Martin Scorsese
1942. november 17. Oscar-d�jas amerikai filmrendez�.
 �lete

Kezdetek

S�lyos asztm�ja miatt nem j�tszhatott a k�rny�kbeli gyerekekkel, �gy gyermekkori �vei nagy r�sz�t a moziban t�lt�tte. A munk�soszt�lyb�l sz�rmaz� sz�leivel, Charles �s Catherine Scorsese-vel New York Little Italy r�sz�be k�lt�z�tt, ahol t�bbnyire szic�liaiak laktak. A katolikus nevel�sben r�szes�lt Martin eredetileg papnak k�sz�lt, de r�j�tt, hogy az � igazi hivat�sa a mozi. Beiratkozott a New York-i Egyetemre, ahol 1964-ben diplom�zott film szakon. 1963-ban k�sz�tette els� filmj�t, egy 9 perces r�vidfilmet, aminek c�me Mit keres egy ilyen sz�p l�ny, egy olyen helyen mint ez? volt. Majd 1969-ben megrendezte els� nagyj�t�kfilmj�t a Ki kopog az ajt�mon c�men. A f�szerepet Harvey Keitel j�tszotta, aki k�s�bb �lland� alkot�t�rsa lett. Scorsese tan�tott a New York-i Egyetemen, tan�tv�nyai k�z� tartozott Oliver Stone is.

70-es �vek

A hetvenes �vekben Hollywoodba ment, ahol v�g�k�nt dolgozott, �s Roger Corman producer vette sz�rnyai al�. Martin az AIP r�sz�re k�sz�tette el els� nagyj�t�kfilmj�t Boxcar Bertha c�men, ami m�g nem volt m�lt� a tehets�g�hez. Az Aljas utc�k azonban m�r meghozta sz�m�ra a v�rva v�rt sikert. Az �n�letrajzi ihlet�s� filmben n�pszer� zen�ket alkalmazott �s egyedi st�lustechnik�t. A filmben Keitel mellett felt�nt egy fiatal tehets�g, Robert De Niro is. Ariz�n�ban kezdett hozz� az Alice m�r nem lakik itt c�m� film forgat�s�hoz, 1974-ben. A f�szerep Ellen Burstyn-nek meghozta a legjobb sz�n�szn� Oscar-d�j�t. Az 1974-ben k�sz�tett Italianamerican dokumentumfilmj�ben felt�ntek a sz�lei is, ez Scorsese kedvenc darabja. Ez �vben elk�sz�tette a Taxisof�r c�m� er�szak-filmj�t, Robert De Nir�val a f�szerepben. Hatalmas kasszasikert �rtek el vele �s n�gy Oscar-d�j jel�l�s mellett az 1976-os cannes-i filmfesztiv�l Arany P�lm�j�t is hazavitte. Ugyanebben az �vben megsz�letett Domenica Cameron Scorsese nev� le�nya Julia Cameront�l. 1977-ben az els� nagy k�lts�gvet�s�, New York, New York c�m� filmben Liza Minellit szerepeltette De Niro oldal�n. A film ugyan a kritikusok k�r�ben nagy tetsz�st aratott, azonban a mozip�nzt�rakban megbukott. Martin szenved�lybetege lett a kokainnak �s 1978-ban a sikeres elvon�k�ra ut�n a m�sodik feles�ge elv�lt t�le.

