Sophia Loren

Eredeti neve: Sofia Villani Scicolone. Az egyetemes filmt�rt�net egyik leggy�ny�r�bb �s legtehets�gesebb szt�rja. Egyike azon kev�s filmcsillagnak, aki nemcsak a k�z�ns�g, hanem a koll�g�k k�r�ben is igen n�pszer�. Nemcsak sz�n�szn�k�nt k�zismert: a t�k�letes feles�g, csal�danya �s h�ziasszony mintak�p�nek sz�m�t, f�leg haz�j�ban. Szak�csk�nyveket is �rt, s a nev�vel f�mjelzett szem�vegek Magyarorsz�gon sem ismeretlenek. �vtizedek �ta a n�i elegancia egyik megtestes�t�je.

 Neh�z kezdetek

Sophia Loren �desanyja Romilda Villani, apja Riccardo Scicolone. A f�rfi elhagyta az �llapotos Romild�t, de azt�n m�gis nev�re vette a gyereket, �s egy id�re visszat�rt hozz�juk. Sophia sov�ny, beteges kisl�ny volt, t�rsai �ll�t�lag „piszkaf�”-nak cs�folt�k. A h�bor�s �vek alatt a csal�d nagy szeg�nys�gben �lt Pozzuoliban. Romilda nem tudott elhelyezkedni, viszont �jabb l�nygyermeket sz�lt. A nagysz�l�k t�mogatt�k a f�rfi n�lk�li csonka csal�dot. A h�bor� befejez�se Villani�k �let�t is megv�ltoztatta. Sophia gy�ny�r� l�nny� serd�lt, akinek sz�ps�g�re mindenki felfigyelt. Az anya elhat�rozta, hogy elind�tja l�ny�t a siker �tj�n, �s benevezte a k�zeli N�poly egyik sz�ps�gverseny�re. A csal�di legenda szerint Romilda a f�gg�nyb�l varrt ruh�t Sophi�nak. A versenyen a 15 �ves sz�ps�g m�sodik helyez�st �rt el: 35 doll�rt nyer, �s egy jegyet R�m�ba. 1950-ben az eg�sz csal�d felk�lt�z�tt a f�v�rosba. A c�ltudatos mama kivette Sophi�t az iskol�b�l, �s �lland� statiszta �ll�st szerzett neki a Cinecitt�ban. A k�vetkez� �vben egy nagy magazin modellk�nt szerz�dtette a l�nyt, aki Sophia Lazzar�ra v�ltoztatta nev�t.

Tal�lkoz�s Carlo Pontival

A fiatal Sophia v�letlen�l tal�lkozott Carlo Pontival, az akkor 40 �ves producerrel. (M�s forr�sok szerint Ponti tagja volt ama bizonyos sz�ps�gverseny zs�rij�nek, �s m�r ott felfigyelt Sophi�ra.) A f�rfi pr�bafelv�telre h�vta a l�nyt, �m a v�geredm�ny nem volt meggy�z�. A megk�rdezettek akkori v�lem�nye szerint Sophia nem el�g fotog�n (!), t�l magas, sem alakja, sem mozg�sa nem megfelel�. A szerelmes producer azonban nem adta fel, �s elhat�rozta, hogy szt�rt csin�l p�rtfogoltj�b�l. Javaslat�ra a l�ny felvette a Sophia Loren nevet: addigi keresztneve Sofia volt, de Ponti szerint a Sophia eleg�nsabb. A Loren egy sv�d sz�n�szn�, Martha Toren vezet�knev�nek apr� �talak�t�s�b�l sz�rmazott. Sophia els� f�szerepe az Aida (1953) volt.

Olaszorsz�gi sikerek

Az Aida sikere nyom�n Loren egyre t�bb szerepet kapott, imm�r nemcsak Ponti p�rtfog�sa miatt, hanem saj�t tehets�ge ok�n is. Az Egy nap a b�r�s�gon �s a K�t �jszaka Kleop�tr�val �jabb sikereket jelentettek, de az igazi n�pszer�s�get Vittorio De Sica 1954-es filmje, a N�poly aranya hozta meg sz�m�ra: ebben egy pizza�rusn�t form�lt meg ellen�llhatatlan temperamentummal. A sikert fokozni tudta a k�vetkez� �vben a Keny�r, szerelem, �s… c�m� v�gj�t�kkal, amelybe Gina Lollobrigida t�lzott g�zsik�vetel�sei miatt szerz�dtett�k. Ezt k�vet�en az olasz filmm�v�szet mesterei k�zr�l k�zre adt�k Lorent: t�bbek k�z�tt Luigi Comencini �s Alessandro Blasetti h�vt�k forgatni. Hamar �sszeker�lt p�lyafut�sa legkedvesebb partner�vel, Marcello Mastroiannival is, akivel az �vek sor�n �sszesen 13 filmet forgatott. Az olasz sikerek hat�s�ra Ponti �gy gondolta, hogy el�rkezett az id� Hollywood megh�d�t�s�ra is. Az okos producer nagyon j�l tudta, hogy ehhez mi a legjobb strat�gia: megnyerni a legrangosabb rendez�ket �s a legh�resebb partnereket Sophia mell�. A taktika bev�lt: megb�zhat� mesteremberek (Stanley Kramer, Henry Hathaway, Delbert Mann, Carol Reed, Sidney Lumet, George Cukor �s m�sok) ir�ny�t�s�val, kiv�l� partnerek t�rsas�g�ban a tengerent�lon is egyre t�bben jegyezt�k meg az olasz sz�ps�g nev�t �s arc�t.

