banan039265287
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
G-Mail belps
Felhasznlnv:
Jelsz:
  SgSg

j postafik regisztrcija
 
Klikk A Hrdetsre

Ha regisztrlsz az oldalra a kd amit majd fel kell tntetned: 2770

 
Bannercserim

Szilvamag egszsge s az let kemnysge!

 


 
Button Cserim

 
Toplistk amiken szereplek

Angyalka TOP listja

Nr.1

Holl!

ElitTop

 
Itt szavazzatok rm

TopSite.hu - A web legjobbjai.

toplista.freebanners.hu - Ez nem csak bannercsere! Ez toplista!

SG.hu WebTop

HOT100

www.canga.hu :: Toplista :: Statisztika :: Bannercsere ::

 
Szavazdoboz
 
Nzettsg Szmll
Induls: 2008-08-08
 
Most

ltotag bngszi a lapot!

 
Nagyvrosaink Trtnelme
Nagyvrosaink Trtnelme : Miskolcrl!

Miskolcrl!

Miskolc szakkelet-Magyarorszg legnagyobb vrosa[1] s Borsod-Abaj-Zempln megye szkhelye[2]. Budapest s Debrecen utn Magyarorszg harmadik legnpesebb vrosa[3], az orszg ht regionlis kzpontjnak egyike. A krnyk Eurpa egyik legrgebben lakott terlete, mint azt paleolit kori leletek tanstjk. A klnbz tjegysgek tallkozsnl, fontos kereskedutak mentn plt telepls mr a kzpkorban kereskedvros volt, s 1365-ben Nagy Lajos kirlytl vrosi rangot kapott. A trk hdoltsg utn ipara is fejldsnek indult. A szocialista idszakban Magyarorszg egyik legjelentsebb iparvrosaknt lt a kztudatban, ebben az idben rte el legnagyobb kiterjedst – szmos szomszdos telepls, kztk a kzpkorban az uradalom szkhelyl szolgl Disgyr hozzcsatolsval – s legnagyobb npessgszmt is. A rendszervlts ta kulturlis s idegenforgalmi szerept igyekszik ersteni; ebbl a szempontbl fbb ltvnyossgai kz tartoznak a miskolctapolcai Barlangfrd, a disgyri vr s a Miskolci Nemzeti Sznhz, illetve a kzeli Bkki Nemzeti Park. A rgi vezet vrosaknt az ennek megfelel funkcikat is betlti; egyetemi vros, a megye s krnyke gazdasgi, kulturlis kzpontja.

Fekvse:

Az Avason ll TV-torony a vros jelkpv vlt
Az Avason ll TV-torony a vros jelkpv vlt

A vros a Bkk hegysg keleti oldaln, a Szinva, Hej s a Saj vlgyben, klnbz termszeti s gazdasgi tjegysgek tallkozsnl plt. A Saj, a Bdva s a Hernd sszeolvad vlgyskja, a Miskolci kapu sidk ta jelents ru- s szemlyforgalom szntere.

Miskolc terlete 236,68 km², ebbl 58,02 km² a belterlet s 178,66 km² a klterlet. A belterleti rsz szlessge kelet-nyugat irnyban 19 km, szak-dl irnyban 10 km. Mai felszne – a kregszerkezeti mozgsok eredmnyeknt – lpcszetes felpts. Keletrl nyugat fel 30 km kiterjeds, amin bell ngy „lpcs” figyelhet meg; a magassgklnbsg elri a 800 mtert.

