FENG SHUI
    Bevezető

A „feng” szó jelentése szél, a „shui” pedig víz. E szavak hallatán gondolhatunk a természetre, a látható és láthatatlan természeti erőkre, melyek folyton alakítják környezetünket, mint ahogyan tesszük ezt mi is – önmagunkkal és a környezetünkkel egyaránt.

Az évezredes feng shui tudománya már régen is a mindennapi élet részét képezte, épp ezért, ha mai fejjel meg akarjuk érteni a feng shui művészetét, tanulmányoznunk kell az ősi elemek – fa, tűz, víz, föld, fém – egységét, jelképrendszerét, a jin és a jang szimbólumok váltakozását, építő vagy romboló hatását.

A rombolás e jelképrendszer szerint nem szükségszerűen rossz, hanem az élet szerves része, mely fönntartja az egyensúlyt, mint ahogy az elmúlást követi az élet és fordítva. A feng shui nem egy manapság oly divatos „hókuszpókusz”, hanem elsősorban arra tanít, hogy hogyan éljünk összhangban önmagunkkal és a világgal. Magában foglalja a kínai asztrológiát, az öt elem körforgásának ismeretét, az ősi bölcseleteket, a művészetek különböző ágait, a kert- és tárgyrendezést, a virágok szeretetét, egyszóval egy olyan globális tudást, amely évszázadokon át keresztül táplálja a mai kor emberét.

Az ősi bölcsességek magyarázzák az emberi élet megismerésének lehetőségeit, az elemek örökös harcát, a jin és jang szimbolikáját, az évszakok, napszakok váltakozását és minden ellentétet, mely létrehozza az egyensúlyi állapotot.

A jin fehérje és a jang feketéje nem az egymással szemben álló jó és rossz (vonatkoztassunk el a kereszténységtől), hanem az egymást kiegészítő egész jelképe. A jin-jang magát az embert is jelenti, aki a keleti filozófia szerint szintén a világos és a sötét erő keveréke.

A jin és a jang kapcsolatrendszerében minden élő és élettelen körforgását, egymás oda-vissza hatását kell figyelembe venni: minden kategóriának megfelel egy korszak, évszak, napszak, szín stb.

I. e. 4000. körülire tehetjük azt az időpontot, amikor Kínában megszületett a feng shui művészete. Eredeti célja az volt, hogy a császárnak megtalálják a legmegfelelőbb temetkezési helyet. Az uralkodót - akárcsak az ősi egyiptomiaknál a piramisokban - nem mindegy, milyen útravalóval, ceremóniával kísérték örök nyugalomra. A túlvilágban való hit, az ősök tisztelete meghatározó jelentőségű a kínaiknál, de fontos volt az uralkodás színhelyének pontos kiválasztása is. A paloták, pagodák kialakításának, helyszínének meghatározásakor a feng shui mesterek metaforákban írták le javaslataikat, figyelembe véve a földrajzi adottságokat is. Ha jó helyre sikerült felépíteni a palotát, hosszú, békés, jó kormányzást biztosított az uralkodónak. Céljuk, hogy megállapítsák: a „zöld sárkány”, vagyis egy zöldellő hegyvonulat a tervezett helytől keletre vagy nyugatra fekszik-e. A hegység nem jelent mást, mint az elképelt sárkány gerincét. Nyugaton ott van a fehér tigris, mely már a dombokat, lankásabb hegyeket jelenti. Ahol a két „lény” (hegy és völgy, sárkány és tigris) összeölelkezik, az a helyszín a legalkalmasabb az építkezésre vagy temetkezésre.

Egy rosszul kiválasztott földrajzi adottságú területen való uralkodás rövid és sok viszállyal terhes lehet. A domborzati és helyrajzi adottságok, valamint az ősi kínai mitológia, a művészetek fontos alkotóelemei lehetnek a feng shui formaiskolájának.

Az iskola Jang Jün-szang nevéhez köthető, aki császári tanácsadóként alapjaiban dolgozta ki a feng shui művészetét, és pergamenre is vitte azt. Egyik alapműve A sárkány felébresztésének művészete. További művei pedig arról szólnak, hogy milyen módszerekkel keressük a sárkány barlangját, illetve hogyan találjuk meg azt sík vidéken is.


     Bevezető 2.

Itt a részletekre, illetve az égi jelekre tevődik a hangsúly. Az iránytűiskola atyja az országot járva feljegyzéseket készített, melyek alapján létrehozta a nyolc ház, illetve a hármas kapu rendszerét. A feng shui tanának iránytűiskolájában a ji csing különösen meghatározó lett. Ez egy olyan sávokra osztott kör, amelynek gyűrűje 36 részből áll, mely további részekre van tagolva 8-tól 365-ig. Manapság már alig tesznek különbséget a két nagy ágazat között, de az iránytűiskola olyan részletes, hogy előtanulmányok nélkül nem érthetőek, és hosszadalmas is jelentésük kiolvasása.

Pontos eredményt akkor kapunk, ha az építkező személyes paramétereit vesszük figyelembe. Egy igazi feng shui szakértő soha nem hagyja figyelmen kívül az egyéb iskola –vízi feng shui-tanait sem, mert így kaphat komplex elemzést a lakókörnyezet megtervezésétől a lakókörnyezet berendezéséig.

Mai világunkban tehát mind a részletes iránytű iskola, mind pedig a már kissé ódon forma iskola is alkalmazható. A nyugati kultúrákban magasodó hegyek helyett „égig érő” felhőkarcolók, folyók helyett pedig kanyargó utak jelképeit, kapcsolatrendszerét vizsgáljuk.

    A jó és a rossz energia: a csi és a sá-csi

A feng shui alapelve szerint az energia úgy áramlik, mint a testben a vér. Eredeti jelentése szerint: életerő, „kozmikus lélegzet”, avagy csi. Nem csupán az emberi energiáról van szó, hanem a kínai kltúrában a föld energiájáról, ami párhuzamba állítható más ősi elnevezésekkel, mint például a hinduknál a „prána” vagy egzotikus népeknél a „mana”. Ahogyan a föld energiái is örökös körforgásban vannak, úgy az emberben és környezetében áramló csi is. A feng shui és az akupunktúra egy őselvből fakad, mindkettő az energiák áramlásának tana.


Tűszúrásokkal ingerlik a testben az akupunktúrás pontokat, így mozgatják a csít, mesterségesen szabályozva a test energiájának egyensúlyát. A csi kering, akár a vér, de érkezik hozzánk a földből, a tárgyak kisugárzásából is. A lényeg az egyensúly és annak megtartása. Gondoljunk csak bele: ha az ember kimerült vagy beteg, felborul a szervezet energiaháztartása, melyet meg kell „gyógyítani”, olyan ez, mint egy mérleg, pótolni kell az energiaveszteséget, hogy visszarendeződjön az egyensúly. Jól kell éreznünk magunkat környezetünkben, ezért úgy rendezzük be, hogy minél harmonikusabb, pihentetőbb legyen, és abban szabadon áramolhasson a csi.

De vigyáznunk kell, mert a csi – a jó energia - könnyen eloszlik, elfújja a szél, kiáramlik az ablakon. Negatív hatással lehetnek a csíre a huzatos helyek vagy meredek lejtők, a túl éles sarkok, mert azok megzavarják a csi áramlását.

A feng shui arra tanít, hogyan gazdálkodjunk az energiával, mit hogyan rendezzünk el a térben, hogy a legpozitívabb, legharmonikusabb környezetet tudjuk magunk köré kialakítani. Ha az energiák szabadon tudnak áramolni, az jó hatással van a környezetünkre, és mi magunk is pozitívabb és kiegyensúlyozottabbak lehetünk, ami szintén visszahat a környezetünkre.

A feng shui azt tanítja, hogy mindennek van pozitív és negatív oldala; ahogy van jó energia, úgy van rossz is. A jó ellentéte a sá-csi, a rossz energia, ami a betegséget, szerencsétlenséget jelent, mely megmérgezi életünket.

Próbáljuk meg kiiktatni vagy megváltoztatni közvetlen környezetünkben a negatív energiákat hordozó dolgokat, tárgyakat. Néha rendezzük át lakásunkat, tisztítsuk meg a tereket és dobjuk ki az összetört, nem használatos tárgyainkat. A feng shui szerint rossz hatást keltenek az egyenes utak, csatornák, vasúti sínek, a templomtorony, a műholdvevő, az épületek sarkai, minden, ami egyenes, fémes jellegű vagy éles. A kínaiak azért építették házaikat felfelé ívelő sarokkal, mert azok elterelték pagodáikról a negatív hatásokat, a sá-csi tehát nem tudott rombolni az életükben.

