Brian Russell De Palma

Egyes�lt �llamok, New Jersey, Newark, 1940. szeptember 11. –  amerikai rendez�, forgat�k�nyv�r� �s producer. Az �j-Hollywoodk�nt ismert amerikai rendez�nemzed�k tagja, ak�rcsak Steven Spielberg, Martin Scorsese, Francis Ford Coppola, George Lucas �s John Milius. Az 1960-as �vek elej�t�l forgat. Eleinte r�vidfilmeket k�sz�tett, 1968-t�l azonban j�t�kfilmeket rendez. Korai munk�in Jean-Luc Godard hat�sa �rz�dik, legh�resebb alkot�sai viszont Alfred Hitchcock nyomdokait k�vetik. Az 1990-es �vekt�l kezdve p�ly�ja k�l�n�sen kiegyens�lyozatlannak t�nik: ebben az id�szakban k�sz�lt filmjei egyenetlen sz�nvonal�ak, fogadtat�suk is sz�ls�s�ges. 1989-ben � rendezte Bruce Springsteen sz�m�ra a Dancing in the Dark c�m� videoklipet.
 P�lyafut�sa [szerkeszt�s]

A kezdetek

Brian De Palma amerikai–olasz csal�dban sz�letett, �desapja seb�sz volt. A r�mai katolikus h�tt�rrel rendelkez� fiatalember protest�ns �s kv�ker iskol�kban tanult Philadelphi�ban, Pennsylvani�ban �s New Hampshire-ben. Tanulm�nyait a Columbia Egyetemen folytatta, ahol a fizika volt a f� tant�rgya. Az egyetemen ismerkedett meg olyan filmt�rt�neti klasszikusokkal, mint Orson Welles Aranypolg�r (1940) �s Hitchcock Sz�d�l�s (1958) c�m� alkot�sai. Diplom�ja megszerz�se ut�n a Sarah Lawrence College hallgat�ja lett, az int�zm�ny egyik els� f�rfi di�kja. Itt olyan alkot�k m�v�szet�t tanulm�nyozta, mint a dokumentumfilm-k�sz�t� Maysles fiv�rek, Andy Warhol, Jean-Luc Godard �s Michelangelo Antonioni. 1963-ban forgatta els� j�t�kfilmj�t The Wedding Party c�mmel, amely azonban csak 6 �vvel k�s�bb ker�lt bemutat�sra. E film egyik szerep�t egy akkor m�g teljesen ismeretlen fiatal sz�n�sz, Robert De Niro j�tszotta, partnern�je pedig egy bizonyos Jill Clayburgh volt: mindk�t m�v�sz az 1970-es �vekben v�lt vil�gh�r�v�. Az 1960-as �vek jav�t De Palma r�vidfilmek k�sz�t�s�vel t�lt�tte. E korszak�b�l az 1966-os The Responsive Eye �s az 1970-es Dionysus a legjelent�sebbek. Ut�bbiban haszn�lta el�sz�r az osztott k�pmez�t, ami k�s�bbi alkot�sainak egyik meghat�roz� st�lusjegye lett. Az osztott k�pmez� ugyanis arra ad lehet�s�get sz�m�ra, hogy egyid�ben, de k�l�nb�z� helysz�neken j�tsz�d� esem�nyeket egyszerre tudjon bemutatni a k�z�ns�gnek. A Dionysus eset�ben e m�dszerrel egyszerre tudta �br�zolni a sz�npadon zajl� performance t�rt�n�seit, �s bemutatni a k�z�ns�g reakci�it, hiszen a n�z�k egy performance el�ad�snak mindenkor akt�v r�sztvev�i.

