Humphrey Bogart

 �lete

New York el�kel� negyed�ben, egy ismert seb�sz �s egy grafikusm�v�sz gyermekek�nt n�tt fel k�t h�g�val egy�tt. Apj�t�l megtanult sakkozni �s vitorl�zni, amit �lete v�g�ig magas fokon �z�tt. A massachusetts-i Andover Akad�mi�n t�lt�tt r�pke f�l�v ut�n, 1918 m�jus�ban besorozt�k a haditenger�szethez. A legenda szerint itt szerezte a fels� ajk�n l�that� forrad�st, amikor az �rizet�re b�zott rab sz�kni pr�b�lt, �s sz�jon v�gta �t a bilinccsel. A t�rt�net szerint Bogart term�szetesen mit sem t�r�dve s�r�l�s�vel, vakmer�en a sz�kev�ny ut�n vetette mag�t �s elfogta a menek�l�t. Egy sokkal pr�zaibb v�ltozat szerint a sebet 12 �ves kor�ban ejtette rajta egy j�kora, hegyes fadarab.

Karrier

Bogart m�v�szi karrierje 1920-ban kezd�d�tt, amikor Alice Brady, sz�n�szn� felfedezte. Els� szerep�ben, jap�n pinc�rk�nt m�g csak a csal�dj�t �s a bar�tait k�pr�ztatta el, a kritikusok egyel�re nem figyeltek fel r�.

Sz�mos sz�npadi- �s filmszerep ut�n 1934-ben j�tt el az �tt�r�s, amikor Arthur Hopkins rendez�-producer az Elvar�zsolt erd� c�m� filmj�hez szerz�dtette Duke Mantee, a sz�k�tt gyilkos szerep�re. Bogart felt�n�se a sz�nen er�teljes hat�ssal volt a n�z�t�rre. J�ghideg tekintete, g�rnyedt tart�sa �s gesztusai meggy�zt�k a k�z�ns�get, hogy val�ban egy gyilkost l�tnak, pedig m�g meg sem sz�lalt. Bogart egy�nis�ge �s k�pess�gei annyira hat�sosak voltak, hogy a Warner Brothers �lland� szerz�d�st �rt al� vele. Ett�l kezdve folyamatosan gengszter-szerepek k�vetkeztek, melyeket kiv�tel n�lk�l hib�tlanul alak�tott.

A High Sierra c�m� filmet Raoul Walsh rendezte, a forgat�k�nyvet Bogart iv�cimbor�ja �s bar�tja, John Huston �rta. �vekkel k�s�bb r�tal�lt A m�ltai s�lyom (1941) f�szerepe. A mag�ndetekt�v Sam Spade megform�l�sa, mely a rafin�lts�g, s�rm �s becs�letess�g izgalmas kever�k�t eredm�nyezte, leny�g�zte a n�z�ket. Ezzel egy id�ben zajlott a Casablanca c�m� h�bor�s rom�nc szerepl�v�logat�sa, melynek sor�n Bogart mell� a fiatal sv�d sz�ps�get, Ingrid Bergmant v�lasztott�k ki. V�g�l olyan alkot�s sz�letett, amelyet ma is minden id�k legjobb filmjei k�z�tt jegyeznek. A Casablanc�t 1943 janu�rj�ban mutatt�k be �s �ri�si kasszasikert hozott. A szakmai elismer�s sem maradt el: Az Oscar-d�j �tad�son az alkot�k bes�p�rt�k a legjobb film, a legjobb forgat�k�nyv �s a legjobb rendez�s d�j�t, de a m� �t tov�bbi jel�l�st is hozott, t�bbek k�z�tt Bogart sz�m�ra a legjobb sz�n�sz kateg�ri�ban. A Casablanca azon ritka filmek egyike, amelynek egyes jeleneteit m�s filmesek filmjeikben m�g id�zni is szokt�k (pl.: Woody Allen: J�tszd �jra, Sam; Emir Kusturica: Macskajaj stb.).

Bogart �s Bacall

Egy �vvel k�s�bb a Warner Brothers a felt�rekv� ifj� csillagot, Lauren Bacallt rendelte Bogart partner�nek a Hemingway reg�nye alapj�n k�sz�lt Martinique-ben. Amikor a k�t sz�n�sz el�sz�r tal�lkozott, Bogart �gy sz�lt Bacall-hoz: „Nagyon j�l fogjuk �rezni magunkat egy�tt”', �s enn�l tal�l�bbat nem is mondhatott volna. 1945. m�jus 21-�n Ohi�ban �sszeh�zasodtak. Bogart �s Bacall 160 000 doll�r�rt v�s�rolt egy feh�r t�gla k�ri�t Holmby Hills-en, egy f�ny�z� k�rny�ken Beverly Hills �s Bel-Air k�z�tt. Bogart �s Bacall k�t Jaguar m�rk�j� aut�t birtokolt �s 3 boxer kuty�t. �lvezt�k a szomsz�daik t�rsas�g�t, k�l�n�sen Judy Garland�t. Bogart az apaszerepet is megismerhette, b�r ez m�r a negyedik h�zass�ga volt. Mikor az els� gyermek�k, Stephen megsz�letett, Bogart m�r 49 �ves volt. Bogart alkalmatlannak �rezte mag�t az apas�gra. „Mit csin�lsz egy gyerekkel?” – k�rdezte egy bar�tj�t�l – „�k nem isznak”. 1952-ben, megsz�letett m�sodik gyermek�k, Leslie (egy l�ny, aki a sz�n�sz Leslie Howard ut�n kapta a nev�t).

