banan039265287
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
G-Mail belps
Felhasznlnv:
Jelsz:
  SgSg

j postafik regisztrcija
 
Klikk A Hrdetsre

Ha regisztrlsz az oldalra a kd amit majd fel kell tntetned: 2770

 
Bannercserim

Szilvamag egszsge s az let kemnysge!

 


 
Button Cserim

 
Toplistk amiken szereplek

Angyalka TOP listja

Nr.1

Holl!

ElitTop

 
Itt szavazzatok rm

TopSite.hu - A web legjobbjai.

toplista.freebanners.hu - Ez nem csak bannercsere! Ez toplista!

SG.hu WebTop

HOT100

www.canga.hu :: Toplista :: Statisztika :: Bannercsere ::

 
Szavazdoboz
 
Nzettsg Szmll
Induls: 2008-08-08
 
Most

ltotag bngszi a lapot!

 
Nagyvrosaink Trtnelme
Nagyvrosaink Trtnelme : Budapestrl!

Budapestrl!

Budapest Magyarorszg fvrosa, az orszg politikai, mveldsi, ipari, kereskedelmi s kzlekedsi kzpontja, valamint nevezetes gygyfrdvros. Az Eurpai Uni kilencedik legnpesebb vrosa. A Duna kt partjn, az Alfld s a dombvidkek tallkozsnl fekszik. Termszetfldrajzi adottsgainak ksznheten a vilg egyik legszebb fekvs fvrosnak tartjk.

Ezen a vidken mr az skorban is volt emberi telepls. A vros kzvetlen se a kelta alapts Aquincum, amely a rmai korban Als-Pannnia tartomny szkhelye volt. A honfoglal magyarok 900 tjn jutottak ide. Teleplsket az 1241-es tatrjrs elpuszttotta. Az jjplt vros a 15. szzadban a humanista mveltsg egyik eurpai kzpontjv vlt. A kzel msfl szzados trk uralom utn a vrosi let csak a 18. szzad sorn kezdett ismt kibontakozni, de igazi lendletet a 19. szzadban, az orszg nagyarny iparosodsval vett. 1873-ban az addig nll hrom vrost, Pestet, Budt s budt Budapest nven egyestettk.

A mai Budapest a 19. szzad utols harmadban s a 20. szzadban lett vilgvross. Trtnetben j fejezet kezddtt 1950. janur 1-jn, amikor 23 krnyez teleplst hozzcsatoltak, amivel a fvros terlete kt s flszeresre, npessge msflszeresre ntt. Jelenleg Budapestet 23 kerleti nkormnyzat s az egsz vrosra kiterjed jogkrrel rendelkez Fvrosi nkormnyzat igazgatja.

A legmagasabb nyilvntartott npessg 2 113 645 lakos volt (1989). Az 1990-es vek eleje ta viszont a npessg szma rohamosan cskken (19902005 kztt 400 000 fvel). Ennek okai rszben a demogrfiai cskkens (elregeds), rszben a budapesti agglomerci teleplseire val kikltzs (szuburbanizci).

Budapest vilgrksgi helysznknt elismert ltnivali a Duna-part ltkpe s a Budai Vrnegyed, valamint az Andrssy t s trtnelmi krnyezete. A fvros szmtalan egyb ltnivalja kztt nemzetkzi viszonylatban is klnleges memlkek, templomok, kastlyok, kori, kzpkori s trkkori emlkek, barokk, klasszicista, romantikus, neorenesznsz, eklektikus s szecesszis stlus kzpletek s lakhzak, 223 mzeum s galria (kzttk jnhny nemzetkzi rang gyjtemny), trtnelmi hidak, valamint a kztri szobrok s emlkmvek sokasga tallhat.

Fldrajz:

XII. kerlet, Nmetvlgy a Sas-hegyrl nzve (kzpen a BAH-csompont)
XII. kerlet, Nmetvlgy a Sas-hegyrl nzve (kzpen a BAH-csompont)

A fvros terlete 525 km². Pest megye leli krl, melynek 81 teleplse Budapest agglomercijhoz tartozik. A fvros szak-dli irnyban 25, kelet-nyugati irnyban 29 km kiterjeds. Legmlyebb pontja a Duna szintje, amely kzepes vzllsnl 96 mterre, mg legmagasabb pontja, a Jnos-hegy 529 mterre van a tengerszint felett.