K�t f�rfi vonz�s�ban

Sophia 1957-ben Stanley Kramer B�szkes�g �s szenved�ly c�m� filmj�nek forgat�s�n ismerkedett meg Cary Granttel. (M�sik partnere a legend�s Frank Sinatra volt.) Loren m�r fiatal l�nyk�nt rajongott a h�res amerikai szt�r�rt, aki g�l�nsan felaj�nlotta, hogy seg�t Sophi�nak az angol nyelv gyakorl�s�ban. Munkakapcsolatuk szerelemm� m�ly�lt. A sz�n�szn�t k�telyek gy�t�rt�k: szerette Pontit, h�l�s volt a f�rfi t�mogat�s��rt, de a producer n�s volt. Loren �s Grant �jabb filmet forgattak egy�tt, �s rom�ncuk kezdett kiteljesedni. A f�ggetlen Cary megk�rte sz�ps�ges partnern�je kez�t. Ponti ekkor gyors cselekv�sre sz�nta el mag�t: Mexik�ban siker�lt elv�lnia, �s 1957. szeptember 17-�n mexik�i t�rv�nyek szerint n��l vette Sophi�t. Az olasz t�rv�nyek szerint viszont a h�zass�g �rv�nytelen volt, a hazai sajt� pedig k�m�letlen t�mad�sokat int�zett a h�zasp�r ellen. Cary Grant azonban t�k�letes lovagk�nt viselkedett, �s �lete v�g�ig Sophia egyik legjobb bar�tja maradt. Mikor Loren �s Ponti visszat�rtek Olaszorsz�gba, k�nytelenek voltak k�l�n lak�sban �lni. H�zass�gukat 1962-ben �rv�nytelen�tett�k, majd n�gy �v m�lva ism�t egybekeltek.

A vil�gszt�r

A hollywoodi produkci�k ellen�re Sophia v�g�l egy olasz filmmel v�lt igaz�n vil�gh�r�, elismert sz�n�szn�v�. 1960-ban Vittorio De Sica felk�rte az Alberto Moravia reg�ny�b�l k�sz�lt dr�m�ja, az Egy asszony meg a l�nya egyik szerep�re. Az eredeti elk�pzel�s szerint Anna Magnani j�tszotta volna az any�t, �s Sophia a l�nyt. Magnani – ne firtassuk, pontosan milyen ind�ttat�sb�l – v�g�l azt javasolta, hogy adj�k Lorennek az anya szerep�t. Sophia csod�latos alak�t�st ny�jtott: saj�t bevall�sa szerint h�bor�s �vei �sszes f�jdalmas �lm�ny�t beleadta a szerepbe, �s kicsit saj�t anyj�t, Romild�t is j�tszotta. J�t�k��rt k�t �vvel k�s�bb elnyerte a legjobb n�i alak�t�s Oscar-d�j�t. Innent�l kezdve nemzetk�zi szt�rnak sz�m�tott. �jabb amerikai szerz�d�st kapott, �s l�tv�nyos, fordulatos kalandfilmekben osztottak r� vezet� szerepeket: El Cid, A R�mai Birodalom buk�sa, A Crosbow-akci�, Arabeszk. A legend�s Charlie Chaplin is megh�vta utols� filmj�be, A hongkongi gr�fn�be (1966) Marlon Brando mell�. A sz�n�szlegenda Brando alaposan felb�sz�tette a d�v�t, amikor egy cs�kjelenet felv�tele k�zben �ll�t�lag k�z�lte vele, hogy kis fekete sz�r�k vannak koll�gan�je orr�ban. Az incidens ellen�re a k�t szt�r v�g�l �sszebar�tkozott.