Az 1960-as �vekben az Egyes�lt �llamokban is igen n�pszer�ek voltak a baloldali eszm�k az �rtelmis�g �s a fiatalok egy r�sze k�r�ben, ahol Jean-Luc Godard eszme �s m�v�szet szint�zis�t megval�s�t� munk�i ir�nt fokozott �rdekl�d�s mutatkozott. De Palm�nak volt is olyan amb�ci�ja, hogy � legyen az amerikai Godard, �s ebb�li t�rekv�seit t�kr�zik Robert De Niro f�szerepl�s�vel k�sz�lt korai j�t�kfilmjei, az �dv�zletek (1968) �s az ennek folytat�s�ul sz�nt Hi, Mom! (1970). Mindk�t alkot�s b�tran �s �rdekesen haszn�lja a k�l�nf�le k�s�rleti �s dokumentumfilmes eszk�z�ket, �s �ltaluk De Palma egyszerre pr�b�lja meg a n�z�ket �rzelmileg bevonni a cselekm�nybe, ugyanakkor el is idegen�teni �ket att�l. A Murder a la Mod (1968) c�m� fekete humor� kom�dia Hitchcock hat�s�t t�kr�zi, �s az 1970-es �vek De Palma-filmjei is Godard helyett ink�bb a nagy angol rendez� vil�g�t id�zik meg. Filmteoretikusok sokszor fejtegett�k, mi okozta ezt a v�lt�st De Palma m�v�szet�ben. Voltak, akik egyszer�en �gy gondolt�k, hogy a rendez� szeretett volna �j-Hollywoodhoz tartoz� koll�g�ihoz hasonl�an nagy kasszasikereket el�rni, m�rpedig ilyesmire egy Godard st�lus� alkot� aligha sz�m�thatott, �m Hitchcock neve mindenhol j�l csengett. Persze az�rt arr�l sem szabad elfeledkezni, hogy e l�tv�nyos p�ldak�pv�lt�s csak l�tsz�lag l�tv�nyos, hiszen a francia �j hull�m alkot�i – k�zt�k Godard – szint�n egyik p�ldak�p�knek tartott�k Hitchcockot. De Palma v�delm�ben kell megjegyezni azt is, hogy az 1970-es �vek elej�n maga Godard alkot�i v�ls�gban volt (b�r ezt �vek m�lva egy�rtelm�en c�folta: „Semmilyen t�r�s nincs a p�ly�mon” – nyilatkozta). 1968 �s 1972 k�z�tt forgatott munk�i a Dziga Vertov csoporttal a n�zhet�s�g hat�r�t s�rolt�k, a rendez� pedig ut�na �vekig nem is forgatott a mozik sz�m�ra. Gyakori egy�bk�nt az a v�lem�ny is, hogy De Palma nem t�bb, mint egy Hitchcock-epigon, �m ez a meg�llap�t�s sem �llja meg a hely�t: De Palma �pp�gy nem m�solta Hitchcockot, ahogyan Godard-t sem, hanem forr�sk�nt haszn�lva mindkett�j�ket (�s m�sokat is), egy csak r� jellemz� filmes st�lust alak�tott ki mag�nak, ahogyan p�ld�ul az 1990-es �vekben Quentin Tarantino is h�res el�d�k st�luselemeinek felhaszn�l�s�val alak�totta ki saj�t vizu�lis vil�g�t.