Magyarorszg kzlekedsben kzponti szerepet kap, mivel Budapestre futnak be a sugrirny autplyk s nemzetkzi jelentsg vastvonalak. Terlett az szak-dli irny Duna kt alapveten eltr rszre osztja. A foly jobb partjn, a nyugati oldalon a Budai-hegysg helyezkedik el. A bal parton pedig, a vros keleti oldaln a Pesti-sksg hzdik, amelyet szakkeletrl a Gdlli-dombsg lanki veznek.

Buda alapveten lak- s pihenvezet, szaki s dli rszn gazdasgi vezetekkel, mg Pest igazgatsi, kereskedelmi s ipari kzpont, nagy lakterletekkel s szrakoztat ltestmnyekkel.

A Duna budapesti szakaszn hrom sziget tallhat. Ezek kzl a legnagyobb a dli Csepel-sziget, melynek csak szaki cscsa van a vroshatron bell; ezt kveti a vros szvben elhelyezked, trtnelmi mltra visszatekint Margit-sziget, ettl szakra pedig az budai-, ms nven Hajgyri-sziget fekszik. A vros szaki hatrn tl kezddik a Dunakanyarig felnyl Szentendrei-sziget.

 

Termszeti rtkek:

  • Budapest termszeti rtkekben igen gazdag, tbbek kztt barlangok, forrsok, nvnyek lhelyei, parkok llnak termszetvdelem alatt. A vros szvben tallhat Gellrt-hegy. A ritka termszeti rtkek kzl megemltend a Plvlgyi-cseppkbarlang s a Sas-hegyi Termszetvdelmi Terlet.
  • Termszeti adottsgaiban meghatroz a Duna, Kzp-Eurpa legnagyobb folyja, amely szak-dli irnyban, mintegy 30 km hosszan s 400 mter tlagos szlessggel szeli t a fvrost. A Duna a fvros vzszksgletnek bzisa (s egyben szennyvizeinek befogadja), Eurpa egyik legjelentsebb vzitja, s dlsi, sportolsi, utazsi lehetsgeket nyjt a nagyvrosi lakossgnak.
  • Budapest Kzp-Eurpa egyetlen olyan fvrosa, amely hforrsokkal rendelkezik. A napi 70 milli liter hozam, klnbz hfok s gygyhats forrsvizeket a 19. szzad vgtl kezdtk mdszeresen hasznostani. Budapest 1934-ben nyerte el a frdvros cmet, 1937-ben nemzetkzi gygyfrdhelly nyilvntotta az Els Nemzetkzi Frdgyi Kongresszus. A vrosban 80 termlvizes s svnyvizes, valamint tbb mint 400 keservizes forrs tallhat, hfokuk 24-78C kztt vltozik. Budn maguktl trnek a felsznre a meleg vz (50-70C) forrsok, mg a Margit-szigeten s Pesten frt kutakat alkalmaznak. A kntartalm budapesti gygyvz sokfle betegsg gygytsra alkalmas. Budapest els hvizes artzi ktjt 1867-ben helyeztk zembe.

 

ghajlat:

Budapest a mrskelt gv alatt helyezkedik el, kontinentlis ghajlat vros, az ves kzphmrsklet 11,0C. A jlius a legmelegebb hnap, a havi kzphmrsklet ekkor a 21C-ot is megkzelti. Az eddigi legmagasabb hmrskletet (40,7C) 2007. jlius 20-n regisztrltk. A leghidegebb hnap janur, ilyenkor az tlagrtkek -1,6C krl alakulnak. Az utols tavaszi fagy tlagos hatrnapja prilis 15.[1] A napstses rk szma vi 2040.[2][3] A csapadkmennyisg ves tlaga 516 mm, a legcsapadkosabb hnapok a jnius s a november. A Dunn leggyakrabban kt rhullm vonul le, az egyik tl vgn (jeges r), mg egy msodik nyr elejn (zldr).

