Steven Spielberg

USA, Ohio �llam, Cincinnati, 1946. december 18.        4-szeres Oscar-d�jas (ebb�l az egyik �letm�d�j) amerikai filmrendez�, producer, KBE (a Brit Birodalom lovagja), a legsikeresebb filmrendez�k egyike.

Az elm�lt �vekben er�s �rzelmi t�ltet� t�m�kat �rintett filmjeiben, mint a holokauszt borzalmai a Schindler list�j�ban, rabszolgas�g az Amistadban, a h�bor�s viszontags�gok a Ryan k�zleg�ny megment�s�ben �s a terrorizmus a M�nchenben. Nem korhat�ros filmjeinek egyik gyakran visszat�r� t�m�ja az a gyermeki, n�ha tal�n naiv hit �s r�csod�lkoz�s, ami megjelenik p�ld�ul a Harmadik t�pus� tal�lkoz�sokban, az E.T.-ben, a Hookban �s az A.I.-ban is, valamint az apafigura neh�z szerepe.
Tartalomjegyz�k

    * 1 �lete
    * 2 1970-es �vek: Spielberg a mozi fel� fordul
          o 2.1 Sugarlandi hajt�vad�szat (1974)
          o 2.2 C�pa (1975)
          o 2.3 Harmadik t�pus� tal�lkoz�sok (1977)
          o 2.4 Meztelenek �s bolondok (1979)
    * 3 1980-as �vek: Spielberg megh�d�tja Hollywoodot
          o 3.1 Az elveszett frigyl�da fosztogat�i (1981)
          o 3.2 E.T. a f�ld�nk�v�li (1982)
          o 3.3 Indiana Jones �s a v�gzet temploma (1984)
          o 3.4 B�borsz�n (1985)
          o 3.5 A nap birodalma (1987)
          o 3.6 Indiana Jones �s az utols� kereszteslovag (1989)
          o 3.7 �r�kk� (1989)
    * 4 1990-es �vek: Spielberg be�rik
          o 4.1 Hook (1991)
          o 4.2 Jurassic Park (1993)
          o 4.3 Schindler list�ja (1993)
          o 4.4 Az elveszett vil�g: Jurassic Park (1997)
          o 4.5 Amistad (1997)
    * 5 2000-es �vek: Spielberg k�s�rletez� korszaka
    * 6 Mag�n�lete
    * 7 Rendez�sei
    * 8 Jelent�sebb d�jak �s jel�l�sek
    * 9 �rdekess�gek
    * 10 K�ls� hivatkoz�sok

�lete

Amerikai zsid� csal�dban sz�letett Cincinnatiban. 1959-ben, 13 �vesen a sz�leit�l kapott Super 8-as kamer�val elk�sz�tette els� kisj�t�kfilmj�t, a The Last Gun c�m� filmet. Spielberg 1965-ben iratkozott be a Kaliforniai Egyetem rendez�i szak�ra. H�rom �vvel k�s�bb abbahagyta tanulm�nyait. 1968-ban Amblin c�m� kisj�t�kfilmje k�vetkezett, amir�l 1984-ben saj�t filmgy�rt� c�g�t is elnevezte. A filmet m�g abban az �vben be is mutatt�k az Atlantai Filmfesztiv�lon. Ugyanebben az �vben, 20 �vesen megjelent a Universal Pictures st�di� bej�rat�n�l �lt�nyben, egy �res diplomatat�sk�val a kez�ben �s bes�t�lt a kapun, mintha ott dolgozna. H�napokon kereszt�l minden nap bement reggel �s t�vozott este, senkinek sem t�nt fel, hogy mit keres a falakon bel�l egy fiatal fi�. Elfoglalt egy �res �r�asztalt �s �gy csin�lt, mintha dolgozna. Egy nap azonban megb�zt�k egy asszisztensi munk�val. 22 �vesen telev�zi�s rendez�k�nt deb�t�lt. 1969 �s 1973 k�z�tt a Columbo �s m�g sz�mos sorozat epiz�djait rendezte. A hetvenes �vekben a sci-fi �s a horror m�faj�hoz fordult. Els� j�t�kfilm hossz�s�g�, de m�g t�v�filmje, a P�rbaj volt, amit 1973-ban mutattak be. 1974-ben a Sugarlandi hajt�vad�szattal �ri�si sikert �rt el. 1977-ben elk�sz�tette a Harmadik t�pus� tal�lkoz�sokat a magyar sz�rmaz�s� Zsigmond Vilmos f�nyk�pez�s�ben.

