Fekv�se:

Szeged Magyarorsz�g d�li hat�r�hoz k�zel fekszik az Alf�ld�n, a Tisza �s a Maros foly�k tal�lkoz�s�n�l. T�vols�ga Budapestt�l kb. 171 km az M5 jel� aut�p�ly�n. Szegedt�l �szak fel� tal�lhat� a Feh�r-t�. Az orsz�g legm�lyebben fekv� v�rosa. Szeged d�li r�sz�n, Gy�lar�ten, a szerb hat�r k�zel�ben tal�lhat� az orsz�g legm�lyebben fekv� pontja, 75,8 m�ter tengerszint feletti magass�gon. �ghajlata szubmediterr�n a ny�r forr� �s a t�l �ltal�ban enyhe.

T�rt�nete:

Szeged �s a Tisza

Szeged a Tisza �s a Maros foly�k �sszefoly�s�n�l, a Tisza jobb partj�n, a tiszai �rt�rb�l kiemelked� szigeteken l�tes�lt. Az itt �l� lakoss�g fokozatosan bet�mte a szigetek k�z�tti m�lyed�seket, mocsarakat, �gy a v�roster�let 18.-19. sz�zad folyam�n egys�gess� v�lt. A mai Szeged magva tulajdonk�ppen h�rom sziget: Alszeged; Felszeged �s a V�r a Pal�nkkal. Ezek a mai Als�v�ros, Fels�v�ros �s a Belv�ros.

A kezdetekt�l 1686-ig:

Szeged �s k�rny�ke az �jk�kor (Kr. e. 5000) �ta lakott. Traianus r�mai cs�sz�r i. sz. 106-ban foglalta el Daciat, ahonnan f�leg s�t �s aranyat sz�ll�tottak. A r�maiak hamarosan �sszek�ttet�st l�tes�tettek Dacia �s Pann�nia k�z�tt. A k�t tartom�ny k�z�tti �tnak fontos �llom�shelye volt Partiscum, azaz a mai Szeged. Elk�pzelhet�, hogy Attila f� sz�ll�shelye valahol ezen a vid�ken volt.

A magyars�g leteleped�s�t el�seg�tette a t�j v�ltozatos – legeltet�sre, v�zi �letre, haj�k�zleked�sre egyar�nt alkalmas – �sszet�tele. El�sz�r egy 1183-ban kelt oklev�lben eml�tik Szegedet (Ciggedin) a marosi s�haj�z�ssal kapcsolatban. M�r I. (Szent) Istv�n kir�ly felismerte a marosi s�haj�z�s jelent�s�g�t, ami e torkolati vid�knek meger�s�t�s�t �s ezzel vir�gz� telep�l�ss� fejl�d�s�t tette lehet�v�. Az Erd�lyb�l a Maroson le�sztatott s� eloszt�s�ra legalkalmasabb hely Szeged lehetett, ahol fontos v�zi- �s sz�razf�ldi utak tal�lkoztak. Szeged a s�sz�ll�t� haj�k kik�t�je �s orsz�gos s�lerak�hely volt. A v�ros lakoss�ga a f�ldm�vel�s t�rh�d�t�sa ellen�re �llatteny�szt� maradt.

Az 500 �ves ferences templom �s kolostor, Szeged egyik legr�gibb �p�lete

A tat�rj�r�s idej�n a v�ros lak�i a k�zeli mocsarakba menek�ltek, majd a vesz�ly elm�lt�val visszat�rtek �s �jra fel�p�tett�k lerombolt v�rosukat. IV. B�la kir�ly 1246-ban Szegedet v�rosi rangra emelte. Ekkor kapta meg Szeged Buda �s Sz�kesfeh�rv�r kiv�lts�gait. A szegedi kir�lyi k�v�r 1260 �s 1280 k�z�tt �p�lt fel, mely a s�sz�ll�t� utat v�dte. Nagy Lajos uralkod�sa idej�n Szeged D�l-Magyarorsz�g legjelent�sebb v�ros�v� fejl�d�tt, �s a t�r�k vesz�ly k�zeledt�vel strat�giai jelent�s�ge is n�tt. Luxemburgi Zsigmond fallal vette k�r�l a v�rost. 1498-ban Szeged szabad kir�lyi v�rosi rangot kapott.

1522-ben Szegednek 7000 lakosa volt.