A f�nykor filmjei

Brian De Palma els� igazi thrillerje a N�v�rek (1973) volt, amely egyszerre t�bb Hitchcock-film �tleteit haszn�lta fel. A tudathasad�sos gyilkos szerepeltet�se nyilv�nval�an a Psych�t (1960) id�zi. A gyilkoss�gnak egy riportern� a szemtan�ja a szomsz�d h�z egyik ablak�b�l: a H�ts� ablak (1954) alap�tlete ugyanez volt. A nyomoz�k mit sem sejtenek arr�l, hogy az �ltaluk keresett szem�ly holtteste a d�v�nyban van elrejtve: A k�t�l (1948) c�m� Hitchcock-filmben l�thatott a n�z� hasonl�t, amikor a t�gas lak�sban tartott rendezv�ny r�sztvev�inek fogalmuk sincs arr�l, hogy a t�bbsz�r is hi�nyolt vend�g val�j�ban holtan fekszik az alkalmi asztalk�nt szolg�l� l�d�ban. A hitchcocki hangulatot fokozta, hogy a zen�t a Mester h�res filmjeinek zeneszerz�je, Bernard Herrmann kompon�lta. A Paradicsom fantomja (1974) a h�res r�mreg�ny, Az operah�z fantomja h�tborzongat�, de alapvet�en mulats�gos, zen�s filmv�ltozata. A Megsz�llotts�g (1976) ism�t Hitchcock nyomdokain j�rt, ez�ttal a Sz�d�l�s (1958) alap�tlet�b�l kiindulva. Egy New Orleans-i �zletember egy emberrabl�sban elvesz�ti a feles�g�t �s a kisl�ny�t. 20 �vvel k�s�bb Olaszorsz�gban tal�lkozik egy fiatal l�nnyal, aki k�s�rtetiesen hasonl�t az elhunyt feles�gre. A kork�l�nbs�g ellen�re szerelem sz�v�dik kett�j�k k�z�tt, New Orleansba visszat�rve azonban �jra k�s�rt a m�lt: az �j asszonyt is elrabolj�k. A rejt�lyes t�rt�net f�szerepeit Cliff Robertson �s Genevieve Bujold j�tszott�k, egy fontos szerepet pedig John Lithgow form�lt meg, aki De Palma egyik visszat�r� sz�n�sze lett. A Carrie (1976) volt De Palma els� olyan alkot�sa, amely val�ban kiugr� kasszasikernek bizonyult, �s mellesleg az els� film volt, ami egy Stephen King-reg�ny alapj�n k�sz�lt. A c�mszerepl� egy jelent�ktelen k�lsej� fiatal l�ny, t�rsn�i gonoszkod�sainak �lland� c�lt�bl�ja, aki otthon bigott anyja elnyom�sa alatt �l. Carrie azonban k�l�nleges k�pess�ggel rendelkezik: akaraterej�vel k�pes t�rgyakat elmozd�tani a hely�kr�l. Amikor az iskolai b�lon a t�meg szeme l�tt�ra oszt�lyt�rsn�i a kor�bbiakn�l is aljasabb m�don megal�zz�k, a l�ny rettenetes bossz�t �ll a szenved�sei�rt. A f�szerepet j�tsz� Sissy Spaceket alak�t�s�rt Oscar-d�jra jel�lt�k. �desanyj�t Piper Laurie, az el�z� �vtized egyik sikeres sz�n�szn�je j�tszotta. Az oszt�lyt�rsn�ket alak�t� sz�n�szn�k k�z�l Amy Irving �s Nancy Allen nev�t �rdemes kiemelni. Irving ugyanis a h�res rendez�, Steven Spielberg feles�ge lett, Allent pedig maga De Palma vezette az olt�r el�. Mindk�t sz�n�szn� filmezett m�g egy�tt a rendez�vel, ak�rcsak a rosszindulat� fiatalembert j�tsz� John Travolta, aki akkor m�g a Szombat esti l�z (1977) nagy sikere el�tt �llt. Az „�lomfi�”-t megform�l� William Kattnak azonban nem siker�lt a szt�rok k�z� emelkednie. Az �rj�ng�s (1978) cselekm�nye szint�n a telekinetikus k�pess�gek k�r�l forog. Peter Sandza fia ilyen rendk�v�li k�pess�g� gyermek, akit hamarosan el is rabolnak, hogy k�pess�geit egy titkos terv keret�ben haszn�lj�k fel. A k�ts�gbeesett apa fia felkutat�s�ra indul, �s ebben egy ugyancsak telekinetikus k�pess�g� le�ny seg�ti. A v�res jeleneteket sem n�lk�l�z� thriller f�szerepl�i: Kirk Douglas, John Cassavetes, Andrew Stevens �s Amy Irving.