Spielberg legt�bb filmje �ri�si p�nz�gyi bev�teleket produk�lt. A p�r t�zmilli� doll�rb�l k�sz�lt mozik sz�mos esetben 400 milli� doll�ros rekord eredm�nyeket �rtek el. Spielberg vezette be Hollywoodban el�sz�r, hogy a rendez�i g�zsi mellett r�szesed�st k�rt filmjei ut�n a bev�telb�l. Filmjeinek gyakran a saj�t producere is volt Kathlen Kennedy �s Frank Marshall mellett. K�zrem�k�d�tt m�s rendez�k filmjeiben is, legt�bb esetben a Universal forgalmaz�s�ban. 1993-ban a Schindler list�ja megszerezte neki a r�g�ta v�gyott Oscar-d�jat is a legjobb rendez�s�rt. A DreamWorks SKG filmgy�rt� �s filmforgalmaz� c�get 1994-ben alap�totta David Geffen �s Jeffrey Katzenberg t�rsas�g�ban. 2001-ben �jra beiratkozott a Kaliforniai egyetemre, s b�r az �r�kat nem l�togatta, �rt dolgozatokat, gyakorlati munk�kat adott le, konzult�lt professzoraival, s v�g�l egy �v alatt �sszegy�jt�tte a megfelel� sz�m� kreditet. 37 �vvel beiratkoz�sa ut�n �tvehette rendez�i diplom�j�t.

1970-es �vek: Spielberg a mozi fel� fordul

Sugarlandi hajt�vad�szat (1974)

Spielberg els� eg�sz est�s mozifilmje. Egy h�zasp�r igaz t�rt�net�n alapul. Az 1969-ben, Texasban j�tsz�d� filmben Lou Jean Poplin �gy d�nt: m�gsem adja �r�kbe, hanem megtartja gyermek�t. Az asszony megsz�kteti b�rt�nb�ntet�s�t t�lt� f�rj�t, s egy�tt indulnak gyermek�k�rt. A fiatal p�r nyom�ba ered Texas �llam rend�rs�ge, az �d�z, kitart� hajsza eg�sz Texason �t folyik.

B�r a kritikusok el�gedetten fogadt�k, a Sugarlandi hajt�vad�szatnak a mozip�nzt�rakn�l nem volt �t�t� sikere. A filmmel Spielberg mindenesetre bizony�tott, �gy producerei, Richard Zanuck �s David Brown ambici�zusabb rendez�si feladattal b�zt�k meg ezut�n.

C�pa (1975)

A C�pa c. horrorfilm Peter Benchley reg�ny�b�l �r�dott, egy gyilkos c�p�r�l sz�l, ami a New England-i szigeteken �l� k�z�ss�g tagjait t�madja meg. Az �ri�s feh�r c�pa a s�t�t vizekben v�rakozik, arra v�rva hogy egy haland� betegye a l�b�t a v�zbe, �s � k�ny�rtelen�l cafatokra t�phesse �s felfalhassa.

A C�pa h�rom Oscar-d�jat nyert (legjobb v�g�s, legjobb eredeti filmzene �s legjobb hang), �s t�bb mint 100 milli� doll�rt kasz�lt csak Amerik�ban, rekordot d�ntve ezzel. Jel�lt�k legjobb filmnek is. Ez volt az els� film a h�rom k�z�l, melyben Spielberg Richard Dreyfuss-szal egy�ttm�k�d�tt.

Spielberg m�ig �gy tartja, hogy a C�pa rendez�se �ll�totta �t a legnagyobb pr�bat�tel el�. Visszautas�tja, hogy � rendezze a folytat�sokat, �s frissen j�tt befoly�s�t arra haszn�lja, hogy szem�lyesebb t�m�k fel� forduljon.

Harmadik t�pus� tal�lkoz�sok (1977)

Miut�n visszautas�totta, hogy � rendezze a C�pa 2-t �s a Supermant, Spielberg �s Richard Dreyfuss �jra �ssze�llt, hogy egy�tt dolgozzanak Spielberg egy fiatal kora �ta d�delgetett filmterv�n: egy uf�kr�l sz�l� alkot�son, Harmadik t�pus� tal�lkoz�sok c�mmel (1977). A film az�ta kultuszfilmm� n�tte ki mag�t a sci-fi rajong�k k�z�tt.

