Sidney Lumet

Egyes�lt �llamok, Pennsylvania, Philadelphia, 1924. j�nius 25. –  amerikai rendez�, filmproducer, forgat�k�nyv�r� �s sz�n�sz. Gyereksz�n�szk�nt kezdte a p�ly�t. Az 1940-es �vek v�g�t�l kezdett el a telev�zi� sz�m�ra dolgozni mint rendez�. 1957-t�l mozifilmeket is rendez. Gyakran forgat irodalmi m�vek alapj�n. M�g kev�sb� jelent�s filmjeiben is megfigyelhet�k st�lus�nak legf�bb jellegzetess�gei: az atmoszf�rateremt�s, a hat�sos cselekm�nybonyol�t�s, a kit�n� sz�n�szvezet�s. Hosszan tart� m�v�szi p�ly�j�nak legeml�kezetesebb alkot�sait z�mmel az 1960-as, 1970-es �vekben k�sz�tette.
 P�lyafut�sa

A kezdetek

Lumet �desapja Baruch Lumet sz�n�sz (1898–1992), �desanyja Eugenia Wermus Lumet t�ncosn�. A kis Sidney n�gy�ves kor�ban l�pett el�sz�r sz�npadra a New York-i Zsid� Sz�nh�zban. Az 1930-as �vek k�zep�t�l a Broadway-n szerepelt, 1939-ben filmszerepet is kapott (One Third of a Nation). A Columbia Egyetemre j�rt. 1941 �s 1946 k�z�tt katonai szolg�lat�t t�lt�tte. 1947-t�l az off-Broadway produkci�iban m�k�d�tt k�zre azzal a sz�nt�rsulattal, melyben olyan k�s�bbi szt�rok szerepeltek, mint Yul Brynner �s Eli Wallach, illetve a legend�s Actors Studio azon m�v�szei, akik nem �rtettek egyet a st�di�vezet� Lee Strasberg elk�pzel�seivel. Sz�npadi gyakorlata ellen�re el�sz�r a telev�zi�ban kapott rendez�i feladatot, m�r 1948-ban. (Sz�npadon 1955-ben rendezett el�sz�r.) A CBS-hez k�t�tte szerz�d�s, ahol igencsak el�gedettek voltak vele, hiszen a Danger c�m� sorozatb�l 150 (!) epiz�d megrendez�s�t b�zt�k r�, a You Are There c�m� sz�ri�nak pedig 26 r�sz�t k�sz�tette el, nem besz�lve egy�b t�v�s megb�z�sair�l.

A filmm�v�szet cs�csai fel�

12 d�h�s ember

Orfeusz al�sz�ll (Marlon Brando)