Budapest szlvdett fvros, ami a Krptok, illetve a Dunntli-kzphegysg vonulatainak ksznhet. Az uralkod szlirny szaknyugati. Az szi idszakban gyakori a szlcsend, emiatt a kdkpzds.

 

Budapest ghajlati jellemzi
Hnap Janur Februr Mrcius prilis Mjus Jnius Jlius Augusztus Szeptember Oktber November December
tlagos maximum hmrsklet (C) 1,2 4,5 10,2 16,3 21,4 24,4 26,5 26 22,1 16,1 8,1 3,1
tlaghmrsklet (C) -1,6 1,1 5,6 11,1 15,9 19 20,8 20,2 16,4 11 4,8 0,4
tlagos minimum hmrsklet (C) -4 -1,7 1,7 6,3 10,8 13,9 15,4 14,9 11,5 6,7 2,1 -1,8
tlagos csapadkmennyisg (mm) 32 31 29 38 55 63 52 51 40 33 52 40
Havi napstses rk szma 55 84 137 182 230 248 274 255 197 156 67 48
Forrs: Orszgos Meteorolgiai Szolglat

 

Pesti panorma
Pesti panorma

 

A nv eredete:

Az Erzsbet hd a hajdani pesti rv helyn, ahol a trtnelmi vrosmag kialakult
Az Erzsbet hd a hajdani pesti rv helyn, ahol a trtnelmi vrosmag kialakult

Pestet s Budt, Magyarorszg f- illetve szkvrost a reformkortl kezdden emlegettk egytt, kzs nven. A gyakoribb forma a nagyobb (s nemzeti szempontbl jelentsebb, magyar nyelv) vros nevt elre helyezve Pest-Buda volt, de elvtve elfordult a magyar nyelvhez jobban illeszked, a mssalhangztorlodst elkerl Buda-Pest alak is. A vrosok egyestsekor, 1872-ben mr magtl rtetd termszetessggel vlasztottk az j szk- s fvros szmra a Budapest nevet.

A Buda nv a korai rpd-korban az kori Aquincum helyn plt teleplst jellte, amelyet csak a tatrjrst kveten, az akkor jbudnak nevezett budai Vr megptse utn kezdtek buda nven emlegetni. A vros a kzpkori krnikink szerint Attila hun uralkod testvrrl kapta nevt, ebbl azonban valsznleg csak annyi igaz, hogy a nv eredete valban lehetett szemlynv is. (Kzpkori forrsainkban elfordulnak Buda nev szemlyek.) Egy msik feltevs szerint[forrs?] a vrosnv eredete a szlv voda (vz) sz lehet, ahogyan az kori Aquincum nv is valamilyen vzzel sszefgg jelents kelta szbl szrmazhatott.

Pest nevnek eredete a honfoglals korba nylik vissza, s jelentse furcsa mdon a budai oldalon tallhat Gellrt-heggyel kapcsolatos. A sz ugyanis a szlv nyelveken barlang-ot, sziklareg-et jelent, a rgi magyar nyelvben pedig a kemenct neveztk pest-nek, ahogy az pldul a Szkelyfld egyes rszein mg ma is hallhat. gy lett a hvizes barlangot („forr kemenct”) rejt mai Gellrt-hegy Pest-hegy, a hegy lbnl sidk ta hasznlt folyami tkel pedig Pest-rv, s innen kapta vgl a tlparton ltrejtt telepls a nevt. A nvnek ez az rdekes „tlpartra vndorlsa” legkorbbi kzpkori forrsainkban jl nyomon kvethet. Hasonl eredet Buda nmet neve, Ofen is (magyarul „kemence”), amely dlnmet nyelvjrsban a szlv pest szhoz hasonlan barlangot, reget is jelent. rdekes, hogy egy tatrjrs eltti oklevl Ofen nven a foly bal partjn lv teleplst, azaz a mai Pestet jelli meg, ksbb azonban a helyi nmetek mr csak a budai Vrhegyre alkalmaztk ezt a nevet.

