James Francis Cameron

Kanada, Ontario, Kapuskasing, 1954. augusztus 16. –  kanadai sz�let�s� Oscar-d�jas amerikai rendez�, forgat�k�nyv�r�, v�g� �s producer. Az 1980-as �vekt�l forgat eg�sz est�s j�t�kfilmeket. Az Arnold Schwarzenegger f�szerepl�s�vel k�sz�lt Termin�tor (1984) c�m� futurisztikus akci�filmje tette vil�gh�r�v�. Alkot�sai vil�gszerte igen sikeresek voltak. P�lyafut�sa cs�cspontj�t a Titanic (1997) c�m� l�tv�nyos �s romantikus produkci�val �rte el, amely 11 Oscar-d�jban r�szes�lt.
 P�lyafut�sa

A kezdetek

James Cameron �desapja, Phillip Cameron, villamosm�rn�k volt, �desanyja, Shirley m�v�szi hajlamokkal meg�ldott �pol�n�. James az Ontario �llambeli Chippaw�ban nevelkedett. Fiv�re, Mike k�s�bb kaszkad�r lett, testv�re filmjeiben is szerepelt. A csal�d 1971-ben a kaliforniai Brea v�ros�ba k�lt�z�tt. James fizik�t tanult a Call State-Fullerton egyetemen. A filmek ir�nti rajong�sa miatt minden alkalmat megragadott, hogy az UCLA filmarch�vum�t l�togassa. A diploma megszerz�se ut�n teheraut�sof�rk�nt kezdett dolgozni. 1977-ben l�tta George Lucas vil�gsiker� filmj�t, a Csillagok h�bor�j�t, �s az �lm�nyt�l fellelkes�lve elhat�rozta, hogy a filmszakm�ban keres munk�t mag�nak.
Piranha 2 (Steve Marachuk �s Tricia O'Neil)

Forgat�k�nyv�r�k�nt kezdte,[1] majd m�v�szeti rendez�k�nt (ezalatt f�leg makettk�sz�t�st kell �rteni) foglalkoztatt�k olyan filmekben, mint a Csata a csillagokon t�l (1980) �s a Menek�l�s New Yorkb�l (1981). Roger Corman mellett tanulta a szakm�t: a producer olcs� filmjeir�l volt nevezetes, �s arr�l, hogy nem fizeti t�l j�l az alkalmazottait, viszont vele dolgozni fel�r egy filmf�iskola elv�gz�s�vel. Cameron Corman aj�nl�s�ra kapta els� rendez�i megb�z�s�t 1981-ben , a Piranha 2: Rep�l� gyilkosok elk�sz�t�s�t. Val�sz�n�, hogy a forgat�k�nyvet is � �rta H. A. Milton n�ven. A forgat�s Jamaic�ban zajlott, meglehet�sen mostoha k�r�lm�nyek k�z�tt.[2] A st�btagok nagy r�sze alig vagy egy�ltal�n nem besz�lt angolul, a k�lts�gvet�s irre�lisan alacsony volt, a makettek pedig annyira pocs�kak, hogy Cameron ink�bb maga k�sz�tett �jakat. Ovidio G. Assonitis producer �ll�t�lag egy�ltal�n nem volt egy�ttm�k�d� partner. Cameron sz�m�ra csup�n az egyik f�szerepl�vel, Lance Henriksennel kialakult bar�ts�ga jelentett pozit�v �lm�nyt. Nem volt meglep�, hogy a film megbukott, maga a rendez� sem v�rt m�st.

Termin�tor

R�mai tart�zkod�sa idej�n[3] Cameron egyszer azt �lmodta, hogy egy t�zb�l kiemelked� g�p meg akarja �lni �t. E r�m�lom jelentette �jabb filmterve, a Termin�tor kiindul�pontj�t. Az Egyes�lt �llamokba val� visszat�r�se ut�n kezdett el a forgat�k�nyv�n dolgozni. Mindenk�ppen szerette volna saj�t maga rendezni a filmet, ez�rt az �r�s v�gezt�vel megpr�b�lta a forgat�k�nyvet eladni valamelyik nagyobb filmc�gnek. A megkeresett v�llalatok �rdekl�d�st mutattak ugyan a szkript ir�nt, de elz�rk�ztak att�l, hogy olyasvalakire b�zz�k a rendez�st, aki addig csup�n egy alacsony k�lts�gvet�s�, megbukott filmet k�sz�tett. A Hemdale Filmn�l azonban beleegyeztek abba, hogy � legyen a rendez�. A gy�rt�sba besz�llt egy �jonnan alakult c�g, a Pacific Western Productions is, melynek tulajdonosa, Gale Ann Hurd kor�bban szint�n Roger Cormann�l dolgozott. Hurd jelk�pes �sszeg�rt, 1 doll�r�rt vette meg a forgat�k�nyvet, �s James hozz�l�thatott a forgat�shoz.
Termin�tor (Arnold Schwarzenegger)