Lumet 1957-ben rendezte els� mozifilmj�t Reginald Rose m�ve alapj�n, 12 d�h�s ember c�mmel. A v�gig egyetlen helysz�nen j�tsz�d� kamaradr�ma egy esk�dtsz�ki t�rgyal�s esem�nyeit mutatja be. A 8. esk�dtnek (Henry Fonda) k�ts�gei t�madnak a v�dlott Puerto Ric�-i fi� b�n�ss�g�t illet�en, �s k�telyeir�l megpr�b�lja meggy�zni a t�rsait is, akiket olyan sz�n�szek j�tszanak, mint p�ld�ul Martin Balsam, Lee J. Cobb �s Jack Warden. A t�rgyal�termi dr�ma nagy szakmai �s k�z�ns�gsikernek bizonyult, ez�rt innent�l kezdve Lumet els�sorban a filmsz�nh�zak sz�m�ra alkotott. K�t kev�sb� jelent�s film ut�n 1960-ban k�sz�lt el az Orfeusz al�sz�ll Tennessee Williams dr�m�ja nyom�n, Marlon Brando, Anna Magnani �s Joanna Woodward f�szerepl�s�vel. Brando j�tszotta Xaviert, a s�rmos, de lecs�szott git�rost, aki egy d�li kisv�rosban pr�b�l munk�t tal�lni, �s k�zben boldogtalan asszonyokkal ker�l kapcsolatba. Arthur Miller dr�m�j�n alapul az 1961-es Pillant�s a h�dr�l, amely olasz–francia koprodukci�ban, z�mmel azonban brooklyni helysz�neken k�sz�lt az olasz Raf Vallone �s a francia Jean Sorel f�szerepl�s�vel. Kiemelked� sikert aratott Eugene O’Neill Hossz� �t az �jszak�ba (1962) c�m� �n�letrajzi jelleg� m�v�nek filmv�ltozata Katharine Hepburn, Ralph Richardson �s Jason Robards f�szerepl�s�vel. A t�rt�net k�z�ppontj�ban egy sz�thull�s el�tt �ll� csal�d �ll, amelyben a sz�l�k �s a k�t fi� sem egym�son, sem saj�t magukon nem k�pesek seg�teni, mindny�jan az �nsajn�lat foglyai. A z�logos (1964) f�szerepl�je a holokauszt t�l�l�je, aki k�ptelen a m�lt nyomaszt� eml�keit�l megszabadulni. A f�szerepben Rod Steiger ny�jtott eml�kezetes alak�t�st. A Bombabiztos (1964) bizonyos szempontb�l Stanley Kubrick ugyanakkor k�sz�lt szat�r�j�val, a Dr. Strangelove-val �ll�that� p�rhuzamba. Lumet alkot�s�ban meghib�sodik egy katonai sz�m�t�g�p, �s emiatt nukle�ris bomb�z�k indulnak el Moszkva fel�. Az Eln�k hi�ba pr�b�lja visszaford�ttatni a g�peket, a bombabiztos v�delmi rendszer ezt nem teszi lehet�v�. A domb (1965) Ray Rigby magyar nyelven is megjelent reg�ny�nek megr�z� erej� filmv�ltozata, amely egy katonai b�ntet�telepen j�tsz�dik. A f�h�s, Joe Roberts megform�l�s�val Sean Connery arra kapott lehet�s�get, hogy kil�pve akkori �lland� szerep�b�l, a brit szuper�gyn�k James Bond figur�j�b�l, egy mer�ben m�s jelleg� filmben bizony�tsa sokoldal� sz�n�szi k�pess�geit. John le Carr� reg�nye alapj�n k�sz�lt thriller az �breszt� a halottnak (1966). A csoport (1966) kit�n� sz�n�szn�i alak�t�sokra �p�l� dr�ma, amely az 1930-as �vek amerikai k�z�poszt�ly�nak �let�be ny�jt bepillant�st. Csehov egyik legh�resebb m�v�t, a Sir�lyt Lumet 1968-ban filmes�tette meg. Tragikus szerelmi t�rt�net A tal�lkoz�s (1969), melynek f�szerepl�i Anouk Aim�e, Omar Sharif �s Kurt Weill �zvegye, Lotte Lenya.

A siker �vtizede
Serpico

H�l�zat (Faye Dunaway �s William Holden)

Equus (Richard Burton �s Peter Firth)

