A ban�nfa A ban�nf�l�k (Musacaceae) csal�dja 3 nemzets�g�nek egyike a Musa nemzets�g kb. 35 fajjal. T�bbs�g�k sz�rmaz�si helye Afrika, Kelet �zsia, Ausztr�lia �s a csendes �ce�ni szigetvil�g �serdei. A Musa nemzets�g neve arab eredet�, arab rabszolgakeresked�kt�l sz�rmazik, �s a gy�m�lcsre utal. K�s�bb a tudom�nyos n�v elfogad�s�ban szerepet j�tszott, hogy Antonius Musa nev�nek is eml�ket �ll�t, aki Augusztusz cs�sz�r uralkod�sa idej�n praktiz�lt orvosk�nt.

A ban�nf�l�ket gyakran f�nak nevezz�k, val�j�ban azonban �vel� �r�kz�ldek. A Musa nemzets�g tagjai k�zt vannak �ri�s, k�zepes �s kis n�v�s� fajok. A ban�nfa j�rul�kos gy�k�rrendszere a sz�r sz�vet�b�l fejl�dik ki. Nincs val�di sz�ra. Funkcion�lis levelei mellet pikkelylevelei is vannak. A lev�lalap h�velyt k�pez. A f��r k�r�l �sszecsavarodott levelek n�h�ny nap alatt bomlanak ki. A sz�r a lev�lh�velyek egym�sut�nj�b�l �p�l fel. A vir�gzatot term�s, porz�s �s hermafrodita vir�gok egy�ttese alkotja, amelyek f�z�rben fejl�dnek. A vir�gok elny�l�sa ut�n 90-120 napra fejl�dik ki a jellegzetes ban�n, amely technikailag bogy�term�s. Az ehet� ban�nok �shaz�ja Indon�zia, Malajzia r�gi�ja. A kut�rn�v�ny

A ban�n eredetileg D�l-Kelet-�zsi�ban honos, �s arab elef�ntcsont- �s rabszolga-keresked�k k�zvet�t�s�vel terjedt el az eg�sz afrikai kontinensen. Az egyik legr�gibb kult�rn�v�ny. Ie. 600-ban a budhist�k tesznek r�la eml�t�st el�sz�r. A k�vetkez� �r�sos eml�k i.e. 327-b�l sz�rmazik, amikor Nagy S�ndor indiai t�boroz�sa sor�n felfedezte a gy�m�lcs�t. Isz. 200-ban K�n�ban vont�k el�sz�r termeszt�sbe. K�zel-Keletre �s Afrik�ba utaz�k hozt�k el. A spanyol h�d�t�k juttatt�k el az �jvil�gba. Hamar roml� gy�m�lcse miatt Eur�p�ba csak viszonylag k�s�n, a XIX. sz�zadban jutott el. Manaps�g a tr�pusi r�gi�kban termesztik.

Az �vel� n�v�ny gy�ker�b�l minden �vben kihajt a term�st hoz� hajt�s. Amikor el�ri a 2-3 m magass�got, megjelenik bord�s-lil�s bimb�ja. A term�keny�t�s sorrendj�ben a term�s vir�gokb�l elkezd fejl�dni spir�lis, dupla sorban a ban�nf�z�r. Amikor be�rett a gy�m�lcs, a sz�r elfonnyad, lehanyatlik, s tavasszal �j term�hajt�s jelenik meg a n�v�nyen.

Az �ltalunk �zletben v�s�rolt ban�nt z�lden sz�retelik, �s h�tve t�rolj�k, sz�ll�tj�k, nehogy idejekor�n meg�rjen. �gy zamata nem eg�szen olyan, mint az �l�hely�n kaphat� gy�m�lcs�. A csemeg ban�nok legt�bbje a "Cavendish" t�pusba tartozik (Pl. Musa acuminata Cavendish), de vannak "f�z�ban�nok" is. Ezeket k�l�nf�le �telek, f�zel�kek, s�s �telek k�sz�t�s�re haszn�lj�k.

A sz�r�tott f�z�ban�nokb�l lisztet �ll�tanak el�, Kelet-Afrik�ban pedig s�rt f�znek bel�le. A friss ban�nleveleket csomagol�sra vagy t�ny�r helyett �telek szerv�roz�s�hoz haszn�lj�k. A zsenge ban�nleveleket borogat�s form�j�ban �g�sek h�t�s�re, a hajt�sok nedv�t hasmen�s �s hajhull�s ellen alkalmazz�k. A gy�kerekb�l nyert nedv l�zcsillap�t� hat�s�. T�rpe d�szban�n (Musa velutina)

Sz�rmaz�si helye �szak - Kelet India. A n�v�ny alacsony, csak 1,5 m�ter magasra n�. Gyorsan fejl�dik. A 90-120 cm hossz� lev�l kiss� viaszos, s�t�tz�ld, az id�sebb lev�l a f��r ment�n r�zsasz�nes. Az id�s levelek kifakulnak. Vir�gja rendk�v�l dekorat�v, r�zsasz�n-narancss�rga sz�n�. H�napokig megmarad. Gy�m�lcse 7 cm hossz�, 3-4 cm �tm�r�j�, amikor meg�rik, r�zsasz�n�v� v�lik. H�ja b�rsonyos tapint�s�, r�zsasz�n�. Gy�m�lcsh�sa feh�r, kellemes, de sok magot terem, �s csak kimagozva fogyaszthat�.

Napon, f�l�rny�kban nevelhet�. Meleget �s nedvess�get ig�nyel. Humuszban gazdag, k�z�pk�t�tt talajon sz�pen fejl�dik. Havonta egyszer a komplex t�poz�st megh�l�lja. D�zs�s n�v�nyk�nt sz�lv�dett, napos helyen tartsuk. Szob�ban �ll�tsuk cserep�t ablakba. Ha sz�ks�ges, mesters�gesen is vil�g�tsuk meg, 8-12 �r�ra. K�l�n�sen t�len hajlamos a lev�lsz�l �s cs�cs a barnul�sra. Ez term�szetes jelens�g, ne sokat foglalkozzunk vele. Az elsz�radt leveleket t�vol�tsuk el. K�l�n�sen a szob�ban tartott n�v�ny hajlamos a tetvesed�sre.