Trad�cion�lis thai massz�zs

A tradicion�lis Thai massz�zs egy õsi �s term�szetes k�z�rzetjav�t� m�dszer. Mai felgyorsult modern vil�gunkban �jra nagyon n�pszerû �s hasznos kikapcsol�d�s, mert igen hat�kony rekre�ci�t ny�jt kellemes k�rnyezetben, laz�t� �s akupressz�r�s technik�kat alkalmazva.
Az eg�sz testen alkalmazott elj�r�snak saj�tos koreogr�fi�ja van, az egy -m�sf�l �r�s massz�zs sor�n minden testr�szen v�gigmegy a massz�r, aki a tenyer�n k�v�l t�rd�t, talp�t is haszn�lja. A test meghat�rozott pontjaira ir�nyul� massz�zs el�seg�ti a teljes relax�ci�t. A Thai massz�zs �n. sz�razmassz�zs, azaz m�s technik�kkal ellent�tben nem haszn�lnak hozz� olajt, kr�meket.

A tradicion�lis thai massz�zs 6 alapeleme:

• J�ga: Õsi �s k�zismert indiai eg�szs�g-megõrz�si �s gy�gy�t� m�dszer, ami �vezredes m�lttal rendelkezik. A j�ga gyakorlatok olyan testhelyzetek, pozit�r�k, melyek ny�jtj�k az izmokat, megnyugtatj�k a testet �s a lelket, cs�kkentik a fesz�lts�get. A j�ga gyakorlatokat speci�lis l�gz�si technik�kkal egy�tt, medit�ci�val k�s�rve gyakorolj�k. A Thai massz�zst kieg�sz�tõ ny�jt� �s a j�ga poz�ci�k k�z�l is csak a biztons�gosan alkalmazhat�ak lettek kiv�lasztva. A Thai massz�zs tulajdonk�ppen teh�t olyan j�gak�nt is felfoghat�, amit massz�zs �tj�n, passz�van v�gz�nk.

• Testmozg�s: A Thai massz�zst v�gzõ masszõr folyamatos, laz�t� ritmus� mozg�st v�gez, amit a massz�zst fogad� szem�ly is �tvesz, passz�van �tmozgatva �s megdolgozatva az �sszes �rintett testr�szt.

• Medit�ci�: A Thai massz�zs a k�rnyezet �s a mozg�s jelleg�bol ad�d�an ellazult �llapotot teremt, melyet a kezel�s speci�lis koreogr�fi�ja seg�t folyamatosan fenntartani a massz�zs idõtartama alatt.

• Reflexol�gia: A Thai massz�zs term�szetesen nem csak „passz�v j�gak�nt” funkcion�l. Tulajdonk�ppen egyfajta reflexol�giai kezel�s, mely a l�bfejekre, a kezekre, a f�lekre �s az arcra �sszpontosul.

• Akupressz�ra: A Thai massz�zs sor�n a masszõz az energiavonalakon, az �gynevezett Zen vonalakon dolgozik a fesz�lts�g �s az „energia elz�r�d�sok” megsz�ntet�se �rdek�ben. Ezek a vonalakat meridi�noknak is nevezik, melyekben zavartalanul �ramlik az �letenergia, ha a test eg�szs�ges. Az akupressz�r�s pontokon a masszoz a h�velykujjait, az �kleit, a k�ny�keit, �s a sarkait haszn�lva dolgozik.

• Gy�gy�t� mûv�szet: A j�ga, a reflexol�gia �s az akupressz�ra kombin�l�sa teszi a Thai massz�zst egy olyan egyed�l�ll� �s hat�kony kezel�ss�, ami megnyugtatva egyes�ti a testet a l�lekkel, ez�ltal jav�tva az �ltal�nos k�z�rzetet �s az eg�szs�gi �llapotot.