Az 1970-es �vekben Lumet egy�rtelm�en feljutott a cs�csra. Ekkoriban k�sz�lt filmjei nemcsak anyagilag, hanem szakmailag is sikeresek voltak, sz�mos d�jat elnyertek. Az Anderson-magn�szalagok (1971) izgalmas b�n�gyi t�rt�net Sean Connery �s Martin Balsam f�szerepl�s�vel, bizonyos mot�vumai Francis Ford Coppola 3 �vvel k�s�bbi remekm�v�t, a Mag�nbesz�lget�st el�legezik meg. Megt�rt�nt eset alapj�n k�sz�lt a Serpico (1973), melynek Al Pacino j�tszotta rend�r c�mszerepl�je a rend�rs�gen bel�li korrupci� ellen veszi fel a harcot. A ’70-es �vek egyik legnagyobb szt�rpar�d�j�t vonultatja fel a Gyilkoss�g az Orient Expresszen (1974), Agatha Christie krimij�nek hangulatos �s eleg�ns filmv�ltozata. A cselekm�ny a 12 d�h�s emberhez hasonl�an egyetlen helysz�nen j�tsz�dik (a c�mben szerepl� expresszvonat els� oszt�ly� kocsij�ban), ahol Hercule Poirot-nak a lehet� leghamarabb ki kell der�teni, ki �lte meg az egyik utast 12 k�ssz�r�ssal. Nincs k�nny� dolga, mert kider�l, hogy a kocsi minden utas�nak volt valami ind�t�ka a gyilkoss�g elk�vet�s�re, �s mindegyik�knek van valami titkolnival�ja. A belga mesterdetekt�v szerep�t Albert Finney form�lta meg, az utasok k�z�tt pedig olyan szt�rok voltak, mint Lauren Bacall, Ingrid Bergman, Wendy Hiller, Vanessa Redgrave, Michael York, Jacqueline Bisset, Rachel Roberts, Anthony Perkins �s Sean Connery. A K�nikulai d�lut�n (1975) ism�t Al Pacino f�szerepl�s�vel k�sz�lt, s�t sokak szerint a sz�n�sz ebben ny�jtotta legjobb alak�t�s�t. A film egy�bk�nt szint�n megt�rt�nt esetet mond el, ak�rcsak a Serpico. A Pacino j�tszotta f�szerepl� csak az�rt rabol ki egy bankot, hogy nemi identit�szavarban szenved� bar�tja (John Cazale) n�v� oper�ltathassa mag�t. A 10 percesre tervezett rabl�sb�l t�bb�r�s t�szdr�ma lesz, amelyet a telev�zi� �l� ad�sban k�zvet�t. A k�vetkez� film, a H�l�zat (1976) t�m�ja m�r maga a telev�zi�, �ltal�nos �rtelemben a m�dia hatalma. Howard Beale, a felettesei �ltal m�r le�rt id�s t�v�s ir�nt hirtelen �ri�si lesz az �rdekl�d�s, miut�n a f�rfi bejelenti, hogy �l� ad�sban �ngyilkoss�got fog elk�vetni. A n�zetts�g�rt mindenre k�pes m�diamogulok visszaengedik a k�perny�re a lelkileg labilis f�rfit, amikor azonban �j m�sor�nak n�zetts�ge is visszaesik, egy g�tl�stalan m�sorigazgat�n� kezdem�nyez�s�re �l� ad�sban meggyilkoltatj�k, hogy ezzel egy �jabb m�sort ind�tsanak el, ez�ttal a terrorist�kr�l. Lumet – mint err�l sz� volt – maga is telev�zi�sk�nt kezdte a rendez�i p�ly�t, bel�lr�l ismerte a telev�zi�z�s vil�g�t, ami m�diakritik�j�nak k�l�n nyomat�kot adott. Sokan v�lt�k akkoriban �gy, hogy a H�l�zat f�lig-meddig sci-fi, a bemutat� �ta eltelt �vtizedek azonban sajnos sok mindenben igazolt�k a filmben l�tottakat. A H�l�zathoz egy szomor� rekord is kapcsol�dik: a Beale-t j�tsz� Peter Finch nem �rte meg a bemutat�t, � volt az els� sz�n�sz, aki posztumusz kapott Oscar-d�jat. A szerepl�k k�z�l Faye Dunaway �s Beatrice Straight kapott m�g Oscart, a szereposzt�sb�l azonban William Holden �s Robert Duvall nev�t is ki kell emelni. Peter Shaffer Magyarorsz�gon sem ismeretlen sz�ndarabj�b�l k�sz�lt az Equus (1977), Richard Burton �s Peter Firth f�szerepl�s�vel, akik filmbeli szerepeiket kor�bban sz�npadon is nagy sikerrel j�tszott�k. Martin Dysart pszichi�ter (Burton) bar�tja felk�r�s�re kezd el foglalkozni a 17 esztend�s Alannel (Firth), akit sz�rny� cselekedettel v�dolnak: brut�lis m�don megvak�tott hat lovat. Dysart megpr�b�lja felt�rni a tett ind�t�kait, �s munk�ja sor�n saj�t �let�nek probl�m�ival �s hazugs�gaival is k�nytelen szemben�zni. A Wiz (1978) tulajdonk�ppen a klasszikus mesefilm, az �z, a csod�k csod�ja (1939) moderniz�lt remake-je, sz�nes b�r� szerepl�kkel, k�zt�k az �nekes szt�r Diana Ross, a m�g gyerek Michael Jackson �s a komikusk�nt ismert Richard Pryor. A koncepci� tagadhatatlanul figyelemre m�lt� volt, a megval�s�t�s sem �rdektelen, a fogadtat�s azonban h�v�s volt: a film megbukott.