A feng shui iránytűvel meghatározhatjuk tehát házunk, lakásunk, szobáink tájolását, összekötve mindezeket asztrológiai jegyekkel, melyek még részletesebb elemzést biztosítanak. Az iránytű gyűrűiben láthatunk még éveket, hangokat, bolygókat, asztrológiai együttállásokat, az öt elemet, a jin és a jang váltakozását. Bárhol is alkalmazzuk, a legfontosabb, hogy higgyünk benne, mert csak így éri el megfelelő hatását.

    Házunk és a feng shui

Az ideális lakókörnyezet és a jó feng shui elérése érdekében elsődleges szempont a rendben tartott lakás és a rendezett környezet. Tudatosan kell építkeznünk és megőriznünk azt a rendet és harmóniát, amelyet lakásunk biztosít nekünk. Mindenki számára nyomasztó egy zsúfolt, rendetlen lakásban élni, mert a szétdobált ruhákat, az útban lévő bútorokat kerülgetni nem egy felemelő élmény. Egy csöpögő csap, letört kilincs, nyikorgó ajtó vagy padló mind-mind rossz rezgést rejt magában, melyek negatív energiákat sugároznak.

Mindenfajta negatív energia rossz hatással van ránk, ezektől a benyomásoktól rosszkedvűek leszünk, rendezetlenek lesznek a gondolataink, és akár nyomasztóak is lehetnek a mindennapjaink –hogy már ezek fiziológiai, pszichikai hatásairól ne is beszéljünk. (Természetesen a feng shui ebben is megoldást nyújt.) Ha minden szempontot figyelembe veszünk, a feng shui tanításait alapul véve, és úgy rendezzük be környezetünket, hogy szép tárgyakkal, bútorokkal vesszük körbe magunkat, megfelelő színeket használva, az energiák a javunkat szolgálják majd.

     FENG SHUI - Gyerekszoba

Fontos, hogy a kis lakó otthonosan érezze magát a lakóterében, olykor el tudjon bújni, de játszhasson is a szoba közepén, ha ahhoz van kedve. A gyerekek számára a játék a legfontosabb – a játék által fejlődnek, tanulnak, kifinomul a mozgásuk, gazdagodik a szókészletük, a fantáziájuk, nyitottabbak, könnyedebbek és életrevalóbbak lesznek azoknál a társaiknál, akiktől valamilyen oknál fogva megfosztották ezt a tevékenységet.

Érdekes, hogy egy lakásban mindig a gyereké a legkisebb szoba, nyilván, mert méretéből fakadóan jobban elfér benne. Viszont ha belegondolunk abba, hogy mennyivel többet mozog, mint a felnőttek, ez a leosztás még furcsa is lehet. Azonban felnőttközpontú világunkban a gyerek marad a kisszobában, nincs más választása – akkor viszont lehetőleg válasszunk olyan lakást, amelyben a gyerekszoba világos, szellőztethető, és azért nem egy pici odú.

A kicsi lurkók felségterülete pompázhat az elsődleges színekben (kék, piros, sárga), de ha ezt túl harsánynak tartjuk, érdemes ezek árnyalataival és a kevert színekkel variálni. Halványzöld, világoskék, világoslila, narancssárga, okker, mályva jó alapot képezhet – a világosabb színek felkerülhetnek a falra, a mélyebbek, sötétebbek pedig megjelenhetnek függöny vagy ágytakaró formájában. A párnák is lehetnek élénkebb színűek. A szőnyeg pedig jó, ha mintás vagy középszínű, semmiképpen nem teljesen világos. Amennyiben mégis az, olyat válasszunk, ami mosógépben is mosható.

Amikor már kamaszodik, komolyodik az utód, érdemes átváltani a szerényebb, visszafogottabb színekre. A falra úgyis képek kerülnek, de ha nem, akkor is lemosható tapéta javallott, vagy már itt is alkalmazható az ötletes és dizájnos falimatrica.

A bútorok színe is lehet színes, de ha az sok, akkor leginkább világos. Szerkezetük, stílusuk természetesen fiatalos, könnyed legyen, ne pakoljunk be régi, nehezen mozdítható szekrényeket.

A bejárattól jobbra, középen ne helyezzünk el lehetőleg semmilyen bútort. Itt van a gyermekek báguaterülete – ha ide súlyos, nagy berendezési tárgyakat teszünk, megnehezítjük a fejlődést. Inkább tegyünk képeket a falra, vagy egyéb dísztárggyal dobjuk fel ezt a felületet.

Az ágyat úgy helyezzük el, hogy a pici rálásson az ajtóra, és ne legyen huzatos helyen, a legjobb választás az ajtóval szembeni egyik sarok lehet. A fekvőhely felett ne legyen gerenda vagy ferde tető, nyomasztóan hat.

Az íróasztal lehetőség szerint nőjjön együtt a gyermekkel, elhelyezését tekintve pedig szintén úgy forgassuk, hogy az asztalnál ülő rálásson az ajtóra. Az ablakra viszont ne fordítsuk rá ettől függetlenül se, mert a kisember óhatatlanul elkezd bambulni és máris elkalandozott a fizikától.

Helyezzünk el tárolóhelyeket, polcokat is a szobába, legyen hova tenni a játékokat, könyveket. Viszont ne zsúfoljuk túl a helyiséget, az ugráláshoz, mozgáshoz hely kell.

Tévét, CD-lejátszót ne nagyon tegyünk a kisszobába az elektromágneses hatást kerülendő.

Ha gyermekünk a használati tárgyat másra használja, mint ami, érdemes átgondolni a berendezést. Talán jól ráérez arra, hogy valami nem jó helyen van. Például ha folyamatosan az ágyban tanul, előfordulhat, hogy ott az asztalnak kellene lennie.

     FENG SHUI - A hálószoba

Ez azonban nem csupán a belső lakberendezés eszköze. Témaköre nem korlátozható csupán az otthoni vagy irodai bútorokra és azok elrendezésére. Mindazonáltal a szabályos szögek, az ajtók, ablakok elhelyezése, bizonyos színkombinációk, a bútorok különböző elhelyezése elősegítheti vagy éppen akadályozhatja a minden dolgot körülvevő, alapvető energia - más néven csi - állandó, folyamatos áramlását lakóhelyünkön és munkahelyünkön egyaránt.

Mivel az emberek életük egyharmadát alvással töltik, és mivel a jótékony alvás egyike a jó egészség legfontosabb jellemzőinek, érdemes kiemelt figyelmet fordítani hálószobánk megtervezésére.

Fontos szem előtt tartani, hogy a hálószobában nem mindenki visel pizsamát, így azt célszerű puha kárpit és szőnyeg együttesével berendezni, amihez fabútor társul. A fém túlontúl durva és kemény a hálószobához. Másik lényeges dolog, hogy meghatározzuk az ágy helyzetét az ajtóhoz, ablakokhoz, falakhoz viszonyítva.

AJTÓ: A feng shui elmélete szerint fontos, hogy azonnal, még az ágyból láthassunk mindenkit, aki belép. Ha az ajtó az ágy fejére vagy mögé nyílik, az ajtóból áramló, erős energia betegséget okozhat.

ABLAK: Az ágyat csendes, biztonságos és huzatmentes helyre kell tenni. Kínában úgy hiszik, az ablak felől jövő hűvös áramlás még az egészséges embereknél is fejfájáshoz vezet. Akik kénytelenek az ágyat az ablak közelébe tenni, a következő útmutatóban némi segítséget találnak arra nézve, milyen a megfelelő távolság az ágy és az ablak között.

1.Délkeletre néző ablak esetén: 1 méter

2.Északnyugatra néző ablak esetén: 2 méter

3.Ablak, alatta fűtőberendezéssel: 1 méter

4.Ablak, alatta légkondicionálóval: 2 méter

5.Ágy, baldachinszerű körfüggönnyel: 1 méter

6.Ágy, baldachin nélkül: 2 méter

FALAK: Az ágyat lehetőleg úgy helyezzük el, hogy az fejtámlájával a falnak támaszkodjon. Ez az ott alvónak erős és biztonságos csít biztosít. Ha ez nem megoldható, akkor törekedjünk arra, hogy ágyunk egyik oldalával támaszkodjon a falnak, így a falnak támaszkodó oldal adhat biztonságérzetet. Semmiképp ne tegyük az ágyat a szoba közepére! Ezt az elhelyezést a feng shui lebegőnek tartja, ami labilis légkört és szorongást eredményez a hálószobában.

A hálószoba bútorzatában - gyakoriságát tekintve - az ágy után a toalettasztal következik. E tárgy jelentéskörét kiterjeszthetjük a hagyományos fésülködőasztalokra, az alacsony, fiókos szekrényekre és hasonló bútorokra is.

