Fekv�se:

A Kapos foly� k�t partj�n, a Somogyi-dombs�g ter�let�n fekszik. Budapestt�l kb. 186 km-re (az M7-es �s a 67-es �ton).

T�rt�nete:

Kaposv�r �s k�rny�ke m�r az i. e. 5. �vezred k�rny�k�n lakott volt. I. e. 400 k�r�l kelta n�pek �rkeztek �s telepedtek le. Az I. Istv�n kir�ly �ltal 1009-ben kiadott p�csi p�sp�ks�gi alap�t� lev�lben m�r szerepel a Kapos (latinul: Copus) n�v.

N�gyzetes alaprajz� v�r�t a 15. sz�zadban �p�tett�k �t f�ldv�rb�l k�v�rr�, n�gy b�sty�ja a 16. sz�zadban �p�lt. A v�rat 1702-ben rombolt�k le I. Lip�t parancs�ra, megmaradt romjait 1931-ben bontott�k el. M�ra csak a d�lkeleti b�stya egy darabja maradt. 2006. m�jus 17-�n a helysz�nt bej�rva tapasztaltam, hogy k�t b�stya maradv�nya l�tszik, a DK-i k�rb�stya �s a DNY-i n�gysz�gletes sarok torony is felsz�nen van. Jelenleg leletment� �sat�s folyik az egykori k�ls�v�r ter�let�n.

1555-ben a t�r�k�k �tnapi ostrom ut�n elfoglalt�k. 1686-ban szabadult fel a t�r�k uralom al�l. 1558-ban kapott mez�v�rosi jogot.

1690-t�l az Eszterh�zy csal�d birtokaihoz tartozott.

1749 �ta megyesz�khely. Jelent�s fejl�d�snek indult a 19. sz�zad v�g�n, Kaposv�r jelent�s ipari v�ross� fejl�d�tt (cukorgy�rt�s, g�pgy�rt�s). A 20. sz�zad elej�n Kaposv�r egyike azon kev�s magyarorsz�gi v�rosnak, amelyben m�r rendelkezett v�zvezet�kkel. Aszfalt �s makad�m burkolat� utc�iban villannyal vil�g�tottak.

Az Igazs�g�gyi Palota �p�t�s�t 1908–ban fejezt�k be. A b�r�s�g mellett l�tes�tett megyei b�rt�n (ma: Somogy Megyei B�ntet�s-v�grehajt�si Int�zet) 1909 �ta m�k�dik.

1950-ben hozz�csatolt�k Kaposszentjakabot, 1973-ban Kaposf�redet, Topon�rt �s T�r�csk�t.

1990 �ta megyei jog� v�ros, 1993-t�l p�sp�ki sz�khely.

2000. janu�r 1-j�n a kor�bban is itt m�k�d� agr�r, pedag�giai �s eg�szs�g�gyi fels�oktat�si int�zm�nyek �sszevon�s�val megalap�tott�k a Kaposv�ri Egyetemet.

2003-ban d�szt�rr� alak�tott�k �t a Kossuth teret, ami ma a v�ros egyik f� l�tv�nyoss�ga.

Region�lis szerepe:

A 82-es telefonk�rzet kapcsol�si k�zpontja.

Kaposv�r t�megk�zleked�se:

J�rmûpark:

Kaposv�r helyi k�zleked�s�t 42 aut�busz bonyol�tja le.

• Ikarus 280 (csukl�s)
• 3 Mercedes Conecto O345G (csukl�s)
• Ikarus 260 (sz�l�)
• 3 Ikarus 415 (sz�l�)
• 4 Ikarus E94 (sz�l�)
• 2 Hungarobusz H63 (sz�l�)
• 5 NABI Excel (sz�l�)

Nevezetess�gei:

Kaposv�r, Kossuth t�r (�talakit�s el�tt)

Lak�h�zak

• Anker-h�z
• Vidor palota
• Szecesszi�s lak�h�z (1904)
• Kem�ny-palota
• Erzs�bet-h�z

K�z�p�letek

• A k�rh�z els� �p�lete, m�eml�k
• Csiky Gergely Sz�nh�z

• Csokonai fogad�
• Dorottya-sz�ll� (XVIII. sz�zad)
• Aranyoroszl�n patika – eleinte barokk st�lus�, k�s�bb romantikus st�lus�ra �talak�tva)
• Volt z�rda�p�let, ma �ltal�nos iskola �s gimn�zium
• B�r�s�g (igazs�g�gyi palota)
• V�rosh�za

• „Vir�gf�rd�” – �lm�ny- �s term�lf�rd� a Donneri v�rosr�szben

M�zeumok

• Egykori v�rmegyeh�za, ma m�zeum (klasszicista)

• Vaszary K�pt�r – Vaszary J�nos fest�r�l elnevezett k�pt�r. A F� u. 12. sz. alatt tal�lhat�.

Mint v�rosi k�pt�r, a Somogyi K�pt�r ut�dja. 1996-ban alap�tott�k. F�k�nt kort�rs m�v�szek id�szaki ki�ll�t�sainak ad otthont.

