Leonard Simon Nimoy

(1931. m�rcius 26.) amerikai sz�n�sz, filmrendez�, �nekes, k�lt� �s fot�m�v�sz. Legink�bb a Star Trek-beli szerep�r�l h�res (� alak�totta Spockot).
 P�ly�j�nak kezdete [szerkeszt�s]

Nimoy Bostonban sz�letett ukr�n sz�rmaz�s� zsid� sz�l�k gyermekek�nt. Nyolc�ves kora �ta j�tszott sz�ndarabokban, filmszerepben h�sz�ves kor�ban, 1951-ben t�nt fel el�sz�r, a Queen For A Day c�m� filmben. 1952-ben kapta az els� f�szerep�t a Kid Monk Baroni-ban.

Star Trek: a vil�gh�r [szerkeszt�s]

1964-ben kapta meg a f�lig ember, f�lig vulcani Csillagflotta-tiszt, Mr. Spock szerep�t a Star Trekben. A sorozat 1966 �s 1969 k�z�tt futott, ezalatt Nimoyt h�romszor jel�lt�k Emmy-d�jra.

A Star Trek �ta [szerkeszt�s]

A Star Trek t�v�sorozat v�ge ut�n Nimoy egy k�met (Paris) alak�tott a Mission Impossible c�m� sorozatban, mely 1969 �s 1971 k�z�tt ment, majd egy western k�vetkezett, a Catlow, melyben Yul Brynnerrel szerepelt egy�tt. 1973-ban r�vid id�re �jra Mr. Spock lett, b�r ez�ttal csak a hangj�ra volt sz�ks�g, a Star Trek folytat�sak�nt k�sz�lt rajzfilmsorozatnak azonban hamarosan v�ge szakadt. Ezenk�v�l t�bb filmben is szerepelt, a sz�npadon is sikereket aratott t�bbek k�z�tt a Heged�s a h�ztet�n, A kir�ly �s �n �s a Sherlock Holmes, Tennessee Williams: A v�gy villamosa, Macska a forr� b�dogtet�n, Loewe: My Fair Lady, Shaffer: Equus, Kesey: Sz�ll a kakukk f�szk�re, Bart: Oliver! c�m� darabokban. A Vincent c�m� egyszem�lyes darabot Vincent van Gogh levelei alapj�n �rta Nimoy �s �vekig j�tszotta sz�npadon nagy sikerrel. Egy k�l�nleges jelens�gekkel foglalkoz� m�sor h�zigazd�ja �s narr�tora is volt (In Search Of...). Lemezei is jelentek meg, melyeken Star Trekkel kapcsolatos dalokat �s n�pszer� dalok feldolgoz�sait �nekelte.

Sz�mos sikere ellen�re az emberek m�g mindig legsikeresebb szerep�vel azonos�tott�k, amivel � egyre kev�sb� volt kib�k�lve. 1977-ben megjelent �n�letrajzi �r�sa, az I Am Not Spock (Nem vagyok Spock), amit rajong�i �rtetlen�l fogadtak. Ezzel n�mileg ellent�tben �llt, hogy ekkor m�r k�sz�l�d�tt a szerep fel�j�t�s�ra egy tervezett �j Star Trek-sorozatban, melyet v�g�l is nem forgattak le, helyette a Star Trek megjelent a moziv�sznon. 1979-ben, a Csillag�sv�ny (Star Trek: The Motion Picture) c�m� filmben Spock, miut�n megpr�b�l szak�tani csillagflott�s m�ltj�val, v�g�l visszat�r az Enterprise fed�lzet�re. 1982-ben, mintegy k�s�rletk�ppen arra, hogy v�gleg lesz�moljon a szereppel, Spock a Star Trek II: Khan haragja c�m� filmben h�si hal�lt hal. Nimoy k�s�bb megb�nta a d�nt�st, �s a Star Trek III: Spock nyom�ban c�m� filmben Spock felt�mad. Ez az els� mozifilm, amelyet Nimoy rendezett. A k�vetkez� Star Trek filmet szint�n � rendezte, azt�n �tengedte a helyet William Shatnernek.

1982-ben Emmy-d�jat kapott egy Golda Meirr�l sz�l� filmben, mint legjobb mell�kszerepl�, 1987-ben pedig � rendezte a H�rom f�rfi �s egy b�bi c�m� filmet (a hasonl� c�m� francia v�gj�t�k amerikai feldolgoz�s�t). Ezt lesz�m�tva a nyolcvanas �vek is a Star Trek jegy�ben teltek, Nimoy szerepelt mind a hat filmben, mely az els� Enterprise �rhaj� leg�nys�g�r�l sz�lt (a hetedikre is felk�rt�k, de visszautas�totta, mivel ebben m�r nem fontos szerepet j�tszott volna, j�form�n csak a nev�t haszn�lt�k volna rekl�mk�nt). Emellett a Star Trek: Az �j nemzed�k k�t epiz�dj�ban is vend�gszerepelt. 1991-ben k�sz�lt el a Soha ne felejts (Never Forget) c�m� filmje, amelyben egy magyarorsz�gi (munk�csi) sz�rmaz�s� zsid� f�rfit alak�t, aki t�l�lte a koncentr�ci�s t�bort �s Amerik�ban harcolni k�nyszer�lt a t�rv�ny el�tt a holokauszt-tagad�kkal. A film megt�rt�nt esem�nyt dolgoz fel. Jelent�sebb szerepei m�g: a Marco Polo c�m� minisorozatban Achmet, a Hemingway �r�s�b�l k�sz�lt Sun Also Rises, a bibliai t�m�j� David, amelyben S�muel pr�f�t�t j�tssza. 1995-ben megjelent m�sodik �n�letrajza, az I Am Spock (�n vagyok Spock), melyben megb�k�l azzal, hogy Spockkal azonos�tj�k, �s r�j�n, mennyire az �lete r�sz�v� v�lt a szerep.