80-as �vek

1980-ban k�sz�tette a D�h�ng� bika c�m� klasszikuss� v�lt mozij�t. Robert De Niro �tlete volt, hogy filmet k�sz�tsenek a volt k�z�ps�ly� bokszbajnok, Jake La Motta �n�letrajz�b�l. A zseni�lis k�zdelmeken t�l – fekete feh�r hallucin�ci�k villog� vakukkal �s brut�lis �t�sekkel, amelyeket Michael Chapman operat�r g�rkorcsoly�n sz�guldva r�gz�tett-Scorsese sz�mos meghat� jelenetet mutat. A D�h�ng� bika a f�rfiass�gr�l sz�l, ami nem k�m�li a n�ket sem. Robert De Niro, aki 30 kil�t h�zott a szerep kedv��rt megkapta az Oscar-d�jat, valamint Telma Schoonmaker is, Martin �lland� v�g�ja. 1983-ban a Kom�dia kir�lya ut�n nekikezdett a Krisztus utols� megk�s�rt�se c�m� sokat vitatott filmj�nek, de csak az el�k�sz�t�si f�zisba jutott anyagi gondok miatt. 1986-ban k�sz�tette el a P�nz sz�ne c�m� filmj�t, ami�rt Paul Newman megkapta �lete els� Oscar-d�j�t. 1987-ben elk�sz�ti Michael Jackson Bad c�m� videoklipj�t, majd a P�nz sz�ne kasszasiker�nek k�sz�nhet�en megrendezi a h�rom �vvel kor�bban elkezdett Krisztus utols� megk�s�rt�se mozij�t. A katolikus egyh�z betiltotta h�vei k�r�ben, ami csak r�seg�tett a mozip�nzt�rak el�tti sorban�ll�sra.

90-es �vek

Leonardo DiCaprio, Martin Scorsese �s Cameron Diaz Cannes-ban, 2002

Az 1990-ben forgatott Nagymen�ket A Keresztapa mellett a legjobb maffiafilmek k�z�tt tartj�k sz�mon, ez Joe Pesci sz�m�ra is meghozta a r�g �h�tott Oscar-d�jat. A t�rs�r�, Nicholas Pileggi k�nyv�b�l �p�tkez� film t�m�rdek bennfentes adata miatt j�val t�nyszer�bb, mint a m�toszteremt� A Keresztapa (1972). A retteg�s foka remake �s az �rtatlans�g kora koszt�m�s darabja ut�n elk�sz�ti 1995-ben a Casino c�m� filmj�t, ami egyes kritikusok szerint val�j�ban a Nagymen�k remake-je. Scorsese a Nagymen�k f�szerepl�ivel �s forgat�k�nyv�r�j�val ker�l itt �jra �ssze. A Casino a Las Vegas-i gengszterek �let�r�l sz�l a hetvenes �vekben, amikor a maffia ir�ny�totta a j�t�kv�rost. A h�rom�r�s filmben Scorsese minden st�lusjegye felismerhet� – bens�s�ges k�rnyezetfest�s, hossz� jelenetek, sl�gerekkel teli filmzene. 1997-ben megkapja az Amerikai Filmint�zet �letm�d�j�t.

2000-es �vek

A 2002-es, New York band�i c�m� 100 milli� doll�ros k�lts�gvet�s� mozi, Scorsese addigi legdr�g�bb filmje 10 Oscar-jel�l�st jelentett, de egyetlen d�jat sem kapott meg. Martint az Avi�tor�rt �jra jel�lt�k a legjobb rendez� d�j�ra, de alulmaradt Clint Eastwooddal szemben a 2005-�s g�l�n. K�t �vvel k�s�bb a k�t legend�s filmes ism�t megm�rk�z�tt: ez�ttal Scorsese vihette haza az aranyszobrocsk�t A t�gla rendez�s��rt. Az elismer�s 25 �vet v�ratott mag�ra.

V�logatott filmjei rendez�k�nt

    * A t�gla (2006)
    * No Direction Home: Bob Dylan – A Martin Scorsese Picture (2005)
    * Avi�tor (2004)
    * New York band�i (2002)
    * A holtak �tja (1999)
    * My Voyage to Italy (1999)
    * Kundun (1997)
    * Casino (1995)
    * �rtatlans�g kora (1993)
    * A retteg�s foka (1991)
    * Nagymen�k (1990)
    * New York-i t�rt�netek (r�sz) (1989)
    * Krisztus utols� megk�s�rt�se (1988)
    * A p�nz sz�ne (1986)
    * Lid�rces �r�k (1985)
    * A kom�dia kir�lya (1983)
    * D�h�ng� bika (1980)
    * Az utols� valtzer (1978)
    * New York, New York (1977)
    * Taxisof�r (1976)
    * Alice m�r nem lakik itt (1974)
    * Italianamerican (1974)
    * Aljas utc�k (1973)
    * Boxcar Bertha (1972)
    * Street Scenes (1970)
    * Ki kopog az ajt�mon (1967)
    * The Big Shave (r�vidfilm) (1967)
    * Mit keres egy ilyen sz�p l�ny, egy olyan helyen mint ez? (1963)