Az 1980-as �vekt�l napjainkig

Az �t�let (Paul Newman)

Az 1980-as �vek elej�n Lumet visszat�rt bev�lt t�m�ihoz �s helysz�neihez. A Serpico vil�g�t id�zte A v�ros hercege (1981) c�m� dr�ma, melynek rend�r f�h�se (Treat Williams) a New York-i k�b�t�szer-maffia ellen veszi fel a harcot, �m nem k�nny� a b�n�z�k k�z�tt becs�letesnek maradni. A Hal�lcsapda (1982) Ira Levin sz�ndarabja alapj�n k�sz�lt, gyakorlatilag egyetlen helysz�nen j�tsz�d� b�n�gyi film, melyben Michael Caine, Christopher Reeve �s Dyan Cannon alak�t�s�t �lvezhett�k a n�z�k. A t�ma m�r akkor sem volt �jdons�g: a valaha sikeres �r� megbukik �j m�v�vel, �s �gy t�nik, a feled�s v�r r�, m�gnem megkapja egy volt tan�tv�nya k�zirat�t, amely biztos sikernek �g�rkezik. Csak �ppen a fiatal szerz�t k�ne valahogy eltenni l�b al�l… T�rgyal�termi dr�ma Az �t�let (1982), melynek alkoholista f�h�s�t Paul Newman alak�tja, partnern�je Charlotte Rampling. A filmet t�bb kateg�ri�ban jel�lt�k Oscar- �s Golden Globe-d�jra, �m ennek ellen�re Lumet lassan kezdett divatjam�ltt� v�lni. Szakmai er�nyeit ugyan meg�rizte �s k�s�bbi filmjeiben is megcsillogtatta, �m sem alkot�i m�dszereiben, sem t�mav�laszt�saiban nem tudott vagy nem akart meg�julni. Alkoholista f�szerepl� – ez�ttal Jane Fonda alak�t�s�ban – �ll a M�snap reggel (1986) cselekm�ny�nek k�z�ppontj�ban is. Alexnek fogalma sincs arr�l, hogy ki az az alkalmi f�rfi ismer�se, akit m�snap reggel k�ssel a sz�v�ben tal�l maga mellett az �gyban, azt meg v�gk�pp nem sejti, hogy ki �s mi�rt k�vette el a gyilkoss�got. A Jeff Bridges megform�lta nyomoz� azonban seg�t a rejt�ly tiszt�z�s�ban. Az �resj�rat (1988) az 1960-as �vekben j�tsz�dik, amikor a Pope csal�d az FBI el�l menek�lve v�gigutazza az Egyes�lt �llamokat, �s az �lland� menek�l�sben a csal�d lassan sz�tzil�l�dik. A film nagy meglepet�se a tragikus sors� River Phoenix volt, akit alak�t�s��rt Oscar-d�jra jel�ltek. A Csal�di �gy (1989) f�szerepl�i, a McMullen fam�lia h�rom gener�ci�j�nak k�pvisel�i k�z�s bankrabl�st terveznek, �m mondani sem kell, csak a terv egyszer�, a megval�s�t�s m�r nem. F�szerepl�k: Sean Connery, Dustin Hoffman �s Matthew Broderick.