TOALETTASZTALOK: Ezeket nem szabad közvetlenül az ágy fejénél elhelyezni, mert megszakíthatják a szoba csíjének áramlását, így az nehezen jut az ágyban fekvő személyig. A legtöbb pipereasztalhoz tartozik tükör. Ha ilyen, tükörrel ellátott pipereasztalunk van, olyan irányban helyezzük el, hogy a tükör ne nézzen az ágyra. Annak agresszív energiájáról ugyanis azt tartják, hogy befolyásolja az egyén közérzetét, és kárt tesz a kapcsolatokban, ezért nem szabad, hogy az ágyban fekve lássuk tükörképünket.

FEJTÁMLÁK: Azok számára, akik egészen finomra kívánják hangolni hálószobájuk csíjét, lehetőség van arra, hogy saját elemüknek megfelelő fejtámlát válasszanak ágyukhoz. Saját elemünk meghatározása többféleképpen is lehetséges. Egyik legjellemzőbb módja a születési év szerinti meghatározás.

     FENG SHUI - A konyha és az étkező

A KONYHA

Már a legkorábbi kultúrákban is különleges jelentőségű helynek számított, hiszen itt dolgozták fel a gyakran szűkös hozzávalókat az ott lakók számára. (A magyar népi kultúrában az is köztudott tény, hogy ez volt a lakás szíve, itt jött össze a család.) A feng shui elmélete szerint is a konyha az egyik legjelentősebb otthoni helyiség. A konyha egy háztartás egészségét és jólétét szimbolizálja, egyben az életerő központja. Testi-lelki egészségünk szempontjából igen fontos, hogy milyen ételeket fogyasztunk. A szakácsnak egy tágas, jól megvilágított és levegős helyen kell dolgoznia. A berendezésnél fontos, hogy ne csupán a modernségre törekedjünk, mert a hipermodern konyha ugyan lenyűgöző látvány, de nem biztos, hogy főzni is olyan kellemes benne.

TŰZHELY: A tűzhely a konyha legfontosabb eleme, mert itt készül a család számára a táplálék. Nem szabad, hogy a szakácsot bármilyen zavaró környezeti hatások érjék, mert ez csökkenti csíjét, ideges lesz és elronthatja az ételt is. A tűzhelyet a fentiek miatt úgy kell elhelyezni, hogy aki a főz, az rálásson az ajtóra, hogy munka közben mindig tudja érzékelni, ha valaki bejön. Jól megközelíthető helyre kell állítani, mert egy sarokba beékelve gátolni fogja a mozgást és a csiáramlást, csökkenteni fogja az étel minőségét, ezáltal árt az egészségnek, gazdagságnak, karriernek és a család tagjai közti kapcsolatnak.

MOSOGATÓ: Régen nem volt szokás a tűzhely közelében mosogatni, a tisztogatás a pataknál zajlott, így a tüzet és vizet jelképező két ellentétes elem elkülönült egymástól. A modern konyha azonban egy helyiségbe hozza a kettőt. Ideális körülmények között a mosogatót és a tűzhelyet 1-2 méter választja el egymástól. Ez lehet a felszolgáláshoz szükséges terület, konyhapult vagy köztük elhelyezkedő, szigetszerű konyharész. Ha ez a két elem - tűz és víz - túl közel kerül egymáshoz, diszharmóniát teremtenek, veszekedést, acsarkodást, túlzott sértődékenységet szülnek.

KONYHABÚTOR: A tűzhely és mosogató által képviselt két ellentétes elem közt egyensúlyt teremthet a faelem jelképes megjelenítése. Törekedjünk tehát arra, hogy minél több természetes anyagot használjunk, szemben a krómozott vagy rozsdamentes acélból készült elemekkel. A konyhabútor inkább zárt, mint nyitott szekrényekből álljon. Ha mégis nyitott polcokon tárolunk, igyekezzünk mindig rendet tartani, és a polcok éleire helyezzünk csipkét vagy polccsíkot.

HŰTŐSZEKRÉNY: Nem szabad közvetlenül a tűzhelyre néznie, vagy annak szomszédságában állnia, mert a hideget képviseli, tehát ellentétes elemek. Elhelyezhető azonban a mosogató közelében, mivel ugyanazon elemhez tartoznak, és így praktikusan meg is könnyíti az élelmiszer tisztítását a hűtőből való kivétel után. Ideális körülmények között háromszöget formál a tűzhellyel és a mosogatóval.

AZ ÉTKEZŐ

Ha lehetőség van rá, az étkezés színtere ne a konyha, hanem egy másik helyiség legyen, ahol nincsenek szem előtt a konyhai eszközök, és ahol a főzés során felhalmozott mosatlan nem zavarja az étkezés meghitt rítusát. Sok otthonban - különösen lakások esetén - nincs külön, kimondottan erre a célra kijelölt helyiség. Ha kénytelenek vagyunk a konyhában étkezni, akkor ügyeljünk arra, hogy a főzés befejeztével a helyiség hangulata kissé megváltozzon, nyugodtabb legyen. Lehetőség szerint célszerű a nappalinak a konyhához közel eső részét kijelölni étkezőnek. De vigyázzunk, mert ha ez túl közel esik a bejárati ajtóhoz, tudat alatt arra késztetheti az étkező személyeket, hogy gyorsan bekapjanak mindent, és rögtön menjenek is el.

BÚTOROK: Tágas, nyitott térséget alakítsunk ki - ez a bőség érzetét kelti. A túl nagy asztal, zsúfolt berendezés megakadályozza, hogy pozitív csi töltse ki a teret, ugyanakkor a negatív csít arra készteti, hogy ott időzzön, rontva ezzel az étkezés élvezetét. Fontos, hogy természetes, natúr anyagú bútorok vegyenek körül. Kerülni kell a fémek és a gyorsétkező-hangulatú berendezés használatát.

ASZTAL ELRENDEZÉSE, FORMÁJA: Az ajtónak háttal lévő szék a legbalszerencsésebb hely, mivel az ott ülőt meglepheti a helyiségbe váratlanul belépő személy. A hely negatív hatását csökkenthetjük a konyháknál már említett, szemközti falra függesztett tükörrel. A legjobb hely a falnak támaszkodó, bejárat felé néző szék, amit a kínai családokban a legidősebbnek ajánlanak fel.

Az asztal formája árulkodhat vendéglátó szokásainkról, illetve, hogy milyen hangulat uralkodik az étkezőben. Kerek asztal mellett csevegős partira, oldottabb, baráti együttlétre számíthatunk. A négyszögletű, téglalap alakú asztal nyugalmas, komótos étkezést sejtet.

Az eddig tárgyalt elhelyezési tanácsok sok esetben - főleg a városi lakások apró főzőfülkéinél - szinte megvalósíthatatlanok. Ilyenkor legfeljebb azt tehetjük, hogy amit lehet, megváltoztatunk, nem zsúfoljuk tele mindenfélével, és a helyiséget mindig tisztán tartjuk. A kedvezőtlen elhelyezési lehetőségeken valamelyest javíthatunk tükörrel és kristálygömbbel is. Például ha főzéskor az ajtónak hátat kell fordítanunk, akasszunk magunk elé tükröződő felületű edényeket, vagy függesszünk tükröt a főzőlap fölé, így nem ér meglepetésként, ha valaki belép a konyhába. A szűkös elrendezésből adódó hiányosságokat lehet mérsékelni egy, a konyhaajtó fölé felakasztott kristálygömb segítségével, ami a keletkező negatív energiát szétszórja, eltéríti.

     FENG SHUI - A nappali

Ezáltal ugyanis rögtön a kikapcsolódásra hangolódunk, a lazításra, nyugalomra. A nappali legyen harmonikus, barátságos, mert itt töltjük időnk nagy részét, és itt fogadjuk a vendégeket.

A kanapét lehetőleg az egyik falhoz helyezzük, akkor kellőképpen védve van és onnan jobb esetben belátjuk a szobát. Ha a térben áll, akkor pedig valamit tegyünk mögé vagy mellé, hogy kicsit stabilizáljuk a helyzetét optikailag is. Egy polcocska, egy nagy növény megfelelő megoldás lehet.

Ügyeljünk a kellő mennyiségű fényforrásra, jó, ha tudjuk variálni a különböző fényerősséget, a megvilágított helyeket – többféle hangulatot varázsolhatunk általa. A szobanövények is segítenek a harmonizálásban, érdemes felfüggeszteni néhányat, egy-egy nagyobb darabot beszerezni, ha van hozzá megfelelő terünk.

A nappaliban érdemes kellemes meleget biztosítani. Ne fázzunk, akkor nem tudunk feltöltődni, kikapcsolódni sem.