  • A legalacsonyabb terlet a Saj mellke (110-120 m), ez az alfldi tj rsze. Fiatal, pleisztocn-holocn ledkek (kavics, homok, agyag, iszap) ptik fel.
  • A sksgi tjat az Avas-Tetemvr vonaltl Disgyrig egy 250-300 mter magas dombvidki tjvezet, az Alacsony Bkk vltja fel. Geolgiai felptsben harmadkori tengeri ledk – homok, homokk, mrga, agyag, kzbeplt sznrtegek – s miocn-kori vulkni anyagok, fleg tufk vesznek rszt. Felsznt patakok, vzfolysok tagoltk fel.
  • Disgyrtl kb. Lillafredig terjed a Kzps Bkk 400-600 mteres rgsorozata, melyet tlnyomrszt trisz mszk, pala, alrendelt dolomit s egyb kzetek ptenek fel. A tjvezet fldrajzi sajtossgait a karsztos lepusztulsformk adjk.
  • Lillafrednl kezddik a miskolci tj legmagasabb lpcsje, a 600-900 mterre emelked Magas Bkk, vagy Bkk-fennsk. Felptsben - s kzpkori tengeri ledkek (mszk, pala, dolomit) s eruptv kzetek (pl. diabz s porifirit) vesznek rszt. Keletrl nyugat fel fokozatosan emelkedik, belsejben kisebb-nagyobb barlangok alakultak ki.[4]

 

Demogrfiai adatok:

Miskolc madrtvlatbl. Baloldalt a Fldes Ferenc Gimnzium, a fposta s a zsinagga ltal kzrefogott Hsk tere, kzpen a Miskolc Plaza. Jobboldalt a Bza tri autbuszplyaudvar s a Bza tri grg katolikus templom.
Miskolc madrtvlatbl. Baloldalt a Fldes Ferenc Gimnzium, a fposta s a zsinagga ltal kzrefogott Hsk tere, kzpen a Miskolc Plaza. Jobboldalt a Bza tri autbuszplyaudvar s a Bza tri grg katolikus templom.

A 2001-es npszmlls alapjn a vrosnak 185 387 lakosa van, ebbl 95,7% magyar, 2,2% roma, 0,3% szlovk, 0,3% nmet, 0,1% grg s 1,4% egyb. 73 508 laks van a vrosban, km²-enknt tlagosan 310,56.

 

A vros trtnete:

A rgszeti leletek tansga szerint a terlet sidk ta lakott, s ez Magyarorszg legrgebben lakott terlete is. A tbb mint 70 000 ves, paleolit kori leletek azt bizonytjk, egyike Eurpa legrgebben lakott terleteinek. Els ismert laki a kelta gotinok, de a honfoglal magyarok mr kevert etnikum lakossgot talltak ezen a vidken, akik a Sttkapu tjn, a Papszer oldaln s a Tetemvr krnykn laktak. A mai disgyri vr helyn a honfoglals eltt mr fldvr llt.

A hely a Miskc nemzetsgrl kapta nevt, elsknt Anonymus emlti ezen a nven a Gesta Hungarorumban 1173 krl („que nunc uocatur miscoucy”). A Miskc nemzetsg, amely a megynek is nevet ad Bors nemzetsg egyik ga volt, 1312-ben vesztette el a terletet, mert Csk Mt prtjra lltak Kroly Rberttel szemben. A kirly a Szchy-csaldnak adomnyozta a birtokot. k szereztek Miskolcnak elszr brskodsi s vsrtartsi jogokat.

Az Erzsbet frd az Erzsbet tren
Az Erzsbet frd az Erzsbet tren

Miskolcot Nagy Lajos kirly emelte vrosi rangra – oppidiumm, azaz mezvross nyilvntotta, brvlasztsi s vgrendelkezsi jogok biztostsval –, 1365-ben, nagyjbl ugyanabban az idben, amikor a kzeli disgyri vrat feljttatta. A kirly egyben a disgyri koronauradalomhoz is csatolta a vrost, amely egszen 1848-ig kirlyi tulajdonban llt. A telepls gyors fejldsnek indult, a 15. szzad vgn mr 2000 lakosa volt, a trk hdoltsg idejn azonban a fejlds lelassult. 1544-ben a trkk felgettk a vrost s behdolsra knyszertettk. Miskolcot egszen az 1687-es felszabadulsig adztatta a trk, br a disgyri vrat mr 1674-ben sikerlt visszafoglalni. A vros ebben az idszakban vlt fontos bortermel kzpontt s a 17. szzad vgre mr 13 ch is mkdtt itt. A trk idk vgre a lakossg ltszma elrte az akkori Kasst.