Nemcsak a mozip�nzt�rakn�l volt nagy sikere a Harmadik t�pus� tal�lkoz�soknak, de meghozta Spielberg sz�m�ra az els� jel�l�st a rendez�i Oscarra; a filmet 6 m�sik kateg�ri�ban is jel�lt�k, v�g�l 2 Oscart kapott, a legjobb operat�r (Zsigmond Vilmos) �s a legjobb hangeffektek (hangv�g�s) k�l�nd�j�t (Frank E. Warner).

Meztelenek �s bolondok (1979)

Spielberg n�vekv� h�rneve, �s filmjeinek kereskedelmi sikere miatt egyre ink�bb a b�r�latok c�lpontj�v� v�lt. �gy j�rt k�vetkez� filmj�vel, a Meztelenek �s bolondokkal (angol c�me: 1941) is. A magas k�lts�gvet�s� h�bor�s v�gj�t�k Los Angelesben, napokkal a Pearl Harbor elleni II. vil�gh�bor�s t�mad�s ut�n j�tsz�dik a Saturday Night Live k�t szt�rj�val, Dan Aykroyddal �s John Belushival.

A t�lp�rgetett v�gj�t�k az anyagi sikertelens�g mellett megsemmis�t� kritikai min�s�t�seket is mag��nak tudhatott. Annak ellen�re, hogy t�ll�pte a k�lts�gvet�s�t, �s a 118 perces moziv�ltozat kiss� t�l hossz�ra ny�lt, a film v�g�l szer�ny profitot �rt el, �s telev�zi�s m�sork�nt megtal�lta k�z�ns�g�t is. A csorba gyors kik�sz�r�l�se �rdek�ben Spielberg George Lucasszal �ll �ssze egy akci�-kalandfilm erej�ig.

A Meztelenek �s bolondok rendez�i, csaknem 2 �s f�l �r�s v�ltozat�t k�beltelev�zi�s h�l�zatokon j�tszott�k, �s k�s�bb kiadt�k l�zerlemezen �s DVD-n is. Spielberg csillag�nak emelked�s�vel szinte kultuszfilm lett.

1980-as �vek: Spielberg megh�d�tja Hollywoodot

Az elveszett frigyl�da fosztogat�i (1981)

A 80-as �vek elej�n Spielberg m�g mindig nem alkotta meg sokak szerinti f�m�v�t. 1981-ben megkereste bar�tj�t, George Lucast hogy elk�sz�ts�k Az elveszett frigyl�da fosztogat�it, ami egy tisztelg�s Hollywood aranykor�nak akci�film-sorozatai el�tt. A f�szerepet Harrison Ford j�tszotta (aki el�z�leg Lucas Star Wars-filmjeinek h�se volt) a fiatal �s lend�letes Indiana Jones szerep�ben. 1981 legnagyobb kasszasikerek�nt, �s sz�mos Oscar-jel�l�ssel, k�zt�k a legjobb rendez� (Spielberg m�sodik jel�l�se) �s a legjobb film (a m�sodik Spielberg-film amit legjobb filmnek jel�lnek), a Frigyl�d�t m�ig fontos m�rf�ldk�nek tartj�k az akci�filmek t�rt�net�ben.

E.T. a f�ld�nk�v�li (1982)

Egy �vvel k�s�bb, Spielberg visszany�lt az idegen l�togat�k mot�vum�hoz az E.T. a f�ld�nk�v�li c. filmj�ben, ami egy fi�r�l sz�l, aki �sszebar�tkozik egy idegen l�nnyel (aki megpr�b�l eljutni „haza” a vil�g�rbe). Az E.T. f�nyes siker lett, hossz� id�n kereszt�l tartotta els� hely�t a legnagyobb bev�tel� filmek k�z�tt. Sz�mos Oscar-d�jra jel�lt�k, k�zt�k a legjobb film �s a legjobb rendez� d�jaira is. Spielberg munk�i k�z�tt ezt tartja szem�lyes kedvenc�nek.

Az E.T. eredetileg egy sci-fi horror/thrillernek indult, Night Skies c�men. A Night Skies adta az alap�tlet�t a Poltergeist c. filmnek (k�s�bb sorozatnak), aminek Spielberg t�rs-�r�ja �s koproducere volt (a st�bb�l n�h�nyan azt �ll�tj�k, rendez�je is), �s egy h�ttel az E.T. el�tt jelent meg.

