Gene Kelly

Gene a 20. sz�zad t�ncos filmjeinek meghat�roz� egy�nis�ge, aki energetikuss�g�r�l, atletikus t�ncst�lus�r�l, j�k�p�s�g�r�l �s a filmekben alak�tott szerethet� �s kedvelt karaktereir�l volt ismert. Hab�r ma val�sz�n�leg mindenki az �nek az es�ben c�m� filmben ny�jtott alak�t�sa miatt ismeri �t, ezen k�v�l szem�lyis�ge m�g fontos meghat�roz�ja volt Hollywoodi musical vil�gban az 1940-es �vek k�zep�t�l az 1950-es �vek v�g�ig. 1999-ben az Amerikai Filmint�zet minden id�k legnagyobb f�rfi sz�n�szei ranglist�n a 15.-ik helyre rangsorolta.

 �lete

Korai �vek

Gene harmadik gyermek volt a csal�dban. �desapja James Kelly fonogr�f �rus, �desanyja Harriet Curran, mindketten �r R�mai Katolikus bev�ndorl�k voltak. A Highland Park szomsz�ds�g�ban sz�letett Pittsburgh-ben, Pennsylvania �llamban. 8 �ves kor�ban �desanyja j�volt�b�l beiratkozik t�nc�r�kra az id�sebb b�tyj�val, Jamesszel egy�tt. Mindketten l�zad�ak voltak, ahogy Gene mondta: „Nem igaz�n szerett�k �s folyamatosan verekedt�nk a szomsz�d sr�cokkal, akik puh�nynak neveztek minket...15 �ves koromig nem is t�ncoltam t�bbet.” Kelly v�g�l saj�t �nsz�nt�b�l visszat�rt a t�nchoz, aki k�pes volt megv�deni �nmag�t. 1929-ben �retts�gizett le a Peabody High School-ban. Majd beiratkozott a Pennsylvaniai �llami F�iskol�ra, hogy �js�g�r�st tanuljon, de a gazdas�gi v�ls�g miatt ink�bb olyan �ll�st kellett keresnie, mellyel hozz� tudott j�rulni a csal�d sz�k anyagi k�r�lm�nyeihez. Ez id� t�jban sokat t�ncolt a fiatalabb b�tyj�val Freddel, hogy egy kis p�nzt keressenek a helyi versenyeken, de ugyan�gy fell�ptek helyi Night Clubbokban is.

1931-ben Kelly beiratkozott a Pittsburghi Egyetemre, hogy k�zgazdas�gtant tanuljon, ahol csatlakozott a Phi Kappa Theta testv�ris�ghez majd 1933-ban diplom�t szerzett. 1930-ban a csal�dja egy t�ncst�di�t nyitott a Munhall Road-on, a Squirrel dombon Pittsburgh mellett. 1932-ben �tnevezt�k Gene Kelly T�ncst�di�nak. A m�sodikat Johnstown-ban nyitott�k meg, Pennsylvani�ban 1933-ban. Am�g nem rendelkezett diplom�val, illetve k�s�bb is, mialatt a Pittsburghi Jogi iskola di�kja volt, Gene t�nc�r�kat adott a st�di�j�ban. V�g�l is eld�nt�tte, hogy ink�bb, mint t�nctan�r szeretne �lni, �gy 2 h�nap ut�n otthagyta a jogi iskol�t. Elkezdett egyre er�sebben az el�ad�saira koncentr�lni, ahogy k�s�bb �ll�totta: „Id�vel ki�br�ndultam a tan�t�sb�l, mert a l�nyok �s a fi�k ar�nya t�bb, mint 1:10-hez volt �s ahogy a l�nyok bet�lt�tt�k a 16-ot, a kil�p�k ar�nya �gy lett egyre magas magasabb.” 1937-ben, miut�n sikeresen felfejlesztette a csal�di t�ncst�di�t, New York-ba k�lt�z�tt, hogy koreogr�fusk�nt munk�t tal�ljon.


Sz�npadi karrier

A sikertelen keresg�l�s ut�n, Kelly visszat�rt Pittsburgh-be, ahol mint koreogr�fus dolgozott Charles Gaynor musical rev�j�ben a Hold Your Hats c�m� darabban, a Pittsburgh Sz�nh�zban 1938 �prilis�ban.

Az els� Broadway-i megb�z�s�t 1938 november�ben kapta mint t�ncos, Cole Porter Leave it to me! c�m� darabj�ban, ahol az Amerikai nagyk�vet titk�r�t alak�tja s Mary Marttin-nal k�z�sen el�nekli a My heart belongs to Daddy c�m� dalt. Kellyt a szerepre Robert Alton b�relte fel, akit a Pittsburghi sz�nh�zban leny�g�z�tt Gene alak�t�sa, tan�t�sa �s tud�sa. Mikor Alton koreogr�fust keresett a One for the money c. darabhoz, felk�rte Kellyt, hogy j�tssza is el, �nekeljen �s t�ncoljon. Karrierje els� nagy �tt�r�se volt a Pulitzer-d�j, melyet a Time of your life c. dr�m�val nyert. A darab 1939. november 11.-�n deb�t�lt, ahol a Broadway t�rt�net�ben el�sz�r t�ncolt saj�t koreogr�fi�j�ra. Ugyanebben az �vben megkapta els� megb�z�s�t a Broadwayr�l, mint koreogr�fus a Diamond Horseshoe-ban. J�vend�beli feles�ge, Betsy Blair is e sz�ndarab t�rsulati tagja volt. Elkezdtek randev�zni �s 1941. okt�ber 16.-�n �sszeh�zasodtak.