A feng shui mesterei azt ajánlják, hogy nappalinkat lekerekített sarkú bútorzattal és szőnyegekkel rendezzük be, egyrészt, mert a kerek forma a pénz szimbóluma, másrészt, mert így kikerülhetők az éles szögek, amit sának neveznek. Ezek az éles kiszögellések úgynevezett mérgezett nyilak, melyek negatív energiát tartalmaznak, így érthető, hogy minden feng shui mester amellett kardoskodik, hogy ha van rá mód, semlegesítsük ezeket. A sa energiáját blokkolhatjuk, ha a szögletek elé valamilyen bútort vagy egy nagyobb növényt, cserepes virágot helyezünk.

Bútoraink elhelyezésekor figyeljünk arra is, hogy azok tompaszöget zárjanak be egymással, ezzel is csökkentve az esetleges sák számát. Jó, ha kerek vagy ovális asztalok mellett ülünk, mert ezek az alakzatok segítik a társalgást. Ha szögletes asztalunk van, azt lefedhetjük egy terítővel. A tévékészüléket igyekezzünk valahogyan belemosni a környezetbe, hogy ha ki van kapcsolva, ne uralja túlságosan a nappali terét, lényét semlegesíthetjük köréje rakott szobanövényekkel, dísztárgyakkal.

Fontos, hogy a nappaliban ne használjunk beépített bútorokat, mert ez idővel rutinos, unalmas, egyhangú életet eredményez. Inkább több, könnyen mozdítható polccal, komóddal osszuk a teret. Egy szekrény még megfelelő lehet, azonban a szekrénysort is jobb kerülni – általában egy falon fér el csak, évtizedekig ugyanabban az elrendezésben.

Ha a nappalink süllyesztett, figyeljünk arra, hogy az odavezető lépcső jól látható legyen – akár növényekkel, akár a burkolat mintájával is jelezhető a szintkülönbség.

Színek és dísztárgyak tekintetében törekedjünk arra, hogy számunkra kellemesek, tetszetősek legyenek. Színben a világos, az élénk és a pasztell lehet előnyös, a tárgyak mennyiségét és minőségét tekintve pedig, amelyek illenek bútorainkhoz, stílusunkhoz és az arányokhoz is.

    Szerencsés növények a feng shuiban

Növények az irodában

Irodánk délkeleti részén helyezzünk el szerencsehozó növényeket! A délkeleti terület az anyagi javakért felelős. A növénynek mindenképpen a sok pénzt kell szimbolizálnia, így levelei legyenek vastagok, kerek alakúak.

Minél több levele van, annál több pénzt hoz. Azonban el kell kerülni a hegyes, tüskés növényeket (főként a kaktuszt!), hiszen ezek levelei olyanok akár a mérgező nyilak, a teret megtöltik negatív energiával és balszerencsét hoznak.

Száraz-, mű- vagy élővirág?

Ha élő növényt nem tudunk elhelyezni, semmiképpen ne válasszunk szárazvirágot. A szárazvirág egykor élő volt, kiszárítva azonban "halott energiát" sugároz. Helyette érdemes művirágot használni, mely sokszor jobb is, mint az élő.

Az élő virág gondoskodást igényel. Ha elszárad, besárgul, megbetegszik, már nem hoz szerencsét. A művirágot azonban elegendő néha letakarítani, s biztos sikert hoz.

Jó, vagy rossz a kaktusz?

A Feng shui kedvelői sokszor olvashattak a hegyes, tüskés levelű növények rossz hatásairól. Azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy mindennek megvan a maga helye.

Egy seprű, ha a lakásban szem előtt van, negatív energiát sugároz, ha azonban estére kiteszzük az ajtó elé, távol tartja a betörőket.

A kaktusz is hasonlóképpen működik; a lakásban nem szerencsés, az udvaron, a bejárattól megfelelő távolságban azonban védelmet nyújt.

A fürdőszoba ugyanúgy a lakás fontos helysége, mint bármely más szoba. Éppen ezért ügyelni kell a színválasztásra, a berendezésre is. A legtöbb víz ebben a helységben található, s a víz a vérkeringést, az anyagiakat jelképezi. Ugyanakkor a víz a lefolyókon keresztül el is folyik (így szimbolikusan a pénzzel is ez történik), tehát nem szabad a számunkra fontos területeken (egészség, pénz, szerelem, stb.) elhelyezni.

A fürdőszoba elhelyezése:

Fontos, hogy ne a számunkra fontos területeken helyezkedjen el
Ne legyen a bejárati ajtóval szemben
Soha ne nyíljon konyhából, nappaliból, hálószobából vagy az étkezőből

Sok helyen a toalett is a fürdőszobában kap helyet, ez azonban a Feng shui szerint nem célszerű elrendezés. Ha nincs lehetőség teljes leválasztásra, akkor jelképesen válasszuk el egy függönnyel, vagy más tárelválasztóval. A toalett mindig az ajtótól legtávolabbi ponton helyezkedjen el. Ha az ajtóval szemben áll, akkor függesszünk egy szélcsengőt a közte és az ajtó közötti területre.

A fürdőszobában célszerű világos színeket használni, fehéret vagy kéket. A toalett fedelét mindig tartsuk lecsukva, s természetesen az ajtó se maradjon nyitva. Ha bejárati ajtóval szemben helyezkedik el, az ajtó külső oldalán helyezzünk el egy homorú bagua tükröt.

Ha rossz területre esik a fürdőszoba

A fürdőszobában soha ne helyezzünk el olyan színű textíliákat, melyek nem harmonizálnak a víz elemmel (pl. kerüljük a tűz elem piros és bordó színeit). Ha a fürdőszoba rossz területre esik, nem szabad azt tovább erősíteni. Példaként, ha a fürdő a szerelem területére esik, nem szabad szívekkel, szerelmi szimbólumokkal tovább erősíteni, hiszen azzal a negatív energiát fokozzuk. Ehelyett a nappaliban, vagy a hálóban erősítsük ezt a területet, a fürdőszobában pedig nap közben zárjuk le a lefolyókat.

Kellékek a fürdőszobában

A tükör a fürdőszoba egyik legfontosabb kelléke. Fontos, hogy ne legyen törött, sérült, vagy gravírozott. Úgy helyezzük el a falon, hogy hajolás nélkül is kényelmesen lássuk magunkat benne. A falon kívül elhelyezkedő csöveket le kell burkolni, s biztosítani kell a helység jó szellőzését.


////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////

Amit mindig is tudni akartunk a színekről

Alapfogalmak

Szín és jellemzői

Színeket, színes tárgyakat nézve az első, ami megragad bennünket, a szín jellege, vagyis a színezete. A falevél zöldje, a tűz vöröse, a napraforgó sárgája, az ég kékje a szín fő karakterében különbözik egymástól. A színek e legfontosabb jellemzője zárt körben, (folytonos átmenetben) rendezhető el, ami a teljesség és tökéletesség képzetét kelti bennünk.

Minden színnek további változatai lehetnek: pl. a vörösnek számtalan átmeneti árnyalata van a ragyogó színesség és a semleges színtelenség -fehér, fekete, szürke- között: ez a telítettségi skála. A harmadik dimenzióban pedig a sötét és világos között változik az árnyalat, vagyis létezik egy világossági skálája is.

A legtisztább színeknek maguknak is van saját világosságuk, vagyis pl. a tiszta sárga világosabb szín, mint a tiszta kék.

Szín és látás

Hajlamosak vagyunk azt hinni, a színek tőlünk függetlenül léteznek a világban, de ez nem így van: a szín a szemünkben és fejünkben keletkezik, vagyis „csak” érzet. Minden, amit tapasztalunk a színek világában az az agyunkban létrejövő tudattartalom.

A szín soha nem áll önmagában, kizárólag viszonyításban él: mindig vannak mellette más színek (háttér, mintázat) mindig együtt jár vele a fény és árnyék. A szomszédos színek pedig módosítják -erősítik vagy gyengítik- egymást, illuziókat és utóképeket hozhatnak létre, és egyéb meglepő jelenségeket, attól függően hogyan rendezzük el őket.

A kontraszt-hatások meggyőzően mutatják, mekkora jelentősége van, hogy egy színfoltot milyen háttér vesz körül. A folt különböző környezetben képes megváltozni, illetve hasonló jelenség játszódik le a színtelen, de sötét és világos foltokkal is.

A szem működéséhez - a látáshoz - sok fényre van szükségünk, de maga a fény is lehet színes. Az évszakok, napszakok váltakozása, a belső térben a mesterséges fényforrások különféle színű fényeket vetítenek körénk, és ezek a tárgyak színeit is módosítják.

Amikor színeket (színes tárgyakat, festékeket) választunk, gondoljunk arra is, milyen háttér elé, milyen környezetbe és milyen megvilágításba fogjuk elhelyezni azokat.


Szín és élmény

A színélmény - mely érzet és tudattartalom, - hatással van lelkivilágunkra is. A színek használata és élvezete egyidős az emberi kultúrával, eszköze a művészeteknek és a képi kommunikációnak.