Az E.T.-b�l Atari platformra videoj�t�k k�sz�lt, amit az�ta is a videoj�t�kok legrosszabbjai k�z�tt tartanak sz�mon. Gyenge j�t�k�lm�nyt ny�jtott, rossz min�s�g� volt a grafik�ja �s alacsony p�ld�nysz�mban kelt el, �gy hozz�j�rult a videoj�t�k-piac 1983-as �sszeoml�s�hoz.

Indiana Jones �s a v�gzet temploma (1984)

Mintha Spielbergnek nem jutott volna ki el�gg� a sikerb�l, George Lucas eml�keztette �t bar�ti meg�llapod�sukra, hogy tov�bbi Indiana Jones-mozikat fognak forgatni. Indiana �j szerelm�t Kate Capshaw j�tszotta, akit k�s�bb Spielberg feles�g�l vett.

El�re megj�solhat� m�don az �jabb Indiana Jones-film kasszasiker lett, b�r a kritik�k kev�sb� k�m�lt�k az el�dj�n�l. B�r�lt�k, hogy kev�sb� energikus, mint az el�dje, �s hogy t�j�kozatlanul �s durva hib�kkal �br�zolja az indiai kult�r�t. R�szben a film er�szakoss�ga �s v�res jelenetei vezettek ahhoz, hogy az MPAA l�trehozza a PG-13 (kb. „13 �v alattiaknak csak sz�l�i fel�gyelettel”) kateg�ri�t.

B�borsz�n (1985)

1985-ben Spielberg leforgatta Alice Walker Pulitzer-d�jas reg�ny�nek adapt�ci�j�t, a B�borsz�nt. A kritikusok k�tkedve v�rt�k, vajon nem haladja-e meg Spielberg k�pess�geit ez a komoly anyag, hiszen munk�it addig ink�bb a k�nny�s�ly� sz�rakoztat�s m�faj�ba sorolt�k. �s val�ban, Spielberg a m�lyv�zbe ker�lt az elnyomott afro-amerikai n�k (Whoopi Goldberg �s Oprah Winfrey) 20. sz�zad eleji t�rt�net�nek bemutat�s�val. Danny Glover j�tszotta az er�szakos f�rjet.

A film nagy sikert aratott, a kritikusok �nnepelt�k Spielberg sikeres bet�r�s�t a dr�ma m�faj�ba. Roger Ebert, a h�res filmkritikus „Nagy filmek” arch�vum�ba is beker�lt. 11 Oscar-d�jra jel�lt�k, bele�rtve Whoopi Goldberg �s Oprah Winfrey jel�l�s�t, de a nomin�ci�kb�l egyet sem tudott d�jra v�ltani. Azonban, �s ez az amerikai Filmm�v�szeti �s Filmtudom�nyi Akad�mia t�rt�net�nek legkir�v�bb igazs�gtalans�gai k�z� fog bevonulni, a film sz�mos jel�l�se ellen�re mag�t Spielberget nem jel�lt�k a legjobb rendez� d�j�ra.

A nap birodalma (1987)

Az 1987-es �v volt a k�nai gazdas�g fellend�l�s�nek kezdete, �s ahogy K�na nyitni kezdett a vil�g t�bbi r�sze fel�, Spielberg ezt kihaszn�lva az 1930-as �vek �ta els� amerikaik�nt siker�lt Sanghajban forgatnia. A film J.G. Ballard azonos c�m� �n�letrajzi reg�ny�nek, A nap birodalm�nak feldolgoz�sa. A t�rt�netben Jim (Christian Bale) egy angol kisfi�, akit elv�lasztanak sz�leit�l Sanghaj 1938-as jap�n inv�zi�ja sor�n, �s egyed�l kell helyt�llnia a h�bor� v�g�ig. A 13 �ves Christian Bale teljes�tm�ny�t pedig a mai napig az egyik legmeghat�roz�bb gyereksz�n�szi alak�t�sk�nt tartj�k sz�mon.

A film 1988-ban 6 Oscar-jel�l�se mellett sz�mtalan d�jat �s elismer�st kapott – k�zt�k a BAFTA (Brit Filmakad�mia), a Nemzetk�zi Kritikusok Sz�vets�ge �s az ASC (Amerikai Operat�r�k Sz�vets�ge) kit�ntet�seit, �m p�nz�gyi sikere nem volt Spielberg m�s filmjeihez m�rhet�.