Sv�d friss�t� massz�zs

Ha volt m�r r�sze a massz�zs �lm�ny�ben, akkor tudja milyen csod�latos k�z�rzetet teremt.
Aki m�g nem tapasztalta j�t�kony hat�sait, itt az ideje, hogy kipr�b�lja!

A massz�zs defin�ci�ja �s j�t�kony hat�sai:
A massz�zs a test fel�let�n, meghat�rozott fog�sokkal, kezel�si c�llal alkalmazott mechanikus �s bioelektromos inger, melyre kialakul� v�laszreakci� a fizikai gy�gyul�s. Az ember test�t �r� manu�lis mechanikai behat�sok r�szben k�zvetlen�l, r�szben k�zvetve befoly�solj�k a sejtek �s sz�vetek m�k�d�s�t, els�sorban lok�lisan (nedvkering�s, izomt�nus), de t�voli a szervekben is (zsigerek, k�zponti idegrendszer).

* Enyh�ti a stressz hat�sait
Sokak sz�m�ra az ellazul�s, relax�ci� neh�z feladat, m�gis nagyon fontos, hiszen napjainkban a stressz egyre t�bb panaszt �s betegs�get v�lt ki. Az �ltal�nos orvosokat 90%-ban olyan stresszhez kapcsol�d� panaszok miatt keresik fel, mint a fej-, h�t- �s nyakf�j�s, szem t�lterhel�s, gyenge koncentr�l�k�pess�g, szorong�s, depresszi�, ingerl�kenys�g, harag, magas v�rnyom�s, kimer�lts�g stb.
A massz�zster�pia nem csak az izmokat, b�rt �s a v�rkering�st friss�ti fel, hanem csod�latos hat�st fejt ki az idegrendszerre is. A massz�zs aktiv�lja a paraszimpatikus idegrendszert, ezzel ellens�lyozza a test stresszre adott negat�v v�laszreakci�it, feloldja az izmok akaratlan fesz�l�s�t, lehet�v� teszi a norm�lis sz�vritmus, v�rnyom�s �s kering�s helyre�ll�s�t.
A massz�zster�pia seg�t tudatos�tani a testben �nk�ntelen�l fenntartott fesz�lts�geket. Min�l ink�bb tudatosodnak a test reakci�i, ann�l gyakrabban fogja id�ben felismerni a fesz�lts�gek kialakul�s�t, �s �gy tudatosan megszabadulhat azokt�l, m�g miel�tt kifejthetn�k k�ros hat�sukat a szervezetre.

* Jobb alv�st biztos�t
A napi stresszb�l sz�rmaz� fesz�lts�gek gyakran megzavarj�k az alv�st, f�radts�got, ingerl�kenys�get �s �rzelmi kimer�lts�get eredm�nyezve. �gy cs�kken a t�r�- �s �ll�k�pess�g, ami az �j nap kih�v�saival val� szembes�l�shez sz�ks�ges.
A relax�ci�s massz�zs ellaz�tja a fesz�lt izmokat �s megnyugtatja az idegrendszert, ami a test ritmus�nak lelassul�s�t id�zi el�. Ennek k�vetkezt�ben cs�kken a v�rnyom�s, lelassul a sz�vritmus, m�lyebb �s szab�lyosabb lesz a l�gz�s �s �gy megteremt�dnek a pihentet� alv�shoz sz�ks�ges felt�telek.

* Fokozza az izmok teljes�t�k�pess�g�t
A massz�zs k�zvetlen hat�sak�nt cs�kken az izomt�nus, fokoz�dik az anyagcsere �s �gy n�vekszik az izmok rugalmass�ga �s teljes�t�k�pess�ge. A f�radt izmok gyorsabban regener�l�dnak, �ll�k�pess�g�k javul. Ezt a hat�st haszn�lj�k ki a sportmassz�r�k az akt�v sportol�k felfriss�t�s�re, �s teljes�tm�ny�nek fokoz�s�ra.

