sunkat, tiszt�tsuk meg a tereket �s dobjuk ki az �sszet�rt, nem haszn�latos t�rgyainkat. A feng shui szerint rossz hat�st keltenek az egyenes utak, csatorn�k, vas�ti s�nek, a templomtorony, a m�holdvev�, az �p�letek sarkai, minden, ami egyenes, f�mes jelleg� vagy �les. A k�naiak az�rt �p�tett�k h�zaikat felfel� �vel� sarokkal, mert azok elterelt�k pagod�ikr�l a negat�v hat�sokat, a s�-csi teh�t nem tudott rombolni az �let�kben.

A feng shui ir�nyt�vel meghat�rozhatjuk teh�t h�zunk, lak�sunk, szob�ink t�jol�s�t, �sszek�tve mindezeket asztrol�giai jegyekkel, melyek m�g r�szletesebb elemz�st biztos�tanak. Az ir�nyt� gy�r�iben l�thatunk m�g �veket, hangokat, bolyg�kat, asztrol�giai egy�tt�ll�sokat, az �t elemet, a jin �s a jang v�ltakoz�s�t. B�rhol is alkalmazzuk, a legfontosabb, hogy higgy�nk benne, mert csak �gy �ri el megfelel� hat�s�t.

    H�zunk �s a feng shui

Az ide�lis lak�k�rnyezet �s a j� feng shui el�r�se �rdek�ben els�dleges szempont a rendben tartott lak�s �s a rendezett k�rnyezet. Tudatosan kell �p�tkezn�nk �s meg�rizn�nk azt a rendet �s harm�ni�t, amelyet lak�sunk biztos�t nek�nk. Mindenki sz�m�ra nyomaszt� egy zs�folt, rendetlen lak�sban �lni, mert a sz�tdob�lt ruh�kat, az �tban l�v� b�torokat ker�lgetni nem egy felemel� �lm�ny. Egy cs�p�g� csap, let�rt kilincs, nyikorg� ajt� vagy padl� mind-mind rossz rezg�st rejt mag�ban, melyek negat�v energi�kat sug�roznak.

Mindenfajta negat�v energia rossz hat�ssal van r�nk, ezekt�l a benyom�sokt�l rosszkedv�ek lesz�nk, rendezetlenek lesznek a gondolataink, �s ak�r nyomaszt�ak is lehetnek a mindennapjaink –hogy m�r ezek fiziol�giai, pszichikai hat�sair�l ne is besz�lj�nk. (Term�szetesen a feng shui ebben is megold�st ny�jt.) Ha minden szempontot figyelembe vesz�nk, a feng shui tan�t�sait alapul v�ve, �s �gy rendezz�k be k�rnyezet�nket, hogy sz�p t�rgyakkal, b�torokkal vessz�k k�rbe magunkat, megfelel� sz�neket haszn�lva, az energi�k a javunkat szolg�lj�k majd.

     FENG SHUI - Gyerekszoba

Fontos, hogy a kis lak� otthonosan �rezze mag�t a lak�ter�ben, olykor el tudjon b�jni, de j�tszhasson is a szoba k�zep�n, ha ahhoz van kedve. A gyerekek sz�m�ra a j�t�k a legfontosabb – a j�t�k �ltal fejl�dnek, tanulnak, kifinomul a mozg�suk, gazdagodik a sz�k�szlet�k, a fant�zi�juk, nyitottabbak, k�nnyedebbek �s �letreval�bbak lesznek azokn�l a t�rsaikn�l, akikt�l valamilyen okn�l fogva megfosztott�k ezt a tev�kenys�get.

�rdekes, hogy egy lak�sban mindig a gyerek� a legkisebb szoba, nyilv�n, mert m�ret�b�l fakad�an jobban elf�r benne. Viszont ha belegondolunk abba, hogy mennyivel t�bbet mozog, mint a feln�ttek, ez a leoszt�s m�g furcsa is lehet. Azonban feln�ttk�zpont� vil�gunkban a gyerek marad a kisszob�ban, nincs m�s v�laszt�sa – akkor viszont lehet�leg v�lasszunk olyan lak�st, amelyben a gyerekszoba vil�gos, szell�ztethet�, �s az�rt nem egy pici od�.

A kicsi lurk�k fels�gter�lete pomp�zhat az els�dleges sz�nekben (k�k, piros, s�rga), de ha ezt t�l hars�nynak tartjuk, �rdemes ezek �rnyalataival �s a kevert sz�nekkel vari�lni. Halv�nyz�ld, vil�gosk�k, vil�goslila, narancss�rga, okker, m�lyva j� alapot k�pezhet – a vil�gosabb sz�nek felker�lhetnek a falra, a m�lyebbek, s�t�tebbek pedig megjelenhetnek f�gg�ny vagy �gytakar� form�j�ban. A p�rn�k is lehetnek �l�nkebb sz�n�ek. A sz�nyeg pedig j�, ha mint�s vagy k�z�psz�n�, semmik�ppen nem teljesen vil�gos. Amennyiben m�gis az, olyat v�lasszunk, ami mos�g�pben is moshat�.

Amikor m�r kamaszodik, komolyodik az ut�d, �rdemes �tv�ltani a szer�nyebb, visszafogottabb sz�nekre. A falra �gyis k�pek ker�lnek, de ha nem, akkor is lemoshat� tap�ta javallott, vagy m�r itt is alkalmazhat� az �tletes �s diz�jnos falimatrica.

A b�torok sz�ne is lehet sz�nes, de ha az sok, akkor legink�bb vil�gos. Szerkezet�k, st�lusuk term�szetesen fiatalos, k�nnyed legyen, ne pakoljunk be r�gi, nehezen mozd�that� szekr�nyeket.

A bej�ratt�l jobbra, k�z�pen ne helyezz�nk el lehet�leg semmilyen b�tort. Itt van a gyermekek b�guater�lete – ha ide s�lyos, nagy berendez�si t�rgyakat tesz�nk, megnehez�tj�k a fejl�d�st. Ink�bb tegy�nk k�peket a falra, vagy egy�b d�szt�rggyal dobjuk fel ezt a fel�letet.

Az �gyat �gy helyezz�k el, hogy a pici r�l�sson az ajt�ra, �s ne legyen huzatos helyen, a legjobb v�laszt�s az ajt�val szembeni egyik sarok lehet. A fekv�hely felett ne legyen gerenda vagy ferde tet�, nyomaszt�an hat.

Az �r�asztal lehet�s�g szerint n�jj�n egy�tt a gyermekkel, elhelyez�s�t tekintve pedig szint�n �gy forgassuk, hogy az asztaln�l �l� r�l�sson az ajt�ra. Az ablakra viszont ne ford�tsuk r� ett�l f�ggetlen�l se, mert a kisember �hatatlanul elkezd bambulni �s m�ris elkalandozott a fizik�t�l.

Helyezz�nk el t�rol�helyeket, polcokat is a szob�ba, legyen hova tenni a j�t�kokat, k�nyveket. Viszont ne zs�foljuk t�l a helyis�get, az ugr�l�shoz, mozg�shoz hely kell.

T�v�t, CD-lej�tsz�t ne nagyon tegy�nk a kisszob�ba az elektrom�gneses hat�st ker�lend�.

Ha gyermek�nk a haszn�lati t�rgyat m�sra haszn�lja, mint ami, �rdemes �tgondolni a berendez�st. Tal�n j�l r��rez arra, hogy valami nem j� helyen van. P�ld�ul ha folyamatosan az �gyban tanul, el�fordulhat, hogy ott az asztalnak kellene lennie.

     FENG SHUI - A h�l�szoba

Ez azonban nem csup�n a bels� lakberendez�s eszk�ze. T�mak�re nem korl�tozhat� csup�n az otthoni vagy irodai b�torokra �s azok elrendez�s�re. Mindazon�ltal a szab�lyos sz�gek, az ajt�k, ablakok elhelyez�se, bizonyos sz�nkombin�ci�k, a b�torok k�l�nb�z� elhelyez�se el�seg�theti vagy �ppen akad�lyozhatja a minden dolgot k�r�lvev�, alapvet� energia - m�s n�ven csi - �lland�, folyamatos �raml�s�t lak�hely�nk�n �s munkahely�nk�n egyar�nt.

Mivel az emberek �let�k egyharmad�t alv�ssal t�ltik, �s mivel a j�t�kony alv�s egyike a j� eg�szs�g legfontosabb jellemz�inek, �rdemes kiemelt figyelmet ford�tani h�l�szob�nk megtervez�s�re.

Fontos szem el�tt tartani, hogy a h�l�szob�ban nem mindenki visel pizsam�t, �gy azt c�lszer� puha k�rpit �s sz�nyeg egy�ttes�vel berendezni, amihez fab�tor t�rsul. A f�m t�lont�l durva �s kem�ny a h�l�szob�hoz. M�sik l�nyeges dolog, hogy meghat�rozzuk az �gy helyzet�t az ajt�hoz, ablakokhoz, falakhoz viszony�tva.

AJT�: A feng shui elm�lete szerint fontos, hogy azonnal, m�g az �gyb�l l�thassunk mindenkit, aki bel�p. Ha az ajt� az �gy fej�re vagy m�g� ny�lik, az ajt�b�l �raml�, er�s energia betegs�get okozhat.

ABLAK: Az �gyat csendes, biztons�gos �s huzatmentes helyre kell tenni. K�n�ban �gy hiszik, az ablak fel�l j�v� h�v�s �raml�s m�g az eg�szs�ges emberekn�l is fejf�j�shoz vezet. Akik k�nytelenek az �gyat az ablak k�zel�be tenni, a k�vetkez� �tmutat�ban n�mi seg�ts�get tal�lnak arra n�zve, milyen a megfelel� t�vols�g az �gy �s az ablak k�z�tt.

