Fekv�se:

A Dun�nt�li-dombs�g �s az Alf�ld tal�lkoz�s�n�l, melyeket �sszek�t a v�rost�l �szakra fekv� 2003-ban �tadott Szent L�szl� h�d.

Megk�zel�thet�s�ge:

• Szeksz�rdot a Budapest-P�cs k�z�tti 6-os sz�m� f��ton, Baja fel�l B�tasz�kig az 55-�s, onnan az 56-os sz�m� k�z�ton lehet megk�zel�teni.
• Vonattal a M�V 46-os sz�m� (S�rbog�rd–Szeksz�rd–B�tasz�k) vas�tvonal�n �rhet� el. A vas�t�llom�s Szeksz�rd-Pal�nk �s �cs�ny k�z�tt tal�lhat�.

T�rt�nete:

Szeksz�rdot 1015-ben eml�tik el�sz�r. Neve egyes feltev�sek szerint I. B�la kir�lyra utal, aki barna b�r� �s kopasz volt (r�gi magyar nyelven: sz�g �s sz�r, 1903 �ta �rj�k Szegsz�rd helyett Szeksz�rdnak.) 1061-ben � alap�totta a benc�s ap�ts�got, itt is temett�k el.

M�ty�s kir�ly kor�ban Szeksz�rd a kir�ly elleni �sszeesk�v�st sz�v� Vit�z J�nos birtoka volt, v�r�t ez�rt lerombolt�k. 1485-ben Szeksz�rd m�r mez�v�ros volt, �vente �t v�s�rt tartott.

A t�r�k id�kben Szeksz�rd sokat szenvedett, kolostora elpusztult. A R�k�czi-szabads�gharc idej�n itt fogt�k el B�ri Balogh �d�mot.

A 18. sz�zadban Szeksz�rd megyesz�khelly� v�lt, c�hek alakultak, az ap�ts�got megsz�ntett�k, a v�ros c�mert kapott. 1794-ben t�zv�sz vetette vissza a fejl�d�st, ami a 19. sz�zadra �jraindult. Ekkor �p�ltek fel k�z�p�letei, a v�rosh�za, a megyeh�za, k�rh�z, t�bb templom. Ekkor m�r 14000-en lakt�k. 1905-ben rendezett tan�cs� v�ros, az els� vil�gh�bor� v�g�n Szerbia ter�leti ig�nyt t�masztott r�, a m�sodik vil�gh�bor�ban a szovjetek 1944 nov 30-�n foglalt�k el. 1994 okt. 30-t�l megyei jog� v�ros.

L�tnival�k:

Szeksz�rd k�zpontja, a Garay t�r

• Garay t�r - S�t�l�utca
• Volt megyeh�za (Pollack Mih�ly tervezte, klasszicista, ma megyei lev�lt�r)
• Augusz-kast�ly (itt vend�geskedett Liszt Ferenc)
• Deutsche B�hne Ungarn
• Babits Mih�ly sz�l�h�za, m�zeum
• Benc�s ap�ts�g romjai (1061)
• Szenth�roms�g szobor (XVIII. sz�zad)
• Szent J�nos �s P�l k�polna (XVIII. sz�zad)
• Remete k�polna (XVIII. sz�zad)
• Belv�rosi templom (1805)
• Wosinsky M�r M�zeum
• R�gi pr�sh�zak
• Kil�t�
• M�v�szetek H�za (Egykori zsinag�ga - 1897)
• Prom�theusz park (mesters�ges szikl�kkal - a Prom�theusz-szobor Varga Imre alkot�sa)

Rendezv�nyek:

Szeksz�rd – Megyeh�za-Benc�s Ap�ts�g maradv�nyai

• Gemenc Expo
• P�nk�sdi Fesztiv�l
• Duna-meni Folkl�rfesztiv�l
• Szeksz�rdi N�pt�nc-fesztiv�l
• Szeksz�rdi Sz�reti Napok
• Alisca Bornapok
• Adidas Streetball fesztiv�l
• Gemenc NAGYD�J
• Gr�f Zichy Fut�verseny

H�res emberek:

Az �n. Remete k�polna a v�ros sz�l�n

Szeksz�rd vas�t�llom�sa a v�ros fel�l

• Babits Mih�ly
• Baka Istv�n
• Csalog Zsolt
• Csengey D�nes
• Dienes Val�ria
• Garay J�nos
• Hadnagy Albert
• Kozmann Gy�rgy
• L�ng J�zsef
• Lengyel P�l
• Mattioni Eszter
• M�sz�ly Mikl�s
• Parti Nagy Lajos
• Rapai �gnes
• R�dy J�zsef
• Wosinsky M�r
• Frei Bal�zs

Testv�r- �s partnerv�rosok:

• Bezons, Franciaorsz�g

• Bietigheim-Bissingen, N�metorsz�g

• Facs�d, Rom�nia

• Lugos, Rom�nia

• �becse, Szerbia

• Ravenna, Olaszorsz�g

• Tornio, Finnorsz�g

• Waregem, Belgium

• Esztergom, Magyarorsz�g (2007)