�jra Hitchcock jelentette az ihletet De Palma sz�m�ra, amikor a Gyilkoss�ghoz �lt�zve (1980) c�m� krimij�t forgatta, mely egyike legjobb munk�inak. A film fel�p�t�se a Psycho szerkezet�t k�veti, ami De Palma eset�ben is l�nyeg�ben azt jelenti, hogy a t�rt�net eg�szen m�shol k�t ki, mint amire a n�z� az els� f�l �ra alapj�n sz�m�tana. Hogy t�k�letes legyen a f�lrevezet�s, Hitchcockhoz hasonl�an De Palma ugyancsak egy ismert sz�n�szn�re b�zta azt a szerepet, amelyet a naiv n�z� a kezdetek alapj�n f�szerepnek gondolna, de azt�n a h�sn�nek hitt figur�b�l egy kegyetlen gyilkoss�g �ldozata lesz. De Palma m�g r� is tesz egy lap�ttal Hitchcock m�dszereire, �s tudatosan vezeti f�lre a n�z�ket, amikor hangs�lyt ad olyan mot�vumoknak (p�ld�ul hosszas barangol�s egy m�zeumban, a h�sn� alkalmi partner�nek nemi betegs�ge), melyeknek a val�di t�rt�net szempontj�b�l semmi jelent�s�ge. A film f�szerepeit Michael Caine, Nancy Allen, Angie Dickinson �s Keith Gordon j�tszott�k. R�szben egy nagy port felkavart �gy,[1] r�szben Michelangelo Antonioni Nagy�t�s (1967) c�m� klasszikusa jelentette a kiindul�pontot a Hal�l a h�don (1981) c�m� thrillerhez. A t�rt�net f�szerepl�je egy hangm�rn�k (John Travolta), aki egyik este egy elhagyatott helyen a term�szet hangjait r�gz�ti magn�ra egy k�sz�l� film sz�m�ra. A k�sz�l�k felveszi egy arra j�r� kocsi defektj�nek hangjait is: a j�rm� a v�zbe zuhan. A hangm�rn�k kimenti a kocsi utas�t, egy fiatal l�nyt (Nancy Allen). A magn�felv�tel meghallgat�sakor kider�l, hogy a defektet egy pisztolyl�v�s hangja el�zte meg. Antonioni a Nagy�t�sban egy�ltal�n nem foglalkozott a f�nyk�p�sz f�szerepl� �ltal felfedezett gyilkoss�g felder�t�s�vel, hanem ennek �r�gy�n m�v�szet �s val�s�g kapcsolat�t boncolgatta. Vele ellent�tben De Palma nagyon is elmer�l a sz�vev�nyes b�n�gy r�szleteiben, �m a v�geredm�nyt az � f�h�se is csup�n az ill�zi�k szintj�n tudja hasznos�tani: az utols� �ldozat hal�lsikoly�t haszn�lja fel a k�sz�l� m�sodoszt�ly� horrorban, amelyhez az eg�sz film folyam�n k�ptelenek voltak a filmbeli rendez�vel egy�tt megtal�lni a hitelesen sik�t� l�nyt. Noha a Hal�l a h�don szint�n a rendez� legjelent�sebb munk�i k�z� tartozik, a maga idej�ben �pp�gy megbukott, mint Howard Hawks 1930-as �vekbeli klasszikus�nak remake-je, A sebhelyesarc� (1983). Oliver Stone, a k�s�bb filmrendez�v� lett forgat�k�nyv�r� a cselekm�nyt az 1980-as �vekbe helyezte �t, amikor a kubai vez�r, Fidel Castro egy �lhum�nus int�zked�ssel b�n�z�ket �s m�s, a szocializmus sz�m�ra n�lk�l�zhet� szem�lyeket engedett ki az orsz�g�b�l az Egyes�lt �llamokba. A film egy ilyen emigr�ns kubai b�n�z�, Tony Montana felemelked�s�nek �s buk�s�nak monument�lis �s v�res hist�ri�ja. F�szerepl�k: Al Pacino, Steven Bauer, Mary Elizabeth Mastrantonio �s Michelle Pfeiffer.