Indiana Jones �s az utols� kereszteslovag (1989)

K�t dr�mai film ut�n Spielberg visszat�rt hazai p�ly�ra, hogy „m�g egyszer utolj�ra” leforgassanak egy Indiana Jones-filmet. Sean Connery szerepeltet�s�vel Spielberg bizonyos �rtelemben megval�s�totta gyerekkori �lm�t, hogy egyszer James Bond-filmet rendezhessen. Lucas is val�j�ban egy Bondot helyettes�t� karakterk�nt tekintett vissza Indiana Jonesra, akit Spielberggel a k�z�s filmtervekr�l besz�lgetve, egy�tt tal�ltak ki.

A filmben az apa-fi� viszony �br�zol�sa visszat�kr�zi Spielberg t�bbi munk�j�ban is megjelen� l�t�sm�dj�t, �gy ez az Indiana-sorozat legszem�lyesebb darabja. A kritik�k dicsf�ny�t�l �vezve, hatalmas bev�telekkel Spielberg, Lucas �s Ford a cs�cson hagyt�k ott az Indiana-franchise-t. A be�g�rt negyedik r�sz elk�sz�t�s�vel m�ig ad�sak a k�z�ns�gnek.

�r�kk� (1989)

1989 volt az els� �v, amikor Spielberg k�t filmet is rendezett. Az utols� Indiana Jones-mozi ut�n Richard Dreyfussnak aj�nlja az �r�kk� f�szerep�t. Az 1943-as A Guy Named Joe c. film �ltal ihletett �r�kk� Pete, az erd�t�zek megf�kez�s�re specializ�l�dott pil�ta t�rt�nete. Utols� �tj�n lezuhan, �m l�thatatlan ment�angyalk�nt visszat�r a f�ldre �s vigy�zza fiatal ut�dja (Ted) minden l�p�s�t. De amikor Ted szerelmes lesz a n�hai Pete bar�tn�j�be, Pete k�nytelen megtanulni elengedni a l�nyt, �s mindent megtenni egy m�sik trag�dia megakad�lyoz�s�ra.

A korabeli kritika szerint az �r�kk� Spielberg leggyeng�bb filmje volt a t�z �vvel azel�tti Meztelenek �s bolondok �ta. Sokan a Ghost ut�nzat�nak tartj�k, pedig egy �vvel kor�bban k�sz�lt. Ez volt Spielberg els� sz�rnypr�b�lgat�sa a romantikus zs�nerben, a t�ladagolt cukros romantik�nak k�sz�nhet�en a film megbukott, �s Spielberg legink�bb feled�sre �t�lt alkot�sa lett.

1990-es �vek: Spielberg be�rik

Hook (1991)

Az �r�kk� buk�sa ut�n Spielberg nyugodtabb vizekre evezett. Eld�nt�tt t�ny volt, hogy fog rendezni egy P�n P�ter-filmet. M�r t�bb alkalommal pr�b�lkozott filmre vinni egy �l�szerepl�s Peter Pant, sikertelen�l. Amikor James V. Hart el�hozakodott egy forgat�k�nyv-�tlettel, amelyben Peter Pan feln�ttk�nt visszat�r Sehol szigetre, Spielberg sebess�gbe kapcsolt. A Hook a k�z�pkor� Peter Panre (Robin Williams) �sszpontos�t, aki visszat�r Sehol szigetre, hogy szemben�zzen a c�mszerepl� Hook kapit�nnyal, akit Dustin Hoffman alak�t. Azonban, mire a forgat�s elkezd�d�tt, a projekthez kapcsol�d� hollywoodi szerepl�k sz�mos kreat�v v�ltoztat�st ig�nyeltek, �s a forgat�k�nyvet is t�bbsz�r �t�rt�k, �gy nem meglep�, hogy a kritikusok kaotikusnak b�lyegezt�k. A film 70 milli� doll�rb�l k�sz�lt (abban az id�ben ez dr�g�nak sz�m�tott) �s belf�ld�n 119 milli�s bev�telt hozott, nem volt olyan �t�t� siker, mint amit rem�ltek t�le. B�r Peter Pan feln�tt, n�h�nyan k�telkedtek benne, hogy ez Spielbergnek siker�lni fog-e valaha.