Ahogy Hollywoodban lenni szokott, a c�mszerepre sz�mos jel�lt neve felmer�lt. �gy p�ld�ul az akkoriban Amerik�ban filmez� n�met J�rgen Prochnow-� vagy a sz�n�szk�nt sem ismeretlen sportol��, O. J. Simpson�: �t az illet�kesek �ll�t�lag azzal utas�tott�k vissza, hogy t�ls�gosan rokonszenves egy hidegv�r� gyilkos elj�tsz�s�hoz. (!) Mel Gibson nem v�llalta a szerepet. Cameron szerette volna, ha bar�tja, Lance Henriksen j�tszan� a Termin�tort, �s az �jdons�lt szt�r, Arnold Schwarzenegger a j� fi� Kyle Reese-t. Az osztr�k izomember azonban sokkal �rdekesebbnek tal�lta a c�mszerepet, �s a szem�lyes tal�lkoz�s ut�n maga Cameron is �gy v�lte, hogy tal�n t�nyleg jobb lenne Arnolddal j�tszatni a gyilkol�g�pet, mint Henriksennel. A j� bar�tnak be kellett �rnie Vukovich nyomoz� kisebb szerep�vel. Kyle alakj�t v�g�l a rokonszenves �s tehets�ges, b�r akkoriban nem t�lzottan ismert Michael Biehn keltette �letre. Sarah Connor szerep�re Linda Hamiltont szerz�dtett�k, de sz�ba ker�lt Jennifer Jason Leigh �s Rosanna Arquette is. A forgat�st 9 h�nappal el kellett halasztani, mert Schwarzeneggernek k�telezetts�ge volt a m�sodik Conan-film (Conan a puszt�t�, 1984) elk�sz�t�s�re. Ezt a k�nyszersz�netet Cameron egy m�sik forgat�k�nyv, az Aliens meg�r�s�ra sz�nta. A mind�ssze 6,5 milli� doll�rb�l forgatott Termin�tor bus�san behozta a gy�rt�si k�lts�geit, annak ellen�re, hogy Cameron mindj�rt az elej�n �sszek�l�nb�z�tt az Orion Pictures forgalmaz� c�ggel, mert az ottani illet�kesek nem j�soltak nagy sikert a filmnek, �s nem igaz�n akart�k n�pszer�s�teni. A Termin�tor legend�j�t m�g az sem �rny�kolta be, hogy Harlan Ellison sci-fi �r� pl�giummal v�dolta meg Cameront. Azt �ll�totta, hogy a film t�rt�nete a The Outer Limits (1963) c�m� t�v�sorozat �ltala �rt k�t epiz�dj�b�l sz�rmazik, a SkyNet mot�vuma pedig az I Have No Mouth and I Must Scream c�m� novell�j�b�l. V�g�l peren k�v�l megegyeztek, s�t a film �jabb kiad�sain az�ta �ll�t�lag szerepel egy Ellisonnak sz�l� k�sz�netnyilv�n�t�s is.

Rambo 2

Az Aliens forgat�k�nyve Ridley Scott klasszikusnak sz�m�t� sci-fi-horrorja, A nyolcadik utas: a Hal�l (1979) t�rt�net�t folytatta. Mellette Cameronnak jutott m�g ideje arra is, hogy egy m�sik sikeres film, a Rambo (1982) folytat�s�nak forgat�k�nyv�n dolgozzon. A film szt�rja, Sylvester Stallone azonban �tdolgozta a szkriptet, b�r Cameron nev�t felt�ntett�k forgat�k�nyv�r�k�nt a Rambo 2 (1985) st�blist�j�n. George P. Cosmatos alkot�sa nagy mozisiker �s nagy kritikai buk�s volt. Az �t�szek egym�ssal versenyezve k�sz�r�lt�k nyelv�ket a filmen �s a Stallone �ltal megform�lt f�h�s�n, �s a negat�v dics�s�gb�l kijutott Cameronnak is: mint t�rsforgat�k�nyv�r�, � is megkapta az Arany M�ln�t. Egy�bk�nt � maga azt �ll�totta, hogy csup�n az akci�r�szek meg�r�s�t v�gezte, a m� sokat vitatott politikai tartalma Stallone k�zrem�k�d�s�nek eredm�nye. A magyar�zat teljesen hihet�, hiszen Stallone m�sik akkori filmje, a Rocky IV (1984) ugyanolyan politikailag k�tes �rt�k�, hidegh�bor�s hangulat� produkci� volt, mint a Rambo 2.