A színekhez fűződő érzelmek és tudattartalmak az emberi törzs- és egyedfejlődés során alakultak ki, s bár függenek a kultúrától is, bennük mégis bizonyos állandóság tapasztalható. A színasszociáció emlékképek és természeti előképek nyomán keletkezik, és csak ritkán tudatos. A vörös és a barna a föld közelségét, az életet jelenti, de a vörös jelezhet veszélyt is. A zöld nem hordoz fenyegetést, többnyire a vegetációval kapcsoljuk össze. A kék anyagtalan, távoli, mint az ég.

A színeket könnyen csoportosítjuk a „hideg-meleg” tulajdonság szerint. Az ember korán megtanulta, hogy a tűz, a vér színe 'meleg', a vegetáció és a víz 'hideg'.

Minden színhez kapcsolható pozitív és negatív jelentés is, - de a megítélést befolyásolni alig tudjuk, mert az nemcsak a színtől, a hordozó tárgytól, anyagától, és környezetének harmóniájától függ, hanem a szemlélő karakterétől, pillanatnyi hangulatától, korábbi élményeitől, preferenciájától, életkorától, műveltségétől, de akár más tényezőktől is.

A színek jelentése azért sem egyértelmű, mert „önmagában való” szín nincs. Amikor azt mondják, hogy pl. a sárga valamit jelent, akkor az csak laboratóriumi körülmények között igaz. Látványa, hatása és jelentése függ attól, hogy milyen szín van körülötte, milyen anyag hordozza, mekkora felületen látjuk, hogyan van megvilágítva, stb.

Az emberek viszonya a színekhez abban is megnyilvánul, hogy milyen színeket kedvelnek. Az európai kultúrában a felnőttek többsége a hideg színeket preferálja, legjobban a kéket. A gyerekek és az idősek inkább a meleg színeket (vörös, sárga) szeretik. A színpreferencia kismértékben változik még nemek szerint, az iskolázottságtól, divattól, sőt bizonyos betegségektől függően is. A színkedvelést azonban nem „húzhatjuk rá” mindenre, többnyire nem is szoktuk: valaki szeretheti mondjuk a zöldet, de nem biztos, hogy jól áll neki a zöld ruha, vagy nem érezné jól magát, ha egy egész szobát csupa zöld tárggyal rendezne be. Az sem szerencsés, ha kizárólag saját kedvenc színünk határozza meg választásunkat, a színkedvelés csak egy a számos szempont között, amit érdemes figyelembe vennünk.

A színharmónia egyike a legfontosabb ilyen szempontoknak. Ha két vagy több színes tárgyat egymás közelébe helyezünk, a színharmónia (vagy színkompoziciós) elvek ismerete nagyon hasznos lesz a számunkra. A harmónia a színek közötti 'rend', vagyis olyan árnyalatok együttese, amelyek valamilyen elv szerint rendeződnek. (Lehet ellentétes színekből, szomszédos színekből, sőt egyetlen szín különböző tónusaiból is harmónikus színegyütteseket létrehozni.) Ha ismerünk néhány trükköt, utána csak fantáziánkon múlik, milyen rendet találunk ki, mely színekből kiindulva válogatjuk össze a harmóniákat.

A harmónia mellett a másik színkompoziciós elv a színkontraszt, mely a hangsúlyozás, kiemelés legjobb eszköze. Természetesen sohasem önmagában, mindig más színekkel együtt lehet csak egy szín kontrasztos, és ennek ereje függ a színfolt felületi méretétől is. Kiemelő, hangsúlyozó szerepre alkalmas lehet egy karakteres színű kárpit, egy bútor, egy fontos tárgy.

A különféle színhangulatok mindig valamilyen harmónia-rendben, színek összhangjában valósulnak meg, melyet kiemelhet egy-egy kisebb, kontrasztos színelem. Színhangulatot százfélét is kitalálhatunk, lehet pl. derűs, nyugodt, vidám, aktív, romantikus, klasszikus, gyermeki, friss, tiszta, természetes, földközeli, ódon, semleges, intellektuális, elegáns, buja, titokzatos, stb.


Szín és tér

A szín hatása és hangulata a színes felület méretétől és téri elhelyezkedésétől is függ, ezért nem mindegy, hogy választott színünket hol helyezzük el: egy nagy szoba minden falát és mennyezetét festjük be vele, egy szőnyeg viseli, vagy egy apró kerámia hordozza.

Általánosságban azt mondhatjuk, hogy mennél nagyobb a felület, annál törtebb (kevésbé élénk) legyen rajta a szín. Egy belsőtér falainak színe tulajdonképpen mindennek a háttere, ami a térben elhelyezkedik: ha a fal erős és telített színű, előtte és benne minden más tompának tűnik, vagy ami még rosszabb, vibrál a tárgyak kontúrja, határa mentén. Szemünknek is árt, mert az erős szín a nagy felületen, -a háttérben,- kifárasztja a retina színérzékelő sejtjeit. Tudnunk kell, hogy más a szín hatása egy kártya méretű lapon, mint ugyanaz a szín több négyzetméteren: az utóbbi sokkal teltebb, erősebb árnyalatnak látszik.

A választható színeket az a tevékenység is meghatározza, amit abban a térben végezni fogunk, vagyis a tér funkciója. Más-más színhangulat kívánkozik az étkezés, alvás, munka, vagy a rekreáció tereibe. A tevékenységeknek rendszerint megfelel egy-egy színhangulat, ezeket a '„párokat” kell összeválogatnunk, miközben színeket keresünk.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a fénynek mekkora szerepe van mindenben, ami színnel kapcsolatos: a szín és a fény elválaszthatatlanok. A mesterséges fényforrások színe, elhelyezése, a világítás iránya, szórt vagy éles jellege meg tudja változtatni a színek összhangját és hangulatát - javíthatja, de el is ronthatja! A természetes fényre is igaz ez, és itt még a tájolás is közrejátszik. A különboző égtájak felől más tónusú színes fények érkeznek, és ami egy délre néző térben kellemes szín, nem biztos, hogy az északiban is az.

A színek térérzetmódosító hatását ismerve virtuálisan növelhetjük vagy csökkenthetjük a tér valamelyik kiterjedését. A túl nagy belmagasság csökkenthető egy sötétebb, teltebb vagy melegebb színnel, egy rossz arányú helyiségben a színnel valamelyest korrigálhatjuk a tér arányait, legalábbis annak „érzetét”.

A hideg és világos színek (kék, zöld, liláskék) passzívak és távolodni látszanak - ezekkel tudjuk „tágítani” a teret. A meleg színek aktívak és közeledőek: a sárga, vörös, barna, rózsaszín, ha a falakon, vagy kisebb tárgyakon vesz körül bennünket, barátságos „kuckó” érzetét kelti, még ha az a tér tágas is.

És végül egy meghatározó tényező: az anyag. Képzeljük el, és ha lehet nézzük meg valahol kedvenc színünket különféle anyagokon: puha vagy fényes textileken, csillogó üvegen, matt papíron, kopott fán, patinás fémfelületen, vagy egy műanyagfestékkel bevont falon - hatásuk meglepően eltérő lesz.

Az árnyaltok sokasága, a fények és az anyagok sokfélesége, és mindezek kombinációi szinte végtelen lehetőségét engedik a színekkel való kisérletezésnek és a kreatív játéknak.

Az alapaszínek palettája

Amikor színeket válogatunk, az egyik vezérfonal az alapszín, majd ennek változatai és árnyalatai. Vegyük most sorra ezeket, és nézzük, mit 'mondanak' nekünk az alapszínek, ha nagy felületen (az egész falat és mennyezetet beborítva) látjuk, és mit, ha kisebb tárgyakon jelennek meg. Hogyan módosul a szín karaktere és ezzel együtt térhatása, ha nem a tiszta, hanem a törtebb, világosabb, vagy sötétebb változatait alkalmazzuk. Hogyan 'viselkedik' a szín más színek jelenlétében, melyikhez milyen árnyalatokat érdemes társítani? Mindezt a valóságban kipróbálni elég nehéz, de az apró ábrák segíthetnek elképzelni. A fantázia mellett sok-sok megvalósult példa a magazinokban, próbálgatás és és egy kis 'elmélet' mindenkinek hasznos lehet a színtervezésben.

Tudnunk kell azt is, hogy az összbenyomást végül a színes felületek aránya, a tárgyak anyaga, és a tér megvilágítása dönti el. Igen csak sokféle dologra kell egyszerre gondolni, amikor a palettához nyúlunk.

1. Fehér

A fehér a tökéletes háttér. Semleges, és minden szín - élénk és tört, világos és sötét - számára megfelelő keret. Attól azonban óvakodjunk, hogy egy térben minden csupa fehér legyen: könnyen kórházi hangulatot teremthetünk, hacsak nem tudunk különleges anyagokat, luxusminőségű tárgyakat beszerezni. A nagy, törtfehér (ekrü) felület is elegáns, és sokkal befogadóbb más színek iránt, mint a steril, hideg hófehér.