* Jav�tja a b�r �llapot�t
A nap, szmog, hi�nyos �trend �s a term�szetes �reged�s mind hozz�j�rulnak a b�r kisz�rad�s�hoz, r�ncosod�s�hoz �s fiatalos jellemz�inek �ltal�nos elveszt�s�hez. A massz�zs kit�g�tja a b�r kapill�ris ereit, ezzel n�velve a l�tfontoss�g�, sejteket t�pl�l� anyagok felv�tel�t, �s felgyors�tja az �rtalmas m�reganyagok elt�vol�t�s�t. A fokozott v�rkering�s el�seg�ti a b�r megfelel� nedvess�gtartalm�nak biztos�t�s�t, megakad�lyozva annak kisz�rad�s�t �s viszket�s�t.

* Enyh�ti a kr�nikus f�jdalmat
Nagyon sokunknak s�r�l�sekb�l vagy betegs�gekb�l sz�rmaz� kr�nikus f�jdalmakkal kell �ln�nk mindennapjainkat. A massz�zster�pia seg�ti a f�jdalmat el�id�z� �llapot megsz�ntet�s�t, azon k�v�l �nmag�ban is f�jdalomcs�kkent� hat�s�. A szakk�pzett massz�r-terapeuta kez�vel olyan inger�leteket gerjeszt a sz�vetek �rz�kel� idegv�gz�d�seiben, amelyek ideiglenesen g�tolj�k a kr�nikus f�jdalmi inger�letek eljut�s�t az agyba. Ezenk�v�l az agyat endorfin (a test term�szetes �rz�stelen�t�j�nek) kiv�laszt�s�ra k�szteti, ami mesters�ges gy�gyszerek haszn�lata n�lk�l enyh�ti a f�jdalmat, �s a kellemetlen k�z�rzetet.

* A massz�zs hat�sa magzati �s id�s korban
M�r az anyam�hben fejl�d� magzat is r�szes�l term�szetes �s automatikus massz�zsban az anya test�nek mozg�sa �ltal.
Id�s korban a rendszeres massz�zs nem csup�n frissess�get ad, de a meger�ltet�s �s a s�r�l�sek kock�zat�t is minimaliz�lja. Seg�ti a betegek �s gyeng�lked�k fel�p�l�s�t, valamint oldja a fesz�lts�get. Enyh�ti az �reged�ssel egy�tt j�r� mag�ny�rzetet. Az �regek sokat szenvednek a simogat� k�z hi�ny�t�l.

Sv�dmassz�zs
(friss�t�, kondicion�l�, relax�l�, stresszold�)

A legelterjedtebb nyugati massz�zsfajta. Eredeti form�ja �tv�zi a massz�zst �s a testgyakorlatokat. A massz�r sim�t�, d�rzs�l�, rezegtet� �s gy�r� mozdulatokkal friss�ti fel a szervezetet. Fizikai �s neurohormon�lis hat�sa el�seg�ti az esetleges betegs�gek gy�gyul�s�t. A v�rkering�s �s az em�szt�s jav�t�sa �rdek�ben – a hagyom�nyos m�dszer szerint – a p�ciensnek is el kell v�geznie n�h�ny testgyakorlatot, de e n�lk�l is kiv�l� hat�st lehet el�rni vele. Cs�kkenti a f�jdalmat (pl. stresszes fejf�j�st), felgyors�tja a s�r�l�sek ut�ni fel�p�l�st, megakad�lyozza a nem haszn�lt izmok sorvad�s�t, enyh�ti az �lmatlans�got, fokozza az �bers�get, de mindenek el�tt el�seg�ti a relax�ci�t �s cs�kkenti a stressz hat�s�t.