V�logatott filmjei sz�n�szk�nt

    * C�pamese (hang) (2004)
    * Quiz Show (1994)
    * Dreams (1990)
    * Round Midnight (1986)


Quentin Tarantino (USA, Tennessee, Knoxwille, 1963. m�rcius 27.) amerikai rendez�, sz�n�sz, forgat�k�nyv�r�, producer, az amerikai f�ggetlen film egyik legnagyobb hat�s� alakja.
 �lete

Apja, Tony Tarantino olasz sz�rmaz�s� amerikai szin�sz �s amat�r zen�sz volt, anyja Connie McHugh f�lig �r, f�lig cseroki indi�n. Quentin (aki ezt a nevet Burt Reynolds Gunsmoke c�m� t�v�sorozata ut�n kapta) apj�t sohasem ismerte, mivel az sz�let�se ut�n elhagyta anyj�t. Gyermek�veit Los Angelesben t�lt�tte, iskol�it nem fejezte be. 1987-ben meg�rta a Tiszta rom�nc forgat�k�nyv�t �s a Sz�letett gyilkosokat. Az el�bbit Tony Scott rendezte meg 1993-ban, az ut�bbit pedig Oliver Stone (T�zsdec�p�k, Szakasz) 1994-ben. Tarantino k�s�bb maxim�lisan elhat�rol�dott Stone verzi�j�t�l, mert szerinte a film ir�nyvonala nem az � forgat�k�nyv�t t�kr�zte, �s egyenesen f�rtelmesnek nevezte azt, amit Stone „�sszef�rcelt” az �r�s�b�l. A Tiszta rom�nc forgat�k�nyve v�g�l �tvenezer doll�r�rt kelt el, �s az addig �vi 8000 doll�rt keres� filmes meg�rhatta a Kutyaszor�t�bant.

Kutyaszor�t�ban

Elszerz�d�tt seg�d�r�nak egy kis hollywoodi produkci�s t�rsas�ghoz, a CineTelhez, Lawrence Benderhez. 1992-ben k�sz�tette els� nagyj�t�kfilmj�t Harvey Keitel t�mogat�s�val. Tarantino 28 �vesen �rta a Kutyaszor�t�ban forgat�k�nyv�t. A Kutyaszor�t�ban egy balul siker�lt gy�m�ntrabl�s k�vetkezm�nyeit mes�li el. Tele van k�s�bb sokat id�zett aranyk�p�sekkel �s kiv�l� sz�n�szi alak�t�sokkal. A videot�k�ban ismerkedett m�g k�s�bbi t�rs�val, Roger Avaryvel, aki �r�k�nt beseg�tett neki forgat�k�nyvei meg�r�s�ba. Quentin a Kutyaszor�t�bant ekkor m�g csak alacsony k�lts�gvet�s�, fekete-feh�r filmre k�pzelte el. Bender l�tott fant�zi�t a dologban: a forgat�k�nyvet Harvey Keitelhez juttatta el, aki a remek szkripten felbuzdulva a szerepl�k �sszeszed�se mellett saj�t 400 000 doll�rj�val sz�llt be a finansz�roz�sba. Mik�zben a gy�m�ntrabl�sra k�sz�l� gengszterek toborz�sa folyt, Tarantino �s Bender k�z�sen megalap�tott�k az A Band Apart Productionst (Tarantino ezt a nevet Jean-Luc Godard A Bande � Part c�m� filmje ut�n adta c�g�nek).

