Az arab világ egyik legrégebbi tradíciója a férfiak körében a vízipipázás. Ez a kikapcsolódást, relaxációt jelenti számukra, de alkalmanként tartalmasabbá teszik különféle társasjátékokkal is. Szinte minden keleti kávézóban van lehetőség vízipipázásra. Használata nem egyszerűen dohányzás, inkább szertartás, a dohányzás művészete.

A nargile (vízipipa) használatakor a különleges gyümölcs ízesítésű dohány a pipa tetején lévő tölcsérben van elhelyezve. A dohány tetején faszén izzik. A keletkező füst a tartályban lévő vízen keresztül áramlik.

A dohány aromája akár egy - másfél óráig is élvezhető. A szertartás után jóleső, ellazult érzés uralkodik az emberen. A nargile a dohányzás legjobb alternatívája, mivel a vízen átáramló füst szinte teljesen mentes lesz a káros anyagoktól mire a tüdőbe jut. A nargile dohány nem tartalmaz kátrányt és nikotintartalma is alacsony. A vízipipa okozta tüdőrák kivételesen ritka.

A vízipipa története

Az első vízipipákat kókuszdió héjából készítették Indiában. Természetesen azóta sokat változott és különösen népszerűvé vált a Közel-Keleten. Az arab világban szinte elképzelhetetlen nélküle az élet. A Nargile fénykora a XVII. századi Törökországban volt, akkoriban szigorú szabályok alakultak ki használatával kapcsolatban.

Nem minden dohány alkalmas vízipipázásra, egyedül a kifejezetten erős, sötét színű iráni dohány. Ezt első lépésben többször átöblítik vízben, hogy veszítsen erejéből, majd datolya lével itatják át. Az ígényesebb dohányokat végül gyümölccsel ízesítik Az ínyencek ezt azzal fokozzák, hogy friss gyümölcsdarabokat tesznek a víztartályba, még ízletesebbé téve a füstöt.

A sheesha használatának saját etiquettje sok mindenre kitér, például kifejezett sértésként fogható fel, ha valaki a másik által szívott pipa izzó széndarabjáról gyújtja meg cigarettáját. Úgy gondolják, ez megzavarja az izzás ritmusát. A 19.-20. században kifejezetten népszerűvé vált az európai elit nők körében.

Fontos eszközévé vált az öt órai teázásnak és egyéb intellektuális összejöveteleknek. Napjainkban ugyan a cigarettázás népszerűsége és egyszerűsége enyhén csökkentette a sheesha használatát, de aki valóban tudja értékelni a vízipipázás adta örömöket, az sosem cserélné le.

Mennyire káros a vízipipa?


- Mi a különbség a vízipipa és cigaretta között?

A vízipipa tetején körülbelül 600 fokon izzik a faszén. Ez azonos azzal a hőmérséklettel, ami a cigaretta szívásakor jelen van. Mégis, mi a különbség a kettő között?

A cigaretta dohány száraz, és a papírral együtt azonnal hamuvá ég a 600-800 fokon. Ezen a hőmérsékleten jönnek létre a rákkeltő anyagok, melyeket ilyen forró állapotban a szájba majd tüdőbe szívnak a dohányosok.

A vízipipában nem égetjük hamuvá a nedves dohányt, hanem forró levegőt áramoltatunk át rajta. A levegő az izzó faszén mellett hevül fel, de mire elér a dohányhoz, lehül 200-400 fokosra. Nem tudnak a rákkeltő anyagok kiválni a dohányból, aminek a füstje átáramlik a pipa testén és a szívócsövön, ahol egy része lerakódik. Ez a füst út közben átáramlik és lehül a vízben, ahol szintúgy lerakódik némi anyag.

A vízipipa füstje hideg, így a gégerák nem valószínű. A hosszú csőrendszerben és vízben megszűrődik, így a káros anyagok lerakódnak, nem jutnak a tüdőbe.


- kátrány és nikotin:

Mivel a vízipipában nem ég papír, így kátrány sem keletkezik. Hogyha megnézed a csomagolását, rá van írva: "Tar 0.0%" (tar = kátrány)

A nikotin tartalom kicsit érdekesebb dolog. Egyes dohányokon 0.5%, míg másokon 0.05% van feltüntetve. Mindkettő olyan érték (tömésenként 10 gramm dohánnyal számolva), amitől nikotinmérgezést kapna a vízipipázó.

Tény: senki nem lett eddíg vízipipa függő, és a vízipipázó dohányosok nikotin éhsége nem enyhül a vízipipától. Gyakori, hogy pipázás közben rágyújtanak egy szál cigire.


- Mit mond a toxikológus?

