A m�zr�l �ltal�ban!

                    Az �kori g�r�g�k n�zete szerint a m�z az �gi harmatb�l sz�rmazik. Ma m�r k�zismert,         hogy a vir�gm�z a n�v�nyek nekt�rj�b�l a m�hek gy�jt�, �talak�t� �s s�r�t� tev�kenys�ge r�v�n         alakul ki.
              A m�z tulajdons�gait alapvet�en az a n�v�nyfaj hat�rozza meg, amelyik a nekt�rt         termelte. A m�zet is ezen az alapon nevezik el. Tiszta „fajtam�zet” csak azokr�l a n�v�nyekr�l         kaphatunk, amelyekb�l egy helyen egyszerre sok vir�gzik. Ellenkez� esetben a kapt�rban a         k�l�nf�le nekt�rok �sszevegy�lnek, s „vegyes vir�gm�z” keletkezik. A nekt�rtermel� n�v�nyek         nagyobb r�sz�nek beporz�s�t m�hek v�gzik. Az �des nekt�rt a m�hek m�z-gyomrukba gy�jtik, s         mikor az megtelik, hazarep�lnek a kapt�rba. A nekt�rt a viaszb�l �p�lt sejtek fal�ra kenik.
                    A bels� munk�ra beosztott fiatal m�hek a nekt�rt n�h�nyszor kiszedik �s �trakj�k. A         k�pz�d� enzimek az �sszetett cukrokat az emberi szervezet �ltal legjobban hasznos�that� egyszer�   gy�m�lcs- �s sz�l�cukorr� alak�tj�k. K�zben a m�hek sz�rnycsapkod�sukkal a nekt�r v�ztartalm�t      18-19%-ra cs�kkentik �s a megtelt sejteket viasszal befedik. Ha a m�zes l�p sejtjeinek t�bbs�ge       m�r fedett, a m�h�sz kipergeti a m�zet.
                    A sajn�latosan elterjedt t�ves meg�llap�t�sokkal szemben a m�zet tudom�nyosan is         helyt�ll�an, r�viden �gy defini�lhatjuk: A m�z m�dos�tott nekt�r, amennyiben az �sszetett         cukormolekul�k enzimek hat�s�ra egyszer� cukrokk� hasadtak, kevesebb veget�ci�s v�z maradt        benne �s cs�kkent a m�rgez� neh�zf�mek mennyis�ge, ami az �talak�t�son dolgoz� m�hek test�be ker�lt �t.
                    Fizikai �s k�miai tulajdons�gain alapul az eg�szs�get v�d�, meg�rz� �s fejleszt� hat�sa, melyet az apiter�pi�s gy�gym�d is alkalmaz.
                   Cukrai egyszer�en, k�nnyen felsz�v�dnak. Nem csak �des, hanem szerves savakat is         tartalmaz, melyek jav�tj�k az �tv�gyat, el�seg�tik az em�szt�st.
          �tv�gyjav�t�ak illat- �s aromaanyagai is, melyek k�z�l n�h�ny m�g fert�tlen�t�,         f�jdalomcsillap�t� �s nyugtat� hat�ssal is rendelkezik. A m�z k�ls�leg sebkezel�sre is alkalmas.

                   A m�z sokoldal� t�pl�l�k, mely t�bbf�le sz�ks�ges anyaggal l�tja el az ember szervezet�t. Felveszi a k�zdelmet a bakt�riumokkal, t�mogatja az em�szt�st, a m�jat, a v�zkiv�laszt�st, t�pl�lja az izmokat, nyugtat� �s enyhe hashajt�.