A bolyg� neve: Hal�l

A nyolcadik utas: a Hal�l producereinek, David Gilernek �s Walter Hillnek tetszett Cameron Aliens forgat�k�nyve, �s a Termin�tor is megnyerte a tetsz�s�ket. A film sikere ut�n pedig �k maguk aj�nlott�k, hogy Cameron rendezze meg A bolyg� neve: Hal�lt (1986). A rendez� v�llalta a megb�z�st azzal a felt�tellel, hogy Gale Ann Hurd is besz�llhat a film gy�rt�s�ba. A forgat�sra a londoni Pinewood Studiosban ker�lt sor. A munka most sem volt k�nny�, mert b�r a k�lts�gvet�s nagyvonal�bb volt, mint Cameron el�z� filmjei eset�ben, �m kevesebb ann�l, mint amennyire egy ilyen nagyszab�s� v�llalkoz�shoz val�j�ban sz�ks�g volt. A st�b ott takar�koskodott, ahol tudott. �gy p�ld�ul felhaszn�lt�k az els� r�sz megmaradt kell�keit, illetve k�l�nf�le optikai tr�kk�kkel �ltek. A n�i f�szerepl�, Sigourney Weaver eleinte nem mutatott t�l sok �rdekl�d�st a folytat�s ir�nt, �m miut�n elolvasta a forgat�k�nyvet, megv�ltozott a v�lem�nye. A gy�rt� 20th Century Fox illet�kesei azonban tartottak att�l, hogy nem siker�l a g�zsiban meg�llapodni, ez�rt utas�tott�k Cameront, hogy �rjon egy alternat�v szkriptet Ripley figur�ja n�lk�l. Cameron ezt megtagadta, mondv�n, hogy Ripley kihagyhatatlan szem�ly. Hicks tizedes szerep�t a rendez� James Remarnak adta, de r�videsen „m�v�szi n�zetelt�r�sek” miatt lecser�lte �t Michael Biehnre, akivel a Termin�tor forgat�s�n bar�tkozott �ssze. E filmb�l ker�lt �t A bolyg� neve: Hal�lba egy m�sik �j bar�t, Bill Paxton is, �s persze Lance Henriksennek is jutott feladat. A 18 milli�b�l forgatott film az els� k�rben 80 milli�t j�vedelmezett, �s 7 kateg�ri�ban Oscar-jel�l�st kapott. (A legjobb hang- �s vizu�lis effektek�rt j�r� Oscarokat meg is kapta.) Sz�mos kritikus �s rajong� szerint jobb lett, mint az els� r�sz, m�rpedig folytat�sokkal ilyesmi ritk�n t�rt�nik meg. James Cameron „A” kateg�ri�s rendez� lett, imm�ron nem kellett kilincselnie a filmterveivel, hanem a nagy st�di�k versenyeztek a kegyei�rt. A film t�rt�net�hez azonban hozz�tartozik, hogy a Fox nem engedte a mozikba Cameron v�ltozat�t, mert t�l hossz�nak tal�lt�k. Sigourney Weaver azonban a rendez� mell� �llt, �s kil�t�sba helyezte, hogy nem fog t�bb Alien-filmet v�llalni, ha nem mutatj�k be Cameron verzi�j�t. Kompromisszumos megold�s sz�letett: a mozikban a v�gott verzi�t j�tszott�k, k�s�bb l�zerlemezen azonban a b� negyed�r�val hosszabb rendez�i v�ltozat jelent meg el�sz�r.
A m�lys�g titka (Mary Elizabeth Mastrantonio �s Ed Harris)