Shiatsu massz�zs

Jap�n massz�zstechnika, mely r�szben a k�nai akupresszur�ra �p�l. A nyugati st�lus� masz�zsfog�sok helyett nyom�st alkalmaz, s mivel olajra vagy m�s „viv�anyagra” ek�zben nincs sz�ks�g, nemigen kell hozz� levetk�zni. Holisztikus ter�pia, mint maga az akupressz�ra is – egyes t�netek helyett az eg�sz szervezetre koncentr�l -, �s c�lja a „csi”-nek nevezett energia term�szetes egyens�ly�nak helyre�ll�t�sa az�ltal, hogy nyom�st gyakool az energiacsatorn�k, m�s n�ven meridi�nok bizonyos pontjaira. A shiatsu azt jelenti „ujjnyom�s”, b�r a hivat�sos gy�gy�szok a testszerte megtal�lhat� speci�lis pontok, a cub�k nyom�s�hoz kez�k m�s r�szeit, k�ny�k�ket, t�rd�ket, l�bukat is haszn�lj�k.

A Shiatsu massz�zs egyens�lyba hozza az eg�szszervezetet, s ezzel nagyon j�l oldja a fesz�lts�geket, a stresszt. Ez�rt ma a stresszes �let�nkben m�g nagyobb a jelent�s�ge. Nagyon hat�sos h�tf�j�s, fejf�j�s, migr�n, �lmatlans�g, menstru�ci�s probl�m�k, cs�kkent nemi v�gy, leverts�g, depresszi�, szorong�s, b�nat �s m�g sok kr�nikus betegs�g eset�n. Term�szetesen a Shiatsu kezel�s nem helyettes�ti az orvosi ell�t�st, de azt hat�konyan kieg�sz�theti! A Shiatsu er�s�ti a szervezet �ngy�gy�t� mechanizmusait �s t�mogatja a bels� meger�s�d�s folyamat�t. Ez azt is jelenti hogy a gy�gyul�s lehet�s�ge mindekiben ott van, �s ez a m�dszer seg�t ennek fel�breszt�s�ben. A Shiatsu nem csodaszer, nem sz�ntet meg minden bajt, panaszt, ami �let�nk sor�n felmer�lhet, nem egyetemes orvoss�g, hanem holisztikus gy�gym�d.

Chi – A vit�lis �letenergia
A Chi – vagy ahogy m�s kult�r�kban nevezik „Prana” vagy „Manna” – az alapvet� �leter�, ami az �letet lehet�v� teszi �s jelen van a n�v�nyekben, az �llatokban, a v�zben, az �lelmiszerekben �s a leveg�ben is. N�lk�le nem lenne �let a bolyg�nkon. Ez az �letenergia, amelyet csakr�inkon �s az aur�nkon kereszt�l, t�pl�lkoz�ssal �s l�gz�ssel juttatunk szervezet�nkbe, a meridi�nok, az energiavezet�kek �ltal h�l�zza be a test�nket. Ell�tja �s t�pl�lja szerveinket, biztos�tja, hogy j�l �rezz�k magunkat fizikai test�nkben. Mivel az �letenergia �t�ramlik a csakr�kon is, befoly�st gyakorol lelki �s szellemi �llapotunkra is. Az eg�szs�ges testben egyenletesen �ramlik az �letenergia �s a k�t er�, a Yin �s a Yang egyens�lyban van.

Meridi�nok – az energiavezet�kek
A meridi�nok l�thatatlan energiavezet�kek, amelyeknek feladata a chi, a vit�lis �letenergia sz�ll�t�sa �s sz�toszt�sa test�nkben. Olyanok, mint a test�nket beh�l�z� erek. A chi a „szellemi v�r”, mely �gy �ramlik a meridi�nokban, mint v�r az erekben. Mivel a 12 meridi�n �s a k�t f� vezet�k befogad�- �s korm�nyz�, egym�ssal �sszekapcsol�dnak, a meridi�nrendszert szerte�gaz� h�l�zatk�nt vagy csatornarendszerk�nt is elk�pzelhetj�k, melyben az �letenergia z�rt p�ly�kon �ramlik. Minden meridi�n egyszerre van kapcsolatban egy vagy t�bb szervvel �s a csakr�kkal, �sszek�ttet�st hozva �gy l�tre a l�thatatlan �leter� ( chi ) �s a fizikai test �s szervei k�z�tt. A meridi�nokon, amik r�szben k�zvetlen�l a b�rfelsz�n ment�n futnak, speci�lis akupunkt�ra pontok tal�lhat�k, melyek akupressz�r�val kezelhet�k.

