Nyíregyházáról! |
|
|
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, 1990 óta megyei jogú város. Az ország hetedik legnagyobb városa, több, mint 116 000 lakossal. Dinamikus és látványos fejlődése a 18. század óta töretlen. A térség gazdasági és kulturális motorja. Szerencsés földrajzi helyzetének köszönhetően megkerülhetetlen. A közelében három országhatár (Szlovákia, Ukrajna, Románia) található, kelet és nyugat közötti hídszerepe elvitathatatlan. Közkeletű beceneve: „Nyíregy”.
|
Székesfehérvárról! |
|
|
Székesfehérvár megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúli régióban, Fejér megye székhelye. Az egyik legnagyobb múltú magyar város, hajdani királyi székhely.
|
Győrről! |
|
|
Győr (latinul: Arrabona; németül Raab, szlovákul Ráb, szerbül Đur , törökul Yanıkkale ) megyei jogú város Magyarországon, Győr-Moson-Sopron megye székhelye. A győri kistérség és a Nyugat-Dunántúl régió központja. Magyarország hatodik legnagyobb városa, a Dunántúlon csak Pécs előzi meg.
|
Egerről! |
|
|
Eger (latinul: Agria, németül Erlau, szerbül Jegar) Heves megye székhelye, Északkelet-Magyarország egyik legszebb történelmi városa. Jelentős oktatási és kulturális központ számos világhírű múzeummal és műemlékkel, melyek közül kiemelkedő az egri vár.
|
Tatabányáról! |
|
|
Tatabánya megyei jogú város, Komárom-Esztergom megye és a Tatabányai kistérség székhelye.
|
Veszprémről! |
|
|
Veszprém (németül Wesprim vagy Weißbrunn, latinul Vesprim, szlovákul Vesprím) megyei jogú város a Dunántúlon, Veszprém megye székhelye. Egyetemi város.
|
Salgótarjánról! |
|
|
Salgótarján megyei jogú város Észak-Magyarországon, Nógrád megye székhelye, népesség tekintetében Magyarország megyeszékhelyei közül Szekszárd után a második legkisebb.
|
Békéscsabáról! |
|
|
Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba (szlovákul Békešská Čaba, németül Tschabe, románul Bichişciaba), megyeszékhely, megyei jogú város, Békés megye gazdasági-földrajzi központja és székhelye. Mérete alapján Magyarországon középvárosnak, európai szinten kisvárosnak tekinthető. A Békéscsabai kistérség és a Viharsarok központja, hazánk 12. legnépesebb városa. Első írásos említése 1332-ből szármaik, majd a török időkben elpusztult, így teljesen újra kellett telepíteni. Az egykoron „Európa legnagyobb falujának” nevezett város mára rendezett, városias külsőjű településsé vált. A város méltán híres gasztronómiai különlegességeiről és rendezvényeiről, például a hungarikumnak számító Csabai kolbászról és az erre alapozott fesztiválról. Ugyancsak itt rendezik meg Magyarország leglátogatottabb sörfesztiválját is.
|
Kaposvárról! |
|
|
Kaposvár (németül: Kopisch) Somogy megye székhelye.
|
Szombathelyről! |
|
|
Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria, szlovénül Sombotel, horvátul: Sambotel) Magyarország legrégibb alapítású városa, melyet a Nyugat királynőjének is neveznek, Vas megye és a korábbi Vas vármegye székhelye.
|
Zalaegerszegről! |
|
|
Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek) Zala megye székhelye, megyei jogú város. Mérete alapján Magyarországon középvárosnak, európai szinten kisvárosnak tekinthető. A Zalaegerszegi kistérség központjaként számos település tartozik a vonzáskörzetébe. Magyarország 15. legnépesebb városa.
Első írásos említése 1247-ből való Egurscugként, 1293-ban pedig már Egerszeg néven szerepel.
Kanizsa 1600-as elestét követően nőtt meg szerepe, fokozatosan Zala vármegye központjává vált, mai fogalommal élve megyeszékhellyé válása a XVIII. századra tehető.