Cameron k�vetkez� filmje, A m�lys�g titka (1989) �tlete az egyik unalmas k�z�piskolai �r�ig ny�lik vissza, melyen az unatkoz� James id�t�lt�s gyan�nt �rt egy novell�t The Abyss c�mmel. A t�rt�net f�h�sei olajf�r� munk�sok, akik a v�z alatt egy m�sik univerzumot fedeznek fel. A Fox 41 milli� doll�rt ir�nyzott el� a forgat�sra, de Cameron t�ll�pte ezt a keretet, �s a korszak legdr�g�bb filmj�t k�sz�tette el. A cselekm�ny nagy r�sze a v�z alatt j�tsz�dik. A korabeli filmes technika fejletlens�ge miatt a rendez� �gy d�nt�tt, hogy val�ban v�z alatt veszi fel a sz�ks�ges jeleneteket. A forgat�s helysz�n��l egy befejezetlen atomer�m�vet v�lasztottak a d�l-karolinai Gaffney-ban. A nagyobbik medenc�t 7,5 milli� gallon v�zzel t�lt�tt�k fel, a kisebbet 2,5 milli� gallonnal. A munka megk�nny�t�s�re a st�b a helysz�nen rendezkedett be, ott �ltek a forgat�s ideje alatt. Cameron a hiteless�g �rdek�ben a jelenetek t�bbs�g�t val�ban a sz�n�szekkel, �s nem kaszkad�r�kkel vette fel. A f�rfi f�szerepl�, Ed Harris kis h�j�n v�zbe fulladt az egyik epiz�d felv�tele k�zben, de a n�i f�szerepl�nek, Mary Elizabeth Mastrantoni�nak ugyancsak sz�mos olyan jelenetet kellett megcsin�lnia, melyeket m�s esetekben kaszkad�r�kkel oldottak volna meg. A forgat�s �ll�t�lag fesz�lt l�gk�rben zajlott, Cameront a st�b nemcsak maximalist�nak, hanem egyenesen diktat�rikusnak tal�lta. A kor�bbi bar�tok k�z�l csup�n Michael Biehn kapott szerepet a filmben, Lance Henriksen egy konfliktus miatt v�g�l nem ker�lt a st�bba. (Az�ta se dolgozott Cameronnal.) Term�szetesen az�rt a l�tv�nyos tr�kk�k sem maradtak el: a f�ld�nk�v�li l�nyt akkor m�g �jnak sz�m�t� digit�lis technik�val alkott�k meg, melyet Cameron a k�vetkez� j�t�kfilmj�ben fejlesztett tov�bb. A m�lys�g titka sikeres volt ugyan a mozikban, a kritikusok viszont h�v�sen fogadt�k. N�h�ny �vvel k�s�bb Cameron piacra dobott egy k�zel f�l�r�val hosszabb rendez�i v�ltozatot is, mely a t�rt�netet eg�szen m�s megvil�g�t�sba helyezte, mint a moziverzi�.
Termin�tor 2 – Az �t�let napja (Arnold Schwarzenegger)