"Tudni kell a vízipipáról, hogy mivel itt hosszú a füstnek az útja, egy csomó káros anyag lecsapódik, és ha már idézőjelben beszélhetünk arról, hogy hogyan a legegészségesebb dohányozni, akkor a vízipipa ezek közül a legegészségesebb. ... Azért mondjuk olyan túl sok károsodást nem okoz, mert nagyon kevés az a nikotin és a káros anyag, ami ilyenkor bejut az illető szervezetébe..."



- A bulvársajtó és összeesküvés-elméletek:

2008 elején lehetett olvasni és hallani a vízipipa káros hatásairól, miszerint 50-100 szál cigarettának felel meg a füst. Ezekben a cikkekben egy a WHO által készített tanulmányra hivatkoznak, melyet eredeti formában még nem láttam, és nagyon zavarosnak tűnik az egész.

Külföldi vízipipás fórumokon lehet olvasni, hogy a bulvársajtót a cigarettagyárak vonták be a témába, mert féltik a piaci részesedésüket a vízipipa terjedése miatt. Nem tudom, mennyi alapja lehet ennek, de mindenképpen elgondolkodtató, hogy külföldön is hasonló a média által közölt helyzet.


- A végső konklúzió:

A cigaretta káros hatásairól tudunk, senkinek sem ajánlom, hogy rászokjon. De a vízipipát nem lehet a dohányzás többi módjával együtt említeni hideg, könnyű és tiszta füstje miatt. Biztosan vannak a vízipipa füstjében is olyan anyagok, melyek nem tesznek jót a szervezetnek. Ezt sajnos még nem elemezte senki, bár utána jártam, és lenne rá vállalkozó: alkotóelemenként 1,5 millió forint a vizsgálat. Míg nem gyűlik össze a sokmilliós beruházás költsége, marad a papírzsebkendőn történő füst átfújogatása. Látszik, hogy a ciginél szép sárga folt marad, a vízipipánál viszont semmi. Lehet találgatni, elképzelhető, hogy a vízipipa füstjében lévő szerves anyagok ugyan le tudnak rakódni a tüdőben, de minden probléma nélkül felszívódnak és elbomlanak.
Azt szokták mondani, hogy ami jól esik, attól nem leszünk betegek.

A vízipipa pedíg jól esik!

Vízipipák a világ körül:

Minden pipa más és más. Sokfelé készülnek ezek a csodás eszközök, az évszázadok során minden országban másképpen alakult a formája, díszítése, színvilága a kultúrával együtt. Itt láthatod egymás mellett is a különböző országokból származó pipákat.

A képeken sorrendben egyiptomi, tunéziai, török és libanoni vízipipákat láthatsz. Ezekből az arab vízipipákból csak és kizárólag gyümölcsös dohányt szoktak füstölni, nem füvet szívnak belőle. Az arab országokban nem csak a világi törvények büntetik a drogok fogyasztását és termesztését (mint itthon), hanem a vallási törvények is. Többek között annak is köszönhető a vízipipa kialakulása, hogy a Korán szerint dohány nem érintkezhet a szájjal. Persze így is cigarettáznak, csak a markukban fogják a cigit, és a tenyerükből kialakított "csövön" keresztül szívják a füstöt.

Indiai és vietnámi vízipipa. Ezek miatt van annyi előítélet, mert a távol-keleti vízipipákból (bong) füvet szoktak szívni. Sokan nem tudnak az arab vízipipák és a bongok között különbséget tenni, ők szokták drogosnak nevezni azt, aki csak egy finom őszibarackos füstöt ereget. Ezzel a két fajta pipával és bongokkal nem foglalkozunk többet!

A vízipipa dohány


A vízipipa dohány többféle dohány keverékéből, melaszból (amit cukornádból nyerünk), ízesítő aromákból, glicerinből és esetleg mézből áll.

A 19. században a törökök tömbekinek nevezték azt a dohányt, amit az egyiptomiaknak végül sikerült lemásolniuk. A kezdetleges kókuszdióból és bambuszból készült pipák már alkalmasak lettek volna a fülstölésre, de az apróra vágott dohány mindíg belehullott a shisha aljába.

Akkoriban közkedvelt desszert volt a melasz édes íze miatt. A mai vízipipa dohány kellemes ízét annak köszönhetjük, hogy valaki megpróbálta összekeverni a dohányt melasszal. Így a dohány egyben maradt az agyag tölcsérben, és a füst kiváló ízű lett.

Mára a dohánygyártás fejlődésének köszönhetően tökéletes minőségű termékek füstjét élvezhetjük otthonunkban, rengeteg ízben.