1.D�lkeletre n�z� ablak eset�n: 1 m�ter

2.�szaknyugatra n�z� ablak eset�n: 2 m�ter

3.Ablak, alatta f�t�berendez�ssel: 1 m�ter

4.Ablak, alatta l�gkondicion�l�val: 2 m�ter

5.�gy, baldachinszer� k�rf�gg�nnyel: 1 m�ter

6.�gy, baldachin n�lk�l: 2 m�ter

FALAK: Az �gyat lehet�leg �gy helyezz�k el, hogy az fejt�ml�j�val a falnak t�maszkodjon. Ez az ott alv�nak er�s �s biztons�gos cs�t biztos�t. Ha ez nem megoldhat�, akkor t�rekedj�nk arra, hogy �gyunk egyik oldal�val t�maszkodjon a falnak, �gy a falnak t�maszkod� oldal adhat biztons�g�rzetet. Semmik�pp ne tegy�k az �gyat a szoba k�zep�re! Ezt az elhelyez�st a feng shui lebeg�nek tartja, ami labilis l�gk�rt �s szorong�st eredm�nyez a h�l�szob�ban.

A h�l�szoba b�torzat�ban - gyakoris�g�t tekintve - az �gy ut�n a toalettasztal k�vetkezik. E t�rgy jelent�sk�r�t kiterjeszthetj�k a hagyom�nyos f�s�lk�d�asztalokra, az alacsony, fi�kos szekr�nyekre �s hasonl� b�torokra is.

TOALETTASZTALOK: Ezeket nem szabad k�zvetlen�l az �gy fej�n�l elhelyezni, mert megszak�thatj�k a szoba cs�j�nek �raml�s�t, �gy az nehezen jut az �gyban fekv� szem�lyig. A legt�bb pipereasztalhoz tartozik t�k�r. Ha ilyen, t�k�rrel ell�tott pipereasztalunk van, olyan ir�nyban helyezz�k el, hogy a t�k�r ne n�zzen az �gyra. Annak agressz�v energi�j�r�l ugyanis azt tartj�k, hogy befoly�solja az egy�n k�z�rzet�t, �s k�rt tesz a kapcsolatokban, ez�rt nem szabad, hogy az �gyban fekve l�ssuk t�k�rk�p�nket.

FEJT�ML�K: Azok sz�m�ra, akik eg�szen finomra k�v�nj�k hangolni h�l�szob�juk cs�j�t, lehet�s�g van arra, hogy saj�t elem�knek megfelel� fejt�ml�t v�lasszanak �gyukhoz. Saj�t elem�nk meghat�roz�sa t�bbf�lek�ppen is lehets�ges. Egyik legjellemz�bb m�dja a sz�let�si �v szerinti meghat�roz�s.

     FENG SHUI - A konyha �s az �tkez�

A KONYHA

M�r a legkor�bbi kult�r�kban is k�l�nleges jelent�s�g� helynek sz�m�tott, hiszen itt dolgozt�k fel a gyakran sz�k�s hozz�val�kat az ott lak�k sz�m�ra. (A magyar n�pi kult�r�ban az is k�ztudott t�ny, hogy ez volt a lak�s sz�ve, itt j�tt �ssze a csal�d.) A feng shui elm�lete szerint is a konyha az egyik legjelent�sebb otthoni helyis�g. A konyha egy h�ztart�s eg�szs�g�t �s j�l�t�t szimboliz�lja, egyben az �leter� k�zpontja. Testi-lelki eg�szs�g�nk szempontj�b�l igen fontos, hogy milyen �teleket fogyasztunk. A szak�csnak egy t�gas, j�l megvil�g�tott �s leveg�s helyen kell dolgoznia. A berendez�sn�l fontos, hogy ne csup�n a moderns�gre t�rekedj�nk, mert a hipermodern konyha ugyan leny�g�z� l�tv�ny, de nem biztos, hogy f�zni is olyan kellemes benne.

T�ZHELY: A t�zhely a konyha legfontosabb eleme, mert itt k�sz�l a csal�d sz�m�ra a t�pl�l�k. Nem szabad, hogy a szak�csot b�rmilyen zavar� k�rnyezeti hat�sok �rj�k, mert ez cs�kkenti cs�j�t, ideges lesz �s elronthatja az �telt is. A t�zhelyet a fentiek miatt �gy kell elhelyezni, hogy aki a f�z, az r�l�sson az ajt�ra, hogy munka k�zben mindig tudja �rz�kelni, ha valaki bej�n. J�l megk�zel�thet� helyre kell �ll�tani, mert egy sarokba be�kelve g�tolni fogja a mozg�st �s a csi�raml�st, cs�kkenteni fogja az �tel min�s�g�t, ez�ltal �rt az eg�szs�gnek, gazdags�gnak, karriernek �s a csal�d tagjai k�zti kapcsolatnak.

MOSOGAT�: R�gen nem volt szok�s a t�zhely k�zel�ben mosogatni, a tisztogat�s a patakn�l zajlott, �gy a t�zet �s vizet jelk�pez� k�t ellent�tes elem elk�l�n�lt egym�st�l. A modern konyha azonban egy helyis�gbe hozza a kett�t. Ide�lis k�r�lm�nyek k�z�tt a mosogat�t �s a t�zhelyet 1-2 m�ter v�lasztja el egym�st�l. Ez lehet a felszolg�l�shoz sz�ks�ges ter�let, konyhapult vagy k�zt�k elhelyezked�, szigetszer� konyhar�sz. Ha ez a k�t elem - t�z �s v�z - t�l k�zel ker�l egym�shoz, diszharm�ni�t teremtenek, veszeked�st, acsarkod�st, t�lzott s�rt�d�kenys�get sz�lnek.

KONYHAB�TOR: A t�zhely �s mosogat� �ltal k�pviselt k�t ellent�tes elem k�zt egyens�lyt teremthet a faelem jelk�pes megjelen�t�se. T�rekedj�nk teh�t arra, hogy min�l t�bb term�szetes anyagot haszn�ljunk, szemben a kr�mozott vagy rozsdamentes ac�lb�l k�sz�lt elemekkel. A konyhab�tor ink�bb z�rt, mint nyitott szekr�nyekb�l �lljon. Ha m�gis nyitott polcokon t�rolunk, igyekezz�nk mindig rendet tartani, �s a polcok �leire helyezz�nk csipk�t vagy polccs�kot.

H�T�SZEKR�NY: Nem szabad k�zvetlen�l a t�zhelyre n�znie, vagy annak szomsz�ds�g�ban �llnia, mert a hideget k�pviseli, teh�t ellent�tes elemek. Elhelyezhet� azonban a mosogat� k�zel�ben, mivel ugyanazon elemhez tartoznak, �s �gy praktikusan meg is k�nny�ti az �lelmiszer tiszt�t�s�t a h�t�b�l val� kiv�tel ut�n. Ide�lis k�r�lm�nyek k�z�tt h�romsz�get form�l a t�zhellyel �s a mosogat�val.

AZ �TKEZ�

Ha lehet�s�g van r�, az �tkez�s sz�ntere ne a konyha, hanem egy m�sik helyis�g legyen, ahol nincsenek szem el�tt a konyhai eszk�z�k, �s ahol a f�z�s sor�n felhalmozott mosatlan nem zavarja az �tkez�s meghitt r�tus�t. Sok otthonban - k�l�n�sen lak�sok eset�n - nincs k�l�n, kimondottan erre a c�lra kijel�lt helyis�g. Ha k�nytelenek vagyunk a konyh�ban �tkezni, akkor �gyelj�nk arra, hogy a f�z�s befejezt�vel a helyis�g hangulata kiss� megv�ltozzon, nyugodtabb legyen. Lehet�s�g szerint c�lszer� a nappalinak a konyh�hoz k�zel es� r�sz�t kijel�lni �tkez�nek. De vigy�zzunk, mert ha ez t�l k�zel esik a bej�rati ajt�hoz, tudat alatt arra k�sztetheti az �tkez� szem�lyeket, hogy gyorsan bekapjanak mindent, �s r�gt�n menjenek is el.

B�TOROK: T�gas, nyitott t�rs�get alak�tsunk ki - ez a b�s�g �rzet�t kelti. A t�l nagy asztal, zs�folt berendez�s megakad�lyozza, hogy pozit�v csi t�ltse ki a teret, ugyanakkor a negat�v cs�t arra k�szteti, hogy ott id�zz�n, rontva ezzel az �tkez�s �lvezet�t. Fontos, hogy term�szetes, nat�r anyag� b�torok vegyenek k�r�l. Ker�lni kell a f�mek �s a gyors�tkez�-hangulat� berendez�s haszn�lat�t.

ASZTAL ELRENDEZ�SE, FORM�JA: Az ajt�nak h�ttal l�v� sz�k a legbalszerencs�sebb hely, mivel az ott �l�t meglepheti a helyis�gbe v�ratlanul bel�p� szem�ly. A hely negat�v hat�s�t cs�kkenthetj�k a konyh�kn�l m�r eml�tett, szemk�zti falra f�ggesztett t�k�rrel. A legjobb hely a falnak t�maszkod�, bej�rat fel� n�z� sz�k, amit a k�nai csal�dokban a legid�sebbnek aj�nlanak fel.

Az asztal form�ja �rulkodhat vend�gl�t� szok�sainkr�l, illetve, hogy milyen hangulat uralkodik az �tkez�ben. Kerek asztal mellett cseveg�s partira, oldottabb, bar�ti egy�ttl�tre sz�m�thatunk. A n�gysz�glet�, t�glalap alak� asztal nyugalmas, kom�tos �tkez�st sejtet.