A Termin�tor folytat�s�nak �tlete mindj�rt az els� r�sz nagy sikere ut�n felvet�d�tt. Mind Cameron, mind Schwarzenegger hajland� lett volna a m�sodik r�szen dolgozni, de sz�mos probl�ma mer�lt fel. �gy p�ld�ul az, hogy ki is rendelkezik tulajdonk�ppen a folytat�s jog�val. A technikai tr�kk�k is k�nyes k�rd�st jelentettek, �s a Cameron ig�nyeinek megfelel� szakmai h�tt�r akkor m�g nem �llt rendelkez�sre. A tr�kk�k k�rd�s�t A m�lys�g titka oldotta meg: a rendez� �gy �t�lte meg, hogy a digit�lis technika alkalmas elk�pzel�seinek t�k�letes megjelen�t�s�re. A folytat�s jogait a Carolco Pictures, Mario Kassar �s Andy Vajna c�ge szerezte meg, akik z�ld utat adtak a Termin�tor 2 – Az �t�let napja (1991) elk�sz�t�s�nek. Mindk�t f�szerepl� visszat�rt a filmben, �m az Arnold Schwarzenegger �ltal j�tszott f�lelmetes gyilkol�g�p ez�ttal a h�sn� fi�nak v�delm�re �rkezik a jelenbe. Jelent�s v�ltoz�son esett �t Sarah Connor figur�ja is: a v�dtelen, a dolgokat nem igaz�n �rt� fiatal l�nyb�l harcias amazon v�lt, aki mindent megtesz annak �rdek�ben, hogy megv�delmezze fi�t, �s mellesleg megmentse az emberis�get az atomh�bor�t�l. (Sarah figur�j�nak megv�ltoztat�s�ban jelent�s szerepe volt annak, hogy A bolyg� neve: Hal�l harcias h�sn�j�t, Ripley-t a k�z�ns�g nagy tetsz�ssel fogadta: e k�t filmnek k�sz�nhet�, hogy az akci�filmekben a n�k egyre akt�vabb – �s f�rfiasabb – szerepet kaptak.) A folytat�sban a veszedelmet a foly�kony f�mb�l k�sz�lt T-1000-es robot jelenti. Cameron a szerepre egy olyan sz�n�szt akart, aki Schwarzenegger t�k�letes ellent�te. A k�t robot k�z�tti k�l�nbs�gr�l ezt mondta: „Olyasvalakit akartam, aki rendk�v�l gyors �s mozg�kony. Ha a T-800-as egy Panzer tank volt, akkor a T-1000-es egy Porsche.” A szerepet az addig alig ismert Robert Patrick kapta. A negyedik f�szerepre szint�n ismeretlent v�lasztottak, az akkor 13 �ves Edward Furlongot, akire a szereposzt�s�rt felel�s Mali Finn figyelt fel egy Los Angeles-i fi�klubban. A forgat�s m�g meg sem kezd�d�tt, de a forgalmaz� TriStar Pictures m�r kit�zte a bemutat� id�pontj�t. Fesz�tett temp�ban kellett teh�t dolgozni, de ez nem mehetett a min�s�g rov�s�ra. A 100 milli� doll�ros k�lts�gvet�st ugyan t�ll�pt�k, de a hat�rid�t siker�lt betartani. A siker �ri�si volt. A T2 a gy�rt�si k�lts�g dupl�j�t hozta be az Egyes�lt �llamokban, �s tov�bbi 300 milli� doll�rt kasz�lt a vil�g egy�b r�szein. A szakmai siker sem maradt el: a filmet 6 kateg�ri�ban jel�lt�k Oscar-d�jra, �s ebb�l 4-et meg is nyert (legjobb hangeffektusok, legjobb vizu�lis effektusok, legjobb smink, legjobb hang).

K�t t�z k�z�tt

A K�t t�z k�z�tt (1994) megsz�let�se Arnold Schwarzeneggernek k�sz�nhet�. „Az osztr�k t�lgy” elmes�lte a bar�tj�nak, hogy l�tott egy francia v�gj�t�kot, ami egy olyan f�rfir�l sz�l, aki k�pes megmenteni a vil�got mint titkos �gyn�k, de nehezen boldogul odahaza mint f�rj �s apa. (A kom�dia az ismert francia rendez�, Claude Zidi Magyarorsz�gon is bemutatott Titkolt titkos �gyn�k c�m� filmje volt.)[4] Cameronnak megtetszett a t�rt�net, �s elhat�rozta, hogy remake-et k�sz�t bel�le Arnold f�szerepl�s�vel. A 110 milli� doll�ros k�lts�gvet�s term�szetesen lehet�v� tette, hogy az eredetin�l j�val l�tv�nyosabb �s mozgalmasabb film sz�lethessen. Noha a rendez� t�k�letesen el�gedett volt kor�bbi filmjei eset�ben az Industrial Light and Magic munk�j�val, k�t bar�tj�val, Stan Winstonnal �s Scott Ross-szal megalap�totta saj�t, vizu�lis effektusokat k�sz�t� c�g�t, a Digital Domaint. Az �j v�llalkoz�s els� munk�ja term�szetesen a K�t t�z k�z�tt volt. Schwarzenegger feles�g�t Jamie Lee Curtis alak�totta, l�nyuk szerep�t pedig az akkor 13 �ves Eliza Dushku kapta. A sz�ps�ges �s veszedelmes Juno Skinner szerep�re Tia Carrer�t szerz�dtett�k. Eredetileg csak 7 h�tre sz�lt a szerz�d�se, amit a forgat�s elh�z�d�sa miatt 7 h�napra hosszab�tottak meg. Bill Paxton ugyancsak szerepelt a filmben, melyhez siker�lt megnyerni az 1960-as–1970-es �vek n�pszer� szt�rj�t, Charlton Hestont is. A vil�gsiker ez�ttal sem maradt el: csak k�lf�ld�n a gy�rt�si k�lts�g b� k�tszerese volt a bev�tel. Persze nem mindenki tapsolt a filmnek: az Egyes�lt �llamokban �l� mozlimok k�z�l sokan p�ld�ul a betilt�s�t k�vetelt�k, mert a produkci� terrorist�knak �br�zolja �ket.