Az Alibi test (1984) ism�telt visszat�r�st jelent Hitchcock vil�g�ba: a t�rt�net a Sz�d�l�s �s a H�ts� ablak mot�vumait vari�lja. Az �ll�stalan sz�n�sz j�m�d� bar�tja k�r�s�re bek�lt�zik annak luxuslak�s�ba, hogy vigy�zzon az ingatlanra a tulajdonos t�voll�t�ben. H�s�nk kedvenc foglalatoss�ga, hogy est�nk�nt t�vcs�v�n kereszt�l meglesi a k�zelben lak� sz�ps�ges h�lgyet, aki hivat�sos sztript�zt�ncosn�ket megsz�gyen�t� vetk�z�ssel z�r minden napot. Egyik este azonban a sz�n�sz a t�vcs�v�n kereszt�l azt l�tja, hogy a sz�ps�ges n�t egy torz k�lsej� alak megt�madja… Az Alibi test tov�bb gyarap�totta a bukott De Palma-filmek sz�m�t, noha a rendez� egyik leg�rdekesebb alkot�sa. Ann�l nagyobb siker volt viszont a t�v�sorozat alapj�n forgatott Aki legy�zte Al Capon�t (1986) c�m� gengszterfilm, amely a magyar c�mnek megfelel�en – az eredeti: The Untouchables, vagyis: az �rinthetetlenek – a XX. sz�zad egyik legh�resebb amerikai b�n�z�j�nek �rtalmatlann� t�tel�r�l sz�lt. A szerepet De Palma felfedezettje, Robert De Niro j�tszotta, aki a hiteles szerepform�l�s �rdek�ben �ll�t�lag m�g ahhoz is ragaszkodott, hogy pontosan olyan selyemals�kat viseljen, mint egykoron maga Capone, noha egyetlen jelenetben sem l�that� als�nem�ben. „Az �rinthetetlenek”-et Kevin Costner, Sean Connery, Charles Martin Smith �s Andy Garcia j�tszott�k: valamennyi�k p�ly�j�n kiemelked� alkot�s volt ez a film, Connery Oscar-d�jat kapott �rte. A h�res p�lyaudvari jelenet a l�pcs�n legurul� gyerekkocsival olyan filmt�rt�neti klasszikust id�z meg, mint Szergej Eizenstein Patyomkin p�nc�losa (1925).