Jurassic Park (1993)

1993-ban Spielberg �jra a kalandfilmek fel� fordult, filmre �lmodta Michael Crichton Jurassic Park c. reg�ny�t, amelyben gyilkos dinoszauruszok trappolnak kereszt�l egy tr�pusi szigeten (rezerv�tumon). Az adapt�ci� sor�n n�mileg tompult a reg�ny �zenete a term�szet dolgaiba beavatkoz� emberis�gr�l, �s ink�bb a sztori kalandelemeire helyez�d�tt a hangs�ly. A George Lucas Industrial Light and Magic c�ge �ltal biztos�tott forradalmian �jnak sz�m�t� k�l�nleges effektusok seg�ts�g�vel a film megel�zte az E.T.-t bev�telben, �s minden id�k legjobban j�vedelmez� filmje lett – eg�szen James Cameron 1997-es Titanicj�ig.

Spielberg az akkori interj�kban azt �ll�totta, hogy a jap�n Godzilla-filmek adt�k az ihletet a Jurassic Parkhoz.

Schindler list�ja (1993)

Ugyanabban az �vben, amikor a Jurassic Park megjelent, Spielberg �gy �rezte, a kritikusok most m�r elismerik �t annyira, hogy bele merjen v�gni a Schindler list�ja megrendez�s�be. A film Oskar Schindler igaz t�rt�net�n alapul, aki kb. 1100 embert mentett meg a holokauszt karmaib�l. A forgat�k�nyvet, ami Thomas Keneally reg�ny�n alapult, eredetileg Martin Scorsese-nek sz�nt�k, de Spielbergnek siker�lt elcser�lnie Scorsese-vel, A retteg�s fok�t adta �rte cser�be. A Schindler list�ja hozta meg Spielbergnek az els� rendez�i Oscart (a legjobb film d�j�t is elnyerte).

Noha a film hatalmas bev�telt hozott, Spielberg �ll�t�sa szerint a saj�t r�sz�t nem vette fel a nyeres�gb�l, hanem a Shoah alap�tv�ny l�trehoz�s�ra ford�totta. A filmkritikusok nagy r�sze szerint a Schindler list�ja a holokauszt t�m�j�nak eddigi legpontosabb feldolgoz�sa, �s 1999-ben az Amerikai Filmint�zet (American Film Institute) a mindenkori 10 legjobb film k�z� sorolta (9. helyen). B�r Spielberg elismeri, hogy ez hat�rozottan a legfontosabb filmje, de � maga az E.T.-t tartja legnagyobb mesterm�v�nek. A kritikusok nem osztj�k ezt a v�lem�nyt, �s �ltal�ban a Schindler list�j�t tekintik Spielberg legjobban kidolgozott, leg�rettebb alkot�s�nak.

Az elveszett vil�g: Jurassic Park (1997)

1993 volt Spielberg legsikeresebb �ve a Jurassic Parkkal �s a Schindler list�j�val. N�gy �ves kihagy�s ut�n, ami alatt t�bb id�t t�lt�tt a csal�dj�val �s meg�p�tette �j st�di�j�t, a DreamWorks�t, Spielberg �jra a rendez�i sz�kben tal�lta mag�t 1997-ben. Ez alkalommal az 1993-as Jurassic Park folytat�s�t rendezte, Michael Crichton The Lost World c. munk�ja alapj�n. A filmnek nem volt j� kritik�ja, de t�bb mint 230 milli� doll�r bev�telt gener�lt, �gy 1997 harmadik legsikeresebb filmje lett a Titanic �s a S�t�t zsaruk m�g�tt. Spielberg ut�lag �gy nyilatkozott, hogy a Jurassic Park folytat�s�t mindenk�ppen l�tni akarta, de nem felt�tlen�l � maga szerette volna leforgatni. Mindenesetre a tov�bbi Jurassic Park-folytat�sok elk�sz�t�s�t�l m�r kategorikusan elz�rk�zott.

Amistad (1997)

Tartalom: 1839 nyar�n, egy viharos �jszak�n Kuba partjain�l 53 afrikai, akik az Amistad nev� spanyol rabszolgahaj� rakter�ben �sszezs�folva raboskodtak, l�ncaikat t�rt�k, Cinque vezet�s�vel felfegyverezt�k magukat, �s �tvett�k az uralmat a haj� felett. Egyetlen c�ljuk az volt, hogy visszajussanak Afrik�ba. Mivel azonban nem �rtettek a haj� ir�ny�t�s�hoz, k�nytelenek voltak a k�t �letben hagyott spanyol tenger�szre hagyatkozni, akik r�tul becsapt�k �ket.