Csakr�k – a finomtestek energiak�zpontjai
A meridi�nokhoz hasonl�an a csakr�k is a fizikai �s finomtestek k�z�tt l�tes�tenek kapcsolatot. A h�t csakra �s a test f�gg�leges k�z�ptengelye ment�n az aur�ban helyezkedik el, �s bizonyos testr�szekkel, mirigyekkel �ll kapcsolatban. A csakr�k a meridi�nokkal k�lcs�n�s �sszef�gg�sben �llnak. Egyr�szt a felvett chi-t tov�bb�tj�k a meridi�nokhoz, bejuttatva ez�ltal a chi-t a szervezetbe, m�sr�szt felveszik a meridi�nok fel�l �rkez� chi-t. A csakr�k �s a meridi�nok energetikai egym�sra hat�s�t Dr. Motoyayma �llap�totta meg; r�j�tt ugyanis, hogy a csakra cs�kkent m�k�d�se a meridi�nban is energiacs�kken�shez vezet, �s ennek megfelel�en a fokozottabb csakram�k�d�s pozit�van hat a meridi�n energiaell�t�s�ra.

Mi az akupresszura?
Ahogy az akupunkt�ra, az akupresz�ra is meridi�nokra �p�l. Az akupunkt�rar�n�l az energia �raml�s�t t�k seg�ts�g�vel szab�lyozz�k, akupressz�ra eset�n pedig a speci�lis pontokat k�l�nb�z� nyom�stechnik�kkal kezelik. Gyakran a kezel�s sor�n kellemes energia�raml�s �rz�kelhet�. A pontok nyom�sa, ha az akupressz�ra fogalm�t sz� szerint ford�tjuk ( acus=cs�cs, t�, pont �s premere=nyomni ), az egyes ujjbegyek, vagy viszonylag egyszer� fog�sok seg�ts�g�vel v�gezhet�. Az akupressz�ra c�lja, hogy az energia�raml�s zavarait megsz�ntesse, az�ltal, hogy a Yin �s Yang energi�k k�z�tti egyens�lyzavarokat kiegyenl�ti. Mivel a legt�bb akupunkt�ra pont a meridi�nokon helyezkedik el, az kupressz�r�val a meridi�nokba is energi�t juttatunk, vagy ha energiat�lteng�s van egy meridi�nban, akkor egy m�sikba vezetj�k �t az energi�t. Csak �gy tud az �leter� akad�lytalanul �ramolni.

Els�sorban azok a pontok kezelend�k, melyek a leg�rz�kenyebbek, mivel energia�raml�si zavarra utalnak. Ha ezeken a pontokon akupressz�r�t alkalmazunk, energiablokkokat oldunk fel. Gyakran az energiablokkok els�sorban lelki-szellemi szinten alakulnak ki, ami bizony�tja, hogy a csakr�k �s meridi�nok a testi �s szellemi szint k�z�tt �sszek�ttet�st k�peznek. Ha kiegyens�lyozatlan az �rzelmi �lete, vagy negat�v �letfelfog�ssal rendelkezik, ez blokkokat k�pezhet az energia �raml�s�ban. Tudatos�tsa mag�ban, hogy mi az ami korl�tozza �s lefoglalja �nt, hogy az energi�k ism�t �ramolni tudjanak, miel�tt m�g az energetiaki egyens�lyzavar betegs�g form�j�ban jeleneik meg a fizikai szinten.