A szabadsgharc idejn Rkczi fejedelem Miskolcon rendezte be fhadiszllst (1704. janur 18-tl mrcius 15-ig). 1706. szeptember 25-n az osztrkok kiraboltk s felgettk a vrost, 1711-ben pedig kolerajrvny puszttott, melynek a npessg fele ldozatul esett. Miskolc ezutn jra virgzsnak indult. 1724-ben Borsod vrmegye, mint kzponti helyen fekv, nagy lakossg mezvrost, Miskolcot vlasztotta a megyehza felptsnek helysznl. Az els npszmlls 1786-ban 2414 hzat s 14 179 lakost jegyzett fl a vrosban.

Borsod-Abaj-Zempln megye kzgylsnek otthont ad plet a Vroshz tren
Borsod-Abaj-Zempln megye kzgylsnek otthont ad plet a Vroshz tren

Tbb fontos plet a 18. s 19. szzad folyamn plt, kztk a vroshza, az j megyehza (1820 krl), a sznhz (az orszg mai terletn ll els ksznhz; az els Kolozsvrott plt), a zsinagga, szmos iskola s templom. Ezek az vek azonban nemcsak fejldst hoztak a vrosnak: tbb csaps is sjtotta Miskolcot, 1873-ban ismt kolerajrvny trt ki, 1878-ban pedig hatalmas rvz kvetelt tbb szz emberletet. Az rvz rengeteg pletet is elpuszttott, de helykre szebb, nagyobb pletek pltek. Az els vilghbor kzvetlenl nem rintette a vrost, de kzvetetten rengeteg ember hallt okozta, a fronton is s a kolerajrvnyban is rengeteg miskolci halt meg.

Miskolc volt az 1886-os kzigazgatsi rendezs utn a Trianon eltti Magyarorszg egyetlen vrosa, mely rendkvl dinamikus nvekedsnek ksznheten rendezett tancs vrosbl trvnyhatsgi jog vross tudott talakulni 1909-ben.

Bntets-vgrehajtsi intzett (ma: Borsod-Abaj-Zempln Megyei Bntets-vgrehajtsi Intzet) 1902-ben alaptottk.

A trianoni bkeszerzds utn Miskolc Borsod, Gmr s Kishont kzigazgatsilag egyelre egyestett (k.e.e.) vrmegye szkhelye lett. Ebben az idben a gazdasgban rvid idre hanyatls kvetkezett be. A Trianon utn elcsatolt orszgrszekbl menekltek egsz serege rkezett Miskolcra. A vrosnak t kellett vennie az addigi rgikzpont, Kassa szerept. Ez s a kzelt msodik vilghborra val felkszls – mely Miskolcot az orszg legfontosabb nehzipari kzpontjv tette – jabb fejldst hozott, br a vros sokat szenvedett a hbor utols vben. Az els lgitmads 1944. jnius 2-n rte a vrost. A Vrs Hadsereg december 4-n foglalta el Miskolcot. A hbor alatt 350 plet semmislt meg s 7150-ben esett komoly kr.

1945-ben Disgyrt s Hejcsabt, 1950-ben Grmblyt, Szirmt s Hmort csatoltk a vroshoz. 1949-ben a Selmecbnyrl Sopronba kltztetett Bnyszati Akadmit a nyugati hatrhoz tl kzelinek tlt vrosbl keletebbre, Miskolcra hoztk, akkor mr Nehzipari Mszaki Egyetem nven. Az elkvetkezend vtizedekben a vros a Debrecennel folytatott rks versengsben az orszg msodik legnagyobb vrosa lett, az 1980-as vekben tbb mint 200 000 lakossal. Mai kiterjedst 1981-ben rte el, amikor hozzcsatoltk Bkkszentlszlt.