Titanic

A Titanic 1912. �prilis 14-�r�l 15-�re virrad� �jjel bek�vetkezett katasztr�f�ja t�bbsz�r megihlette a filmeseket, �m az igazi Nagy Film nem sz�letett meg. A trag�dia Cameron fant�zi�j�t is megmozgatta. �gy d�nt�tt, hogy egy fiatal szerelmesp�r t�rt�net�n kereszt�l rekonstru�lja a Titanic katasztr�f�j�t. A fiatalok k�l�nb�z� t�rsadalmi oszt�lyokat k�pviseltek. (A val�di haj�n – ak�rcsak a filmben – �lesen elk�l�n�ltek a t�rsadalmi oszt�lyok: az els� oszt�ly privilegiz�lt helyzete a t�l�l�k ar�nyaiban is megmutatkozott.) A forgat�s megkezd�se el�tt Cameron mini tengeralattj�r�val lemer�lt az igazi Titanic roncsaihoz az Atlanti-�ce�n m�ly�re, �s az ott k�sz�lt felv�teleket felhaszn�lta a filmben. A 200 milli� doll�ros k�lts�gvet�s� alkot�s szerelmesp�rj�t Leonardo DiCaprio �s Kate Winslet j�tszott�k. Fontos szerepet kapott m�g az Oscar-d�jas Kathy Bates, a veter�n Gloria Stuart, a tehets�ges karaktersz�n�sz Billy Zane �s a j� bar�t, Bill Paxton is. Term�szetesen ez a szereposzt�s is sz�mos kompromisszum �r�n j�tt l�tre: a Winslet �ltal j�tszott Rose szerep�re es�lyes volt p�ld�ul Gwyneth Paltrow, a DiCaprio �ltal megform�lt Jack szerep�re pedig Matthew McConaughey, Christian Bale, s�t m�g Macaulay Culkin is. Billy Zane helyett felmer�lt Michael Biehn, Jack Davenport �s Rob Lowe neve, az id�s Rose szerep�t pedig Gloria Stuart helyett el�sz�r Fay Wray-nek (az 1933-as King Kong n�i f�szerepl�je) aj�nlott�k fel. Cameron precizit�s�ra jellemz�, hogy t�k�letesen rekonstru�lni akarta a gig�szi haj�t, ez�rt a makett javar�sz�nek d�sz�t�s�re (csill�rok, sz�nyegek stb.) ugyanazokat a c�geket k�rte fel, melyek egykoron az eredeti Titanic berendez�seit sz�ll�tott�k. A cselekm�nyt szint�n �gy hirdett�k, hogy Rose �s Jack hist�ri�j�t lesz�m�tva minden megfelel benne a val�s�gnak. Ez azonban nem volt igaz: a moziv�ltozatb�l p�ld�ul kimaradtak a k�zelben vesztegl� Californian haj�ra vonatkoz�, a katasztr�fa szempontj�b�l fontos mot�vumok, valamint torzult Murdoch els� tiszt karaktere. Semmi konkr�t bizony�t�k nem volt ugyanis arra, hogy az igazi Murdoch b�rkit is agyonl�tt volna, majd �ngyilkoss�got k�vetett volna el, mint ahogy a filmben l�that�.[5] A forgat�s – ugyancsak Cameronra jellemz� m�don – elh�zodott, �s t�bbletkiad�sokkal j�rt. Nagyon oda kellett figyelni mindenre, hiszen voltak olyan jelenetek a s�llyed�s k�psoraiban, melyeket csak egyszer lehetett felvenni. A kaotikusnak t�n� forgat�sr�l id�nk�nt gunyoros hang� tud�s�t�sok jelentek meg a sajt�ban, s�t voltak, akik arra tippeltek, hogy a film ugyan�gy „els�llyed” a mozip�nzt�rakn�l, mint az igazi Titanic az �ce�n k�zep�n. Ez a j�slat nem v�lt be: a Titanic nemcsak minden id�k egyik legk�lts�gesebb, hanem egyben egyik legnagyobb bev�telt hoz� alkot�sa is lett. Az Oscar-d�jak 1998-as kioszt�s�n 11 d�jat kapott (14 jel�l�sb�l), �s ezzel 38 �v ut�n megism�tl�d�tt a Ben-Hur �ltal fel�ll�tott rekord. Cameron maga h�rom Oscart kapott – egyiket a rendez�s�rt –, ez�rt a d�jak �tv�telekor jogosan id�zhette saj�t filmje egyik mondat�t: „A vil�g kir�lya vagyok.” Szavai az�ta filmes sz�ll�ig�v� v�ltak. A Titanicot term�szetesen akkor is, az�ta is sz�mos b�r�lat �rte, ellenz�i giccsnek, szirupnak, ny�ltengernek stb. min�s�tett�k, �m a m� ett�l f�ggetlen�l az 1990-es �vek egyik klasszikus�nak sz�m�t.