Az eddig t�rgyalt elhelyez�si tan�csok sok esetben - f�leg a v�rosi lak�sok apr� f�z�f�lk�in�l - szinte megval�s�thatatlanok. Ilyenkor legfeljebb azt tehetj�k, hogy amit lehet, megv�ltoztatunk, nem zs�foljuk tele mindenf�l�vel, �s a helyis�get mindig tiszt�n tartjuk. A kedvez�tlen elhelyez�si lehet�s�geken valamelyest jav�thatunk t�k�rrel �s krist�lyg�mbbel is. P�ld�ul ha f�z�skor az ajt�nak h�tat kell ford�tanunk, akasszunk magunk el� t�kr�z�d� fel�let� ed�nyeket, vagy f�ggessz�nk t�kr�t a f�z�lap f�l�, �gy nem �r meglepet�sk�nt, ha valaki bel�p a konyh�ba. A sz�k�s elrendez�sb�l ad�d� hi�nyoss�gokat lehet m�rs�kelni egy, a konyhaajt� f�l� felakasztott krist�lyg�mb seg�ts�g�vel, ami a keletkez� negat�v energi�t sz�tsz�rja, elt�r�ti.

     FENG SHUI - A nappali

Ez�ltal ugyanis r�gt�n a kikapcsol�d�sra hangol�dunk, a laz�t�sra, nyugalomra. A nappali legyen harmonikus, bar�ts�gos, mert itt t�ltj�k id�nk nagy r�sz�t, �s itt fogadjuk a vend�geket.

A kanap�t lehet�leg az egyik falhoz helyezz�k, akkor kell�k�ppen v�dve van �s onnan jobb esetben bel�tjuk a szob�t. Ha a t�rben �ll, akkor pedig valamit tegy�nk m�g� vagy mell�, hogy kicsit stabiliz�ljuk a helyzet�t optikailag is. Egy polcocska, egy nagy n�v�ny megfelel� megold�s lehet.

�gyelj�nk a kell� mennyis�g� f�nyforr�sra, j�, ha tudjuk vari�lni a k�l�nb�z� f�nyer�ss�get, a megvil�g�tott helyeket – t�bbf�le hangulatot var�zsolhatunk �ltala. A szoban�v�nyek is seg�tenek a harmoniz�l�sban, �rdemes felf�ggeszteni n�h�nyat, egy-egy nagyobb darabot beszerezni, ha van hozz� megfelel� ter�nk.

A nappaliban �rdemes kellemes meleget biztos�tani. Ne f�zzunk, akkor nem tudunk felt�lt�dni, kikapcsol�dni sem.

A feng shui mesterei azt aj�nlj�k, hogy nappalinkat lekerek�tett sark� b�torzattal �s sz�nyegekkel rendezz�k be, egyr�szt, mert a kerek forma a p�nz szimb�luma, m�sr�szt, mert �gy kiker�lhet�k az �les sz�gek, amit s�nak neveznek. Ezek az �les kisz�gell�sek �gynevezett m�rgezett nyilak, melyek negat�v energi�t tartalmaznak, �gy �rthet�, hogy minden feng shui mester amellett kardoskodik, hogy ha van r� m�d, semleges�ts�k ezeket. A sa energi�j�t blokkolhatjuk, ha a sz�gletek el� valamilyen b�tort vagy egy nagyobb n�v�nyt, cserepes vir�got helyez�nk.

B�toraink elhelyez�sekor figyelj�nk arra is, hogy azok tompasz�get z�rjanak be egym�ssal, ezzel is cs�kkentve az esetleges s�k sz�m�t. J�, ha kerek vagy ov�lis asztalok mellett �l�nk, mert ezek az alakzatok seg�tik a t�rsalg�st. Ha sz�gletes asztalunk van, azt lefedhetj�k egy ter�t�vel. A t�v�k�sz�l�ket igyekezz�nk valahogyan belemosni a k�rnyezetbe, hogy ha ki van kapcsolva, ne uralja t�ls�gosan a nappali ter�t, l�ny�t semleges�thetj�k k�r�je rakott szoban�v�nyekkel, d�szt�rgyakkal.

Fontos, hogy a nappaliban ne haszn�ljunk be�p�tett b�torokat, mert ez id�vel rutinos, unalmas, egyhang� �letet eredm�nyez. Ink�bb t�bb, k�nnyen mozd�that� polccal, kom�ddal osszuk a teret. Egy szekr�ny m�g megfelel� lehet, azonban a szekr�nysort is jobb ker�lni – �ltal�ban egy falon f�r el csak, �vtizedekig ugyanabban az elrendez�sben.

Ha a nappalink s�llyesztett, figyelj�nk arra, hogy az odavezet� l�pcs� j�l l�that� legyen – ak�r n�v�nyekkel, ak�r a burkolat mint�j�val is jelezhet� a szintk�l�nbs�g.

Sz�nek �s d�szt�rgyak tekintet�ben t�rekedj�nk arra, hogy sz�munkra kellemesek, tetszet�sek legyenek. Sz�nben a vil�gos, az �l�nk �s a pasztell lehet el�ny�s, a t�rgyak mennyis�g�t �s min�s�g�t tekintve pedig, amelyek illenek b�torainkhoz, st�lusunkhoz �s az ar�nyokhoz is.

    Szerencs�s n�v�nyek a feng shuiban

N�v�nyek az irod�ban

Irod�nk d�lkeleti r�sz�n helyezz�nk el szerencsehoz� n�v�nyeket! A d�lkeleti ter�let az anyagi javak�rt felel�s. A n�v�nynek mindenk�ppen a sok p�nzt kell szimboliz�lnia, �gy levelei legyenek vastagok, kerek alak�ak.

Min�l t�bb levele van, ann�l t�bb p�nzt hoz. Azonban el kell ker�lni a hegyes, t�sk�s n�v�nyeket (f�k�nt a kaktuszt!), hiszen ezek levelei olyanok ak�r a m�rgez� nyilak, a teret megt�ltik negat�v energi�val �s balszerencs�t hoznak.

Sz�raz-, m�- vagy �l�vir�g?

Ha �l� n�v�nyt nem tudunk elhelyezni, semmik�ppen ne v�lasszunk sz�razvir�got. A sz�razvir�g egykor �l� volt, kisz�r�tva azonban "halott energi�t" sug�roz. Helyette �rdemes m�vir�got haszn�lni, mely sokszor jobb is, mint az �l�.

Az �l� vir�g gondoskod�st ig�nyel. Ha elsz�rad, bes�rgul, megbetegszik, m�r nem hoz szerencs�t. A m�vir�got azonban elegend� n�ha letakar�tani, s biztos sikert hoz.

J�, vagy rossz a kaktusz?

A Feng shui kedvel�i sokszor olvashattak a hegyes, t�sk�s level� n�v�nyek rossz hat�sair�l. Azonban nem szabad megfeledkezni arr�l, hogy mindennek megvan a maga helye.

Egy sepr�, ha a lak�sban szem el�tt van, negat�v energi�t sug�roz, ha azonban est�re kiteszz�k az ajt� el�, t�vol tartja a bet�r�ket.

A kaktusz is hasonl�k�ppen m�k�dik; a lak�sban nem szerencs�s, az udvaron, a bej�ratt�l megfelel� t�vols�gban azonban v�delmet ny�jt.

A f�rd�szoba ugyan�gy a lak�s fontos helys�ge, mint b�rmely m�s szoba. �ppen ez�rt �gyelni kell a sz�nv�laszt�sra, a berendez�sre is. A legt�bb v�z ebben a helys�gben tal�lhat�, s a v�z a v�rkering�st, az anyagiakat jelk�pezi. Ugyanakkor a v�z a lefoly�kon kereszt�l el is folyik (�gy szimbolikusan a p�nzzel is ez t�rt�nik), teh�t nem szabad a sz�munkra fontos ter�leteken (eg�szs�g, p�nz, szerelem, stb.) elhelyezni.

A f�rd�szoba elhelyez�se:

Fontos, hogy ne a sz�munkra fontos ter�leteken helyezkedjen el
Ne legyen a bej�rati ajt�val szemben
Soha ne ny�ljon konyh�b�l, nappalib�l, h�l�szob�b�l vagy az �tkez�b�l

Sok helyen a toalett is a f�rd�szob�ban kap helyet, ez azonban a Feng shui szerint nem c�lszer� elrendez�s. Ha nincs lehet�s�g teljes lev�laszt�sra, akkor jelk�pesen v�lasszuk el egy f�gg�nnyel, vagy m�s t�relv�laszt�val. A toalett mindig az ajt�t�l legt�volabbi ponton helyezkedjen el. Ha az ajt�val szemben �ll, akkor f�ggessz�nk egy sz�lcseng�t a k�zte �s az ajt� k�z�tti ter�letre.

A f�rd�szob�ban c�lszer� vil�gos sz�neket haszn�lni, feh�ret vagy k�ket. A toalett fedel�t mindig tartsuk lecsukva, s term�szetesen az ajt� se maradjon nyitva. Ha bej�rati ajt�val szemben helyezkedik el, az ajt� k�ls� oldal�n helyezz�nk el egy homor� bagua t�kr�t.

Ha rossz ter�letre esik a f�rd�szoba

A f�rd�szob�ban soha ne helyezz�nk el olyan sz�n� text�li�kat, melyek nem harmoniz�lnak a v�z elemmel (pl. ker�lj�k a t�z elem piros �s bord� sz�neit). Ha a f�rd�szoba rossz ter�letre esik, nem szabad azt tov�bb er�s�teni. P�ldak�nt, ha a f�rd� a szerelem ter�let�re esik, nem szabad sz�vekkel, szerelmi szimb�lumokkal tov�bb er�s�teni, hiszen azzal a negat�v energi�t fokozzuk. Ehelyett a nappaliban, vagy a h�l�ban er�s�ts�k ezt a ter�letet, a f�rd�szob�ban pedig nap k�zben z�rjuk le a lefoly�kat.

Kell�kek a f�rd�szob�ban

A t�k�r a f�rd�szoba egyik legfontosabb kell�ke. Fontos, hogy ne legyen t�r�tt, s�r�lt, vagy grav�rozott. �gy helyezz�k el a falon, hogy hajol�s n�lk�l is k�nyelmesen l�ssuk magunkat benne. A falon k�v�l elhelyezked� cs�veket le kell burkolni, s biztos�tani kell a helys�g j� szell�z�s�t.