Hull�mhegyek, hull�mv�lgyek

A h�bor� �ldozatai (1989) javar�szt a vietnami h�bor� idej�n j�tsz�dik. Egy fiatal katona feljelenti bajt�rsait egy vietnami l�ny elrabl�s��rt, meger�szakol�s��rt �s meggyilkol�s��rt. Vajon lesz-e el�g b�tors�ga �s akaratereje ahhoz, hogy bebizony�tsa az igaz�t, hiszen �lete a bajt�rsak k�z�tt imm�r nincs biztons�gban, s a mund�r becs�let�nek v�delme sem felt�tlen�l k�v�nja az ilyen �gyek felder�t�s�t? A felkavar�, b�r a kritikusok �ltal fanyalogva fogadott dr�ma f�szerepl�i: Michael J. Fox, Sean Penn, John Leguizamo �s Ving Rhames. Nagy buk�s volt Tom Wolfe bestsellerj�nek filmv�ltozata, a Hi�s�gok m�gly�ja (1990), noha a f�szerepeket olyan aktu�lis szt�rok j�tszott�k, mint Tom Hanks, Bruce Willis �s Melanie Griffith. A thrillerhez val� visszat�r�st jelentette a K�in �bred�se (1992), �m a tudathasad�sos gyermekpszichol�gus hajmereszt� t�rt�net�t a kritika �s a k�z�ns�g kedvez�tlen�l fogadta, zavarosnak �s unalmasnak min�s�tett�k. A De Palma-univerzum ismert sz�n�szei – John Lithgow, Steven Bauer, Gregg Henry – mellett Lolita Davidovich �s Frances Sternhagen j�tszott m�g fontos szerepeket. A sikertelen thriller ut�n De Palma �jra gengszterfilmet forgatott, 10 �vvel A sebhelyesarc� ut�n, ism�t Al Pacino f�szerepl�s�vel. A Carlito �tja (1993) f�szerepl�je a b�rt�nb�l szabadult, �m a rosszul �rtelmezett bety�rbecs�let miatt cs�ppnyi es�lye sincs arra, hogy visszaker�lj�n a tisztess�ges vil�gba. A film egyszerre id�zi meg az 1970-es �veket, illetve a gengszterfilmek f�nykor�nak sz�m�t� 1930-as �vtizedet. Pacino kit�n� partnerei: Sean Penn, John Leguizamo, Penelope Ann Miller �s Viggo Mortensen. A remek rendez�s �s a kit�n� szerepl�g�rda ellen�re a Carlito �tja nem lett kiugr� kasszasiker, ellent�tben a Mission: Impossible-lel (1996), amely minden id�k egyik legj�vedelmez�bb filmj�nek bizonyult. 10 �vvel az Aki legy�zte Al Capon�t ut�n De Palma ism�t egy r�gi, sikeres t�v�sorozat alapj�n forgatott. A f�szerepl� Tom Cruise �ltal megform�lt titkos �gyn�k, Ethan Hunt l�tsz�lag rutinfeladatot hajt v�gre csoportj�val, �m a j�l megtervezett akci� balul s�l el: Hunt kiv�tel�vel a csoport minden tagja meghal. Azonban h�s�nk �lete sincs biztons�gban a tov�bbiakban, hiszen a vesz�lyek java m�g csak ezut�n k�vetkezik, �s Hunt saj�t mag�n k�v�l senkiben sem b�zhat. Cruise partnerei: Jon Voigt, Vanessa Redgrave, Jean Reno, Emmanuelle B�art, Ving Rhames, Kristin Scott Thomas �s Emilio Estevez.

Az utols� dob�s (1998) egyetlen helysz�nen j�tsz�dik, egy 14 ezer szem�lyes sportar�n�ban, ahol gyilkoss�g t�rt�nik. Az �ldozat az Egyes�lt �llamok v�delmi minisztere. Rick Santoro nyomoz�nak a p�nikba esett t�megben k�ne elkapnia a tettest, de vajon ennyi ember k�z�tt sikerrel j�rhat-e? K�nos kudarc volt De Palma kiruccan�sa a sci-fi m�fajba A Mars-ment�akci� (2000) c�m� filmmel. A 2020-ban j�tsz�d� t�rt�netben b�tor �rhaj�sok indulnak a Marsra, hogy megments�k egy kor�bbi exped�ci� tagjait. A v�r�s bolyg� azonban sz�mtalan meglepet�ssel szolg�l sz�mukra. Az id�s�kokkal �s a filmes �tletekkel val� j�tszadoz�s jellemzi a Femme fatale (2002) c�m� thrillert, melynek Antonio Banderas �s Rebecca Romijn-Stamos j�tszott�k a f�szerepeit. A Fekete D�lia (2006) Hollywood t�rt�net�nek egyik legkegyetlenebb �s felder�tetlen b�n�gy�re k�n�l megold�st, mellesleg t�bb utal�st tartalmaz a rendez� saj�t kor�bbi filmjeire. A 2007-es Velencei filmfesztiv�lon bemutatott Redacted az el�zetes h�rek alapj�n kicsit Oliver Stone, kicsit Michael Moore nyomdokain halad� film, amely az Egyes�lt �llamok iraki szerepv�llal�s�r�l r�ntja le a leplet. Az Aki legy�zte Al Capon�t 20. �vfordul�j�n, 2006-ban bejelentett�k, hogy De Palma folytat�st k�sz�t a legend�s gengszterfilmhez, amely az �j �vezred divatj�nak megfelel�en val�j�ban el�zm�ny lesz: Al Capone felemelked�s�t mes�li el a kor�bban Sean Connery �ltal megform�lt Jimmy Malone szemsz�g�b�l. 2008-ban egyel�re csak annyit tudni, hogy Malone szerep�t ez�ttal Gerard Butler fogja j�tszani.