Miut�n k�t h�napig h�nykol�dott a keleti part k�zel�ben, az Amistadot egy amerikai �rhaj� fogta el Connecticut partjain�l, �s az afrikaiak b�r�s�g el� ker�ltek a leg�nys�g meggyilkol�s�nak v�dj�val. Az afrikaiak v�delm�re szeg�dik k�t abolicionista (a rabszolgas�g elt�rl�s�nek h�ve), Theodore Joadson �s Lewis Tappan, valamint egy fiatal ingatlan�gyi jogtan�csos, Roger Baldwin.

�m amint az �gy a megosztott nemzet szimb�lum�v� n�tte ki mag�t, egy�ttal k�t nagy amerikai �sszecsap�s�nak porondj�v� is v�lt. A rabszolgas�got p�rtol� eln�k, Martin Van Buren �jrav�laszt�sa �rdek�ben hajland� fel�ldozni az afrikaiakat, hogy kedv�ben j�rjon a d�lieknek �s Izabella spanyol kir�lyn�nek.

�m a dolg�t megnehez�ti a volt eln�k, John Quincy Adams, aki m�r visszavonult, de most nekifog, hogy megv�dje az afrikaiak �gy�t az Egyes�lt �llamok Legfels�bb B�r�s�ga el�tt.

Ez az eset alapjaiban r�zza meg a jogi rendszert, de mivel ez az afrikai foglyok �gye, itt nem a politikai n�zetek vagy az ideol�gi�k �tk�znek. A harc itt az emberis�g legalapvet�bb jog��rt folyik... a szabads�g�rt.
A sz�cikk tov�bbi r�sze leford�tand�. Seg�ts te is a ford�t�sban!


2000-es �vek: Spielberg k�s�rletez� korszaka

Mag�n�lete

Spielberg 38 �vesen, 1985-ben n�s�lt el�sz�r. Amy Irving n�gy �ven kereszt�l volt a feles�ge, majd 1989-es v�l�suk ut�n 1991-ben �jra megn�s�lt, m�sodik feles�ge Kate Capshaw, akit t�bbek k�z�tt a Fekete es�ben, illetve az Indiana Jones �s a v�gzet temploma c�m� filmben l�thattunk, de akkor m�g nem voltak h�zasok. Spielbergnek �sszesen h�t gyermeke van, ebb�l n�gy saj�t �s h�rom adopt�lt.

Rendez�sei

    * Indiana Jones 4 (2008)
    * M�nchen (2005)
    * Vil�gok harca (2005)
    * Termin�l (2004)
    * Kapj el, ha tudsz (2002)
    * K�l�nv�lem�ny (2002)
    * A.I. – Mesters�ges �rtelem (2001)
    * Ryan k�zleg�ny megment�se (1998) (Oscar-d�j, Legjobb rendez�)
    * Az elveszett vil�g: Jurassic Park (1997)
    * Amistad (1997)
    * Schindler list�ja (1993) (Oscar-d�j, Legjobb rendez�, Legjobb film)
    * Jurassic Park (1993)
    * Hook (1991)
    * Indiana Jones �s az utols� kereszteslovag (1989)
    * �r�kk� (1989)
    * A nap birodalma (1987)
    * B�borsz�n (1985)
    * Indiana Jones �s a v�gzet temploma (1984)
    * E.T., a f�ld�nk�v�li (1982)
    * Az elveszett frigyl�da fosztogat�i (1981)
    * Meztelenek �s bolondok (1979)
    * Harmadik t�pus� tal�lkoz�sok (1977)
    * C�pa (1975)
    * Sugarlandi hajt�vad�szat (1974)
    * A p�rbaj (1971)

Jelent�sebb d�jak �s jel�l�sek

    * 2006 – Oscar-d�j – legjobb rendez� jel�l�s, legjobb film jel�l�s – M�nchen (2005)
    * 1999 – Oscar-d�j – legjobb rendez�, Ryan k�zleg�ny megment�se (1998)
    * 1999 – Oscar-d�j – legjobb film jel�l�s, Ryan k�zleg�ny megment�se (1998)
    * 1994 – Oscar-d�j – legjobb rendez�, legjobb film, Schindler list�ja (1993)
    * 1987 – Oscar-d�j – Irving G. Thalberg eml�kd�j
    * 1986 – Oscar-d�j – legjobb film jel�l�s, B�borsz�n (1985)
    * 1983 – Oscar-d�j – legjobb film �s legjobb rendez� jel�l�s, E.T. a f�ld�nk�v�li (1982)
    * 1982 – Oscar-d�j – legjobb rendez� jel�l�s, Az elveszett frigyl�da fosztogat�i (1981)
    * 1978 – Oscar-d�j – legjobb rendez� jel�l�s, Harmadik t�pus� tal�lkoz�sok (1977)