1525-ben �s 1526-ban a t�r�k sereg �tvonult a v�roson, kifosztotta, majd 1542/43 tel�n elfoglalta. A t�r�k h�dolts�g idej�n a szegedi n�p jelent�sen sz�tsz�r�dott. A gazdag �s m�velt patr�cius csal�dok Debrecenbe, Kass�ra, Nagyszombatba menek�ltek. Ezzel egyidej�leg megindul a t�r�k, d�lszl�v, raguzai latin n�pelemek bev�ndorl�sa Szegedre, akik m�r a h�dolts�g idej�n elkezdtek a szegedi magyars�gba olvadni. Az el nem menek�lt lakoss�g, vagyis Szeged n�p�nek jelent�s r�sze legink�bb Als�v�roson, a ferences Havas Boldogasszony templom k�r�l h�z�dott meg, �s hal�szattal, illetve �llattart�ssal foglalkozott. Szeged t�r�k kincst�ri v�ross�, vagyis h�sz-birtokk� lett. Ez azt jelentette, hogy a haradzs – magyarosan har�cs nevezet� – vall�si jogon alapul� f�ldad�t egyenesen a t�r�k kincst�rnak szolg�ltatta be, vagyis k�zvetlen�l a szult�nnak ad�zott. Szeged nem v�lt szp�hi h�b�rr�, mint sok m�s telep�l�s. Ez a viszonylagos jogbiztons�g magyar�zza, hogy sz�mos k�rny�kbeli falu lakoss�ga Szegedre k�lt�z�tt.

1686-t�l az 1879-ig:

A v�ros 1686. �sz�n szabadult fel a t�r�k uralom al�l. Ekkor 2000 lakosa volt.

I. Lip�t kir�ly az udvari kamar�nak a magyarorsz�gi �s erd�lyi s� kihaszn�l�sa �s sz�ll�t�sa �gy�ben 1698. �vi december 12-�n kelt eml�kirat�t j�v�hagyv�n, m�g ugyanazon �v v�g�n az els� – 11,510 drb k�s�b�l �ll� – sz�ll�tm�ny Szegedre meg�rkezett. Khaich Lajos kamarai tisztvisel� 3 frt�rt �rulta m�zs�j�t, melyen t�l m�g 6 dr. m�zsap�nzt szedhetett. 1700. �prilis 19-�n Lip�t kir�ly a szegedi s�hivatalhoz m�zsa-tisztnek M�ller J�zsef b�csi udvari kamarai �rnokot nevezte ki, mely id�t�l a s�sz�ll�t�s �s �rul�s nagyobb ar�nyokat �lt�tt. A s�pajt�k sz�m�ra egyre nagyobb ter�letre volt ig�ny, ez�rt a s�hivatal a v�ros telkeit egyszer�en elfoglalta. Emiatt v�ros �s a kincst�r k�zt t�bb �ssze�tk�z�s t�rt�nt, s a kincst�r �ltal elfoglalt ter�letek�rt a v�ros soha sem kapott k�rp�tl�st.

Szegedi v�rosh�za; az 1879-es �rvizet t�l�lt kev�s �p�let egyike

1715-ben visszakapta szabad kir�lyi v�rosi rangj�t. 1719. m�jus 21-�n megkapta szabadalomlevel�t �s a jelenleg is haszn�lt c�mer�t III. K�rolyt�l. Ezt a napot a v�ros polg�rai Szeged Napja-k�nt �nneplik minden �vben. A cs�sz�r egy�ttal egy 1723-as rendelet�ben Szegedet jel�lte ki a Csan�di Egyh�zmegye sz�khely��l, de ett�l a rangj�t�l t�z �ven bel�l megfosztott�k.

Az elk�vetkezend� �vek sor�n Szeged sokat fejl�d�tt. 1719-ben piarista szerzetesek �rkeztek a v�rosba, gimn�ziumot alap�tottak, tudom�nyos el�ad�sokat tartottak �s sz�ndarabokat adtak el�. Ezek az �vek azonban nemcsak fejl�d�st �s felvil�gosod�st hoztak. 1728 �s 1744 k�z�tt t�bb boszork�nyper is zajlott a v�rosban.

A szegediek fontos szerepet j�tszottak az 1848-49-es forradalom �s szabads�gharcban. 1849-ben Szeged volt a forradalmi korm�ny utols� sz�khelye, Kossuth itt mondta el utols� nyilv�nos besz�d�t 1849. j�lius 12-�n, s B�lcescuval ugyanitt, a Klauz�l t�ri K�r�sz-h�zban 1849. j�lius 14-�n �rta al� a magyar–rom�n b�k�l�si tervet. B�r a Habsburg-h�z megb�ntette a v�rost, Szeged �jra vir�gz�snak indult. 1854-ben el�rte a vas�tvonal, 1860-ban pedig ism�t visszakapta szabad kir�lyi v�rosi rangj�t. 1869-ben megny�lt Pick M�rk boltja, a mai h�res Pick Szal�migy�r el�dje.

1879-t�l 1944-ig:

Az �rv�zi eml�km�

A D�m, el�ter�ben a D�m�t�r-toronnyal

Az 1879. �vi �rv�zkatasztr�fa Szeged t�rt�net�nek kiemelked� esem�nye. A m�rcius 12-�re virrad� �jjelen a Tisza a petresi g�tat �tszak�tva el�nt�tte a v�rost, ami gyakorlatilag a teljesen elpusztult: az 5723 h�zb�l csak 265 maradt �pen, �s 165-en az �let�ket vesz�tett�k. A v�ros 70 ezer f�s lakoss�g�nak nagy r�sz�t m�s telep�l�sekre k�lt�ztett�k, csak mintegy 10 ezer szegedi maradt a v�rosban. Ferenc J�zsef l�togat�sakor azt �g�rte, hogy Szeged szebb lesz, mint volt. A cs�sz�r megtartotta �g�ret�t: az elk�vetkezend� p�r �ven a romok hely�n �j, modern v�ros �p�lt. Miut�n a v�z lassan levonult, a v�rost t�lt�ssel vett�k k�r�l. Ekkor alakult ki a v�ros k�rutas szerkezete. T�bb eur�pai nagyv�ros (B�cs, Berlin, Br�sszel, London, P�rizs, R�ma) seg�tett a v�ros �jj��p�t�sben ez�rt a nagyk�r�t egy-egy szakasz�t ezekr�l a v�rosokr�l nevezt�k el. Az �jj��p�t�s sor�n bontott�k el a Szegedi v�r nagy r�sz�t is. Az �rv�z el�tti �p�letek k�z�l az als�v�rosi ferences templom �s kolostor, a D�m�t�r-torony, valamint a v�rosh�za maradt fenn.

A v�ros 1880. j�nius 5-�n egyes�lt a Tisza t�lpartj�n fekv� �jszegeddel, amellyel 1883 �ta h�d is �sszek�ti.

A ma csillagb�rt�nk�nt k�zismert Szegedi Kir�lyi Ker�leti B�rt�nt 1885. janu�r 1-j�n adt�k �t rendeltet�s�nek.

1918 �s 1920 k�z�tt Szeged az orsz�g t�bbi r�sz�vel ellent�tben francia megsz�ll�s alatt �llt, itt volt az ellenforradalmi korm�ny sz�khelye is. Ez�rt a Tan�csk�zt�rsas�g alatt ide menek�lt sok olyan katona, akik nem akartak a V�r�s Hadseregben szolg�lni. R�juk t�maszkodva indult el 1919 nyar�n Horthy Mikl�s a Dun�nt�lra.

Az els� vil�gh�bor� �s a trianoni b�keszerz�d�s ut�n Szeged k�zel ker�lt a rom�n �s a szerb hat�rhoz, vesz�tve vonz�sk�rzet�b�l �s �gy n�mileg jelent�s�g�b�l is, de ahogy �tvette az elvesz�tett v�rosok szerep�t, �jra egyre jelent�sebb lett. 1921-ben Szegedre k�lt�z�tt a kolozsv�ri egyetem, majd 1923-ban a Csan�di egyh�zmegye sz�khelye lett.

A m�sodik vil�gh�bor� sok szenved�st hozott. A sz�vets�ges l�gier� 1944 j�nius 2-�n kezdte meg az Operation Frantic fed�nev� l�gi hadm�veletet, amelynek r�szek�nt 38 rep�l�g�p a rendez� p�lyaudvart t�madta. A bombasz�nyeg azonban elcs�szott, �gy a k�rnyez� h�zakban keletkezett a legt�bb k�r .A h�bor� alatt a v�ros hozz�vet�leg 6000 lak�ja meghalt, a zsid� polg�rokat gett�kba z�rt�k, majd hal�lt�borokba vitt�k. A t�nyleges harc a v�ros�rt okt�ber 8-9-�n kezd�d�tt,az itt v�dekez� Matoltsy-harccsoport az algy�i h�df�n�l tal�lkozott el�sz�r a t�mad� V�r�s Hadsereg er�ivel. 1944. okt�ber 9-�n a visszavonul� n�met er�k felrobbantott�k a k�z�ti �s – az az�ta is �jra�p�tetlen – vas�ti hidat is. A szovjet hadsereg okt�ber 11-�n foglalta el a v�rost. Moszkv�ban este 224 �gy�b�l 20 d�szl�v�ssel �nnepelt�k Szeged elfoglal�s�t.^[forr�s?]

1944 ut�n:

1950-ben a hatalmas kiterjed�s� szegedi hat�rb�l a tanyak�zpontok k�r�l kilenc �j k�zs�get alak�tottak. Ezek elm�lt f�l �vsz�zados fejl�d�s�t j�l jellemzi, hogy egyik�k, M�rahalom, 1989-ben v�rosi c�met is kapott. A t�bbi nyolc k�zs�g n�v szerint: �sotthalom, Bal�stya, Csengele, Domasz�k, R�szke, Ruzsa, Szatymaz �s Z�k�nysz�k.

A szocialista id�kben Szeged k�nny�ipari �s �lelmiszeripari k�zpont lett. 1965-ben a v�ros k�zel�ben k�olajat tal�ltak.

1962-ben Szeged lett Csongr�d megye sz�khelye. Teljesen �j v�rosr�szek �p�ltek

1970-ben a Tisza a 1879-es �rvizet meghalad� v�zszinttel �radt. A v�ros megmenek�lt.

1973-ban Szegedhez csatoltak �t, a v�rossal szorosan egy�tt�l� k�zs�get, ezek Algy�, Gy�lar�t, Kiskundorozsma, Sz�reg �s T�p�. Algy� 1997-ben ism�t �n�ll� k�zs�gg� alakult.

Az 1990-es �vekben a szocializmus sor�n l�trehozott gy�rak sorra t�nkrementek.

Szegedet 2005 december�ben el�rte az M5-�s aut�p�lya.

2006-ban a Tisza t�bb, mint 10 m�terrel �radt.

Napjainkban Szeged a r�gi� legfontosabb v�rosa, egyetemi v�ros �s a turist�k k�r�ben is n�pszer�. Egyik legf�bb vonzereje a nyaranta megtartott Szegedi Szabadt�ri J�t�kok, melyet 1931 �ta rendeznek.

C�mere:

�ll�, k�kkel �s arannyal has�tott renesz�nsz pajzs. Jobb oldali, k�k mezej�ben k�t jobb har�nt ez�st p�lya helyezkedik el. A bal oldali arany mez�ben kiterjesztett sz�rny�, balra n�z�, fegyverzett fekete f�lsas karm�ban aranyos jogart tart.

A pajzs fels� �l�n z�rt rost�ly�, szembe n�z�, ez�st harci sisak tal�lhat�, nyak�ban arany szalagon arany medalion. A sisakon nyitott, �t�g� (h�rom lev�l k�z�tt k�t gy�ngy) rubinokkal �s zaf�rokkal d�sz�tett, arany leveleskorona van, a sisakd�sz z�ld talajon �ll�, jobbra l�p� ez�st b�r�ny.

A foszl�nyok: jobbr�l v�r�s �s ez�st, balr�l k�k �s arany.

A t�r�k ki�z�se ut�n a szegediek kiharcolj�k a szabad kir�lyi v�ros rangj�t, amelyet III. K�roly 1719. m�jus 21-�n �j�t meg.

A v�ros kiv�lts�glevel�ben megfogalmazz�k c�mer�nek le�r�s�t is: "�ll�, has�tott katonai pajzs, jobb fel�n k�t foly� - a Tisz�t �s a Marost jelk�pezve - k�k mez�ben fut �s folyik al�, a pajzs bal oldal�n felezett sas kiterjesztett sz�rnnyal, l�ba karm�val aranyos jogart tartva ez�st mez�ben, term�szeth�en lefestve l�that� … a pajzson �pp csak r�helyezett rost�lyos vagy nyitott katonai sisak van kir�lyi diad�mmal, �s egy a korong felett �ll� ez�st b�r�nyt d�szk�nt el�vezetve… a sisak cs�cs�r�l innen (jobbr�l) ez�st �s v�r�s, onnan (balr�l) pedig arany �s k�k foszl�nyokkal vagy szalagokkal" �kes�tett. Az elt�r�s a bal mez� eset�ben szembe�tl�, hogy ez mikor k�vetkezett be, nincs adatunk r�, de az 1993-ban kiadott " Szeged v�ros jelk�peir�l " sz�l� k�zgy�l�si rendeletben m�r �gy szerepel.

Szeged c�mere is, mik�nt minden j�l megfogalmazott szimb�lum, a v�ros fejl�d�s�nek vez�rfonal�t mutatja.

A ma haszn�latos c�mer t�red�kes protot�pus�t egy 1704-ben �ll�t�lag a Tisz�b�l kihal�szott, megrong�lt pecs�tnyom�n l�thatjuk " Sigillum Regiae [Civitatis Se]gediensis * A. 1200 * " k�rirattal. A pecs�t nyilv�nval�an hamis�tv�ny, amelyet a hajdani szabad kir�lyi v�rosi jog�ll�s visszaszerz�s�t c�lz� bizony�t�knak sz�ntak

V�rosr�szek:

• ¹ 2005-t�l Gy�lar�t, Kecsk�s- �s Klebelsberg-telep valamint Szentmih�ly k�z�s v�rosr�sze
• ² 1973-ig �n�ll� telep�l�s
• ³ r�gi nev�n Hattyas-telep
• ⁴ r�gi nev�n S�gv�ri-telep
• ⁵ 1973-ig �n�ll� telep�l�s, a 19. sz�zadban mez�v�ros; l�sd: k�ls� hivatkoz�sok
• ⁶ 1973-ig �n�ll� telep�l�s, jelent�s szerb kisebbs�ggel
• ⁷ 1973-ig �n�ll� telep�l�s

N�pess�g:

A 2001-es n�psz�ml�l�s adatai szerint a v�ros n�pess�ge 163 699 f�, ebb�l 93,5% magyar, 0,7% cig�ny, 0,6% n�met, 0,5% szerb, 0,2% rom�n, 0,2% szlov�k, 0,1% horv�t, 5,0% egy�b. A v�rosban 70 845 lak�s van. Szegeden az orsz�gos viszonyokhoz k�pest is jelent�s sz�m� nemzetis�g� lakoss�g �l, a 11 magyarorsz�gi nemzetis�gb�l 8 van jelen Szegeden (szerb, szlov�k, �rm�ny, lengyel, horv�t, ukr�n, n�met, rom�n)

Szeged v�ros n�pess�gsz�m�nak alakul�sa 1900-t�l napjainkig…

• 1900 - 68 099
• 1910 - 79 058
• 1920 - 83 868
• 1930 - 90 409
• 1940 - 92 019
• 1950 - 86 640
• 1960 - 98 942
• 1970 - 151 481
• 1980 - 170 794
• 1989 - 189 484 ( n�pess�gi rekord )
• 1990 - 175 301
• 2000 - 158 158
• 2008 - 167 039

  Testv�rv�rosai:

  
  
• Cambridge, Anglia (1987)
• Darmstadt, N�metorsz�g (1990)
• Jeruzs�lem, Izrael
• Kotor, Montenegr� (2001)
• Larnaka, Ciprus (1994)
• Miami, Egyes�lt �llamok, Florida (1995)
• ��d�, Lengyelorsz�g (1994)
• Marosv�s�rhely, Rom�nia (1997)
• Nizza, Franciaorsz�g (1969)
• Odesza, Ukrajna (1957)
• Parma, Olaszorsz�g (1988)
• P�la, Horv�torsz�g (2003)
• Rah�, Ukrajna (1939 �s 1997)
• Rotterdam, Hollandia
• Sanghaj, K�na (2008)
• Szabadka, Szerbia (1966 �s 2004)
• Temesv�r, Rom�nia (1988)
• Toledo, Egyes�lt �llamok, Ohio (1990)
• Turku, Finnorsz�g (1971)
• Weinan, K�na
• Gy�r, Magyarorsz�g