Az 1990-es vek a miskolci nehzipar hanyatlst hoztk. A vros npessge cskkenni kezdett, Debrecen vette t helyt az orszg msodik legnagyobb vrosaknt. A 2000-es vektl folyamatos fejlds figyelhet meg a vrosban, amivel az aclvros mtoszrl a kultra s turizmus vrosv vlna Miskolc.

2005-ben az Eurpa kulturlis fvrosa plyzaton Pcs utn a msodik helyet szerezte meg, maga mg utastva ezzel Egert, Debrecent, Gyrt, Budapestet s Sopront.

2008-ban a Kultra Magyar Vrosa djjal jutalmaztk a vrost.

 

Vroskapuk:

Miskolc faragott cmere
Miskolc faragott cmere

Az egykor krlkertett mezvros hatrait rok- s sncrendszer vta, ezeket jl rztt vroskapuk trtk meg. Csak ezeken keresztl lehetett a vrosba bejutni, mellettk vmszedhelyek, kocsmk s vendgfogadk vrtk az ide ltogatkat. 1940 krl mg 13 f- s 19 mellkvmszedhelyrl tudtak a vrostrkpek, teht ennyi f- s mellkton lehetett Miskolcot megkzelteni. A telepls nvekedsvel a kapuk egyre tvolabb kerltek eredeti helyktl, vgl mr pusztn elmleti hatrt jelentettek. Az egykori vdrendszer emlkt a mai napig fennmaradt kapu elnevezs utck nevei rzik: a Gyri kapu, Szentpteri kapu, Csabai kapu s Zsolcai kapu ma is f kzlekedsi tvonalak elnevezsei, amelyek mentn a valamikor Disgyr, Sajszentpter, Hejcsaba s Felszsolca illetve Miskolc kztti forgalmat bonyolt vroskapuk lltak. A kevsb ismert Fbin kapu a bbonyibrci szlkbe, a Meggyesalja (vagy Megyesre-jr kapu) az Avas aljn tallhat meggyesek fel vezet, kisebb jelentsg utakat rejtett.[5]

Klnleges a Sttkapu helyzete, amely nem egy utca, hanem magnak a boltozatos kocsibejrnak az elnevezse.

 

Cmere:

Miskolc vros els pecstlenyomata egy 1389. jlius 7-n kelt okmnyon tallhat, srga viaszba nyomva. Krirata kivehetetlen, cmerkpe liliomos koronval kestett kirlyi f. 1433-bl val a kvetkez pecstvltozat, ugyancsak srga viaszban, krirata Sigillum Civitas Miskolcz, ezen mr szakllas a korons f, felteheten Luxemburgi Zsigmond. A fej mellett balrl hold, jobbrl hatg csillag. Egy idszakban a korons f helyett egy sztvetett lb alak volt a pecstnyomat, majd Szent Istvn kirly teljes alakja, kezeiben jogarral s orszgalmval. Ezt a pecstet 1687-ig hasznltk, ezutn jelenik meg a kirly alakja helyett egy hajd egyik kezben szlfrttel, msikban bzaszllal. 1909-ben, amikor a vros megkapta a trvnyhatsgi jogot, a cmert az eddigi pecstkpek sszevonsval alkottk meg.

Vrosrszek:

Az avasi templom tornya
Az avasi templom tornya

 

Avas:

Az Avas Miskolc „hegye”, a vros fl magasod domb, melynek tetejn a vros jelkpe, az avasi kilt s tvtorony ll, a belvros fel es rszn pedig a gtikus avasi templom, melynek harangjtka negyedrnknt hallhat. Az Avas szaki rszn hangulatos utccskk s borospinck tallhatk, a dli rszen pedig a vros legnagyobb laktelepe. A laktelepen belli tjkozdst az ptsi sorrendet tkrz feloszts segtheti, hrom „temre” van osztva.