A Melanie Griffith f�szerepl�s�vel k�sz�lt Idegen k�z�tt�nk (1992) tulajdonk�ppen Peter Weir sikerfilmje, A kis szemtan� (1985) alap�tlet�t vari�lja. A B�nben �gve (1993) egy �jabb t�rgyal�termi sztori, n�mi erotik�val f�szerezve. A kisz�m�that� fordulatokkal oper�l� krimi f�szerepeit Rebecca De Mornay �s Don Johnson j�tszott�k, sz�mos kritikus szerint nem t�l meggy�z�en. �gyv�d a f�szerepl�je a Manhattanre lesz�ll az �j (1997) c�m� filmdr�m�nak is, �m a szereposzt�s ez�ttal par�d�sabb: Andy Garcia, Richard Dreyfuss, Lena Olin �s Ian Holm j�tssz�k a f�szerepeket. A t�rt�net A v�ros herceg�nek tematik�j�t hozza vissza: a rend�rs�g �s a k�b�t�szer-maffia �sszefon�d�sa �ll az esem�nyek k�z�ppontj�ban. K�nos buk�s volt John Cassavetes k�zel 20 esztend�s gengszterfilmj�nek remake-je, a Gloria (1999), melyben Gena Rowlands egykori szerep�t Sharon Stone form�lta meg. A b�n�z� m�lt� Gloria nem rajong k�l�n�sebben a gyerekek�rt, m�gis v�d�sz�rnyai al� vesz egy kisfi�t, akinek a csal�dj�t lem�sz�rolt�k, �m a gengsztereknek dolgoz� apa a hal�la el�tt egy kompromitt�l� floppyt b�zott a gyermek�re. Az alvil�g mindent megtesz, hogy a lemezt megszerezze, Gloria azonban nem k�nny� ellenf�l. Az �j �vezred Lumet-filmjei k�z�l a magyar k�z�ns�g is l�thatta a V�dd magad! (2006) c�m�t, ami ism�t egy t�rgyal�termi alkot�s. A t�rt�net az 1980-as �vekben j�tsz�dik, t�m�ja az Egyes�lt �llamok leghosszabb maffiapere. A f�szerepet j�tsz� Vin Diesel j�t�k�t sz�mos kritikus kiemelten m�ltatta, ennek ellen�re a sz�n�sz sehol semmilyen d�jat nem nyert ez�rt az alak�t�s��rt.

Mozifilmjei
Gyilkoss�g az Orient Expresszen (balr�l jobbra: Rachel Roberts, Wendy Hiller, Sean Connery, Lauren Bacall �s Martin Balsam)

K�nikulai d�lut�n (Al Pacino)


    * 2009 Getting Out (forgat�s alatt)
    * 2007 Miel�tt az �rd�g r�dtal�l (Before the Devil Knows You're Dead)
    * 2006 V�dd magad! (Find Me Guilty)
    * 2004 Rachel, quand du seigneur
    * 1999 Gloria
    * 1997 Critical Care
    * 1997 Manhattanre lesz�ll az �j (Night Falls on Manhattan)
    * 1993 B�nben �gve (Guilty as Sin)
    * 1992 Idegen k�z�tt�nk (A Stranger Among Us)
    * 1990 Q & A (a t�v�bemutat�k alkalm�val Alan Smithee n�ven)
    * 1989 Csal�di �gy (Family Business)
    * 1988 �resj�rat (Running on Empty)
    * 1986 M�snap reggel (The Morning After)
    * 1986 Hatalom (Power)
    * 1984 �s megsz�lal Garbo (Garbo Talks)
    * 1983 Daniel
    * 1982 Az �t�let (The Verdict)
    * 1982 Hal�lcsapda (Deathtrap)
    * 1981 A v�ros hercege (Prince of the City)
    * 1980 Just Tell Me What You Want
    * 1978 A Wiz / A var�zsl� (The Wiz)
    * 1977 Equus
    * 1976 H�l�zat (Network)
    * 1975 K�nikulai d�lut�n (Dog Day Afternoon)
    * 1974 Gyilkoss�g az Orient Expresszen (Murder on the Orient Express)
    * 1974 Dr�ga Molly (Lovin' Molly)
    * 1973 Serpico
    * 1972 Gyerekj�t�k (Child's Play)
    * 1972 A t�mad�s (The Offence)
    * 1971 Az Anderson-magn�szalagok (The Anderson Tapes)
    * 1970 King: A Filmed Record... Montgomery to Memphis
    * 1970 Last of the Mobile Hot Shots
    * 1969 A tal�lkoz�s (The Appointment)
    * 1968 Sir�ly (The Sea Gull)
    * 1968 Viszontl�t�sra, Braverman (Bye Bye Braverman)
    * 1966 �breszt� a halottnak (The Deadly Affair)
    * 1966 A csoport (The Group)
    * 1965 A domb (The Hill)
    * 1964 Bombabiztos (Fail-Safe)
    * 1964 A z�logos (The Pawnbroker)
    * 1962 Hossz� �t az �jszak�ba (Long Day's Journey Into Night)
    * 1961 Pillant�s a h�dr�l (Vu du pont)
    * 1959 Orfeusz al�sz�ll (The Fugitive Kind)
    * 1959 Egy olyanfajta asszony (That Kind of Woman)
    * 1958 A led�nt�tt sz�npad (Stage Struck)
    * 1957 12 d�h�s ember (12 Angry Men)