////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////

Amit mindig is tudni akartunk a sz�nekr�l

Alapfogalmak

Sz�n �s jellemz�i

Sz�neket, sz�nes t�rgyakat n�zve az els�, ami megragad benn�nket, a sz�n jellege, vagyis a sz�nezete. A falev�l z�ldje, a t�z v�r�se, a napraforg� s�rg�ja, az �g k�kje a sz�n f� karakter�ben k�l�nb�zik egym�st�l. A sz�nek e legfontosabb jellemz�je z�rt k�rben, (folytonos �tmenetben) rendezhet� el, ami a teljess�g �s t�k�letess�g k�pzet�t kelti benn�nk.

Minden sz�nnek tov�bbi v�ltozatai lehetnek: pl. a v�r�snek sz�mtalan �tmeneti �rnyalata van a ragyog� sz�ness�g �s a semleges sz�ntelens�g -feh�r, fekete, sz�rke- k�z�tt: ez a tel�tetts�gi sk�la. A harmadik dimenzi�ban pedig a s�t�t �s vil�gos k�z�tt v�ltozik az �rnyalat, vagyis l�tezik egy vil�goss�gi sk�l�ja is.

A legtiszt�bb sz�neknek maguknak is van saj�t vil�goss�guk, vagyis pl. a tiszta s�rga vil�gosabb sz�n, mint a tiszta k�k.

Sz�n �s l�t�s

Hajlamosak vagyunk azt hinni, a sz�nek t�l�nk f�ggetlen�l l�teznek a vil�gban, de ez nem �gy van: a sz�n a szem�nkben �s fej�nkben keletkezik, vagyis „csak” �rzet. Minden, amit tapasztalunk a sz�nek vil�g�ban az az agyunkban l�trej�v� tudattartalom.

A sz�n soha nem �ll �nmag�ban, kiz�r�lag viszony�t�sban �l: mindig vannak mellette m�s sz�nek (h�tt�r, mint�zat) mindig egy�tt j�r vele a f�ny �s �rny�k. A szomsz�dos sz�nek pedig m�dos�tj�k -er�s�tik vagy gyeng�tik- egym�st, illuzi�kat �s ut�k�peket hozhatnak l�tre, �s egy�b meglep� jelens�geket, att�l f�gg�en hogyan rendezz�k el �ket.

A kontraszt-hat�sok meggy�z�en mutatj�k, mekkora jelent�s�ge van, hogy egy sz�nfoltot milyen h�tt�r vesz k�r�l. A folt k�l�nb�z� k�rnyezetben k�pes megv�ltozni, illetve hasonl� jelens�g j�tsz�dik le a sz�ntelen, de s�t�t �s vil�gos foltokkal is.

A szem m�k�d�s�hez - a l�t�shoz - sok f�nyre van sz�ks�g�nk, de maga a f�ny is lehet sz�nes. Az �vszakok, napszakok v�ltakoz�sa, a bels� t�rben a mesters�ges f�nyforr�sok k�l�nf�le sz�n� f�nyeket vet�tenek k�r�nk, �s ezek a t�rgyak sz�neit is m�dos�tj�k.

Amikor sz�neket (sz�nes t�rgyakat, fest�keket) v�lasztunk, gondoljunk arra is, milyen h�tt�r el�, milyen k�rnyezetbe �s milyen megvil�g�t�sba fogjuk elhelyezni azokat.


Sz�n �s �lm�ny

A sz�n�lm�ny - mely �rzet �s tudattartalom, - hat�ssal van lelkivil�gunkra is. A sz�nek haszn�lata �s �lvezete egyid�s az emberi kult�r�val, eszk�ze a m�v�szeteknek �s a k�pi kommunik�ci�nak.

A sz�nekhez f�z�d� �rzelmek �s tudattartalmak az emberi t�rzs- �s egyedfejl�d�s sor�n alakultak ki, s b�r f�ggenek a kult�r�t�l is, benn�k m�gis bizonyos �lland�s�g tapasztalhat�. A sz�nasszoci�ci� eml�kk�pek �s term�szeti el�k�pek nyom�n keletkezik, �s csak ritk�n tudatos. A v�r�s �s a barna a f�ld k�zels�g�t, az �letet jelenti, de a v�r�s jelezhet vesz�lyt is. A z�ld nem hordoz fenyeget�st, t�bbnyire a veget�ci�val kapcsoljuk �ssze. A k�k anyagtalan, t�voli, mint az �g.

A sz�neket k�nnyen csoportos�tjuk a „hideg-meleg” tulajdons�g szerint. Az ember kor�n megtanulta, hogy a t�z, a v�r sz�ne 'meleg', a veget�ci� �s a v�z 'hideg'.

Minden sz�nhez kapcsolhat� pozit�v �s negat�v jelent�s is, - de a meg�t�l�st befoly�solni alig tudjuk, mert az nemcsak a sz�nt�l, a hordoz� t�rgyt�l, anyag�t�l, �s k�rnyezet�nek harm�ni�j�t�l f�gg, hanem a szeml�l� karakter�t�l, pillanatnyi hangulat�t�l, kor�bbi �lm�nyeit�l, preferenci�j�t�l, �letkor�t�l, m�velts�g�t�l, de ak�r m�s t�nyez�kt�l is.

A sz�nek jelent�se az�rt sem egy�rtelm�, mert „�nmag�ban val�” sz�n nincs. Amikor azt mondj�k, hogy pl. a s�rga valamit jelent, akkor az csak laborat�riumi k�r�lm�nyek k�z�tt igaz. L�tv�nya, hat�sa �s jelent�se f�gg att�l, hogy milyen sz�n van k�r�l�tte, milyen anyag hordozza, mekkora fel�leten l�tjuk, hogyan van megvil�g�tva, stb.

Az emberek viszonya a sz�nekhez abban is megnyilv�nul, hogy milyen sz�neket kedvelnek. Az eur�pai kult�r�ban a feln�ttek t�bbs�ge a hideg sz�neket prefer�lja, legjobban a k�ket. A gyerekek �s az id�sek ink�bb a meleg sz�neket (v�r�s, s�rga) szeretik. A sz�npreferencia kism�rt�kben v�ltozik m�g nemek szerint, az iskol�zotts�gt�l, divatt�l, s�t bizonyos betegs�gekt�l f�gg�en is. A sz�nkedvel�st azonban nem „h�zhatjuk r�” mindenre, t�bbnyire nem is szoktuk: valaki szeretheti mondjuk a z�ldet, de nem biztos, hogy j�l �ll neki a z�ld ruha, vagy nem �rezn� j�l mag�t, ha egy eg�sz szob�t csupa z�ld t�rggyal rendezne be. Az sem szerencs�s, ha kiz�r�lag saj�t kedvenc sz�n�nk hat�rozza meg v�laszt�sunkat, a sz�nkedvel�s csak egy a sz�mos szempont k�z�tt, amit �rdemes figyelembe venn�nk.

A sz�nharm�nia egyike a legfontosabb ilyen szempontoknak. Ha k�t vagy t�bb sz�nes t�rgyat egym�s k�zel�be helyez�nk, a sz�nharm�nia (vagy sz�nkompozici�s) elvek ismerete nagyon hasznos lesz a sz�munkra. A harm�nia a sz�nek k�z�tti 'rend', vagyis olyan �rnyalatok egy�ttese, amelyek valamilyen elv szerint rendez�dnek. (Lehet ellent�tes sz�nekb�l, szomsz�dos sz�nekb�l, s�t egyetlen sz�n k�l�nb�z� t�nusaib�l is harm�nikus sz�negy�tteseket l�trehozni.) Ha ismer�nk n�h�ny tr�kk�t, ut�na csak fant�zi�nkon m�lik, milyen rendet tal�lunk ki, mely sz�nekb�l kiindulva v�logatjuk �ssze a harm�ni�kat.

A harm�nia mellett a m�sik sz�nkompozici�s elv a sz�nkontraszt, mely a hangs�lyoz�s, kiemel�s legjobb eszk�ze. Term�szetesen sohasem �nmag�ban, mindig m�s sz�nekkel egy�tt lehet csak egy sz�n kontrasztos, �s ennek ereje f�gg a sz�nfolt fel�leti m�ret�t�l is. Kiemel�, hangs�lyoz� szerepre alkalmas lehet egy karakteres sz�n� k�rpit, egy b�tor, egy fontos t�rgy.

A k�l�nf�le sz�nhangulatok mindig valamilyen harm�nia-rendben, sz�nek �sszhangj�ban val�sulnak meg, melyet kiemelhet egy-egy kisebb, kontrasztos sz�nelem. Sz�nhangulatot sz�zf�l�t is kital�lhatunk, lehet pl. der�s, nyugodt, vid�m, akt�v, romantikus, klasszikus, gyermeki, friss, tiszta, term�szetes, f�ldk�zeli, �don, semleges, intellektu�lis, eleg�ns, buja, titokzatos, stb.


Sz�n �s t�r

A sz�n hat�sa �s hangulata a sz�nes fel�let m�ret�t�l �s t�ri elhelyezked�s�t�l is f�gg, ez�rt nem mindegy, hogy v�lasztott sz�n�nket hol helyezz�k el: egy nagy szoba minden fal�t �s mennyezet�t festj�k be vele, egy sz�nyeg viseli, vagy egy apr� ker�mia hordozza.