Meghi�sult �s megval�sult filmtervek

A Titanicot k�vet� egy �vtizedben Cameron nem rendezett �jabb mozifilmet. Rosszm�j�ak szerint utols� filmje hatalmas bev�teleinek sz�molgat�sa k�t�tte le az idej�t. Val�j�ban t�bb filmterve is volt, melyek meghi�sultak vagy m�sok val�s�tott�k meg �ket. Ut�bbiak k�z�l h�rom remake-r�l �rdemes megeml�kezni. Cameron kitart�an tervezgette p�ld�ul a P�kember megfilmes�t�s�t, az 1990-es �vek k�zep�n m�g Michael Biehnnel a f�szerepben. 2002-ben v�g�l Sam Raimi �lt a rendez�i sz�kbe. Sz� volt arr�l, hogy Cameron k�sz�ti el a klasszikus sci-fi, A majmok bolyg�ja �j filmv�ltozat�t, Taylor szerep�ben Arnold Schwarzenegerrel. A megb�z�st egy m�sik szkripttervezet alapj�n azonban Tim Burton kapta, a szerepet pedig Mark Wahlberg. Andrej Tarkovszkij filozofikus sci-fije, a Stanislaw Lem-reg�nyb�l k�sz�lt Solaris remake-j�nek elk�sz�t�s�re ugyancsak felmer�lt Cameron neve, aki a rendez�st Steven Soderberghnek engedte �t, b�r producerk�nt r�szt vett a film megsz�let�s�ben. T�bb szerencs�vel j�rt a telev�zi�ban: a S�t�t angyal c�m� �j t�v�sorozat sz�m�ra forgat�k�nyv�r�k�nt kital�lt egy �j szuperh�sn�t, Max Guever�t (Jessica Alba j�tszotta), s�t a befejez� epiz�d rendez�s�t is elv�llalta. Max figur�j�nak megalkot�s�hoz felhaszn�lta kor�bbi sikerfilmjei k�t h�res n�alakja, Ellen Ripley (A bolyg� neve: Hal�l) �s Sarah Connor (T2) szem�lyis�g�t is, kombin�lva azt a Britney Spears �ltal divatba hozott n�t�pus jellegzetess�geivel. Az els� �vad sikeres volt, a m�sodik n�zetts�ge viszont visszaesett, ez�rt a sz�ri�t le�ll�tott�k.

Az �j �vezred els� fel�ben v�z alatt forgatott dokumentumfilmeket csin�lt a Bismarck nev� n�met csatahaj�r�l, illetve egy IMAX t�rhat�s� filmet Ghost of the Abyss c�mmel.[6] A t�rhat�s� technika ir�nt Cameron kiemelt �rdekl�d�st mutat. Nev�t id�r�l id�re sz�mos k�sz�l� filmmel hozz�k �sszef�gg�sbe. Ezek k�z�l az Avatar (kor�bbi munkac�me: Project 800) kezd hat�rozott form�t �lteni. A tervek szerint a b� 200 milli� doll�ros k�lts�gvet�s� film teljes eg�sz�ben sz�m�t�g�p �ltal el��ll�tott tr�kk�ket fog tartalmazni, illetve azt a „performance capture” technik�t, melyet Robert Zemeckis m�r alkalmazott a Polar Expressz (2004) c�m� filmj�ben. Sz� van a tril�gi�nak sz�nt Battle Angel Alita elk�sz�t�s�r�l, sz�mos tervr�l, melyben csak producerk�nt venne r�szt, illetve Marilyn Manson sz�m�ra egy t�rhat�s� videoklipr�l, melynek elk�sz�t�s�t 2008 elej�re �g�rt�k.