A Kutyaszor�t�ban m�zs�i

    * A film alap�tlete a Ringo Lam rendez�sben k�sz�lt City on Fire-b�l (1987) sz�rmazik, melyben Chow Yun-Fatnek egy rabl�st kellett lelepleznie.
    * Az az�ta st�luss� v�l� fekete �lt�nyt a hozz�val� fogpiszk�l�val Quentin szint�n egy 1987-es Chow Yun-Fat mozib�l, a Szebb holnap 2.-b�l szerezte.
    * A legenda szerint a c�m onnan ered, hogy a Video Archives videot�k�ban, Hermosa Beachen, ahol Tarantino dolgozott, csak �gy emlegett�k Jean Renoir Viszontl�t�sra gyerekek! c�m� filmj�t, hogy az a reservoir dogsos mozi. Tarantinonak ez annyira tetszett, hogy elhat�rozta, ez lesz els� filmj�nek a c�me. De forr�snak tekinthet� m�g a filmc�m szempontj�b�l Louis Malle Au Revoir Les Enfants (Viszontl�t�sra, gyerekek) (1987) c�m� francia klasszikusa, �s Sam Peckinpah 1971-es Straw Dogs (Szalmakuty�k) c�m� filmj�b�l val� ered�seket is. Tarantino sokat haszn�lt Jean-Pierre Melville 1955-ben k�sz�lt gengszterfilmj�b�l, a Bob The Gamblerb�l, �s a 1963-as Le Doulos c�m� m�veib�l.
    * A gengszterek sz�nsk�l�b�l vett �lneveihez pedig a Pokol a metr�ban 1974 c�m� film adott „ihletet”. A lopkod�s �s a hat�sok n�hol eg�szen nyilv�nval�ak, a v�geredm�ny m�gis izgalmas �s �jszer�.

Tarantino karrierje innent�l sz�rnyra kap: Tony Scott rendez�s�ben a mozikba ker�l a Tiszta rom�nc. A rendez� Oliver Stone-nal ellent�tben nem form�lja saj�t �zl�s�nek megfelel�en a vide�t�k�s csodagyerek �r�s�t. Az �d�t�en st�lusos p�rbesz�dek megragadnak a n�z�ben; Dennis Hopper �s Christopher Walken zseni�lis dial�gus�t a m�rokr�l az �v �t legjobb jelenete k�z� v�lasztj�k. A film �rdekess�ge m�g n�h�ny �ri�si szt�r minim�lis szerepe, �gy Samuel L. Jackson vagy Brad Pitt k�tsoros szerepe is.

QT m�s filmjeiben

A cs�csra jutott Tarantino a legnagyobb st�di�kt�l kapott felk�r�st t�bbek k�z�tt a Men in Black – S�t�t zsaruk megrendez�s�re, valamint a F�ktelen�lre. QT visszautas�totta ezeket az aj�nlatokat, �s ink�bb egy t�v�sorozat epiz�dj�t rendezte (V�szhelyzet: Anyas�g c�m� epiz�d) a Warner Brothers megb�z�s�b�l, valamint szabadidej�ben kiss� csorba forgat�k�nyvek �leit csiszolhatta �lesre (A szikla).

1995-ben elv�llalt egy kisebb cameo szerepet Robert Rodriguez remek Desperadoj�ban, majd r�szt v�llalt m�sik h�rom f�ggetlen filmes, nevezetesen Alexandre Rockwell, Allison Anders �s Robert Rodriguez projektj�ben, a N�gy szob�ban. QT ebben a fantasztikus n�gyesben az utols� szob��rt, a Hollywoodi ember c�m� kis szkeccs�rt felelt. Quentin j� szok�s�hoz h�ven megint a r�gm�lt nagyjait h�vta seg�ts�g�l, amikor meg�rta ezt az epiz�dot. A h�rhedt fogad�s nem titkoltan a The Man from Down South-b�l j�tt, amely az „Alfred Hitchcock bemutatja” c�m� sorozatban ment le 1960-ban Peter Lorre (M – Egy v�ros keresi a gyilkost, A m�ltai s�lyom) �s Steve McQueen (A h�t mesterl�v�sz) f�szerepl�s�vel. K�s�bb k�sz�lt egy �jabb verzi� szint�n Hitchcock rendez�s�ben, de abban m�r Kim Novak (Sz�d�l�s) �s John Huston (A m�ltai s�lyom) j�tszott�k a f�szerepet.