�ltal�noss�gban azt mondhatjuk, hogy menn�l nagyobb a fel�let, ann�l t�rtebb (kev�sb� �l�nk) legyen rajta a sz�n. Egy bels�t�r falainak sz�ne tulajdonk�ppen mindennek a h�ttere, ami a t�rben elhelyezkedik: ha a fal er�s �s tel�tett sz�n�, el�tte �s benne minden m�s tomp�nak t�nik, vagy ami m�g rosszabb, vibr�l a t�rgyak kont�rja, hat�ra ment�n. Szem�nknek is �rt, mert az er�s sz�n a nagy fel�leten, -a h�tt�rben,- kif�rasztja a retina sz�n�rz�kel� sejtjeit. Tudnunk kell, hogy m�s a sz�n hat�sa egy k�rtya m�ret� lapon, mint ugyanaz a sz�n t�bb n�gyzetm�teren: az ut�bbi sokkal teltebb, er�sebb �rnyalatnak l�tszik.

A v�laszthat� sz�neket az a tev�kenys�g is meghat�rozza, amit abban a t�rben v�gezni fogunk, vagyis a t�r funkci�ja. M�s-m�s sz�nhangulat k�v�nkozik az �tkez�s, alv�s, munka, vagy a rekre�ci� tereibe. A tev�kenys�geknek rendszerint megfelel egy-egy sz�nhangulat, ezeket a '„p�rokat” kell �sszev�logatnunk, mik�zben sz�neket keres�nk.

Nem lehet el�gg� hangs�lyozni, hogy a f�nynek mekkora szerepe van mindenben, ami sz�nnel kapcsolatos: a sz�n �s a f�ny elv�laszthatatlanok. A mesters�ges f�nyforr�sok sz�ne, elhelyez�se, a vil�g�t�s ir�nya, sz�rt vagy �les jellege meg tudja v�ltoztatni a sz�nek �sszhangj�t �s hangulat�t - jav�thatja, de el is ronthatja! A term�szetes f�nyre is igaz ez, �s itt m�g a t�jol�s is k�zrej�tszik. A k�l�nboz� �gt�jak fel�l m�s t�nus� sz�nes f�nyek �rkeznek, �s ami egy d�lre n�z� t�rben kellemes sz�n, nem biztos, hogy az �szakiban is az.

A sz�nek t�r�rzetm�dos�t� hat�s�t ismerve virtu�lisan n�velhetj�k vagy cs�kkenthetj�k a t�r valamelyik kiterjed�s�t. A t�l nagy belmagass�g cs�kkenthet� egy s�t�tebb, teltebb vagy melegebb sz�nnel, egy rossz ar�ny� helyis�gben a sz�nnel valamelyest korrig�lhatjuk a t�r ar�nyait, legal�bbis annak „�rzet�t”.

A hideg �s vil�gos sz�nek (k�k, z�ld, lil�sk�k) passz�vak �s t�volodni l�tszanak - ezekkel tudjuk „t�g�tani” a teret. A meleg sz�nek akt�vak �s k�zeled�ek: a s�rga, v�r�s, barna, r�zsasz�n, ha a falakon, vagy kisebb t�rgyakon vesz k�r�l benn�nket, bar�ts�gos „kuck�” �rzet�t kelti, m�g ha az a t�r t�gas is.

�s v�g�l egy meghat�roz� t�nyez�: az anyag. K�pzelj�k el, �s ha lehet n�zz�k meg valahol kedvenc sz�n�nket k�l�nf�le anyagokon: puha vagy f�nyes textileken, csillog� �vegen, matt pap�ron, kopott f�n, patin�s f�mfel�leten, vagy egy m�anyagfest�kkel bevont falon - hat�suk meglep�en elt�r� lesz.

Az �rnyaltok sokas�ga, a f�nyek �s az anyagok sokf�les�ge, �s mindezek kombin�ci�i szinte v�gtelen lehet�s�g�t engedik a sz�nekkel val� kis�rletez�snek �s a kreat�v j�t�knak.

Az alapasz�nek palett�ja

Amikor sz�neket v�logatunk, az egyik vez�rfonal az alapsz�n, majd ennek v�ltozatai �s �rnyalatai. Vegy�k most sorra ezeket, �s n�zz�k, mit 'mondanak' nek�nk az alapsz�nek, ha nagy fel�leten (az eg�sz falat �s mennyezetet bebor�tva) l�tjuk, �s mit, ha kisebb t�rgyakon jelennek meg. Hogyan m�dosul a sz�n karaktere �s ezzel egy�tt t�rhat�sa, ha nem a tiszta, hanem a t�rtebb, vil�gosabb, vagy s�t�tebb v�ltozatait alkalmazzuk. Hogyan 'viselkedik' a sz�n m�s sz�nek jelenl�t�ben, melyikhez milyen �rnyalatokat �rdemes t�rs�tani? Mindezt a val�s�gban kipr�b�lni el�g neh�z, de az apr� �br�k seg�thetnek elk�pzelni. A fant�zia mellett sok-sok megval�sult p�lda a magazinokban, pr�b�lgat�s �s �s egy kis 'elm�let' mindenkinek hasznos lehet a sz�ntervez�sben.

Tudnunk kell azt is, hogy az �sszbenyom�st v�g�l a sz�nes fel�letek ar�nya, a t�rgyak anyaga, �s a t�r megvil�g�t�sa d�nti el. Igen csak sokf�le dologra kell egyszerre gondolni, amikor a palett�hoz ny�lunk.

1. Feh�r

A feh�r a t�k�letes h�tt�r. Semleges, �s minden sz�n - �l�nk �s t�rt, vil�gos �s s�t�t - sz�m�ra megfelel� keret. Att�l azonban �vakodjunk, hogy egy t�rben minden csupa feh�r legyen: k�nnyen k�rh�zi hangulatot teremthet�nk, hacsak nem tudunk k�l�nleges anyagokat, luxusmin�s�g� t�rgyakat beszerezni. A nagy, t�rtfeh�r (ekr�) fel�let is eleg�ns, �s sokkal befogad�bb m�s sz�nek ir�nt, mint a steril, hideg h�feh�r.

A feh�r j�r�fel�let, mint a h�, szinte megemeli a teret, de kiss� bizonytalann� is teheti, hiszen ritka, hogy a f�ny a l�bunk al�l j�jj�n. Persze csak a k�nnyen tiszt�that� anyagok (ker�mia, k�) j�hetnek sz�ba erre a c�lra.

Kisebb t�rgyak sz�m�ra (textilek, b�tortestek) a feh�r mindig eleg�ns, - aki b�tortalan a sz�nv�laszt�s�ban, nyugodtan b�zza mag�t a feh�rre, ezt nem lehet elrontani.

2. Fekete

A fekete h�tt�r k�l�n�sen az er�s, meleg sz�nek sz�m�ra ide�lis, ezek a sz�nek val�s�ggal izzanak a fekete h�tt�r el�tt. Ezen t�l azonban nem sok j�t lehet mondani a fekete t�rr�l. Asszoci�ci�s tartalma nagyon negat�v, melyet csak a rendk�v�l finom anyagok ellens�lyozhatnak, pl. f�rd�szob�ban a hidegen csillog� fekete m�rv�ny. Ha nem az eg�sz t�rfal fekete, csak pl. a b�tortestek, n�h�ny finom textil, az nagyon attrakt�v lehet, melyet �ltal�ban a fiatal f�rfiak kedvelnek.

A fekete ellen sz�l m�g, hogy sokkal er�sebb megvil�g�t�s kell egy s�t�tre festett t�rben, ez�rt csak ott c�lszer� ezt v�lasztani, ahol a f�lhom�ly nem zavarja a tev�kenys�get.

3. Sz�rke

A semleges sz�rke minden sz�n sz�m�ra megfelel� h�tt�r, de �rdemes tudni, hogy a hideg, kiss� k�kes (grafit-) sz�rke sokkal kellemesebb mint a teljesen semleges, vagy a s�rg�s jelleg� (eg�rsz�rke). A hideg sz�rke minden sz�n mellett �s m�g�tt kellemes, az eg�rsz�rke csak a meleg sz�nekkel j�. A sz�rke t�rfal (a nagy fel�let) nyomaszt�v� �s unalmass� v�lhat, ez�rt szinte 'k�telez�' benne az �l�nk sz�n, mint kieg�sz�t�. A sz�rke h�tt�rrel nagyon j�l mutatnak a k�nny� pasztellsz�nek, a k�l�nb�z� vil�goss�g� sz�rk�k, tov�bb� a feh�r �s fekete.

Sokat m�dos�that rajta a vil�g�t�s, a hideg f�ny biztosan jobban illik a sz�rke t�rbe, mint a s�rg�s. Az anyagok k�zt a f�m �s a k� az igaz�n nemes sz�rke: a f�mes f�ny, a csillog� vagy matt, mint�zott vagy sima fel�let a klasszikus, h�v�s elegencia jelk�pe.

4. V�r�s

A v�r�s, vagy piros, mint h�tt�rsz�n rendk�v�l k�nyes. Egzotikus �s forr�, a b�torok, f�gg�ny�k, textilek, kisebb t�rgyak sz�nv�laszt�s�t viszont er�sen korl�tozza. Az �l�nk sz�nek k�z�l csak a meleg s�rga �s narancs s�mul bele, a k�k �s z�ld viszont kellemetlen, mert vibr�l a t�rgy hat�rvonala ment�n. Ez ut�bbi sz�nek csak t�rtebb (nagyon s�t�t vagy vil�gos) �rnyalataikban j�hetnek sz�ba. Ide�lisak viszont a semleges sz�nek: a v�r�s-feh�r-fekete-sz�rke sz�n�ssze�ll�t�st nem lehet elrontani.

A v�r�s t�rben val� tart�zkod�s egy id� ut�n ideges�t�, ez�rt aki ragaszkodik ehhez a sz�nhez, valamelyik v�ltozat�t (pl. bord�, t�glav�r�s, r�zsasz�n) pr�b�lja ki. Ezek a v�r�st�l valamelyest elt�r� karaktert mutatnak, mindegyik alkalmasabb nagy falfel�let sz�m�ra, �s sokkal t�bbf�le sz�nt helyezhet�nk el benn�k. A v�r�s �s �rnyalatai (a halv�nyr�zsasz�nt kiv�ve) mindig fel�nk 'nyomulnak', vagyis sz�k�tik a teret. A j�r�fel�leten a v�r�s nagyon n�pszer�, a puha v�r�s sz�nyeg meleg, kiss� keleties jelleget ad a t�rnek. A r�zsasz�n k�nny� �s habos, a kisl�nyok k�l�n�sen kedvelik.