Filmjei (mint rendez�)

    * 2009 Battle Angel (el�k�sz�letben)
    * 2009 Avatar (ut�munk�latokn�l tart)
    * 2005 A m�lys�g sz�l�ttei (Aliens of the Deep) (dokumentumfilm)
    * 2003 Ghosts of the Abyss (dokumentumfilm)
    * 2002 Expedition: Bismarck (dokumentumfilm)
    * 2002 S�t�t angyal (Dark Angel) (t�v�sorozat, a Freak Nation c�m� epiz�d)
    * 2001 Earthship.TV (t�v�film)
    * 1997 Titanic (Titanic)
    * 1996 T2 3-D: Battle Across Time (t�rhat�s� r�vidfilm)
    * 1994 True Lies – K�t t�z k�z�tt (True Lies)
    * 1991 Termin�tor 2 – Az �t�let napja (Terminator 2: Judgment Day)
    * 1989 A m�lys�g titka (The Abyss)
    * 1986 A bolyg� neve: Hal�l (Aliens)
    * 1984 Termin�tor / A Hal�loszt� (The Terminator)
    * 1981 Piranha 2: Rep�l� gyilkosok (Piranha Part Two: The Spawning)
    * 1978 Xenogenesis (r�vidfilm)

Fontosabb d�jak �s jel�l�sek

Oscar-d�j

    * 1998 d�j Titanic (legjobb rendez�)
    * 1998 d�j Titanic (legjobb film, megosztva Jon Landauval)
    * 1998 d�j Titanic (legjobb v�g�s, megosztva Conrad Buff-fal �s Richard A. Harrisszel)

Golden Globe-d�j

    * 1998 d�j Titanic (legjobb rendez�)
    * 1998 jel�l�s Titanic (legjobb forgat�k�nyv)

BAFTA-d�j

    * 1998 jel�l�s Titanic (David Lean-d�j a legjobb rendez�nek)
    * 1998 jel�l�s Titanic (legjobb film, megosztva Jon Landauval)
    * 1998 jel�l�s Titanic (legjobb v�g�s, megosztva Conrad Buff-fal �s Richard A. Harrisszel)

C�sar-d�j

    * 1999 jel�l�s Titanic (legjobb k�lf�ldi film)

Arany M�lna-d�j

    * 1986 d�j Rambo 2 (legrosszabb forgat�k�nyv, megosztva Sylvester Stallon�val �s Kevin Jarre-ral)

Avoriazi filmfesztiv�l

    * 1985 d�j Termin�tor (legjobb film)

Fantasport�i filmfesztiv�l

    * 1983 jel�l�s Piranha 2: Rep�l� gyilkosok (legjobb film)

Amanda-d�j (Norv�gia)

    * 1998 d�j Titanic (legjobb k�lf�ldi film)

Chicag�i filmkritikusok d�ja

    * 1998 jel�l�s Titanic (legjobb rendez�)

Eddie-d�j

    * 1998 d�j Titanic (legjobb v�g�s, megosztva Conrad Buff-fal �s Richard A. Harrisszel)

Hochi-d�j

    * 1998 d�j Titanic (legjobb k�lf�ldi film)

K�k Szalag-d�j

    * 1998 d�j Titanic (legjobb k�lf�ldi film)

Kinema Junpo-d�j

    * 1987 jel�l�s A bolyg� neve: Hal�l (legjobb k�lf�ldi film)

Saturnus-d�j

    * 1985 d�j Termin�tor (legjobb forgat�k�nyv, megosztva Gale Ann Hurddel)
    * 1985 jel�l�s Termin�tor (legjobb rendez�)
    * 1987 d�j A bolyg� neve: Hal�l (legjobb forgat�k�nyv, legjobb rendez�)
    * 1991 d�j A m�lys�g titka (legjobb rendez�)
    * 1991 jel�l�s A m�lys�g titka (legjobb forgat�k�nyv)
    * 1992 d�j Termin�tor 2 – Az �t�let napja (legjobb rendez�)
    * 1992 jel�l�s Termin�tor 2 – Az �t�let napja (legjobb forgat�k�nyv, megosztva William Wisher Jr.-ral)
    * 1995 d�j True Lies – K�t t�z k�z�tt (legjobb rendez�)
    * 1996 jel�l�s Strange Days – A hal�l napja (legjobb forgat�k�nyv, megosztva Jay Cocksszal)