Alkonyatt�l pirkadatig

Miut�n elutas�totta a Directors Guild of America tags�gi aj�nlat�t Rodriguezzel k�z�sen elk�sz�tett egy hangulatos, t�bb m�faji elemb�l (western, road movie, v�mp�rfilmek) t�pl�lkoz� filmet, az Alkonyatt�l pirkadatigot.

A t�rt�net alap�tlete Robert Kurtzmanban fogant meg, �s QT felv�llalta a filmre �r�s�t.

Alkonyatt�l pirkadatig m�zs�i [szerkeszt�s]

    * A f� hat�sok k�zt Romero 1968-as klasszikus horrorja, az �l�holtak �jszak�ja
    * A 1981-es Gonosz halottak (a m�r v�mp�rr� v�ltozott Richard Gecko r�gi k�lsej�vel akarja elcs�b�tani fiv�r�t, Seth-et).
    * T�mad�s a 13. rend�r�rs ellen (1976) eml�thet�.
    * Robert �s Quentin a v�mp�r-mozikr�l sem feledkeztek meg (a Sat�nico Pandemonium plak�tja ott d�szelgett Tarantino volt munkahely�nek, a Video Archives-nek a fal�n).
    * Rajong�knak ki�br�nd�t� lehet, hogy a „Van hat kis bar�tom” sz�veg is sz�ntiszta ny�l�s (That Darn Cat!, 1965)
    * Van utal�s p�ld�ul Peckinpah A vad banda (1969) c�m� klasszikus�ra („Mi van Mexik�ban? Mexik�iak”).

A film mindazon�ltal ugyanolyan er�teljesen viseli mag�n Rodriguez keze nyom�t, mint Tarantin��t.

Jackie Brown

Tarantino rendez�i visszat�r�s�hez egy gyerekkor�ban b�lv�nyozott �r�, Elmore Leonard „Rum Punch” c�m� k�nyv�t vette alapul. A Jackie Brown ism�t a hetvenes �vek hangulat�ban tobz�dik, �s Quentin megint a r�gm�lt szt�rjait vonultatja fel. A szereposzt�s most sem hagy kivetnival�t maga ut�n, hisz a kisebb szerepekben is a rendez� gyermekkor�nak olyan b�lv�nyai szerepelnek, mint Robert De Niro, Robert Forster, �s Pam Grier.

Tarantino itt sem hazudtolja meg �nmag�t filmes utal�saival: Ms. Brown a t�skacser�t k�vet�en abban a ruh�ban rohang�l, amit Mrs. Mia Wallace is visel a t�ladagol�s�nak est�j�n. A film egyar�nt megosztotta a kritikusokat �s a n�z�ket. Mindenki �jra a Ponyvareg�nyt v�rta. A Jackie Brown filmeszt�tikai szempontb�l azonban a Ponyvareg�nyn�l sokkal �rettebb alkot�s.

Filmjei

Filmjeinek st�lusa

A hangs�lyt �ltal�ban a karakterek k�z�tti frapp�ns dial�gusokra helyezi, ezen k�v�l gyakori �s durva er�szak, valamint tr�g�r besz�d jellemzi filmjeit. Saj�t v�djegyei: Sz�vesen mutat n�i l�bfejeket, �s majdnem minden filmj�ben szerepel egy jelenet, melyben a kamera egy aut� csomagtart�j�b�l (vagy motorh�z�b�l) n�z ki. El�szeretettel utal m�veiben m�s filmekre, ak�r saj�tjaira is.