5. Narancs

A legmelegebb, legdinamikusabb sz�n, a ny�r ragyog�s�t id�zi. Az �l�nk narancssz�n� t�rben val� tart�zkod�s eleinte aktiviz�l ugyan, de a huzamosabb ott tart�zkod�s ink�bb f�raszt�. Nem szerencs�s nagyon �l�nk sz�n� t�rgyakat elhelyezni benne, jobbak a pasztell, vagy a sz�rk�s, t�rt �rnyalatok. A narancs v�ltozatai (terrakotta, melegbarna, ill. a baracksz�n) t�bb szabads�got engednek a kisebb t�rgyak sz�n�nek v�logat�saban, �s sokkal kellemesebb - meleg, otthonos - t�rhat�st keltenek.

A padl�n a narancs, �s k�l�n�sen t�rtebb �rnyalatai, a meleg barn�k, rendk�v�l term�szetesen hatnak: a nyers f�ra, az �szi avarra eml�keztetnek, biztons�g�rzetet keltenek, �s b�rmilyen anyag (sz�nyeg, fa, ker�mia, k�) hordozhatja a sz�nt.

A narancs az akt�v embereknek, a t�rsas�gi �letet kedvel�knek aj�nlhat�, mert fiatalos, mozgalmas. A nyarat �s a t�zet juttatja esz�nkbe, r�ad�sul '�tv�gygerjeszt�' sz�n, ez�rt az �tkez�ben ide�lis.

6. S�rga

A ragyog� naps�rga, mint h�tt�r, maga is f�nyt sug�roz, csupa aktivit�s, a ny�r kezdet�nek optimizmusa �rad bel�le. A legszebb s�rga sz�n mindig vil�gos, �s minden �l�nk, vagy pasztellsz�n� t�rgy sz�m�ra kellemes h�tt�r. Egyes s�t�t (k�k, z�ld, t�rkiz �s fekete) sz�nfoltoknak is j� keretet jelent.

A s�t�tebb, t�rt (pl. must�rsz�n) s�rg�ra mindez kev�sb� �rv�nyes, �s kevesebb m�s sz�nnel alkot kellemes �sszhangot: �ltal�ban a barna, z�ld, t�rtfeh�r az ide�lis. A t�rtebb s�rg�k a j�r�fel�leten nagyon term�szetesen hatnak, a frissen gyalult fa hangulat�t hozz�k a lak�sba.

Nem elhanyagolhat� szempont, hogy a s�rga t�r gyeng�bb megvil�g�t�s mellett is vil�gos hat�s�, de csak a meleg f�nyt v�lasszuk, mert ez fokozza a s�rga j�t�koss�g�t, a t�rfalat szinte elt�ntet� k�nnyeds�g�t.

7. Z�ld

A vil�gos �s �l�nk z�ld a term�szetet id�zi. Kiss� h�v�s hat�s�, �s a z�ld t�rben a vil�g�t�s megv�laszt�sa k�l�n�s k�r�ltekint�st ig�nyel. A meleg f�ny� vil�g�t�s tomp�tja a z�ld term�szetes karakter�t, a hideg f�ny viszont t�ls�gosan is h�v�s �sszbenyom�st kelt, �s ezt nem mindenki szereti. Z�ld h�tt�r el�tt j�l mutat n�h�ny er�s sz�n, mint a m�lyk�k, a lila, a narancs �s a s�rga. Az �l�nk v�r�s a vibr�l�s miatt ker�lend�, de v�ltozatai (bord�, r�zsasz�n) nagyon j�k.

A b�bor, mely a z�ld komplementere, rendk�v�l dekorat�v �s hangs�lyos elemm� v�lik a z�ld t�rben. A z�ld padl� (legyen sz�nyeg, k�, ker�mia vagy festett fa,) �ltal�ban kellemes, de itt is ink�bb a t�rtebb �rnyalat�. A z�ld s�t�t ill. vil�gos v�ltozatai karakter�kben elt�r�ek: a s�t�tz�ld h�tt�r diszkr�t �s biztons�g�rzetet kelt, a vil�gos (almaz�ld) pedig mint a tavasz, fiatalos, k�nny� �s vid�m.

A z�ld vil�gos �rnyalatai 't�g�tj�k' a teret, �s a k�l�nb�z� z�ldekkel m�dos�thatjuk a t�r�rzetet.

8. T�rkiz

Ez a leghidegebb sz�n, megfontoltan haszn�ljuk nagy fel�leten. Majdnem minden sz�nnel j� �sszhangban van, az �l�nk v�r�set azonban ker�lj�k, mert k�z�s hat�rvonaluk vibr�l. A t�r�rzet t�g�t�s�ra az egyik legmegfelel�bb sz�n a vil�gos t�rkiz.

A m�lyebb, s�t�tebb t�rkiz nagyon eleg�ns �s dekorat�v, minden �l�nk, vil�gos �s meleg sz�n remek h�ttere. A t�rkiz er�sen eml�keztet a v�zre, a nagy v�zfel�letre, ami kellemes lehet a falakon, de a padl�n bizonytalan benyom�st kelt, ide csak a t�rtebb v�ltozatait javasoljuk. A f�nyforr�sok sz�n�t, ak�rcsak a z�ldn�l, nagy gonddal v�lasszuk ki.

9. K�k

A k�k a legkedveltebb sz�n, vil�gos �rnyalataiban hideg f�nyt sug�roz, m�lyebb v�ltozatai nyugalmat, biztons�got �rasztanak. J� h�ttere a feh�r, a pasztell �s az �l�nk sz�neknek is. Befogadja mind a meleg, mind a hideg sz�n� t�rgyakat is. Ez ut�bbiak azonban kellemesebbek, ha vil�goss�gukban k�l�nb�znek a k�k�t�l, teh�t vil�gosk�k mellett pl. m�lyt�rkiz, s�t�tk�k el�tt vil�gosz�ld, stb.

A vil�gosk�k t�g�tja a teret, emellett hideg�rzetet kelt. A h�v�s sz�n� t�r megvil�g�t�sa k�nyes feladat, a term�szetes napf�ny sz�nh�m�rs�klete az ide�lis. A k�khez f�z�d� asszoci�ci�k: tisztas�g, szellem, elegancia, messzes�g.

10. Lila

Nagyon k�nyes sz�n, s b�r a hideg �s a pasztell sz�neknek megfelel� h�tteret ny�jt, de csak a lila-fanatikusok fessenek egy eg�sz teret lil�ra. Vil�gos �rnyalatai (halv�ny levendula, orgonalila) romantikusak, eleg�ns h�lgyekhez ill�ek, de a s�t�t vagy �l�nk lila s�lyos, olykor komor, asszoci�ci�s k�re nagyon negat�v ('b�nat', 'gy�sz'). A berendez�si t�rgyakon, els�sorban textileken, csillog� �vegen azonban dekorat�v, ak�r a s�t�t padlizs�nlila, ak�r a der�s, tavaszias ibolyasz�n. A j�r�fel�leten (legink�bb sz�nyegpadl�nak) az �l�nk, vagy a s�t�tebb lila nagyon j� v�laszt�s.

A lila t�r megvil�g�t�sa megfelel� mind hideg, mind meleg f�nnyel, hiszen a lila maga is a hideg k�k �s a meleg v�r�s k�z�tt 'imbolyog'.

11. B�bor

Fejedelmi sz�n, - de a hidegv�r�set ritk�n k�v�njuk a legnagyobb fel�leten l�tni. R�ad�sul kev�s m�s sz�nnel p�ros�that�, a b�borsz�n� fest�k �s textil �ltal�ban k�nnyen elveszti sz�ne ragyog�s�t, kopott v�ltozata pedig m�r mindenre eml�keztet, csak nem a kir�lyi pomp�ra. Vil�gos v�ltozatai (pink, �l�nkr�zsasz�n) attrakt�vak, extravag�ns, fiatal n�k sz�m�ra vonz� lehet.

Kisebb fel�leten, f�leg a f�nyes selyem, �veg �s m�anyag t�rgyakon, azonban az egyik legdekorat�vabb sz�n. A b�bor - telt �s vil�gos v�ltozata egyar�nt - vonza a szemet, �lland�an a vizu�lis k�z�ppontba 'tolakszik', �pp ez�rt k�nnyen elunhat�. A b�bor sz�nben, - a lil�hoz hasonl�an - mindig �rz�nk valami mesters�geset vagy mesterk�ltet. Olyan t�rgyakon �rdemes haszn�lnunk, amelynek sz�n�t k�nnyen v�ltoztatni, cser�lni tudjuk. Megvil�g�t�s�ra mind a hideg, mind a meleg f�ny kedvez�.

12. Barna

A biztons�got ny�jt� 'barlang', a meleg otthon sz�ne. A term�szetk�zeli �rnyalatok - a talaj, fak�reg, avar, - tartoznak ide, tov�bb� a f�ldsz�nek, a gesztenye �s az �llatok bund�ja. Az �l�nkebb (s�rg�s, v�r�ses) barna �rnyalatok, az �szre eml�keztetnek, �s nagyon j�l illenek minden �don vagy rusztikus t�rgyhoz. A barna 's�lyos' sz�n, vagyis sz�k�ti a teret, megvil�g�t�s�ra legjobb a meleg f�ny.

A barna vil�gos �rnyalatai (b�zs, drapp) semleges �s term�szetes benyom�st keltenek, �s aki nem szeret kock�ztatni a lak�s sz�neivel, ezekre nyugodtan r�b�zhatja mag�t. Mivel nem �l�nk sz�n, nagyon k�nny� mell� m�s sz�neket t�rs�tani, alig van, amelyikkel nem illene �ssze.