Nimoy akt�v szerepet v�llal a zsid� k�z�ss�g �let�ben, a reformjudaizmus h�ve. K�tszer n�s�lt, els� feles�ge Sandi Zober sz�n�szn� (1954-t�l 1987-es v�l�sukig), a m�sodik pedig Susan Bay (1988-t�l). Els� h�zass�g�b�l k�t gyermeke sz�letett, Julie �s Adam, aki filmrendez�k�nt apja nyomdokaiba l�pett.

2002 szeptember�ben Nimoy bejelentette, hogy visszavonul a filmiparb�l.

Rendez�i filmogr�fia [szerkeszt�s]

    * Star Trek III: Spock nyom�ban (1984)
    * Star Trek IV: A hazat�r�s (1986)
    * H�rom f�rfi �s egy b�bi (1987)
    * The Good Mother (1988)
    * Funny About Love (1990)
    * Bankrabl� a feles�gem (1994)

�rdekess�gek [szerkeszt�s]

    * Nimoy �tletein alapul a Star Trek-beli vulcani n�p k�t jellegzetess�ge, a k�sz�n�s („Hossz� �s eredm�nyes �letet”) �s az ezt k�s�r� k�zjel (ami el�sz�r az eredeti sorozat m�sodik �vadj�nak nyit�epiz�dj�ban l�that�, �s egy �ld�shoz haszn�lt k�ztart�son alapul, amit Nimoy gyermekk�nt l�tott a zsinag�g�ban), valamint a vulcani idegfog�s (amellyel az ellenf�l elk�b�that�; Nimoy �gy �rezte, a szerepl�h�z nem illik az er�szak, �s egy olyan jelenethez tal�lta ki az idegfog�st, melyben eredetileg karate�t�ssel kellett volna legy�znie ellenfel�t).
    * Nimoy veget�ri�nus, ak�rcsak Spock.
    * Fia, Adam rendezte a V�gtelen hat�rok-nak azt a r�sz�t, amelyben Nimoy szerepel.
    * Nimoy kiv�l� fot�m�v�sz, ki�ll�t�sai is vannak. 2002-ben jelent meg Shekhina c�m� albuma, amely a zsid� hagyom�nnyal, misztik�val kapcsolatos m�v�szi fot�inak gy�jtem�nye. Emellett t�bb versesk�tete is megjelent.
    * 1966-ban a Star Trek els� �vadj��rt epiz�donk�nt 1250 doll�r volt a fizet�se.


Trey Parker Connifer, Colorado, 1969. okt�ber 19. -

a South Park c�m� t�v�sorozat egyik k�sz�t�je. Randolph Severn Parker n�ven sz�letett.
 �letrajz

Parker egy kisv�rosban, a colorad�i Coniferben n�tt fel. Gyerekk�nt megrajzolt egy figur�t, Mr. Hankey (Kula b�csi) n�ven, akib�l a South Park �nnepi jelk�pe lett. Fekete �ve van tae kwon d�b�l, �s kit�ntetett di�k volt a fels�iskol�ban, Evergreenben �s Fairplayben, Colorad�ban.

Parker egy �vet a bostoni Berklee Zenei Egyetemben j�rt, majd �tment a Boulderi Colorad�i Egyetemre. Itt film- �s komolyzeneszakon tanult. Miut�n k�tszer is szakosodott a jap�n nyelvb�l �s a zen�b�l, Jap�nban �lt egy ideig.

Az 1990-es �vek elej�n Parker tal�lkozott Matt Stone-nal. Ketten csin�ltak k�t vide�t, melyekben n�gy fi� szerepelt, akikb�l k�s�bb a South Park f�szerepl�i lettek. (L�sd m�g: J�zus kontra Frosty; The Spirit of Christmas)

Parker �s csal�dja szolg�l alapul a South Park-beli Stan Marsh fikt�v szerepl�nek. Wendy T�sztaburger alakja is Parker egyik r�gi fell�ngol�s�n alapul.

Filmogr�fia

Egy�ttm�k�d�sek Matt Stone-nal

    * Amerika kommand�: Vil�grend�rs�g (2004)
    * That's My Bush (2001)
    * South Park – Nagyobb, hosszabb �s v�gatlan (1999)
    * Base-bolondok (1998)
    * South Park (t�v�sorozat; 1997–)
    * Spermafi�ka (1997)
    * The Spirit of Christmas (1996)
    * J�zus kontra Frosty (1992)
    * Cannibal! The Musical (1994)

Egy�b

    * American History (1991 egyetemi anim�lt r�vidfilm az amerikai t�rt�nelm�r�l)