Szereposzt�sai

El�szeretettel dolgozik gyakran ugyanazokkal a sz�n�szekkel, akik k�z�l nem egy gyerekkori b�lv�nya. Gyakran szerepeltetett sz�n�szei:
Actor     Kutyaszor�t�ban (1992)     Tiszta rom�nc (1993)     Ponyvareg�ny (1994)     N�gy szoba (1995)     Alkonyatt�l pirkadatig (1996)     Jackie Brown (1997)     Kill Bill: Vol. 1 (2003)     Kill Bill: Vol. 2 (2004)     Sin City (2005)     Hal�lbiztos (2007)
Michael Bowen                         X     X            
Steve Buscemi     X         X                            
Kathy Griffin             X     X                        
Sid Haig                         X         X        
Samuel L. Jackson         X     X             X         X        
Harvey Keitel     X         X         X                    
Michael Madsen     X                         X     X     X    
James Parks                             X             X    
Michael Parks                     X         X     X         X
Tim Roth     X         X     X                        
Uma Thurman             X                 X     X        
Bruce Willis             X     X                     X        

K�zismert arr�l is, hogy r�g elfeledett sz�n�szeket fedez fel �jra. � ind�totta be ism�t John Travolta hanyatl�ban l�v� karrierj�t a Ponyvareg�nnyel, valamint David Carradine (Kill Bill) �s Kurt Russel (Hal�lbiztos) is t�le kapott lehet�s�get a nagy visszat�r�sre.

Filmogr�fi�ja

Rendez�

Nagyj�t�kfilmek

    * 2007 Grindhouse: Hal�lbiztos
    * 2004 Kill Bill 2.
    * 2003 Kill Bill 1.
    * 1997 Jackie Brown
    * 1995 N�gy szoba (egy epiz�d)
    * 1994 Ponyvareg�ny
    * 1992 Kutyaszor�t�ban

Telev�zi� sorozatok

    * 2003 Jimmy Kimmel live
    * 2000 Helyszinel�k
    * 1994 V�szhelyzet

Forgat�k�nyv�r�

    * 2007 Grindhouse: Hal�lbiztos
    * 2004 Kill Bill 2.
    * 2003 Kill Bill 1.
    * 1997 Jackie Brown
    * 1996 Alkonyatt�l pirkadatig
    * 1995 N�gy szoba
    * 1994 Sz�letett gyilkosok, Ponyvareg�ny
    * 1993 Tiszta rom�nc
    * 1992 Kutyaszor�t�ban

Sz�n�sz

    * 1987 My Best Friend's Birthday – Clarence Pool
    * 1992 Kutyaszor�t�ban – Mr. Brown
    * 1994 Ponyvareg�ny – Jimmie Dimmick
    * 1994 Sleep With Me – Sid
    * 1995 Destiny Turns On the Radio – Johnny Destiny
    * 1995 N�gy szoba (r�sz "The Man from Hollywood") – Chester
    * 1995 Desperado – Pick-up Guy
    * 1996 Alkonyatt�l pirkadatig – Richard Gecko
    * 1996 Girl 6 – A hatodik hang – Q.T
    * 2000 S�t�nka – Deacon
    * 2001 Alias (TV Sorozat) – McKenas Cole
    * 2005 The Muppets' Wizard of Oz-
    * 2006 Hell Ride
    * 2005 Szabads�g Vihara
    * 2007 Grindhouse: Hal�lbiztos – A b�rpultos
    * 2007 Grindhouse: Terrorbolyg� – Egy katona

Jelent�sebb d�jak

    * 1995 Oscar-d�j, legjobb eredeti forgat�k�nyv (Ponyvareg�ny)
    * 1995 BAFTA-d�j, legjobb forgat�k�nyv (Ponyvareg�ny)
    * 1995 Golden Globe-d�j, legjobb forgat�k�nyv (Ponyvareg�ny)
    * 1994 Cannes-i Nemzetk�zi Filmfesztiv�l, Arany P�lma-d�j (Ponyvareg�ny)