A lak�sban a barna mindig 'divatos', hiszen term�szetes anyagok hordozz�k az igazi �rnyalatait, a fa, a gyapj�, a k�, a t�gla �s terrakotta.



Hangulatteremt�s sz�nekkel

K�pzelet�nkben l�pj�nk be egy lak�sba! Azonnal, amit �rz�kel�nk, �s ami r�gt�n meghat�roz� benyom�ssal lesz r�nk az a benn�nket fogad� megannyi sz�n �sszk�pe, azaz harm�ni�ja vagy diszharm�ni�ja. A sz�nek teh�t �nmagukban k�pesek atmoszf�r�t teremteni, �ppen ez�rt amikor megv�lasztjuk falaink �s berendez�si t�rgyaink sz�neit, nagyon k�r�ltekint�en kell elj�rnunk.

A bar�ts�gos otthon, nyugodt meleg hangulat�t a vel�nk egy t�rben l�v�, abb�l s�kokkal lev�lasztott r�szek - �gy, mint fal, padl�, mennyezet, ny�l�sz�r�k, b�torok, k�rpitok �s egy�b berendez�si t�rgyak - egy�ttes, j�l megv�lasztott sz�nharm�ni�j�val tudjuk csak megteremteni.
Minden t�rgynak, nem csup�n csak form�ja a r� jellemz� tulajdons�ga, hanem a sz�nek is meghat�rozz�k megjelen�s�k kellem�t vagy a t�l�k val� tart�zkod�sunk l�nyeg�t.

Teh�t a sz�nek inform�ci�t is k�pesek k�zvet�teni az �lettelen �s az �l�vil�g k�z�tt. P�ld�ul: a romlott felv�gott sz�ne, ha z�ld, az undort kelt benn�nk, de a m�lyv�r�s eper l�tv�nya viszont azonnal nassol�sra ingerel.

A sz�neknek e jellemz� tulajdons�gait r�gen �s ma is, az �p�tkez� �s otthon�t sz�p�teni v�gy� ember mindig is szem el�tt tartotta. P�ld�ul: v�rv�r�s f�rd�szob�ban nem sz�vesen �ln�nk �r�kig a k�dban, de fekete falak �s f�gg�ny�k k�z�tt sem sz�vesen olvasgatn�nk.

A sz�neknek m�sik jellemz� tulajdons�ga a t�rre val� r�hat�sa. A nagym�ret� kev�sb� otthonos tereket seg�ts�g�kkel lekicsiny�thetj�k, a sz�k helyis�geket viszont optikailag megnagyobb�thatjuk. A vil�gos h�tt�r el�tt a s�t�tebb sz�n� b�torok j�l elk�l�n�lnek, m�g a s�t�t h�tt�rb�l a vil�gos sz�n� b�torok, szinte el�ugranak.
Tov�bb� a sz�nek befoly�solj�k h��rzet�nket is, ami j� tulajdons�g�t �gy ford�thatjuk a lakberendez�sben javunkra, hogy a hidegebb helys�geinket (�szak, �szaknyugat, �szakkelet fel� t�joltakat) meleg sz�nekkel, m�g a melegebb helys�geit otthonunknak, net�n munkahely�nknek, pedig hidegebb sz�nek haszn�lat�val teszz�k k�nyelmes tart�zkod�sra alkalmass� �s hangulatoss�.

A sz�nek teh�t k�l�nb�z� jellegzetess�gekkel b�rnak. P�ld�ul a t�gass�g �rzet�t keltik falakon az olyan halv�ny visszafogott sz�nek, mint az �gk�k, v�z z�ld, a vil�gos orgonailla, a vil�gos s�rgabarack vagy a feh�rhez k�zel�ll� vil�gossz�rke, de ha �ppen sz�k�teni szeretn�nk bar�ts�gtalanul nagyra sikeredett lak�helyis�geinket vagy egy�b tereinket, akkor ugyanezen sz�nek s�t�tebb t�nusaival �rhetj�k el a k�v�nt hat�st.
(P�ld�ul a biedermeier korban a r�gi lak�sok nagym�ret� szob�inak falait, eg�rsz�rk�re festett�k, arany mint�zattal, �gy az �j, divatos, viszonylag kism�ret� b�torok, ar�nyaikban harmonikusabban tudtak a t�gas t�rbe belesimulni).

A sz�nek vil�goss�gi vagy tel�tetts�gi jellemz�j�t t�nusnak, idegen sz�val 'val�rnek' mondjuk. E r�vid bevezet�b�l is l�thatjuk, hogy mennyi el�ny sz�rmazhat otthonunk sz�p�t�se sor�n a sz�nek helyes megv�laszt�s�b�l, de j� eredm�ny m�gis csak akkor sz�letethet munk�nk nyom�n, ha a sz�nharm�nia marad�ktalanul �rv�nyes�l a lakberendez�s megval�sul�sa sor�n.

A sz�nharm�nia k�v�nalma soha sem vonatkozhat az otthonunk csup�n egyetlen helyis�g�re vagy r�sz�re, azt mindig, minden zug�ra igyekezz�nk kiterjeszteni.
A megvil�g�t�st�l kezdve (a sz�nek sikeres haszn�lat�n�l az egyik leghangs�lyosabb feladat a j� megvil�g�t�s megtervez�se) a fest�s, a k�rpitok, a berendez�si t�rgyak sz�nei mind fontosak �s meghat�roz�k otthonunk hangulat�ban �s harm�ni�j�ban. Most pedig aj�nlan�m, m�s - m�s eur�pai orsz�gb�l gy�jt�tt idev�g� lakberendez�si p�ld�ink megtekint�s�t.

K�v�nok minden kedves olvas�nknak sz�p ny�ri �lm�nyeket, �s ha szabads�gukat, net�n otthonuk fel�j�t�sra ford�tan�k, akkor pedig, sz�p sz�nes falakat �s el�g p�nzt a fest�kanyagokra.


F�nyek �s sz�nek

            „A sz�n a f�nynek der�s tettereje �s m�ly b�nata”
                                (Goethe)

A legszebb lak�sb�l sem tudunk bar�ts�gos otthont berendezni helytelen �s fant�zi�tlan megvil�g�t�ssal. K�zel sem mindegy, hogy milyen min�s�g� f�nnyel l�tjuk el otthonunk helyis�geit, hiszen e terek alkalmass�ga, azaz haszn�lhat�s�ga egy adott feladatra, sok minden m�st�l is, de els� sorban a j� megvil�g�t�st�l f�ggnek.

Hasonl� a f�ny szerepe e helyis�gek hangulat�nak meghat�roz�s�ban is. Mert hi�ba a j�l kiv�lasztott sz�n�ssze�ll�t�s a berendez�sben, ha nem megfelel� mennyis�g� - �s min�s�g� f�nyben szeml�lj�k az el�nk t�rul� �sszk�p�t.

A sz�p sz�nek a helytelen megvil�g�t�s hat�s�ras k�nnyen „d�gl�tt�,” fak�v� v�lhatnak. Sokszor m�g szakemberek is, a j� megvil�g�t�s fogalm�t �sszekeverik a f�ny erej�vel, pedig az er�s f�ny n�ha nagyobb rombol�st v�gez lakberendez�i munk�nkban, mint sem gondoln�nk.
A k�pr�z�s, a hamis csillog�s, a mindent elvak�t� f�ny�radat a kellem legnagyobb ellens�ge, de egyben �ppen olyan baleseti forr�s el�id�z�je is lehet, ak�r csak, a nem kell� m�don t�rt�n� figyelem fej�v�s, azaz bizonyos berendez�si t�rgyak kiemelt megvil�g�t�ssal t�rt�n� l�ttat�sa. P�ld�ul a l�pcs�h�znak, mos�konyh�nak.

A j� megvil�g�t�s egyben differenci�l is, hiszen egy bar�ti �sszej�vetel eset�n, mer�ben m�s vil�g�t�s duk�l a besz�lget�shez, a t�nchoz, a bili�rdasztalhoz vagy a k�rtyaszob�ba, mint p�ld�ul az eb�dl�asztalhoz, az olvas�shoz vagy a t�v�n�z�shez. Egy j�l megtervezett lak�svil�g�t�s, a mai k�vetelm�nyeknek megfelel�en, t�bbf�le vil�g�t�si m�d egy idej� alkalmaz�s�t felt�telezi.

Egy ma korszer�nek mondott lak�s-megvil�g�t�s k�vetelm�nyeihez az al�bbi m�dozatok tartoznak:

�ltal�nos megvil�g�t�s
T�bbnyire egy k�zponti l�mpa, �ltal�ban a helyis�g mennyezet�nek k�zep�n elhelyezett vil�g�t�test biztos�tja. C�lja, hogy a teret egyenletesen megvil�g�tsa �s a t�rben t�rt�n� t�j�koz�d�sunkat, balesetmentesen, seg�tse.

Helyi megvil�g�t�s
Az ilyen megvil�g�t�sa mindig az adott helyis�g egy pontj�ra ir�ny�tja a f�nysugarakat. P�ld�ul egy karos l�mpa j� szolg�latot, tehet az �r�asztalon vagy a konyh�ban a munkalapon az elv�gzend� feladatokhoz.
Ir�ny�tott, vagy kiemel� megvil�g�t�s
A t�rben fontos t�rgyak megk�l�nb�ztetett, figyelemfelkelt� vil�g�t�si m�dozata. P�ld�ul, ha egy szekr�nyben l�v� bizonyos d�szt�rgyakra szeretn�nk a figyelmet r�ir�ny�tani.