Arcmassz�zs

B�rmeg�j�t� arcmassz�zsok

Az arcmassz�zsokat legjobban a kozmetikusok v�gzik, mivel �vatos, gyakorlott ujjaik nem roncsolj�k a sz�veteket. Mi is megtanulhatjuk, hogyan kell helyesen arcot massz�rozni, ha el�g �gyesek vagyunk. A legfontosabb, hogy tudjuk, mi a c�lja az arcmassz�zsnak. Ez lehet a r�ncok kivasal�sa, a v�rell�t�s friss�t�se, hogy az arc fiatal �s rugalmas maradjon, de lehet a g�rcs�k megsz�ntet�se �s a relax�lt �llapot el�r�se is. Most mindenkit bevezet�nk a simogat�, az �t�get�, �s a k�l�nleges gy�r�massz�zs rejtelmeibe, melyekre ha naponta csak �t percet �ldozunk, arcb�r�nk �veket fiatalodhat, �s meg�rzi �des�g�t.

A massz�zs el�k�sz�t�se
Az arcot el�sz�r tiszt�tsuk le alaposan, arctonikkal �s/vagy arcrad�rral. Ezut�n zs�rosabb kr�mmel vagy arcmassz�zs olajjal (p�ld�ul aromater�pi�s olajak) kenj�k be az arcunkat vastagabban, mint egy�bk�nt szoktuk. Tenyer�nket �sszed�rzs�lve meleg�ts�k fel, �s ujjainkat torn�ztassuk el�tte laz�ra. �lj�nk le egy k�nyelmes sz�kbe, egyenes gerinccel a t�k�r el�, k�ny�k�nket t�masszuk meg er�sen �s kezdj�k meg a massz�roz�st.

Fontos figyelmeztet�s! Ne csak a massz�zs sorrendj�t jegyezz�k meg! Arra is �gyelj�nk, hogy a fog�sokat pontosan hajtsuk v�gre, azonos sorrendben!

• A simogat� massz�zs
A kor�bban m�r eml�tett Shiatsu massz�zstechnik�hoz is hasonl�t. A helyes sorrend a homlok, az orr, az arc, az �ll a nyak �s a szem egym�s ut�n. El�sz�r az ujjhegyek a szem�ld�kt�l a hajt� fel� siklanak, felv�ltva jobb �s bal k�z. Azut�n mindk�t k�z k�z�ps� ujj�t haszn�lva cikkcakkban v�gezhet�nk sim�t� mozdulatokat az egyik hal�nt�k ir�ny�b�l a m�sik fel� a homlokon. A k�vetkez� sim�t�s az homlok k�zep�t�l a hal�nt�kokon �t az �llcs�csig t�rt�nik, finom, gyeng�d �rint�ssel. Ez ut�n a szem �s a homlokok r�ncait sim�tsuk ki szel�d nyom�ssal. A keresztr�ncokat oldalra, a hosszantikat f�lfel�, legal�bb t�zszer.

Ezut�n az orrok simogat�s j�n az orrgy�k�rt�l az orrcimp�k hajlat�ig, majd ford�tott ir�nyban is. Ha ezzel is elk�sz�lt�nk, akkor a sz�nkkal form�ljunk O bet�t, �s a sz�jszeglett�l az orr fel� le�rva v�gezz�nk k�rk�r�s mozdulatokat. Ez ut�n j�n a nevet�r�ncok massz�roz�sa. Kez�nk ujjait helyezz�k az �llg�d�rre �s onnan k�rmozg�ssal simogassuk az arcot az orrcimp�kig, majd innen tov�bb a j�romcsonton �t, a hal�nt�kig.