Fontosabb d�jak �s jel�l�sek

Oscar-d�j

    * 1958 jel�l�s 12 d�h�s ember (legjobb rendez�)
    * 1976 jel�l�s K�nikulai d�lut�n (legjobb rendez�)
    * 1977 jel�l�s H�l�zat (legjobb rendez�)
    * 1982 jel�l�s A v�ros hercege (legjobb forgat�k�nyv, vele egy�tt jel�lve: Jay Presson Allen)
    * 1983 jel�l�s Az �t�let (legjobb rendez�)
    * 2005 �letm�d�j

Golden Globe-d�j

    * 1958 jel�l�s 12 d�h�s ember (legjobb rendez�)
    * 1976 jel�l�s K�nikulai d�lut�n (legjobb rendez�)
    * 1977 d�j H�l�zat (legjobb rendez�)
    * 1982 jel�l�s A v�ros hercege (legjobb rendez�)
    * 1983 jel�l�s Az �t�let (legjobb rendez�)
    * 1989 jel�l�s �resj�rat (legjobb rendez�)

BAFTA-d�j

    * 1966 jel�l�s Bombabiztos (UN-d�j)
    * 1966 jel�l�s A domb (legjobb brit film, legjobb adapt�lt film)
    * 1967 jel�l�s A z�logos (UN-d�j)
    * 1968 jel�l�s �breszt� a halottnak (legjobb brit film)
    * 1975 jel�l�s Gyilkoss�g az Orient Expresszen, Serpico (legjobb rendez�)
    * 1976 jel�l�s K�nikulai d�lut�n (legjobb rendez�)
    * 1978 jel�l�s H�l�zat (legjobb rendez�)

Amerikai Rendez�k Sz�vets�ge d�ja

    * 1958 jel�l�s 12 d�h�s ember (legjobb rendez�)
    * 1963 jel�l�s Hossz� �t az �jszak�ba (legjobb rendez�)
    * 1966 jel�l�s A z�logos (legjobb rendez�)
    * 1974 jel�l�s Serpico (legjobb rendez�)
    * 1975 jel�l�s Gyilkoss�g az Orient Expresszen (legjobb rendez�)
    * 1976 jel�l�s K�nikulai d�lut�n (legjobb rendez�)
    * 1977 jel�l�s H�l�zat (legjobb rendez�)
    * 1989 Tiszteletbeli �letm�d�j
    * 1993 �letm�d�j

Ez�st Szalag-d�j

    * 1958 d�j 12 d�h�s ember (legjobb rendez�, k�lf�ldi film)

Kinema Junpo-d�j

    * 1960 d�j 12 d�h�s ember (legjobb k�lf�ldi film)

Berlini filmfesztiv�l

    * 1957 d�j 12 d�h�s ember (Arany Medve-d�j, OCIC-d�j)
    * 1959 jel�l�s Egy olyanfajta asszony (Arany Medve-d�j)
    * 1964 jel�l�s A z�logos (Arany Medve-d�j)
    * 1964 d�j A z�logos (FIPRESCI-d�j)
    * 1966 jel�l�s A csoport (Arany Medve-d�j)
    * 2006 jel�l�s V�dd magad! (Arany Medve-d�j)

Cannes-i filmfesztiv�l

    * 1962 jel�l�s Hossz� �t az �jszak�ba (Arany P�lma-jel�l�s)
    * 1965 jel�l�s A domb (Arany P�lma-jel�l�s)
    * 1969 jel�l�s A tal�lkoz�s (Arany P�lma-jel�l�s)
    * 1992 jel�l�s Idegen k�z�tt�nk (Arany P�lma-jel�l�s)

San Sebasti�n-i filmfesztiv�l

    * 1960 d�j Orfeusz al�sz�ll (Ez�st Kagyl�-d�j)

Velencei filmfesztiv�l [

    * 1981 d�j A v�ros hercege (Pasinetti-d�j a legjobb filmnek)