Rendeltet�sszer� (funkcion�lis) megvil�g�t�s
Hasonl� a kiemelt megvil�g�t�shoz, de att�l m�giscsak elt�r� feladatot l�t el otthonainkban. Feladata a k�nyelem �s a biztons�g fokoz�sa a lakberendez�sben. Szerepe a k�l�nb�z� terek funkcion�lis elv�laszt�s�ban, ajt�k, kapuk �tj�r�k, l�pcs�k, r�mp�k ir�nymutat�s�ban �rhet� tetten, de seg�ts�g�kkel nem k�v�nt r�szek elrejt�se �ppen �gy lehets�ges, mint a kiemel�se.

Dekor�ci�s megvil�g�t�s
Jelent�s�ge az eszt�tika ter�let�n megnyilv�nul�, csup�n d�sz�t�st szolg�l� feladatot l�t el. P�ld�ul: diszk� l�mpa, rekl�mok, vil�g�t� d�szt�rgyak.
Ne feledj�k, hogy a f�ny az otthonunkba kiv�lasztott sz�nekkel k�lcs�nhat�sban van. Ha a f�ny e tulajdons�g�t a lakberendez�s�nk sor�n figyelmen k�v�l hagyjuk, nagy csal�d�s �rhet benn�nket a meg�lmodott d�sz�t� hat�s gyakorlati megval�sul�sa sor�n.

Hiszen a s�t�t, matt sz�nek sokkal t�bb f�nyt nyelnek el, mint a pasztell, f�nyes fel�letek, de ugyan �gy rusztikus, durv�bb fel�letek is s�t�tebbnek t�nnek egyazon megvil�g�t�s eset�n, mint a sim�ra megmunk�l anyagok�. Aki ezt nem veszi figyelembe otthona berendez�se sor�n, k�nnyen porul j�rhat.

A f�nyforr�sokat a kibocs�tott f�ny�k jellemzik. P�ld�ul az �ltal�nosan elterjedt elektromos izz�k, t�bbnyire meleg t�nus� f�nyt sug�roznak, m�g a k�ztudatban ismert f�nycs�vek - kiv�telt k�pez� �j v�ltozataik - pedig hideg f�nyt vetnek maguk k�r�.

A reflektoroz� - �s spot�g�k, f�k�nt �les, �sszetett feh�r f�nnyel vil�g�tanak a kijel�lt ir�nyba vagy t�rgyra. A k�l�nb�z� f�nyforr�sok helyes megv�laszt�s�val v�ltoztathatunk a terek ar�nyain, korrig�lhatjuk azok nem k�v�natos m�reteit.
P�ld�ul egy keskeny nagy belmagass�g� szob�t, ha nem a mennyezetr�l vil�g�tjuk be, hanem annak mennyezet�t a k�v�nt magass�g s�kj�ig s�t�tben tartunk �s csak e s�k alatt, helyez�nk el f�nyforr�sokat, m�ris bar�ts�gosabb, ar�nyosabb teret kapunk.

Az alacsonyabban felszerelt vil�g�t�testek f�nyudvara, teh�t a sz�k, magas terekben is meghitt, meleg hangulatot k�pesek kelteni, �s �ppen �gy ford�tva is igaz ez.

Otthonunk kedvelt r�szleteit �s t�rgyait k�l�nf�le megvil�g�t�si tr�kk�kkel kiemelhetj�k, m�g a cs�nya, nem mutogatni val� r�szleteket elrejthetj�k az avatatlan szemek el�l.

A reflektorszer�, ir�ny�tott, �les f�nysugarak hat�s�ra a t�rgyak meleg �rny�kokat vetnek, amit a j� lakberendez� legt�bbsz�r ki is haszn�l, amikor p�ld�ul egy-egy sz�p b�torform�t vagy a f�gg�ny�k anyag�nak l�gy es�s�t igyekszik a t�rb�l kiemelni.

Mindezt teheti egy kiss� f�loldalasan elhelyezett spotl�mpa ir�ny�tott f�ny�vel. Ha viszont ugyanezeket a r�szleteket k�zvetlen szemb�l reflektorozzuk meg, akkor �ppen az el�z�vel ellent�tes hat�st �rhet�nk el, azaz a form�k �s text�r�k a h�tt�r s�kj�ba simulnak, elvesztik dimenzi�jukat. Legt�bbsz�r az egyenl�tlen�l vakolt falak hib�inak elt�ntet�s�re alkalmazzuk ilyen megvil�g�t�st.

A f�nyforr�sokat be�p�thetj�k egy tervezett t�rben r�gz�tve �s mobilan, azaz v�ltoztathat�an is. Ez ut�bbi esetben a praktikum ker�l el�t�rben, hiszen egy-k�t f�nyforr�ssal, v�ltoztatgatva azok hely�t, szinte mindent, amit mutatni szeretn�nk a berendez�sb�l, ugyan nem egy id�ben, de k�l�n-k�l�n a k�v�nt sorrendben, megvil�g�thatunk.

A r�gz�tett f�nyforr�sok eset�ben ink�bb a vil�g�t�s min�s�gre helyezz�k a hangs�lyt, hiszen ebben az esetben mindig a legoptim�lisabb f�nyer�t �s t�nust haszn�lhatjuk a k�v�nt c�l el�r�s�re �s mind ezt egyszerre, egy azon id�ben.

B�r mely megold�st is v�lasztjuk otthonunk megvil�g�t�s�ra, aj�nlom, hogy k�rj�k ki szakemberek v�lem�ny�t, mert a legszebben berendezett otthon is a helytelen�l tervezett vil�g�t�s k�vetkezt�ben, bar�ts�gtalan rideg lak�ss� v�ltozhat.


Szoban�v�nyek

Igazi, meleg otthont el sem k�pzelhet�nk vir�g �s z�ldn�v�ny n�lk�l. De aki igaz�n szereti otthona eleven d�szeit, annak meg kell tanulni azt is, hogy mit szeret a n�v�ny, hogyan kell gondozni, �polni.

Itt n�h�ny �ltal�nos, fontos szab�lyt kell ismertetn�nk, melyek seg�ts�g�vel sz�p, d�s, eg�szs�ges cser�pn�v�nyeket nevelhet�nk otthonunkban. El�sz�r is tudnunk kell, hov� tegy�k �s m�g ink�bb, hova ne tegy�k a szoban�v�nyt.

   1. A n�v�ny �lland� helyet k�v�n. Teh�t csak oda helyezz�k, ahonnan - a takar�t�s r�vid idej�t kiv�ve - nem mozd�tjuk, nem hurcoljuk el. De takar�t�s ut�n is vigy�zzunk, hogy ugyan�gy �ll�tsuk, ahogy volt, ugyanaz a fele ker�lj�n a f�ny, ablak fel�. Ne �ll�tsunk n�v�nyt a k�lyha, f�t�test k�zel�be, mert a sz�raz leveg�t�l mindenf�le betegs�get kaphat.

A n�v�ny nem b�rja el a hirtelen h�m�rs�kletv�ltoz�st, teh�t ablakot r� ne nyissunk, de nagy melegnek se tegy�k ki. M�g az er�s, k�zeli l�mpaf�ny is meg�rthat!

T�len a n�v�ny �ltal�ban kevesebb nedvess�get k�v�n. Ha nincs k�l�nleges el��r�sa, akkor el�g, ha harmadnaponk�nt locsoljuk, csak annyira, hogy f�ldje �tnedvesedjen, de a t�ny�rk�j�ban ne �lljon v�z, azt �nts�k el, ha odacsurgott. A t�lzott locsol�s �li meg a legt�bb n�v�nyt, gy�kere elrothad, levele, sz�ra gombabetegs�get kap. Kiv�tel a s�sf�le, ami sok vizet k�v�n �s a kem�nylevel�ek pl. a fikusz, melyet level�n kell hetenk�nt k�tszer permetezni.

   4. T�len a n�v�nyt csak olyan h�m�rs�klet� v�zzel locsoljuk, amilyen a szoba leveg�je. Ha melegebb, t�lzott sz�rfejl�d�st id�z�nk el�, ha hidegebb, megh�lhet a gy�kere �s elpusztul. Legh�l�sabb, semmi k�l�nleges �pol�st nem k�v�n: a s�sf�l�k, aszparaguszok �s k�z�ns�ges, pletyka n�ven ismert lefut�k, no meg a t�liz�ldek. Az els� csoport sok vizet �s vil�goss�got k�v�n, a m�sodik �lland� magasabb helyet, a harmadik, kev�s vizet �s h�v�sebb leveg�t. A n�v�nyek level�t legal�bb k�thetenk�nt le kell mosni, k�l�nben a r�rak�dott por elt�mi a l�legz�p�rusokat �s a n�v�ny elhal.


A vir�gokat szob�ban is, erk�lyen is csak j� vir�g�llv�nyon lehet elhelyezni. A vir�g�llv�ny akkor j�, ha a k�vetkez�knek megfelel.

   1. Ha k�nyelmesen elf�r rajta t�bb cser�p, �gy, hogy egym�s �gait, leveleit ne nyomj�k, ne t�rj�k �s ne k�nyszer�ts�k egyoldal� fejl�d�sre.
   2. H� a rajtuk elhelyezett vir�got mindenfel�l �rheti vil�goss�g, t�v�t, �gait, hajt�sait; leveleit nap s�theti.
   3. Ha nem t�ls�gosan k�nyesek. Teh�t, ha f�nyezett f�b�l k�sz�lt, akkor a vir�gok elhelyez�s�re sz�nt r�szt vagy eterni pal�val vagy b�doggal vagy �veggel kell bor�tani. A t�ny�rka nem el�g, arr�l lecs�ppen a v�z.
   4. Ha �sszhangban van lak�sunk t�bbi berendez�s�vel. Mert p�ld�ul ak�rmilyen kedvesek a sz�nes �llv�nyk�k, ha r�gies szob�ba tessz�k, rontja a hat�st.
   5. Ha �gy tudjuk elhelyezni, hogy ne kelljen tologatni, h�zogatni, sz�val �tban ne legyen. Takar�t�skor elmozd�thatjuk; �ppen ez�rt nagyon j�, ha kis kerekeket szereltet�nk r�juk.