1947-ben forgatta A Sierra Madre kincs�t, a k�vetkez� �vben pedig a Key Largo-t. Az igazi nagy dob�s 1952-ben �rkezett el, amikor Katharine Hepburn partnerek�nt az Afrikai kir�lyn�j�-ben megform�lt szerep�rt elnyerte a legjobb sz�n�sz Oscar-d�j�t. Olyan riv�lisok mellett, mint Marlon Brando, akit A v�gy villamosa f�szerep��rt jel�ltek. Az Afrika kir�lyn�je az �v egyik legnagyobb kasszasikere lett, a New York Times kritikusa pedig �gy nyilatkozott: „Minden bizonnyal ez Bogart p�lyafut�s�nak legjobb alak�t�sa. Kit�n�en form�lja meg a f�rfit, aki csup�n a felsz�nen nyers, de a zord k�ls� �rz� sz�vet �s j�s�got takar.”

Ezt k�vet�en Bogart m�g sz�mos sikerfilmben bukkant fel, t�bbek k�z�tt a Sabrin�-ban (1954), Az Isten bal kez�-ben (1955) �s a Rem�nytelen �r�kban (1955).

T�retlen karrierje azonban 1957. janu�r 14-�n megszakadt. Eg�sz �let�ben er�s doh�nyos volt, �s szervezete v�g�l feladta a k�zdelmet a torokr�k ellen. F�stsz�r� n�lk�li Chesterfields cigarett�t sz�vott �s gyakran er�sen sokat ivott, ha nem dolgozott. A betegs�g�r�l szinte sohasem besz�lt, �s nem volt hajland� orvoshoz menni 1956 janu�rj�ig, azut�n pedig a nyel�cs�v�nek, k�t nyirokcsom�j�nak �s egy bord�j�nak az elt�vol�t�sa m�r t�l kev�s volt �s t�l k�s�n t�rt�nt.

Katharine Hepburn �s Spencer Tracy megl�togatt�k. Bogart t�l gyenge volt, felkelt �s le�lt a l�pcs�fok tetej�re. Megpr�b�lt ezen viccel�dni: "Tegyetek bele a zs�rkocsiba �s lesz�guldok az els� emeletre. Gyer�nk, kicsi vagyok, belef�rek."

Hepburn �gy �rta le az utols� tal�lkoz�s�t Bogarttal: "Spence megveregette a v�ll�t �s azt mondta, 'J� �jt, Bogie.' Bogie les�t�tte a szemeit, nagyon csendesen �s sz�vb�l j�v� mosollyal megfogta Spence kez�t �s azt mondta, 'Viszl�t, Spence.' Spence sz�ve �sszecsavarodott a meghatotts�gt�l. �rtette �t."

Bogart sz�ntelen�l t�rekedett r�, hogy a sz�nm�v�szete t�k�letes legyen. 81 filmen �t�vel� p�lyafut�sa sor�n egyetlenegyszer sem k�sett a forgat�sr�l, szerepeit pedig mindig lelkiismeretesen megtanulta. Nem sz�m�tott, hogy milyen mag�njelleg� probl�m�i voltak, ez soha nem befoly�solta a munk�j�t. Azt vallotta, hogy a k�z�ns�g mindig kifog�stalan alak�t�st �rdemel.

�rdekess�gek

    * Az Empire magazin 1997 okt�ber�ben minden id�k 100 legnagyobb filmszt�rja k�z�tt a 9. helyre sorolta.
    * Az Amerikai Filmint�zet szerint az 1. helyet foglalja el a legjelent�sebb filmsz�n�szek rangsor�ban, a Casablanca pedig a 100 legjobb amerikai szerelmi t�rt�net list�j�t vezeti.
    * 1950-es �vekben Bogart gyakran j�rt b�rokba �s klubokba. 1950-ben Bogart �s egy bar�tja, Bill Seeman meg�rkeztek El Morocco Club-ba, New York-ba �jf�l ut�n. Bogart vett k�t �ri�si kit�m�tt panda mack�t a fi�nak, Stephen-nek. Megt�masztott�k a medv�ket egy k�l�n sz�ken, �s a k�t f�rfi elkezdett kem�nyen inni. K�t fiatal n� a klubban megl�tta a pand�kat. Az egyik felemelte az egyik medv�t. Bogart nagyon d�h�s lett �s meg�t�tte a l�nyt, aki leesett a f�ldre. A l�ny bar�tn�je felvette a m�sik pand�t, Bogart mondott valami kegyetlent, amire odaj�tt a l�ny bar�tja, aki a hely kidob�embere volt. Ezut�n �sszeverekedtek. Bogartot, Seemant �s a pand�kat kidobt�k a El Morocco b�rb�l, ahov� sosem t�rtek t�bbet vissza.