Filmjei

    * 2008 The Untouchables: Capone Rising (forgat�s alatt)
    * 2007 Redacted
    * 2006 Fekete D�lia (The Black Dahlia)
    * 2002 Femme fatale
    * 2000 A Mars-ment�akci� (Mission to Mars)
    * 1998 Az utols� dob�s (Snake Eyes)
    * 1996 Mission: Impossible
    * 1993 Carlito �tja (Carlito's Way)
    * 1992 K�in �bred�se (Raising Cain)
    * 1990 Hi�s�gok m�gly�ja (The Bonfire of the Vanities) (Brian DePalma n�ven szerepel a st�blist�n)
    * 1989 A h�bor� �ldozatai (Casualties of War) (Brian DePalma n�ven szerepel a st�blist�n)
    * 1987 Aki legy�zte Al Capon�t (The Untouchables)
    * 1986 Nagyokosok (Wise Guys)
    * 1984 Alibi test (Body Double)
    * 1983 A sebhelyesarc� (Scarface)
    * 1981 Hal�l a h�don (Blow Out)
    * 1980 Gyilkoss�ghoz �lt�zve (Dressed to Kill)
    * 1980 Home Movies
    * 1978 �rj�ng�s (The Fury) (Brian DePalma n�ven szerepel a st�blist�n)
    * 1976 Carrie
    * 1976 Megsz�llotts�g (Obsession)
    * 1974 A Paradicsom fantomja (Phantom of the Paradise)
    * 1973 N�v�rek (Sisters)
    * 1972 Get to Know Your Rabbit
    * 1970 Hi, Mom!
    * 1970 Dionysus
    * 1969 The Wedding Party
    * 1968 �dv�zletek (Greetings)
    * 1968 Murder a la Mod
    * 1966 The Responsive Eye (r�vidfilm)
    * 1966 Show Me a Strong Town and I'll Show You a Strong Bank (r�vidfilm)
    * 1965 Bridge That Gap (r�vidfilm)
    * 1964 Jennifer (r�vidfilm)
    * 1962 Woton's Wake (r�vidfilm)
    * 1961 660124: The Story of an IBM Card (r�vidfilm)
    * 1960 Icarus (r�vidfilm)

Fontosabb d�jak �s jel�l�sek

Arany M�lna-d�j

    * 1981 jel�l�s Gyilkoss�ghoz �lt�zve (legrosszabb rendez�)
    * 1984 jel�l�s A sebhelyesarc� (legrosszabb rendez�)
    * 1985 jel�l�s Alibi test (legrosszabb rendez�)
    * 1991 jel�l�s Hi�s�gok m�gly�ja (legrosszabb film, legrosszabb rendez�)
    * 2001 jel�l�s A Mars ment�akci� (legrosszabb rendez�)

C�sar-d�j

    * 1988 jel�l�s Aki legy�zte Al Capon�t (legjobb k�lf�ldi film)

K�k Szalag-d�j

    * 1988 d�j Aki legy�zte Al Capon�t (legjobb k�lf�ldi film)

Saturnus-d�j

    * 1981 jel�l�s Gyilkoss�ghoz �lt�zve (legjobb rendez�)

Avoriazi filmfesztiv�l

    * 1975 d�j A Paradicsom fantomja
    * 1977 d�j Carrie

Berlini filmfesztiv�l

    * 1969 jel�l�s �dv�zletek (Arany Medve-jel�l�s)
    * 1969 d�j �dv�zletek (Ez�st Medve-d�j)
    * 1970 jel�l�s Dionysos (Arany Medve-jel�l�s)

Velencei filmfesztiv�l

    * 2006 jel�l�s Fekete D�lia (Arany Oroszl�n-jel�l�s)
    * 2007 jel�l�s Redacted (Arany Oroszl�n-jel�l�s)
    * 2007 d�j Redacted (Ez�st Oroszl�n-d�j, Future Film Festival Digital Award)