 

Trtnelem:

A budai vr Mtys kirly korban
A budai vr Mtys kirly korban
Barabs M.: A Lnchd alapklettele (1864)
Barabs M.: A Lnchd alapklettele (1864)
Az Orszghz

Budapest vrosi mltja az korra nylik vissza. A mai Gellrthegy, Tabn s Vzivros terletn kimuthatk kelta teleplsek nyomai. buda terletn, az 1. szzad msodik felben jtt ltre Aquincum rmai katonai tbora, katonavrosa s polgri teleplse, amely 5. szzadig maradt fent. A magyar honfoglals utn valsznleg buda krnykn volt rpd fejedelem szllsa, s ez a telepls az rpd-korban is fontos kzpont maradt. 1247-ben IV. Bla kirly pttette fel az els kirlyi vrat a Duna nyugati partjn fekv Vrhegyen, amely krl kialakult a kzpkori Buda polgri vrosa, hat nagy templommal, orszgos vsrhellyel.

A 15. szzad msodik felben, Mtys kirly alatt Buda az orszg fvrosa lett, renesznsz kirlyi palotja eurpai hr volt. Ugyanakkor a Duna keleti partjn fekv Pest is jelents kereskedvross fejldtt. 1541-ben a trkk kezre jutott a kt vros, akik 150 ves uralmuk alatt Budn rendeztk be kzpontjukat. A vros keleti arculatot lttt, frdk, bazrok, dzsmik pltek. Budt s Pestet a Habsburgok vres hborban foglaltk vissza a trkktl 1686-ban, amelynek sorn a kt vros teljesen elpusztult.

A 18. szzadi barokk korban a vrosi let csak lassan bontakozott ki jra. Buda jkori fejldst Mria Terzia alapozta meg, amikor Pozsonybl ide hozatta a kirlyi intzmnyeket s Nagyszombatrl az egyetemet. Az igazi fejlds azonban csak a 19. szzad els felben, a reformkor idejn indult meg, amikor Pest az orszg kulturlis s gazdasgi kzpontja lett. A korszak jelkpeknt megplt a kt vrost sszekt Szchenyi lnchd. Az 1848. mrcius 15-i pesti forradalom a magyar trtnelem egyik f esemnye volt, ez a nap ma nemzeti nnepnk. Az 1848-as forradalmi esemnyek sorn Pest-Buda az orszg fvrosa lett, majd a harcok sorn a vros osztrk kzre kerlt. A magyar honvdsereg Buda 1849-es bevtelvel a szabadsgharc egyik legnagyobb katonai sikert rte el.

A szabadsgharc bukst kvet osztrk elnyoms egy idre megakasztotta a fejldst, az 1867-es kiegyezst kveten azonban vilgvrosi nvekeds kezddtt. A mai Budapest 1873. november 17-n jtt ltre Pest, Buda s buda vrosnak egyestsvel. Budapest Eurpa leggyorsabban nvekv vrosa lett, a lakossg hsz v alatt megduplzdva a szzadfordulra kzel hromnegyed millisra duzzadt. Ekkor alakult ki a mai vros kpe, a hidakkal, krutakkal, modern kzlekedsi hlzattal, Eurpa els Nagy-Britannin kvli fldalatti vastjval, a bels s kls kerletekkel, az Orszghzzal s a tbbi orszgos kzplettel. Vilghrek lettek Budapest sznhzai, kvhzai, gygyfrdi, a pezsg kulturlis let, a „pesti jszaka”. A fejlds jelkpeknt tartottk meg 1896-ban a vrosban a millenris killtst s nnepsgeket.

Az 1910-es npszmlls 880 ezer lakost tallt az akkori Budapesten, mg a legnagyobb elvrosban, jpesten 55 ezret. A lakossg dnt tbbsge magyar nemzetisg volt, 9,0% vallotta magt nmetnek s 2,3% szlovknak. A vallsi sszettel a kvetkez volt: katolikus 60,9%, izraelita 23,1%, reformtus 9,9%, evanglikus 5,0%.