A fehér járófelület, mint a hó, szinte megemeli a teret, de kissé bizonytalanná is teheti, hiszen ritka, hogy a fény a lábunk alól jöjjön. Persze csak a könnyen tisztítható anyagok (kerámia, kő) jöhetnek szóba erre a célra.

Kisebb tárgyak számára (textilek, bútortestek) a fehér mindig elegáns, - aki bátortalan a színválasztásában, nyugodtan bízza magát a fehérre, ezt nem lehet elrontani.

2. Fekete

A fekete háttér különösen az erős, meleg színek számára ideális, ezek a színek valósággal izzanak a fekete háttér előtt. Ezen túl azonban nem sok jót lehet mondani a fekete térről. Asszociációs tartalma nagyon negatív, melyet csak a rendkívül finom anyagok ellensúlyozhatnak, pl. fürdőszobában a hidegen csillogó fekete márvány. Ha nem az egész térfal fekete, csak pl. a bútortestek, néhány finom textil, az nagyon attraktív lehet, melyet általában a fiatal férfiak kedvelnek.

A fekete ellen szól még, hogy sokkal erősebb megvilágítás kell egy sötétre festett térben, ezért csak ott célszerű ezt választani, ahol a félhomály nem zavarja a tevékenységet.

3. Szürke

A semleges szürke minden szín számára megfelelő háttér, de érdemes tudni, hogy a hideg, kissé kékes (grafit-) szürke sokkal kellemesebb mint a teljesen semleges, vagy a sárgás jellegű (egérszürke). A hideg szürke minden szín mellett és mögött kellemes, az egérszürke csak a meleg színekkel jó. A szürke térfal (a nagy felület) nyomasztóvá és unalmassá válhat, ezért szinte 'kötelező' benne az élénk szín, mint kiegészítő. A szürke háttérrel nagyon jól mutatnak a könnyű pasztellszínek, a különböző világosságú szürkék, továbbá a fehér és fekete.

Sokat módosíthat rajta a világítás, a hideg fény biztosan jobban illik a szürke térbe, mint a sárgás. Az anyagok közt a fém és a kő az igazán nemes szürke: a fémes fény, a csillogó vagy matt, mintázott vagy sima felület a klasszikus, hűvös elegencia jelképe.

4. Vörös

A vörös, vagy piros, mint háttérszín rendkívül kényes. Egzotikus és forró, a bútorok, függönyök, textilek, kisebb tárgyak színválasztását viszont erősen korlátozza. Az élénk színek közül csak a meleg sárga és narancs símul bele, a kék és zöld viszont kellemetlen, mert vibrál a tárgy határvonala mentén. Ez utóbbi színek csak törtebb (nagyon sötét vagy világos) árnyalataikban jöhetnek szóba. Ideálisak viszont a semleges színek: a vörös-fehér-fekete-szürke színösszeállítást nem lehet elrontani.

A vörös térben való tartózkodás egy idő után idegesítő, ezért aki ragaszkodik ehhez a színhez, valamelyik változatát (pl. bordó, téglavörös, rózsaszín) próbálja ki. Ezek a vöröstől valamelyest eltérő karaktert mutatnak, mindegyik alkalmasabb nagy falfelület számára, és sokkal többféle színt helyezhetünk el bennük. A vörös és árnyalatai (a halványrózsaszínt kivéve) mindig felénk 'nyomulnak', vagyis szűkítik a teret. A járófelületen a vörös nagyon népszerű, a puha vörös szőnyeg meleg, kissé keleties jelleget ad a térnek. A rózsaszín könnyű és habos, a kislányok különösen kedvelik.

5. Narancs

A legmelegebb, legdinamikusabb szín, a nyár ragyogását idézi. Az élénk narancsszínű térben való tartózkodás eleinte aktivizál ugyan, de a huzamosabb ott tartózkodás inkább fárasztó. Nem szerencsés nagyon élénk színű tárgyakat elhelyezni benne, jobbak a pasztell, vagy a szürkés, tört árnyalatok. A narancs változatai (terrakotta, melegbarna, ill. a barackszín) több szabadságot engednek a kisebb tárgyak színének válogatásaban, és sokkal kellemesebb - meleg, otthonos - térhatást keltenek.

A padlón a narancs, és különösen törtebb árnyalatai, a meleg barnák, rendkívül természetesen hatnak: a nyers fára, az őszi avarra emlékeztetnek, biztonságérzetet keltenek, és bármilyen anyag (szőnyeg, fa, kerámia, kő) hordozhatja a színt.

A narancs az aktív embereknek, a társasági életet kedvelőknek ajánlható, mert fiatalos, mozgalmas. A nyarat és a tüzet juttatja eszünkbe, ráadásul 'étvágygerjesztő' szín, ezért az étkezőben ideális.

6. Sárga

A ragyogó napsárga, mint háttér, maga is fényt sugároz, csupa aktivitás, a nyár kezdetének optimizmusa árad belőle. A legszebb sárga szín mindig világos, és minden élénk, vagy pasztellszínű tárgy számára kellemes háttér. Egyes sötét (kék, zöld, türkiz és fekete) színfoltoknak is jó keretet jelent.

A sötétebb, tört (pl. mustárszín) sárgára mindez kevésbé érvényes, és kevesebb más színnel alkot kellemes összhangot: általában a barna, zöld, törtfehér az ideális. A törtebb sárgák a járófelületen nagyon természetesen hatnak, a frissen gyalult fa hangulatát hozzák a lakásba.

Nem elhanyagolható szempont, hogy a sárga tér gyengébb megvilágítás mellett is világos hatású, de csak a meleg fényt válasszuk, mert ez fokozza a sárga játékosságát, a térfalat szinte eltüntető könnyedségét.

7. Zöld

A világos és élénk zöld a természetet idézi. Kissé hüvös hatású, és a zöld térben a világítás megválasztása különös körültekintést igényel. A meleg fényű világítás tompítja a zöld természetes karakterét, a hideg fény viszont túlságosan is hűvös összbenyomást kelt, és ezt nem mindenki szereti. Zöld háttér előtt jól mutat néhány erős szín, mint a mélykék, a lila, a narancs és a sárga. Az élénk vörös a vibrálás miatt kerülendő, de változatai (bordó, rózsaszín) nagyon jók.

A bíbor, mely a zöld komplementere, rendkívül dekoratív és hangsúlyos elemmé válik a zöld térben. A zöld padló (legyen szőnyeg, kő, kerámia vagy festett fa,) általában kellemes, de itt is inkább a törtebb árnyalatú. A zöld sötét ill. világos változatai karakterükben eltérőek: a sötétzöld háttér diszkrét és biztonságérzetet kelt, a világos (almazöld) pedig mint a tavasz, fiatalos, könnyű és vidám.

A zöld világos árnyalatai 'tágítják' a teret, és a különböző zöldekkel módosíthatjuk a térérzetet.

8. Türkiz

Ez a leghidegebb szín, megfontoltan használjuk nagy felületen. Majdnem minden színnel jó összhangban van, az élénk vöröset azonban kerüljük, mert közös határvonaluk vibrál. A térérzet tágítására az egyik legmegfelelőbb szín a világos türkiz.

A mélyebb, sötétebb türkiz nagyon elegáns és dekoratív, minden élénk, világos és meleg szín remek háttere. A türkiz erősen emlékeztet a vízre, a nagy vízfelületre, ami kellemes lehet a falakon, de a padlón bizonytalan benyomást kelt, ide csak a törtebb változatait javasoljuk. A fényforrások színét, akárcsak a zöldnél, nagy gonddal válasszuk ki.

9. Kék

A kék a legkedveltebb szín, világos árnyalataiban hideg fényt sugároz, mélyebb változatai nyugalmat, biztonságot árasztanak. Jó háttere a fehér, a pasztell és az élénk színeknek is. Befogadja mind a meleg, mind a hideg színű tárgyakat is. Ez utóbbiak azonban kellemesebbek, ha világosságukban különböznek a kékétől, tehát világoskék mellett pl. mélytürkiz, sötétkék előtt világoszöld, stb.

A világoskék tágítja a teret, emellett hidegérzetet kelt. A hűvös színű tér megvilágítása kényes feladat, a természetes napfény színhőmérséklete az ideális. A kékhez fűződő asszociációk: tisztaság, szellem, elegancia, messzeség.

