Marilyn Monroe

Norma Jeane Mortensenk�nt sz�letett Los Angelesben, de az �desanyja els� f�rje ut�n Norma Jeane Baker n�ven ismerj�k. Gyermekkor�t nevel�sz�l�kn�l �s int�zetben t�lt�tte. Apj�t nem ismerte, anyja elmegy�gyint�zetbe ker�lt Norma 5 �ves kor�ban. 16 �vesen otthagyta a gimn�ziumot �s f�rjhez ment. 1944-ben egy hadianyaggy�rban dolgozott betan�tott munk�sk�nt, mikor a hadsereg egyik fot�sa felfedezte, �s nemsok�ra modell lett. 1948-ban a 20th Century Fox szerz�dtette kisebb szerepekre. Ekkor festette sz�k�re a haj�t �s v�ltoztatta meg a nev�t. P�lyafut�s�ra r�nyomta b�lyeg�t a szexbomba-image. Sokszor pr�b�lt olyan szerepekhez jutni, melyekben megmutathatn� sz�n�szi k�pess�geit is, de sem a filmgy�rt�k �s sem a k�z�ns�g nem �hajtotta �t m�snak l�tni. Monroe karrierje erotikus vonzerej�re �p�tkezett. 1950-ben a Mindent �v�r�l c�m� Joseph L. Mankiewicz filmben t�nt fel egy epiz�dszerep erej�ig. Els� ismertebb filmje a Aszfaltdzsungel volt, de nemzetk�zi h�rnevet a Niagara c�m� filmmel szerzett. Marilyn Monroe a szexistenn� tr�nj�ra emelkedett ezzel a szereppel. Ragyog� sz�kes�g�vel, szab�lyos arc�val, n�ies idomaival az „Igazi n�t” im�dt�k benne. 1955-ben az Actor's St�di� sz�niiskola tagja lett. Monroe mag�n�let�t is sz�vesen c�lbavette a sajt�. Arthur Miller �r�val k�t�tt h�zass�g�t folyamatosan tud�s�tott�k 1956–1961 k�z�tt, csak�gy, mint John F. Kennedy-vel �s �ccs�vel, Roberttel val� viszony�t is. Sokak azt �ll�tj�k, �ngyilkos lett, �m bizony�t�kok vannak arra a t�nyre, hogy gyilkoss�got k�vettek el ellene. Nagy mennyis�g� Nembutal be�nt�st kapott.  K�pei m�g mindig mindenhol megtal�lhat�k, m�tosza semmit sem halv�nyodott.