Az �llat k�t h�velykujjunk �llunk k�zepe al� illeszt�s�vel kezdj�k el simogatni, bel�lr�l kifel�, �gy hogy k�sleltetett legyen a mozdulat �s �gy ellent�tes h�z�s keletkezik. Fontos a gyeng�d cir�gat�s! Ezut�n emelj�k fel az �llunkat �s tenyer�nkkel simogassuk �t a nyak �s a toka k�rny�k�t, eg�szen az �llcs�csig.

A szem k�rny�k�nek �rz�keny b�rsz�vete nagy gyeng�ds�get ig�nyel. Mutat� �s k�z�ps� ujjunkkal kell finoman k�rbesim�tani, bel�lr�l kifel�, a szem�ld�k�n �t a hal�nt�kig, majd onnan az orc�kig.

• �t�get� massz�zs
Az �t�get�st a k�t k�z h�rom k�z�ps� ujj�nak hegy�vel v�gezz�k, laza csukl�val, ritmikusan, ne t�l gyorsan, �s k�zepes er�ss�ggel, mert ha t�l lagymatagon, vagy t�l er�sen csin�ljuk, az nem �ri el a k�v�nt hat�st.

A szem k�rny�k�t �s a szarkal�bakat nagyon sz�pen ki lehet sim�tani vele. Az egyik kez�nkkel fesz�ts�k ki (mutat� �s k�z�ps� ujjal) a szem melletti b�rt �s a m�sik k�z k�z�ps� ujj�val k�nny� dobperg�shez hasonl� m�don �t�gess�k v�gig a szarkal�bakat. Az is j�, ha mindk�t k�z mutat�-k�z�ps� �s gy�r�sujja k�nnyen �t�geti a szem k�ls� sz�glet�t eg�szen az orrfalig. A „kiskalap�cs gyakorlat” a jobb k�z n�gy ujj�nak a bal oldali orr-sz�j r�ncra illeszt�se ut�n kalap�csszer�en v�gigpergetve �rhet� el. (Mintha zongor�zn�nk ..) Ugyanezt a gyakorlatot a m�sik oldalra is el kell v�gezni. A nyakat �gy massz�rozzuk v�gig �t�get� massz�zzsal, hogy a fejet egyenesen tartjuk. A jobb k�zzel a nyak bal oldal�t �s a ballal a nyak jobb oldal�t �t�getj�k v�gig, felv�ltva, de csak a k�z�ps� ujjunkat haszn�lva. Az �t�get� massz�zs befejez�sek�nt sim�tsuk �t az eg�sz arcot a teny�r eg�sz fel�let�vel, k�nny� nyom�st kifejtve a homlokt�l kezdve lefel�. A v�g�n n�h�ny m�sodpercre bor�tsuk be a szemk�rny�ket a tenyer�nkkel, majd az arc sz�le fel� h�zva emelj�k le.

• Gy�r�massz�zs
A j�l t�pl�lt arc k�v�nja er�sen a gy�r�st. Nagyon fontos az �vatoss�g, soha ne cib�ljuk, vagy gy�m�sz�lj�k a b�rt. A gy�r�massz�zs er�ss�ge ahhoz hasonl�, mint amikor egy l�gy t�szt�t form�zunk, ann�l nem er�sebb. Az �llon kezdve a h�velyk �s a mutat�ujj k�z�tt cs�pj�nk be egy kev�s b�rt �s j�l gy�rjuk az eg�sz arcon �t a hal�nt�kig. Majd toljuk h�velykujjunkat bel�l az arcr�sz al�, �s gy�rjuk oly m�don, hogy mutat�ujjunkat er�sen odaszor�tjuk a h�velykujjakhoz, �s a sz�jzug k�r�l f�lk�rben jusson el a fels� k�z�pig. A homlokot �s a szem k�rny�k�t csak cir�gatni �s �t�getni szabad.

A massz�zs ut�n igen fontos, hogy megfelel� maszkot, vagy pakol�st haszn�ljunk �s ut�na – vagy k�zben! - legal�bb egy �r�t relax�ljunk, vagy aludjunk.