A 20. szzadban az orszg szinte minden meghatroz esemnye a fvrosban zajlott, gy pldul az 19181919-es szirzss forradalom s Tancskztrsasg esemnyei. A II. vilghbor vgn a vros slyos csapsokat szenvedett. Az 1944-es nmet megszllst kveten a lakossg egy rsze a holokausztnak esett ldozatul, msik rsze (38 000 f) pedig 102 napig tart Budapest 1944–45. vi ostroma sorn vesztette lett. A vros pleteinek jelents rsze romba dlt, s valamennyi hidat felrobbantottk. Sajnlatos mdon a legnagyobb krokat a vros ptszeti kincsekben leggazdagabb terletei szenvedtk: a Belvros s a Vrnegyed. A krok teljes helyrelltsa mind a mai napig nem fejezdtt be, hol foghjtelkek, hol lvsnyomokat visel homlokzatok emlkeztetnek az ostrom puszttsra.

Az jjpts vei utn az Orszggyls 1949. december 20-n szavazta meg azt a trvnyt, amely 1950. janur 1-jvel Budapesthez csatolt 7, addig nll vrost s 16 nagykzsget a krnyezetben (a listt lsd a Budapest kerletei szcikkben), aminek rvn ltrejtt Nagy-Budapest.[4] Az 50-es vekben a sztlinista elnyoms nehezedett a budapestiekre, majd az 56-os forradalom esemnyei s utcai harcai rztk meg a vrost. A 60-as vektl a Kdr-rendszer „puha diktatrja” alatt lte Budapest a msodik nagy fejldsi korszakt. 1970-ben tadtk az els metrvonalat. Sorra pltek a nagy laktelepek, s az orszg minden terletrl jabb szzezrek kltztek a fvrosba, amelynek lakossga a 80-as vekben elrte a 2,1 milli ft. Az 1989-es rendszervlts ta a lakossg szma jelents cskkensnek indult, aminek oka rszben a fvrosiak tmeges kikltzse az agglomerci teleplseire.

Budapest kerletei:

Budapestnek eredetileg 10 kerlete volt, melyeket a hrom vros egyestsekor hoztak ltre 1873-ban, kzlk hrom a jobbparton, Buda s buda, 7 pedig a balparton, Pest terletn fekdt. Ezeket rmai sorszmokkal jelltk, mely hagyomny azta sem vltozott.

1930-ban a fvrosrl szl j trvny a vrosszerkezet s a npessg vltozsait figyelembe vve ngy j kerletet hozott ltre, kettt Budn, kettt pedig Pesten.

1950. janur 1-jn Budapesttel egyestettek ht megyei vrost s 16 nagykzsget, s a kerletek szma 22-re ntt. Ugyanekkor a korbbi kerletek hatrai is jelentsen megvltoztak, a IV. kerlet megsznsvel e sorszmot jpest kapta, a tbbi j kerlet pedig XV-tl XXII-ig kapott sorszmot. 1994 ta Budapestnek 23 kerlete van; a XXIII. kerlet (Soroksr) a XX. kerletbl val kivlssal jtt ltre.

Budapest kerleteit alapveten az ramutat jrsval megegyez irnyban szmozzk, bellrl kifel szlesed krben, mivel azonban hrom hullmban szerveztk ket, ezrt e rendszer mr nehezen felismerhet. A jelenlegi 23 kerlet kzl 6 tallhat Budn, 16 Pesten, 1 pedig Csepel szigetn a kett kztt.

A kerleti nkormnyzatok – Magyarorszg helyi nkormnyzatai kztt egyedlll mdon – jogosultak sajt elnevezsk meghatrozsra. gy a kerleteknek kt hivatalos nevk van: egyik az llamigazgatsi helynv (pl. Budapest fvros III. kerlete), a msik az nkormnyzat sajt neve (pl. buda-Bksmegyer).

 

Budapest vrosrszei:

A fvrosi nkormnyzat jogosult Budapest vrosrszeinek neveit s hatrait megllaptani. E trtnelmi vrosrszeknek gyakorlati jelentsgk ltalban nincs, lnyegben az utcanvtblkon val ktelez megjelensk az egyetlen lthat nyomuk a vros mindennapi letben. Budapest belsbb kerleteinek trtnelmi vrosrszei a kvetkezk: Budn a Vr s Tabn (I.), Vzivros (I/II.)

 
Naptr

 
ra
 
Idjrs
 
ViccBox

 

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!