    * BAFTA-d�j jel�l�s, legjobb film, Ryan k�zleg�ny megment�se (1998)
    * David Lean-d�j, rendez�s, Ryan k�zleg�ny megment�se (1998)
    * 1994 – BAFTA-d�j, legjobb film, Schindler list�ja (1993)
    * David Lean-d�j, legjobb rendez�, Schindler list�ja (1993)
    * 1983 – BAFTA-d�j a legjobb rendez�nek �s legjobb filmnek jel�l�s, E.T. a f�ld�nk�v�li (1982)
    * 1979 – BAFTA-d�j a legjobb rendez�nek �s legjobb forgat�k�nyvnek jel�l�s, Harmadik t�pus� tal�lkoz�sok (1977)
    * 1976 – BAFTA-d�j a legjobb rendez�nek jel�l�s, C�pa (1975)

    * 1974 – Cannes-i Nemzetk�zi Filmfesztiv�l, legjobb forgat�k�nyv d�ja, Sugarlandi hajt�vad�szat

    * 2006 – Golden Globe-d�j jel�l�s a legjobb rendez�nek, M�nchen (2005)
    * 2002 – Golden Globe-d�j jel�l�s a legjobb rendez�nek, Artificial Intelligence: AI (2001)
    * 1999 – Golden Globe-d�j a legjobb rendez�nek, Ryan k�zleg�ny megment�se (1998)
    * 1998 – Golden Globe-d�j jel�l�s a legjobb rendez�nek, Amistad (1997)
    * 1994 – Golden Globe-d�j a legjobb rendez�nek, Schindler list�ja (1993)
    * 1986 – Golden Globe-d�j jel�l�s a legjobb rendez�nek, B�borsz�n (1985)
    * 1983 – Golden Globe-d�j jel�l�s a legjobb rendez�nek, E.T. a f�ld�nk�v�li (1982)
    * 1982 – Golden Globe-d�j jel�l�s a legjobb rendez�nek, Az elveszett frigyl�da fosztogat�i (1981)
    * 1978 – Globe Best-d�j jel�l�s a legjobb rendez�nek, legjobb forgat�k�nyv, Harmadik t�pus� tal�lkoz�sok (1977)
    * 1976 – Golden Globe-d�j jel�l�s a legjobb rendez�nek, C�pa (1975)

�rdekess�gek

    * Spielberg a „Distinguished Eagle Scout Award” birtokosa, ami az egyik legmagasabb kit�ntet�s az amerikai cserk�szekn�l. � hat�rozta meg a k�vetelm�nyeket a cserk�sz filmes kiv�l�s�gi jelv�ny (merit badge) kiad�s�hoz.
    * B�r Spielberg filmjei sz�mos d�jat bes�p�rtek, egyetlen sz�n�sz vagy sz�n�szn� sem kapott Oscar-d�jat Spielberg filmj�ben ny�jtott alak�t�s��rt.
    * r�la nevezt�k el a 25930 Spielberg aszteroid�t
    * a Demokrata P�rtot t�mogatja
    * �desanyj�nak, le�nykori nev�n Leah Adlernek, k�ser �tterme van Los Angelesben
    * a Sugarlandi hajt�vad�szattal kezdve, n�h�ny kiv�tellel (a B�borsz�n c. film �s a Twilight Zone the Movie-beli �ltala rendezett szegmens) valamennyi filmj�nek John Williams szerezte a zen�j�t
    * a Schindler list�ja �ta Janusz Kami�ski filmjeinek operat�rje
    * 2000. febru�r 7-�n egy rutinvizsg�lat sor�n szab�lytalans�got tal�ltak az egyik ves�j�ben, ami k�s�bb r�kos elv�ltoz�snak bizonyult. A ves�t elt�vol�tott�k, az 53 �ves Spielberg gyorsan fel�p�lt, m�g ut�kezel�sre sem volt sz�ks�ge.
    * Spielbergnek Asperger-szindr�m�ja van, ami az autizmus egy enyh�bb form�ja. Az Asperger �ltal�ban norm�lis vagy �tlag feletti intelligenci�val, de cs�kkent t�rsas�gi �rz�kkel, valamint k�sei �rzelmi �r�ssel j�r.