 

Bbonyi-brc:

A Vroshz trtl szakra a belvroshoz kzeli kertvrosi negyed. Egykoron jellemz volt r a szltermeszts, de most mr kertes hzas krnyk. Kt dombot foglal magba, kztk egy mly vlgy amit rgen egy gttal egsztettek ki, de erre ma mr nincs szksg. Gynyr a kilts a Bkk-hegysgre, valamint az Avasra. 2006-tl mr mindkt dombra jr fel helyi busz, a 11-es.

 

Belvros:

Miskolc trtnelmi belvrosa memlk jelleg pletekben kevsb gazdag, mint ms vrosok, a 19. szzad hangulatt tulajdonkppen csak a stlutca jelleg futca (Szchenyi Istvn utca) s az ennek folytatsban elterl Vroshz tr rzi. Itt tallhat a bevsrlkzpontok, hivatalok s irodk tbbsge, valamint a Bza tri autbusz-plyaudvar, a vrosi buszok egy rsznek s a vidki buszok tbbsgnek vgllomsa.

 

Disgyr:

Disgyr a Nagy-Miskolcot alkot msik trtnelmi telepls, itt tallhat a disgyri kirlyi vr s a futballcsapat stadionja. A tulajdonkppeni Miskolccal jdisgyr kti ssze, melynek kzpontja az jgyri ftr. A kt kzpont kztt fekszik a Bulgrfld s a Kilin vrosrsz.

 

Gyri kapu:

Ez a vrosrsz kti ssze Miskolc belvrost a Felsvroson keresztl jgyrn t Disgyrrel.

Kollgium az Egyetemvrosban
Kollgium az Egyetemvrosban

 

Egyetemvros:

A Miskolci Egyetem pletei ms vrosok egyetemeivel ellenttben nem a belvrosban sztszrtan helyezkednek el, hanem kln vrosrszt alkotnak az Avas s Tapolca kztt, elbbihez kzelebb. A nagyrszt sszekapcsolt pleteket hatalmas park veszi krl.

 

Hejcsaba s Grmbly:

Kt, mra egybeplt egykori kzsg Miskolc f tengelytl tvolabb. Hejcsabt 1945-ben, Grmblyt 1950-ben csatoltk a vroshoz. Hejcsaba nyugati vghez csatlakozik a Hejpark (rgebbi nevn ttrpark), mely fokozatosan nvekszik, hatros az Egyetemvrossal.

 

Komlstet:

Komlstet Kilintl dlre a Bkk nylvnyra kapaszkodik fel egszen a gerincig, Miskolctapolca szaki peremig.

 

Martinkertvros (korbban Martintelep):

nll telepls korbban soha nem volt, mra dinamikusan fejld kertvrosi vezet a Belvros s Szirma kztt.


Miskolctapolca (Tapolcafrd, Grmblytapolca):

Miskolctl klnll, de a vroshoz tartoz lak- s nyaralhely, elssorban barlangfrdjrl s a Szikla-kpolnrl hres. 1950 ta Miskolc rsze, azeltt rvid ideig Grmbly kzsghez tartozott, eltte egyhzi birtok volt.

 

Pereces:

Pereces bnysztelepls volt, ennek nyomai lthatk ma is.

Testvrvrosok:

 
Naptr

 
ra
 
Idjrs
 
ViccBox

 

A PlayStation 3 átmeneti fiaskója után a PlayStation 4 ismét sikersztori volt. Ha kíváncsi vagy a történetére, katt ide!    *****    A Bakuten!! az egyik leginkább alulértékelt sportanime. Egyedi, mégis csodálatos alkotásról van szó. Itt olvashatsz róla    *****    A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    ✨ Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott – ismerd meg a „Megóvlak” címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG