banan039265287
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
G-Mail belps
Felhasznlnv:
Jelsz:
  SgSg

j postafik regisztrcija
 
Klikk A Hrdetsre

Ha regisztrlsz az oldalra a kd amit majd fel kell tntetned: 2770

 
Bannercserim

Szilvamag egszsge s az let kemnysge!

 


 
Button Cserim

 
Toplistk amiken szereplek

Angyalka TOP listja

Nr.1

Holl!

ElitTop

 
Itt szavazzatok rm

TopSite.hu - A web legjobbjai.

toplista.freebanners.hu - Ez nem csak bannercsere! Ez toplista!

SG.hu WebTop

HOT100

www.canga.hu :: Toplista :: Statisztika :: Bannercsere ::

 
Szavazdoboz
 
Nzettsg Szmll
Induls: 2008-08-08
 
Most

ltotag bngszi a lapot!

 
Nagyvrosaink Trtnelme
Nagyvrosaink Trtnelme : Pcsrl!

Pcsrl!

Pcs Kiejtse magyarul, horvtul Peuh, nmetl Fnfkirchen, szerbl Печуј, Peuj, trkl Peuy – ejtsd: Pecsuj, a kzpkorban latinul Quinque Ecclesiae, az korban latinul Sopianae) megyei jog vros, Magyarorszg tdik legnagyobb vrosa, a ht regionlis kzpont egyike, Baranya megye szkhelye. Bartsgos ghajlata, zegzugos utccski, a belvros bven term fgebokrai, a Mecsek-oldal gondozott kertjei, a megjul Statr, a vros nyresti pezsg trsasgi lete sajtos mediterrn hangulattal ajndkozzk meg a vrost. A kelta s pannon trzsek lakta vidken a 2. szzad elejn a rmaiak alaptottak vrost Sopianae nven. A telepls a 4. szzadra tartomnyi szkhelly s a korai keresztnysg egyik jelents kzpontjv vlt. Az ebbl az idszakbl szrmaz keresztny temeti ptmnyegyttest az UNESCO Vilgrksgi Bizottsga 2000 decemberben felvette a vilgrksgi listra.A vros 2010-ben Eurpa Kulturlis Fvrosa lesz.

A pspksget kzel ezer ve, 1009-ben Szent Istvn kirly, az orszg els egyetemt 1367-ben Nagy Lajos kirly alaptotta. (Ma is itt mkdik az orszg legnagyobb ltszm egyeteme, kzel 34 ezer hallgatval.) A kzpkori Pcset az orszg kulturlis, mvszeti letnek egyik kzpontjv tette Janus Pannonius pspk, a magyar humanizmus nagy kltje, a latin nyelv magyar kltszet legjelesebb kpviselje.

A 150 ves trk hdoltsg utn – e korszak gazdag ptszeti emlkeinek megrzsre nagy figyelmet fordtott a vros –, 1780-ban Pcs szabad kirlyi vrosi rangot kapott Mria Terzia kirlyntl. Ezt kveten erteljes polgrosods, gazdasgi fejlds indult el. Az iparosods a 19. szzad els felben jelentsen felgyorsult, a Zsolnay-kermia, a Littke-pezsg, az Angster-orgona vilghrv vltak.

Pcs mindig soknemzetisg telepls volt, kulturlis rtegek rakdtak egymsra, nemzetisgek hagyomnyai, rtkei tvzdtek kt vezredes trtnete sorn. Svbok, horvtok, szerbek, romk s magyarok ma is bkben lnek egymssal.

Nevnek eredete:

Pcs belvrosnak lgifotja.
Pcs belvrosnak lgifotja.

Pcs kori neve Sopianæ. E latin kpzsmd nv vitatott eredet alapszava (kelta sop: 'mocsr') minden bizonnyal kapcsolatban van azzal, hogy a Pcs helyn ll rmai kori vros dli oldala akkor lenylt a vzjrta, mocsaras rtig. Ez a korbbi felttelezs akkor igazoldott,amikor 1980 tjn ptkezsek sorn a rgszek feltrtk Sopianae dli vrosrsznek romjait.

A magyar Pcs nv elszr egy 1235-bl val oklevlben szerepel ebben formban: Pechuth (azaz „pcsi t”), majd 1290 krl nll nvknt: Ponch villicus de Peech (Pcs olvasattal).A Pcs nv bizonyra horvt eredet. A pe kzsz, meg a belle alakult helynv is a „kemence, klyha, magnos szikla” jelentst rzi. (Lsd mg: Pest nevnek eredett!) Nmelyek trk vonatkozsokra gondolnak. Ms vlemnyek szerint egy „t” jelents indoeurpai szmnvre mehet vissza, de nyelvi hovatartozsa kzelebbrl nem hatrozhat meg.Van egy vros Koszovban, aminek szerb neve Pe.

A vros kzpkori latin neve Quinque Ecclesiae (azaz „t templom”) volt. Ennek korbbi elzmnye a Quinque Basilicae („t bazilika”) vltozat volt, amely mr egy 871-es frank dokumentumban szerepel. Az elnevezs a vros t keresztny kpolnjnak romjaira utalt. A nmet Fnfkirchen s a szlovk Pkostolie (mindkett jelentse „t templom”) a latin mintt kveti.

 

Fldrajza:

Szmos falfestmny maradt fenn az keresztny srkamrk falain.
Szmos falfestmny maradt fenn az keresztny srkamrk falain.

 

Fekvse:

Pcs vrosa az orszg dlnyugati szln, a horvt hatr kzelben tallhat. Dlebbi fele sk, mg az szaki rsze a Mecsek hegysg dli lankira kszik fel, s vlgyeibe nylik be. Pcs fldrajzi helyzete klimatikus szempontbl kiemelkeden kedvez a mg ma is jelentsen erdslt terlet hatrn. A flledt nyri napokon estnknt a Mecsekrl megindul lgramls hti s tiszttja a vros levegjt.

A vros dlrl nyitott, szakrl vdi a Mecsek vonulata, amely dl fell, a Pcsi-sksg tlag 120-130 mter kztti magassgbl hirtelen emelkedik 400-600 mter magassgig. A Nyugati-Mecsekben tallhat Jakab-hegy 592 m magas, kzvetlen Pcs felett a Kzp-Mecsekben a Tubes 612 m, a Misina 535 m.A teleplsrszek tlagosan 200-250 m magassgig ksznak fel a hegy lejtire, vonatkozik ez Pcsbnyra, Szabolcsra, Vasasra s Somogyra is. A szlterlet egy viszonylag keskeny svra hzdott vissza. Az erdslt rszek ltalban 300 mterrl indulnak. A Mecseket tbb vlgy tagolja, amelyeknek nagy szerepe van a meleg klmj vzfelletek nlkli vros lgkrnek javtsban. A Mecsekrl lerkez vizeket a vast alatt K-NY irnyban fut Pcsi-vz gyjti ssze s vezeti vgl a Dunba.

 

ghajlata:

ghajlati tblzat
  Jan Feb Mr pr Mj Jn Jl Aug Szep Okt Nov Dec v
Legmagasabb kzphmrsklet (C) 1,6 4,8 10,3 16,0 20,9 24,0 26,3 25,9 22,3 16,6 8,8 3,4 15,1
Kzphmrsklet (C) ‑1,4 1,3 5,6 10,7 15,5 18,6 20,5 20,1 16,6 11,3 5,1 0,6 10,4
Legalacsonyabb kzphmrsklet (C) ‑4,0 ‑1,7 1,6 6,0 10,5 13,6 15,0 14,7 11,7 7,0 2,2 1,7 6,2
Csapadkmennyisg (mm) 39 32 38 55 63 84 61 63 47 37 56 44 619
Ess napok szma 7 6 7 8 9 10 7 7 6 6 8 8 89
Napsts (ra) 68 91 146 187 237 259 293 268 206 165 82 59 2061

 

Trtnete:

 

Az kori rmai s a kora kzpkori vros:

Az keresztny srkamra fl emelt kpolna maradvnyai
Az keresztny srkamra fl emelt kpolna maradvnyai
Az kori Sopianae vrosnak keresztny temetkezsi dszei.
Az kori Sopianae
vrosnak keresztny temetkezsi dszei.

A legrgebbi rgszeti leletek a trsgben 6000 vesek. A vonaldszes kermi npe lakta ezt a krnyket elszr, Magaslati teleplsk a Makr-hegy fenskjn terlt el. A rmaiak eltt illrek s keltk laktak a krnyken. Sopianae vrost a rmaiak alaptottk a Kr.u els szzad msodik felben mikor a Dunntl a Rmai Birodalom Pannonia provincija volt. Vrosi rangot csak ksbb kapott Hadrianus csszr uralkodsa idejn(117-138) A nv a mocsarat jelent kelta „sop” sz tbbes szmbl eredhet.

Sopianae kzpontja ott volt, ahol ma a Postapalota ll. A rmai vzvezetk egyes rszei a mai napig lthatak. Mikor Pannnit ngy rszre osztottk, a 3. szzad vgn Diocletianus ideje alatt, Sopianae lett a Valeria nev kerlet fvrosa.

A 4. szzad els felben itt is elterjedt a keresztnysg. Az els keresztny temetk a vrosban ebben a korban keletkeztek, azon a helyen, ahol ma a szkesegyhz ll.

A szzad vgre a barbr betrsek s a hunok hdtsai kvetkeztben a rmaiak hatalma gyenglt a trsgben.Mikor Nagy Kroly csapatai megrkeztek, a vrost mr avarok s szlvok laktk. Nagy Kroly a Frank Birodalomhoz csatolta a terletet. Egyhzi szempontbl a salzburgi pspksghez tartozott.

A kora kzpkorban egy salzburgi dokumentum emlti elszr a vrost Quinque Basilicae („t szkesegyhz”) nven, 871-ben. A nv arra utal, hogy a vros templomainak ptsekor t keresztny kpolna kveit hasznltk fel.

A vros a kzpkorban:

A honfoglals utn nem Pcs, hanem a kzeli Baranyavr lett az jonnan megalaptott Baranya vrmegye kzpontja, Pcs azonban fontos egyhzi kzpont, pspki szkhely volt. Latin nyelv dokumentumok Quinque Ecclesiae („t templom”) nven emltik. I. Istvn kirly 1009-ben megalaptotta a pcsi pspksget.

Orseolo Pter magyar kirly pttette a pcsi szkesegyhzat, mely vgl temetkezsi helye is lett. 1064-ben Salamon kirly itt nnepelte a hsvtot, miutn kibklt unokatestvrvel, a ksbbi I. Gza kirllyal. A rkvetkez napon a szkesegyhz legett. Ezutn plt a ma is ltez szkesegyhz.

A vrost 1235-ben emltik elszr Pcs nven; egy feljegyzsben fordul el a Pechyut (pcsi t) nv. A vrosban tbb szerzetesrend is megtelepedett, elsknt a bencsek 1076-ban. 1181-ben mr krhz llt a vrosban. Az els dominiknus kolostor 1238-ban plt Pcsett.

Nagy Lajos 1367-ben egyetemet alaptott Pcsett, alkancellrja, Vilmos pcsi pspk tancsra. Ez volt Magyarorszg els egyeteme. V. Orbn ppa ltal kiadott alapt oklevele nagymrtkben hasonlt a bcsi egyetemre, kijelenti, hogy az egyetemnek a teolgia kivtelvel minden tudomny oktatshoz joga van.

1459-ben Janus Pannonius humanista klt lett Pcs pspke; tovbb erstette a vros kulturlis jellegt.

 

Pcs a trk uralom idejn:

Pcs legismertebb dzsmija
Pcs legismertebb dzsmija
Jakovli Hasszn dzsmijnak minarete.
Jakovli Hasszn dzsmijnak minarete.

A mohcsi csata utn (1526) Nagy Szulejmn seregei kifosztottk Pcset, lemszroltk a lakossgot, s felgettk a vrost.

Az orszg vlemnye megosztott volt abban a tekintetben, ki legyen a magyar kirly. Pcs vrosa Habsburg Ferdinndot tmogatta, Baranya vrmegye tbbi rsze azonban Zpolya (Szapolyai) Jnost. 1527 nyarn Ferdinnd legyzte Zpolya seregeit, s november 3-n megkoronztk. Ferdinnd megjutalmazta a vrost hsgrt, felmentette az adzs all, s ezzel lehetsget nyjtott a vros jjptsre s megerstsre.

1529-ben a trkk jra elfoglaltk Pcset, s Bcs ellen vonultak. A trkk knyszerre a vros elfogadta Zpolyt kirlynak, aki azonban nem sokkal ezutn, 1540-ben meghalt. 1541-ben a trkk csellel elfoglaltk Budt, s utastottk Izabellt, Zpolya zvegyt, hogy adja nekik Pcset, amely stratgiai fontossggal brt. Pcs laki az ellenlls mellett dntttek, sikeresen meg is vdtk a vrost, s hsget eskdtek Ferdinndnak, aki eleinte segtette a vrost, ksbb azonban tancsadi javaslatra inkbb Szkesfehrvrra s Esztergomra sszpontostott. Pcs laki tudtk, hogy Ferdinnd segtsge nlkl nem tudjk tartani a vrost, ezrt 1543 jniusban nknt megnyitottk a kapukat az oszmn sereg eltt.

Miutn elfoglaltk az oszmn hdtk, megerstettk s igazi keleti vross formltk Pcset. A templomokat mecsett alaktottk (trkl cami, ejtsd dzsmi – kt dzsmi ma is ll, de az egyik mr keresztny templom lett), trk frdk, trbk pltek, Korn-iskolkat alaptottak (medresze), a Tettyn szufi kolostort is ptettek (tekke). Pecsuj (Pcs) jelents balkni kereskedvross alakult, aminek szpsgt a hres trk utaz, Evlija Cselebi Isztambulhoz hasonltja. Kiemeli a tiszta vz patakok jelenltt s fontossgt a vrosban. Mint gazdag oszmn kereskedvros, Pcs szz ven t a bke szigete volt a krltte forrong hbors zrzavarban.

1664-ben Zrnyi Mikls seregei Pcshez rtek. Zrnyi tudta, hogy ha be is veszi a vrost, nem tudja tartani, olyan mlyen volt bent oszmn terleten. A Mecsekrl mozsrgykkal lvette szt, majd kifosztotta s felgette; a vrt viszont nem sikerlt bevennie. A kzpkori Pcs ezzel el is pusztult. (lsd: bvebben Pcs ostromrl)

Buda felszabadtsa utn (1686) a keresztny sereg Pcs felszabadtsra indult. Az elvd be is trt a vrosba, s kifosztotta. A trkk lttk, hogy nem fogjk tudni tartani a vrost, ezrt felgettk, s behzdtak a vrba. Badeni Lajos serege oktber 14-n elfoglalta a vrost s lerombolta a vrba vezet vzvezetket. A vrban rekedt trkknek gy nem volt ms vlasztsuk, oktber 22-n feladtk a vrat is. A vrosban haditrvnyszk uralkodott, Karl von Thngen parancsnok irnytsa alatt. A bcsi udvar elszr el akarta puszttani a vrost, de ksbb gy dnttt, megtartja, hogy ellenslyozza a mg mindig trk kzen lv Szigetvr befolyst.

 

A vros jjszletse:

A szkesegyhz belseje
A szkesegyhz belseje

A vros lassan jra fejldsnek indult, de korbbi pompjt tbb soha nem rte el. A fejldst tovbb lasstotta az 1690-es vekben kitrt kt pestisjrvny.

1688-ban a dl-nmet tartomnyokbl telepesek rkeztek a vrosba az elmeneklt s legyilkolt lakossg ptlsra. Az elkvetkezend idkben Pcs npessgnek krlbell egynegyede volt magyar, a tbbiek nmetek, illetve dlszlvok voltak. A fallal krlvett belvrosba jellemzen nmet lakossg kltztt, a dlszlvok a falon kvli klvrosokban telepedtek le, mg a magyar kisebbsg nagyrszt a vros krnyki szlhegyeken lakott. Pcs nem tmogatta a Rkczi-szabadsgharcot, ezrt II. Rkczi Ferenc seregei 1704-ben kifosztottk a vrost.

A 18. szzadban fejldsnek indult az ipar, chek alakultak, a trk-balkni hagyomnyoknak ksznheten folytatdott a brfeldolgozs, j vroshza plt, megindult a kereskedelem s a nmet telepeseknek ksznheten virgzott a szltermeszts. A vros szeretett volna megszabadulni hbrurtl, a pcsi pspktl s szabad kirlyi vross vlni. Klim Gyrgy pspk ebbe bele is egyezett volna, azonban Rma megtiltotta neki. Klim pspk rendkvl felvilgosult ember volt, az els nyomdt is alaptotta 1772-ben. Mria Terzia gy tett eleget a pcsiek krsnek, hogy 1777-ben, mikor a pspk meghalt, szabad kirlyi vros rangra emelte Pcset, mg mieltt az j pspkt kineveztk volna. Pcs szabad kirlyi vros 1780. janur 21-tl. Klim nevhez kthet 1774-ben az orszg els nyilvnos knyvtrnak ltrehozsa, melyhez mintegy 3000 knyvet a pspki knyvtrbl adott t.

A kszn bnyszata mr a 18. szzad vgn elindult. Az 1770-es vekben jelents szerepet jtszott Pcs trtnetben Klim Gyrgy pspk, azzal, hogy nyomdt alaptott, ltrehozta a pspki knyvtrat s megalaptotta az orszg els lenyfelsiskoljt. A knyvtr anyaga ma a Pcsi Egyetemi Knyvtr llomnyt gazdagtja. Mria Terzia Pcs vrost 1780-ban szabad kirlyi vros rangra emelte. Az 1787-ben II. Jzsef ltal elrendelt els npszmlls szerint a vrosban 1474 hz llt, melyekben 1834 csald lakott. sszesen 8853 lakosa volt a vrosnak, ebbl 133 pap s 117 nemes.

1785-ben a Gyri Akadmia Pcsre kltztt, s az idk folyamn jogi akadmiv alakult.

 

19. szzad:

Az iparosod Pcs egykori ltkpe.
Az iparosod Pcs egykori ltkpe.

1839-ben felplt a vros els ksznhza. 1848-ra 1739 ipari munks lt Pcsett, a manufaktrk nmelyike orszgszerte ismert volt. A vasgyr s a paprgyr a kor legmodernebbjei kz tartozott, cukorgyr, brgyr, dohnygyr s srgyr is plt. Ekkor jtt ltre a hres Zsolnay porcelngyr, melyet I. Ferenc Jzsef kt alkalommal is megltogatott. Jelents volt a sznbnyszat. A vrosnak ekkor 14 616 lakja volt. Az 1848–49-es forradalom s szabadsgharc idejn Pcset rvid ideig horvt sereg tartotta megszllva. 1849 janurjban Habsburg-csapatok foglaltk el.

A kiegyezs (1867) utn Pcs gyorsan fejldtt, mint az orszg legtbb vrosa. 1867-tl vast kttte ssze Barccsal, 1882 ta Budapesttel is. A barcsi, mohcsi s budapesti vastvonalak j lendletet adtak a vros fejldsnek.

 

20. szzad:

A Szchenyi tr a dzsmi fell.
A Szchenyi tr a dzsmi fell.

Az I. vilghbor vgn Baranya dli rszt szerb-antant csapatok foglaltk el, akik megszllva tartottk a vrost 1921-ig; ez id alatt a Baranya–bajai Szerb–Magyar Kztrsasg rsze. A hbor utn az elcsatolt Pozsonybl az Erzsbet Tudomnyegyetem Pcsre kltztt, ami mig tart lendletet adott a vros szellemi fejldsnek.

A II. vilghbor alatt Pcs csak kisebb krokat szenvedett, annak ellenre, hogy 20-25 kilomterre dlre, Villny krnykn nagy tankcsata zajlott. A vrost csupn egy kisebb bombatmads rte a vastlloms krnykn.

A hbor utn addig soha nem ltott mrtket lttt Pcs fejldse. A vros Magyarorszg egyik ipari kzpontjv ntte ki magt. Hatalmas mreteket lttt a bnyaipar fejlesztse, az orszgban egyedl Pcsen bnysztak a vas- s aclgyrts szmra nlklzhetetlen kokszolhat feketeszenet. Ezen tl a 60-as vek elejn megkezdtk az urnrc kitermelst, a 80-as vekre 5 bnyazemben. A vros lakossga emiatt jelentsen megntt. Az 1980-as vekben mr 180 000 lakja volt.

 

A rendszervlts ta:

A pcsi Kirly utca.
A pcsi Kirly utca.

A rendszervlts utni idk Pcset rzkenyen rintettk, az ipari zemeket a gazdasgtalansgra hivatkozva szinte kivtel nlkl bezrtk, az j iparteleptsek jelentktelen szinten maradtak a korbbiakhoz kpest, a munkanlklisg hatalmasra ntt. Az 1990-es vekben a dlszlv hbor kzelsge a turizmust is jelentsen visszavetette.

Pcs manapsg fellendlben van. Pcs repterrl nemzetkzi repljratok indulnak kzp-eurpai orszgokba. Pcs nyerte el 2005. oktber 19-n a 2010-es Eurpa Kulturlis Fvrosa cmet (megelzve Miskolc s Eger vrost), melyek keretben hatalmas projektekkel ltott neki a vros nkormnyzata a fejlesztsekhez. A Pcsi Orszgos Sznhzi Tallkoz (kzismert nevn POSZT) immr az orszg egyik legjelentsebb kulturlis esemnye. Az keresztny srkamrkat az UNESCO mr a vilgrksg rszeknt jegyzi. plben van az M6-os autplya, mely Pcset Budapesttel kti ssze.

Tli Mecsekoldal
Tli Mecsekoldal

 

Cmere:

A cmeren hrom hegycscs tallhat, a fallal krlvett vros, nyitott kapukkal, egy hd, egy csillag, a hold, s
A cmeren hrom hegycscs tallhat, a fallal krlvett vros, nyitott kapukkal, egy hd, egy csillag, a hold, s "I II. M T" kezdbetk.

Az 1780. vben Mria Terzia ltal adomnyozott, szabad kirlyi vrosi statust biztost szabadalomlevl kzepn lv cmer, kt vltozatban - cmerpajzs s a nagycmer - hasznlhat.