• Terr�rium
• Kaposszentjakabi Benc�s Ap�ts�g romjai
• Rippl-R�nai eml�km�zeum
• Sportm�zeum
• �sv�nym�zeum
• Kaposf�redi szoborpark �s gal�ria
• Lev�lt�r
• �nt�ttvas k�lyh�k, falikutak… gy�jtem�nye

Szobrok, eml�km�vek, sz�k�kutak, d�szkutak

• M�ria-oszlop
• Zsolnay-k�t
• Herkules szobor - A 44-es gyalogezred eml�km�ve a p�lyaudvarn�l
• T�nd�rr�zsa – sz�k�k�t a Sz�nh�z-parkban Gera Katalin szobr�szm�v�sz alkot�sa
• A szabads�g angyala – ’56-os eml�km� Gera Katalin szobr�szm�v�sz alkot�sa
• „Napker�k” – szobor az Eur�pa parkban, Bors Istv�n (1938–2003) Munk�csy-d�jas szobr�szm�v�sz alkot�sa
• Sz�k�k�t a Berzsenyi parkban

• Rippl-R�nai k�t Medgyessy Ferenc alkot�sa 1930-b�l
• „V�zg�mb” – sz�k�k�t a B�ke-F�redi mintalak�telepen, Magyarorsz�g 1. mintalak�telep�n
• Nagy Imre szobra
• Mag – szobor a m�vel�d�si h�z el�tt Kling J�zsef szobr�szm�v�sz alkot�sa
• „Gugyul� J�zus” – szobor 1721-b�l (T�bbsz�r eltulajdon�tott�k, ma m�zeumban tal�lhat�. Hely�n a m�solata van.)
• N�meth Istv�n szobra
• Kossuth szobra a Kossuth, azaz a f� t�ren
• Pet�fi szobra (Pet�fi t�r)
• Sz�chenyi szobra (Sz�chenyi t�r)
• „�letfa” – a szobron minden olyan gyereknek, aki 2001 (az �tad�s �ve) ut�n sz�letett, f�lker�l a neve a f�ra. (Mellette a f�k a 2001 el�tt sz�letett gyermekek f�i. �ltet�s�k id�pontja egyezik a baba sz�let�s�nek id�pontj�val.)
• Az aradi v�rtan�k eml�km�ve

Templomok, imah�zak, pl�b�ni�k

R�mai katolikus

• Szent Don�t-k�polna (barokk, 18. sz�zad els� fele)
• Szent Imre templom
• Nagyboldogasszony sz�kesegyh�z
• J�zus sz�ve pl�b�nia
• Szent Margit-Szent J�zsef pl�b�nia
• K�lv�ria (Donner)
• Szent Kereszt pl�b�nia (Donner)
• Kaposf�redi templom
• Kaposhegyi barokk k�polna (XVIII. sz�zad m�sodik fele)
• Szenth�roms�g templom (Topon�r)

Evang�likus

• Evang�likus templom

Reform�tus

• Reform�tus templom

Izraelita

• Izraelita hitk�zs�g

Baptista

• B�kev�r imah�z

Egy�b nevezetess�gek

• Harangl�b �s k�kereszt a XIX. sz�zadb�l – m�eml�k
• Aranyoroszl�n Patika
• Volt z�rda�p�let (romantikus st�lus�, jelenleg gimn�zium �s p�sp�ki hivatal)

V�rosr�szek:

• Donner
• Kaposf�red
• Kaposszentjakab
• Topon�r
• T�r�cske
• Cser

  Kaposv�ron halt meg:

• Kunnfy Lajos fest�m�v�sz.
• Szentm�rtoni B�la amat�rcsillag�sz. Az ALBIREO Amat�rcsillag�sz Klub megalap�t�ja. Elhunyt 1988.- �vben.

Munk�ss�ga elismer�sek�ppen a Nemzetk�zi csillag�szati Uni� egy Kisbolyg�t nevezett el r�la.

Kaposv�rhoz k�t�d�tt/k�t�dik:

• A Republic egy�ttes
• Az AD Studio egyuttes
• Boys on the Docks zenekar

Kaposv�ron sz�letett:

• 1896. j�nius 7-�n Nagy Imre minisztereln�k, az 1956-os forradalom �s szabads�gharc m�rt�rja;
• Rippl-R�nai J�zsef fest�m�v�sz;
• Galimberti S�ndor fest�m�v�sz;
• Bors Istv�n szobr�szm�v�sz;
• Cs�k Ferenc, �sz�;
• Kaposi M�r b�rgy�gy�sz.
• Kir�ly B�la, vez�rezredes, az MTA k�ls� tagja
• Lengyel �rp�d olimpiai bronz�rmes, Eur�pa-bajnok �sz�
• Vaszary J�nos fest�m�v�sz.
• Latinca S�ndor, kommunista politikus
• F�s�s �va �r�
• Szalay Fruzsina k�lt�n�.
• 1932-ben Bolv�ri Antal olimpiai bajnok v�zilabd�z�
• 1953. m�rcius 26-�n Frankl P�ter matematikus, az MTA k�ls� tagja
• 1943. m�jus 12-�n Czipri �va k�lt� (†1974)
• 1945. augusztus 31-�n Pfeffer Anna olimpiai ez�st�rmes, vil�gbajnok kajakoz�
• 1961-ben Farag� B�la zeneszerz�.

  Testv�r- �s partnerv�rosai:

• Bath, Anglia (1989)

• Cs�kszereda, Rom�nia (1990)

• Darhan, Mong�lia

• Glinde, N�metorsz�g (1990)

• Kapronca, Horv�torsz�g (1995)

• Rauma, Finnorsz�g

• Saint-S�bastien-sur-Loire, Franciaorsz�g (2002)

• Schio, Olaszorsz�g (1990)

• Tver, Oroszorsz�g (1995)

• Villach, Ausztria