10. Lila

Nagyon kényes szín, s bár a hideg és a pasztell színeknek megfelelő hátteret nyújt, de csak a lila-fanatikusok fessenek egy egész teret lilára. Világos árnyalatai (halvány levendula, orgonalila) romantikusak, elegáns hölgyekhez illőek, de a sötét vagy élénk lila súlyos, olykor komor, asszociációs köre nagyon negatív ('bánat', 'gyász'). A berendezési tárgyakon, elsősorban textileken, csillogó üvegen azonban dekoratív, akár a sötét padlizsánlila, akár a derűs, tavaszias ibolyaszín. A járófelületen (leginkább szőnyegpadlónak) az élénk, vagy a sötétebb lila nagyon jó választás.

A lila tér megvilágítása megfelelő mind hideg, mind meleg fénnyel, hiszen a lila maga is a hideg kék és a meleg vörös között 'imbolyog'.

11. Bíbor

Fejedelmi szín, - de a hidegvöröset ritkán kívánjuk a legnagyobb felületen látni. Ráadásul kevés más színnel párosítható, a bíborszínű festék és textil általában könnyen elveszti színe ragyogását, kopott változata pedig már mindenre emlékeztet, csak nem a királyi pompára. Világos változatai (pink, élénkrózsaszín) attraktívak, extravagáns, fiatal nők számára vonzó lehet.

Kisebb felületen, főleg a fényes selyem, üveg és műanyag tárgyakon, azonban az egyik legdekoratívabb szín. A bíbor - telt és világos változata egyaránt - vonza a szemet, állandóan a vizuális középpontba 'tolakszik', épp ezért könnyen elunható. A bíbor színben, - a lilához hasonlóan - mindig érzünk valami mesterségeset vagy mesterkéltet. Olyan tárgyakon érdemes használnunk, amelynek színét könnyen változtatni, cserélni tudjuk. Megvilágítására mind a hideg, mind a meleg fény kedvező.

12. Barna

A biztonságot nyújtó 'barlang', a meleg otthon színe. A természetközeli árnyalatok - a talaj, fakéreg, avar, - tartoznak ide, továbbá a földszínek, a gesztenye és az állatok bundája. Az élénkebb (sárgás, vöröses) barna árnyalatok, az őszre emlékeztetnek, és nagyon jól illenek minden ódon vagy rusztikus tárgyhoz. A barna 'súlyos' szín, vagyis szűkíti a teret, megvilágítására legjobb a meleg fény.

A barna világos árnyalatai (bézs, drapp) semleges és természetes benyomást keltenek, és aki nem szeret kockáztatni a lakás színeivel, ezekre nyugodtan rábízhatja magát. Mivel nem élénk szín, nagyon könnyű mellé más színeket társítani, alig van, amelyikkel nem illene össze.

A lakásban a barna mindig 'divatos', hiszen természetes anyagok hordozzák az igazi árnyalatait, a fa, a gyapjú, a kő, a tégla és terrakotta.



Hangulatteremtés színekkel

Képzeletünkben lépjünk be egy lakásba! Azonnal, amit érzékelünk, és ami rögtön meghatározó benyomással lesz ránk az a bennünket fogadó megannyi szín összképe, azaz harmóniája vagy diszharmóniája. A színek tehát önmagukban képesek atmoszférát teremteni, éppen ezért amikor megválasztjuk falaink és berendezési tárgyaink színeit, nagyon körültekintően kell eljárnunk.

A barátságos otthon, nyugodt meleg hangulatát a velünk egy térben lévő, abból síkokkal leválasztott részek - úgy, mint fal, padló, mennyezet, nyílászárók, bútorok, kárpitok és egyéb berendezési tárgyak - együttes, jól megválasztott színharmóniájával tudjuk csak megteremteni.
Minden tárgynak, nem csupán csak formája a rá jellemző tulajdonsága, hanem a színek is meghatározzák megjelenésük kellemét vagy a tőlük való tartózkodásunk lényegét.

Tehát a színek információt is képesek közvetíteni az élettelen és az élővilág között. Például: a romlott felvágott színe, ha zöld, az undort kelt bennünk, de a mélyvörös eper látványa viszont azonnal nassolásra ingerel.

A színeknek e jellemző tulajdonságait régen és ma is, az építkező és otthonát szépíteni vágyó ember mindig is szem előtt tartotta. Például: vérvörös fürdőszobában nem szívesen ülnénk órákig a kádban, de fekete falak és függönyök között sem szívesen olvasgatnánk.

A színeknek másik jellemző tulajdonsága a térre való ráhatása. A nagyméretű kevésbé otthonos tereket segítségükkel lekicsinyíthetjük, a szűk helyiségeket viszont optikailag megnagyobbíthatjuk. A világos háttér előtt a sötétebb színű bútorok jól elkülönülnek, míg a sötét háttérből a világos színű bútorok, szinte előugranak.
Továbbá a színek befolyásolják hőérzetünket is, ami jó tulajdonságát úgy fordíthatjuk a lakberendezésben javunkra, hogy a hidegebb helységeinket (Észak, Északnyugat, Északkelet felé tájoltakat) meleg színekkel, míg a melegebb helységeit otthonunknak, netán munkahelyünknek, pedig hidegebb színek használatával teszzük kényelmes tartózkodásra alkalmassá és hangulatossá.

A színek tehát különböző jellegzetességekkel bírnak. Például a tágasság érzetét keltik falakon az olyan halvány visszafogott színek, mint az égkék, víz zöld, a világos orgonailla, a világos sárgabarack vagy a fehérhez közelálló világosszürke, de ha éppen szűkíteni szeretnénk barátságtalanul nagyra sikeredett lakóhelyiségeinket vagy egyéb tereinket, akkor ugyanezen színek sötétebb tónusaival érhetjük el a kívánt hatást.
(Például a biedermeier korban a régi lakások nagyméretű szobáinak falait, egérszürkére festették, arany mintázattal, így az új, divatos, viszonylag kisméretű bútorok, arányaikban harmonikusabban tudtak a tágas térbe belesimulni).

A színek világossági vagy telítettségi jellemzőjét tónusnak, idegen szóval 'valőrnek' mondjuk. E rövid bevezetőből is láthatjuk, hogy mennyi előny származhat otthonunk szépítése során a színek helyes megválasztásából, de jó eredmény mégis csak akkor születethet munkánk nyomán, ha a színharmónia maradéktalanul érvényesül a lakberendezés megvalósulása során.

A színharmónia kívánalma soha sem vonatkozhat az otthonunk csupán egyetlen helyiségére vagy részére, azt mindig, minden zugára igyekezzünk kiterjeszteni.
A megvilágítástól kezdve (a színek sikeres használatánál az egyik leghangsúlyosabb feladat a jó megvilágítás megtervezése) a festés, a kárpitok, a berendezési tárgyak színei mind fontosak és meghatározók otthonunk hangulatában és harmóniájában. Most pedig ajánlanám, más - más európai országból gyűjtött idevágó lakberendezési példáink megtekintését.

Kívánok minden kedves olvasónknak szép nyári élményeket, és ha szabadságukat, netán otthonuk felújításra fordítanák, akkor pedig, szép színes falakat és elég pénzt a festékanyagokra.


Fények és színek

            „A szín a fénynek derűs tettereje és mély bánata”
                                (Goethe)

A legszebb lakásból sem tudunk barátságos otthont berendezni helytelen és fantáziátlan megvilágítással. Közel sem mindegy, hogy milyen minőségű fénnyel látjuk el otthonunk helyiségeit, hiszen e terek alkalmassága, azaz használhatósága egy adott feladatra, sok minden mástól is, de első sorban a jó megvilágítástól függnek.

Hasonló a fény szerepe e helyiségek hangulatának meghatározásában is. Mert hiába a jól kiválasztott színösszeállítás a berendezésben, ha nem megfelelő mennyiségű - és minőségű fényben szemléljük az elénk táruló összképét.

A szép színek a helytelen megvilágítás hatásáras könnyen „döglötté,” fakóvá válhatnak. Sokszor még szakemberek is, a jó megvilágítás fogalmát összekeverik a fény erejével, pedig az erős fény néha nagyobb rombolást végez lakberendezői munkánkban, mint sem gondolnánk.
A káprázás, a hamis csillogás, a mindent elvakító fényáradat a kellem legnagyobb ellensége, de egyben éppen olyan baleseti forrás előidézője is lehet, akár csak, a nem kellő módon történő figyelem fejívás, azaz bizonyos berendezési tárgyak kiemelt megvilágítással történő láttatása. Például a lépcsőháznak, mosókonyhának.

A jó megvilágítás egyben differenciál is, hiszen egy baráti összejövetel esetén, merőben más világítás dukál a beszélgetéshez, a tánchoz, a biliárdasztalhoz vagy a kártyaszobába, mint például az ebédlőasztalhoz, az olvasáshoz vagy a tévénézéshez. Egy jól megtervezett lakásvilágítás, a mai követelményeknek megfelelően, többféle világítási mód egy idejű alkalmazását feltételezi.