Szt�r �s sz�n�szn�

A l�tv�nyos, de sz�n�szileg kisebb kih�v�st jelent� szuperprodukci�k mellett Sophia Eur�p�ban is folyamatosan dolgozott. Temperamentumos j�t�ka tette �lm�nny� p�ld�ul Christian-Jacque Sz�kimond� asszonys�g (1961) c�m� filmj�t. Term�szetesen boldogan tett eleget bar�tja �s mestere, De Sica felk�r�seinek: Boccaccio ’70, Altona foglyai, Tegnap, ma, holnap, H�zass�g olasz m�dra, Napraforg�. (Az ut�bbi h�romban Mastroianni volt a partnere.) A Tegnap, ma, holnapban (1963) Sophia h�rom k�l�nb�z� n�t�pust form�lt meg ellen�llhatatlanul. E filmben l�that� eml�kezetes sztript�zjelenete is, amelyet 3 �vtizeddel k�s�bb Robert Altman Divatdikt�torok c�m� filmj�ben ironikusan id�zett fel. A H�zass�g olasz m�dra (1964) f�szerepe �jra az Oscar k�zel�be hozta. A Napraforg� (1970) c�m� dr�ma olasz–szovjet koprodukci�ban k�sz�lt. Dino Risi v�gj�t�ka, A pap feles�ge (1971) csup�n kellemes mozidarab volt, �m Ettore Scola remekm�ve, az Egy k�l�nleges nap (1977), mind Loren, mind Mastroianni p�ly�j�n kiemelked� jelent�s�g� alkot�s. Nem lett sikeres a La Mancha lovagja (1972), amelyben tal�n szerepet j�tszott az is, hogy az �nekl�s se Lorennek, se a f�szerepl� Peter O’Toole-nak nem volt er�s oldala. De Sica utols� filmj�ben, a kev�ss� siker�lt Az utaz�sban (1974) Mastroianni helyett Richard Burton volt Sophia partnere. Kasszasikernek bizonyult A Cassandra-�tj�r� (1976) c�m� katasztr�fafilmje, amelynek szereposzt�sa igazi szt�rpar�d� volt: Richard Harris, Ava Gardner, Martin Sheen, Alida Valli, Burt Lancaster, Ingrid Thulin, O. J. Simpson. K�nos buk�s volt viszont az �let�r�l k�sz�lt film, melyben saj�t anyj�t is elj�tszotta. Nem volt k�l�n�sebb visszhangja a Szem�nk f�nye c�m� melodr�m�j�nak sem, melyben kisebbik fi�val j�tszott egy�tt. Az 1990-es �vekben az �letm�v��rt kapott Oscar-d�j keltette �rdekl�d�st k�vet�en el�bb Robert Altman cs�b�totta vissza a kamer�k el� (Divatdikt�torok, 1994), majd Jack Lemmon �s Walter Matthau partnerek�nt a t�le megszokott d�l-olaszos temperamentummal kom�di�zott a M�g z�ldebb a szomsz�d n�je (1997) c�m� v�gj�t�kban.

A csal�danya

Sophia karrierj�nek alakul�sa a sz�n�szn� legmer�szebb �lmait is fel�lm�lta, �m egy darabig �gy t�nt, a gyerekek ir�nti v�gya beteljes�letlen marad. K�tszer is elvet�lt, m�gnem harmadik terhess�ge (1968) idej�n h�napokon kereszt�l ki sem kelt az �gyb�l, �s a legszigor�bb orvosi utas�t�soknak is al�vetette mag�t, hogy a magzat megmaradjon. A rendk�v�li el�vigy�zatoss�gnak k�sz�nhet�en v�g�l megsz�letett els� gyermeke, a kis Carlo, majd 4 �v m�lva, hasonl� el�zm�nyek ut�n m�sodik fia, Eduardo. Sophia p�ld�s csal�dany�nak bizonyult, ami a szt�rvil�gban kev�sb� jellemz�. F�nyes karrierj�t az az ad�csal�si botr�ny sem t�rte kett�, amely miatt k�nytelen volt f�rj�vel egy�tt Sv�jcban letelepedni. �vekkel k�s�bb, ellen�llhatatlan honv�gya miatt v�g�l r�sz�nta mag�t, hogy – nagy publicit�s mellett – le�lje az emiatt kiszabott b�ntet�s�t, �s hazat�rhessen. Okosan haszn�lta fel nev�nek rekl�m�rt�ket, mikor el�bb szak�csk�nyvekkel, k�s�bb divatos �s ig�nyes kivitelez�s� szem�vegekkel jelent meg az �zleti �letben. Bar�tn�je, Audrey Hepburn hal�la ut�n tov�bb folytatta n�hai koll�gan�je munk�j�t a UNICEF j�szolg�lati nagyk�vetek�nt. A magyar m�dia 2004-ben k�l�n�sen sokat foglalkozott vele abb�l az alkalomb�l, hogy nagyobbik fia, Carlo Budapesten h�zasodott: M�sz�ros Andrea heged�m�v�szn�t vette feles�g�l, akivel n�h�ny �ve B�csben ismerkedett meg. (A polg�ri esk�v�t m�r a budapesti Bazilik�ban megtartott egyh�zi szertart�s el�tt, Genfben megtartott�k.)

2007-ben Sophia �jabb filmszerep�r�l �rkeztek h�rek. Rob Marshall rendez� Federico Fellini legend�s filmje, a 8 �s f�l (1962) remake-j�re k�sz�l Javier Bardem, Catherine Zeta-Jones, Penelop� Cruz �s Marion Cotillard f�szerepl�s�vel. A Nine (Kilenc) munkac�met visel� produkci�ban Loren alak�tan� a Bardem �ltal megform�lt filmrendez� �desanyj�t.