Egyike Magyarország legvirágosabb, legzöldebb városainak.
|
Szekszárdról! |
|
|
Szekszárd megyei jogú város, Tolna megye székhelye. Népességét tekintve az ország legkisebb megyeszékhelye, területét tekintve Tatabánya után a második legkisebb.
|
Budapestről! |
|
|
Budapest Magyarország fővárosa, az ország politikai, művelődési, ipari, kereskedelmi és közlekedési központja, valamint nevezetes gyógyfürdőváros. Az Európai Unió kilencedik legnépesebb városa. A Duna két partján, az Alföld és a dombvidékek találkozásánál fekszik. Természetföldrajzi adottságainak köszönhetően a világ egyik legszebb fekvésű fővárosának tartják.
|
Szolnokról! |
|
|
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelye. A Tisza partján fekszik a folyó egyik legfontosabb átkelőhelyénél, elsősorban e helyzet befolyásolta a fejlődését hosszú története során.
|
Miskolcról! |
|
|
Miskolc Északkelet-Magyarország legnagyobb városa[1] és Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye[2]. Budapest és Debrecen után Magyarország harmadik legnépesebb városa[3], az ország hét regionális központjának egyike.
A környék Európa egyik legrégebben lakott területe, mint azt paleolit kori leletek tanúsítják. A különböző tájegységek találkozásánál, fontos kereskedőutak mentén épült település már a középkorban kereskedőváros volt, és 1365-ben Nagy Lajos királytól városi rangot kapott. A török hódoltság után ipara is fejlődésnek indult. A szocialista időszakban Magyarország egyik legjelentősebb iparvárosaként élt a köztudatban, ebben az időben érte el legnagyobb kiterjedését – számos szomszédos település, köztük a középkorban az uradalom székhelyéül szolgáló Diósgyőr hozzácsatolásával – és legnagyobb népességszámát is.
A rendszerváltás óta kulturális és idegenforgalmi szerepét igyekszik erősíteni; ebből a szempontból főbb látványosságai közé tartoznak a miskolctapolcai Barlangfürdő, a diósgyőri vár és a Miskolci Nemzeti Színház, illetve a közeli Bükki Nemzeti Park. A régió vezető városaként az ennek megfelelő funkciókat is betölti; egyetemi város, a megye és környéke gazdasági, kulturális központja.
|
Kecskemétről! |
|
|
Kecskemét a nyolcadik legnagyobb város Magyarországon. Bács-Kiskun megye székhelye, megyei jogú város.
|
Debrecenről! |
|
|
Debrecen (latinul: Debretinum; németül Debrezin, szlovákul és csehül Debrecín, románul Debreţin, lengyelül Debreczyn) Magyarország második legnagyobb városa és Hajdú-Bihar megye és a Debreceni kistérség székhelye; egyike az ország hét regionális központjának. Időnként „a kálvinista Róma” néven vagy „cívisváros”-ként emlegetik.
|
Szegedről! |
|
|
Szeged (szlovákul Segedín, lengyelül Segedyn, románul Seghedin, németül S(z)egedin, törökül, horvátul és szerbül Segedin, olaszul Seghedino) megyei jogú város, Délkelet-Magyarország regionális központja, az ország negyedik legnagyobb városa, Csongrád megye székhelye.
|
Pécsről! |
|
|
Pécs Kiejtése magyarul, horvátul Pečuh, németül Fünfkirchen, szerbül Печуј, Pečuj, törökül Peçuy – ejtsd: Pecsuj, a középkorban latinul Quinque Ecclesiae, az ókorban latinul Sopianae) megyei jogú város, Magyarország ötödik legnagyobb városa, a hét regionális központ egyike, Baranya megye székhelye.
Barátságos éghajlata, zegzugos utcácskái, a belváros bőven termő fügebokrai, a Mecsek-oldal gondozott kertjei, a megújuló Sétatér, a város nyáresti pezsgő társasági élete sajátos mediterrán hangulattal ajándékozzák meg a várost. A kelta és pannon törzsek lakta vidéken a 2. század elején a rómaiak alapítottak várost Sopianae néven. A település a 4. századra tartományi székhellyé és a korai kereszténység egyik jelentős központjává vált. Az ebből az időszakból származó ókeresztény temetői építményegyüttest az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2000 decemberében felvette a világörökségi listára.A város 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa lesz.
|
|