A cmerpajzs: "… a pajzs kk szn, melynek zld als rszbl hrom hegycscs emelkedik ki. Ezek egymstl elklnlnek. A kzps, mely a vros fel fekszik, a Mecseknek nevezett hegyet brzolja s egyszer arany koronval van kestve. Ennek tvnl a nevre val utalssal lthat ugyanaz a szabad s kirlyi vros, melyet fal vesz krl, ngy sarknl ugyanannyi trt kapu, cscsos tornyocskkkal, piros tetzettel. Feltn az tdik, a kzpen lv szkesegyhz tornynak arannyal s szablyos rendben elhelyezett ablakainak rajzval dsztett ptmnye. Jobb oldalrl az Aranyhegy nevezet, bal oldalrl a msik hegy, a Tettye ltszik, melynek tvbl ugyanazon nev folycska csrgedezik, zld rten t.

A bal oldali cscsos tornyocska vidkrl aranyozott szalag vezet, mely hidat jelez. A fels rszen egyik oldalrl arany szn hatg csillag, a msik oldalon ezst szn felkel hold tndkl. A pajzs homlokrszn fell van elhelyezve, nemesebb sznnel festve, a mi klnleges kegyelmnkbl a legfensgesebb csszrnak, a mi legdrgbb fiunknak s a mi sajt kezdbetink I(osephus) II.M(aria) T(heresia) olvashatk.

A nagycmer a cmerpajzson kvl az albbiakat is tartalmazza: "Az egsz pajzsot egyszer arany korona fedi, ktoldalt oszlopok szerept betlt alakok llnak egymssal szemben. Innt a hsg, arany mellvrtben, kk tgban, htul lebeg, skarltszer uszlyban ltztten. Lbainl homlyos foltokkal tarkzott fehr kutya hever, melynek nyakt piros rv veszi krl. Amonnt az ipar, hossz fehr ruhba ltztten, mely felett a msik, a rvidebb mnium szn. Zldes uszly a bal vlln tvetve. Baljban st tart, lbainl aranyozott mhkas helyezkedik el, fell ngy mhecske rpkd. Kt oldalrl egymssal szemben az alakok a pajzsot tartjk.

Vrosrszek:

Zrjelben a npessgszm tallhat (2001-es npszmllsi adatok). Ehhez hozzaddik mg a csatolt falvak lakossga (6070 f).

Pcs vrosrszeinek szemlltet brja
Pcs vrosrszeinek szemlltet brja
Pcs vrosnak ltkpe a TV-toronybl.
Pcs vrosnak ltkpe a TV-toronybl.
Bels vrosrszek (36 184)
Belvros Budai vrosrsz Dis Havihegy Ispitaalja
Piricsizma Siklsi vrosrsz Szigeti klvros
Mecsekoldal vrosrszei (31 421)
Blics Csoronika Daindol Dontus Gyks
Makr Mecsekoldal Patacs Pcsbnya Rcvros
Rigder Rkusdomb Szentkt Szentmikls Szkk
rg Zsebedomb
Nyugati kereskedelmi vezet, Meszes s Urnvros rszei (27 894)
Fogad Kovcstelep Meszes Szabolcsfalu Urnvros
Pcs dl vrosrszei (59 662)
rpdvros Balokny Basamalom Bolgrkert szakmegyer
Fzes Gyrvros Kertvros Mlom Megyer
Nagyrpd Postavlgy Tsksrt jhegy
Csatolt falvak (6070)
Hird Somogy Vasas

 

Npessg:

Hossz idn keresztl a vros lakossga az orszgos tlagnl dinamikusabban ntt (az 1970-es vekben tetztt), a 90-es vek elejtl azonban jelentsen cskkent a llekszm. 1985 s 2005 kztt Pcs lakossgszma 12,3%-kal cskkent (20 988 f). Pcsett, hasonlan az orszgosan jellemz arnyokhoz, a nk ltszma magasabb a frfiaknl. Az idskorak arnya 3%-kal haladja meg a fiatalokt (14 ves korig).

Testvrvrosok:

 
Naptr

 
ra
 
Idjrs
 
ViccBox

 

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!