Egy ma korszerűnek mondott lakás-megvilágítás követelményeihez az alábbi módozatok tartoznak:

Általános megvilágítás
Többnyire egy központi lámpa, általában a helyiség mennyezetének közepén elhelyezett világítótest biztosítja. Célja, hogy a teret egyenletesen megvilágítsa és a térben történő tájékozódásunkat, balesetmentesen, segítse.

Helyi megvilágítás
Az ilyen megvilágítása mindig az adott helyiség egy pontjára irányítja a fénysugarakat. Például egy karos lámpa jó szolgálatot, tehet az íróasztalon vagy a konyhában a munkalapon az elvégzendő feladatokhoz.
Irányított, vagy kiemelő megvilágítás
A térben fontos tárgyak megkülönböztetett, figyelemfelkeltő világítási módozata. Például, ha egy szekrényben lévő bizonyos dísztárgyakra szeretnénk a figyelmet ráirányítani.

Rendeltetésszerű (funkcionális) megvilágítás
Hasonló a kiemelt megvilágításhoz, de attól mégiscsak eltérő feladatot lát el otthonainkban. Feladata a kényelem és a biztonság fokozása a lakberendezésben. Szerepe a különböző terek funkcionális elválasztásában, ajtók, kapuk átjárók, lépcsők, rámpák iránymutatásában érhető tetten, de segítségükkel nem kívánt részek elrejtése éppen úgy lehetséges, mint a kiemelése.

Dekorációs megvilágítás
Jelentősége az esztétika területén megnyilvánuló, csupán díszítést szolgáló feladatot lát el. Például: diszkó lámpa, reklámok, világító dísztárgyak.
Ne feledjük, hogy a fény az otthonunkba kiválasztott színekkel kölcsönhatásban van. Ha a fény e tulajdonságát a lakberendezésünk során figyelmen kívül hagyjuk, nagy csalódás érhet bennünket a megálmodott díszítő hatás gyakorlati megvalósulása során.

Hiszen a sötét, matt színek sokkal több fényt nyelnek el, mint a pasztell, fényes felületek, de ugyan így rusztikus, durvább felületek is sötétebbnek tűnnek egyazon megvilágítás esetén, mint a simára megmunkál anyagoké. Aki ezt nem veszi figyelembe otthona berendezése során, könnyen porul járhat.

A fényforrásokat a kibocsátott fényük jellemzik. Például az általánosan elterjedt elektromos izzók, többnyire meleg tónusú fényt sugároznak, míg a köztudatban ismert fénycsövek - kivételt képező új változataik - pedig hideg fényt vetnek maguk köré.

A reflektorozó - és spotégők, főként éles, összetett fehér fénnyel világítanak a kijelölt irányba vagy tárgyra. A különböző fényforrások helyes megválasztásával változtathatunk a terek arányain, korrigálhatjuk azok nem kívánatos méreteit.
Például egy keskeny nagy belmagasságú szobát, ha nem a mennyezetről világítjuk be, hanem annak mennyezetét a kívánt magasság síkjáig sötétben tartunk és csak e sík alatt, helyezünk el fényforrásokat, máris barátságosabb, arányosabb teret kapunk.

Az alacsonyabban felszerelt világítótestek fényudvara, tehát a szűk, magas terekben is meghitt, meleg hangulatot képesek kelteni, és éppen így fordítva is igaz ez.

Otthonunk kedvelt részleteit és tárgyait különféle megvilágítási trükkökkel kiemelhetjük, míg a csúnya, nem mutogatni való részleteket elrejthetjük az avatatlan szemek elől.

A reflektorszerű, irányított, éles fénysugarak hatására a tárgyak meleg árnyékokat vetnek, amit a jó lakberendező legtöbbször ki is használ, amikor például egy-egy szép bútorformát vagy a függönyök anyagának lágy esését igyekszik a térből kiemelni.

Mindezt teheti egy kissé féloldalasan elhelyezett spotlámpa irányított fényével. Ha viszont ugyanezeket a részleteket közvetlen szemből reflektorozzuk meg, akkor éppen az előzővel ellentétes hatást érhetünk el, azaz a formák és textúrák a háttér síkjába simulnak, elvesztik dimenziójukat. Legtöbbször az egyenlőtlenül vakolt falak hibáinak eltüntetésére alkalmazzuk ilyen megvilágítást.

A fényforrásokat beépíthetjük egy tervezett térben rögzítve és mobilan, azaz változtathatóan is. Ez utóbbi esetben a praktikum kerül előtérben, hiszen egy-két fényforrással, változtatgatva azok helyét, szinte mindent, amit mutatni szeretnénk a berendezésből, ugyan nem egy időben, de külön-külön a kívánt sorrendben, megvilágíthatunk.

A rögzített fényforrások esetében inkább a világítás minőségre helyezzük a hangsúlyt, hiszen ebben az esetben mindig a legoptimálisabb fényerőt és tónust használhatjuk a kívánt cél elérésére és mind ezt egyszerre, egy azon időben.

Bár mely megoldást is választjuk otthonunk megvilágítására, ajánlom, hogy kérjék ki szakemberek véleményét, mert a legszebben berendezett otthon is a helytelenül tervezett világítás következtében, barátságtalan rideg lakássá változhat.


Szobanövények

Igazi, meleg otthont el sem képzelhetünk virág és zöldnövény nélkül. De aki igazán szereti otthona eleven díszeit, annak meg kell tanulni azt is, hogy mit szeret a növény, hogyan kell gondozni, ápolni.

Itt néhány általános, fontos szabályt kell ismertetnünk, melyek segítségével szép, dús, egészséges cserépnövényeket nevelhetünk otthonunkban. Először is tudnunk kell, hová tegyük és még inkább, hova ne tegyük a szobanövényt.

   1. A növény állandó helyet kíván. Tehát csak oda helyezzük, ahonnan - a takarítás rövid idejét kivéve - nem mozdítjuk, nem hurcoljuk el. De takarítás után is vigyázzunk, hogy ugyanúgy állítsuk, ahogy volt, ugyanaz a fele kerüljön a fény, ablak felé. Ne állítsunk növényt a kályha, fűtőtest közelébe, mert a száraz levegőtől mindenféle betegséget kaphat.

A növény nem bírja el a hirtelen hőmérsékletváltozást, tehát ablakot rá ne nyissunk, de nagy melegnek se tegyük ki. Még az erős, közeli lámpafény is megárthat!

Télen a növény általában kevesebb nedvességet kíván. Ha nincs különleges előírása, akkor elég, ha harmadnaponként locsoljuk, csak annyira, hogy földje átnedvesedjen, de a tányérkájában ne álljon víz, azt öntsük el, ha odacsurgott. A túlzott locsolás öli meg a legtöbb növényt, gyökere elrothad, levele, szára gombabetegséget kap. Kivétel a sásféle, ami sok vizet kíván és a keménylevelűek pl. a fikusz, melyet levelén kell hetenként kétszer permetezni.

   4. Télen a növényt csak olyan hőmérsékletű vízzel locsoljuk, amilyen a szoba levegője. Ha melegebb, túlzott szárfejlődést idézünk elő, ha hidegebb, meghűlhet a gyökere és elpusztul. Leghálásabb, semmi különleges ápolást nem kíván: a sásfélék, aszparaguszok és közönséges, pletyka néven ismert lefutók, no meg a télizöldek. Az első csoport sok vizet és világosságot kíván, a második állandó magasabb helyet, a harmadik, kevés vizet és hűvösebb levegőt. A növények levelét legalább kéthetenként le kell mosni, különben a rárakódott por eltömi a lélegzőpórusokat és a növény elhal.


A virágokat szobában is, erkélyen is csak jó virágállványon lehet elhelyezni. A virágállvány akkor jó, ha a következőknek megfelel.

   1. Ha kényelmesen elfér rajta több cserép, úgy, hogy egymás ágait, leveleit ne nyomják, ne törjék és ne kényszerítsék egyoldalú fejlődésre.
   2. Há a rajtuk elhelyezett virágot mindenfelől érheti világosság, tövét, ágait, hajtásait; leveleit nap sütheti.
   3. Ha nem túlságosan kényesek. Tehát, ha fényezett fából készült, akkor a virágok elhelyezésére szánt részt vagy eterni palával vagy bádoggal vagy üveggel kell borítani. A tányérka nem elég, arról lecsöppen a víz.
   4. Ha összhangban van lakásunk többi berendezésével. Mert például akármilyen kedvesek a színes állványkák, ha régies szobába tesszük, rontja a hatást.
   5. Ha úgy tudjuk elhelyezni, hogy ne kelljen tologatni, húzogatni, szóval útban ne legyen. Takarításkor elmozdíthatjuk; éppen ezért nagyon jó, ha kis kerekeket szereltetünk rájuk.