1941-ben megkapta a f�szerepet a Rodgerts and Hart c�m� filmben, a Pal Joey-ban, ahol ism�t Robert Alton koreograf�lta, mely szerep eg�szen a szt�rok vil�g�ig rep�tette �t. Mind ezalatt �gy nyilatkozott a riportereknek: „Nem hiszem, hogy a t�nciskol�k egyez�ek lenn�nek. �n csak azt csin�ltam, amit a dr�ma �s a zene megk�vetelt. Hab�r 100%-ig balett t�ncos vagyok, m�gis csak azt haszn�lom fel, amit teljesen magam�v� tudok tenni. Sosem engedem, hogy a technika, a hangulat �s a folyamatoss�g �tj�ba �lljon.” Fenomen�lis elk�telezetts�g�t a pr�b�k ir�nt �s a kem�ny dolgozni tud�s�t koll�g�i is dics�rt�k. Van Johnson, aki szint�n felt�nt a Pal Joey-ban �gy nyilatkozott: „N�ztem ahogy pr�b�l �s sz�momra �gy t�nt, hogy m�r nincs hova tov�bb fejl�dnie. �m � m�gsem volt el�gedett. M�r �jf�l volt �s m�r reggel 8 �ta pr�b�ltunk. M�r �pp �lomra hunytam a szemem a hossz� l�pcs�n, mikor szteppt�ncl�p�seket hallottam a sz�npad fel�l…csak egyetlen halov�ny l�mp�t l�ttam, mely alatt egy alak t�ncolt,Gene.”

Sorra j�ttek a Hollywoodi aj�nlatok, de Kelly nem akarta ilyen kor�n otthagynu New Yorkot. V�g�lis leszerz�d�tt David O. Selznick-el, beleegyezve, hogy a Pal Joey ut�n, 1941 okt�ber�ben Hollywoodba megy. Miel�tt azonban elment volna, megkoreograf�lta a Best Foot Forward c. filmet.

Kelly nem is t�rt vissza a sz�nh�zi munk�hoz, am�g az MGM-el k�t�tt szerz�d�se le nem j�rt 1957-ben, mikor is 1958-ban megrendezte a Flower Drum Song c. filmet. Az 1960-as �vek elej�n Kellyt megh�vta A. M. Julien, a P�rizsi Opera �gyint�z�je, hogy v�lassza ki a saj�t st�lus�t �s hozzon l�tre egy modern balettet a t�rsulat sz�m�ra. Ez volt az els� eset, hogy egy amerikait b�ztak meg ezzel a k�r�ssel. Az eredm�ny a Pas de Dieux volt, mely egy g�r�g mitol�gi�n alapult Gershwin zen�j�vel kombin�lva. Hatalmas siker volt, mely�rt elismer�st kapott a Francia Korm�nyt�l.


Filmes karrierje

1941-1944: Elismerts�g Hollywoodban

Selznick Kelly szerz�d�seinek a fel�t eladta az MGM-nek �s ezzel k�lcs�nadta �t nekik az els� filmj�kh�z: For me and my Gal(1942) Judy Garlanddal az oldal�n. Kelly megd�bbenve tapasztalta, hogy 20 filmet is akarnak k�sz�teni vele �s mint mondta: „olyan �rz�se volt, hogy hatalmas buk�s lesz”. �m a filmjei sikeresek voltak, �gy Arthur Freedaz MGM-t�l megvette Kelly szerz�d�seinek m�sik fel�t is. Miut�n felt�nt egy B-kateg�ri�s dr�m�ban (Pilot #5), megkapta Cole Porter Du Barry Was a Lady c�m� film f�rfi f�szerep�t Lucille Ball-al az oldal�n. Az els� alkalma, hogy filmben saj�t koreogr�fi�j�ra t�ncoljon, a Thousands Cheer c�m� filmben ny�lt, ahol egy felmos�ronggyal ad el� egy sz�nlelt szerelmes t�ncot.

A v�sznon, mint t�ncos, els� �tt�r�s�t akkor �rte el, amikor az MGM k�lcs�nadta �t a Columbia-nak, hogy legyen Rita Hayworth partnere a Cover girl-ben (1944), amelyben egy felejthetetlen t�ncot koreograf�lt. A k�vetkez� filmj�ben (Anchors Aweigh 1945) az MGM gyakorlatilag szabad kezet adott neki a t�ncok megkoreograf�l�s�ban, bele�rtve a t�nc�t Jerry eg�rrel (a Tom �s Jerryb�l) illetve a duettj�t Frank Sinatra-val. Az Anchors Aweigh 1945 egyik legsikeresebb filmje volt, mellyel Kelly elvitte els� �s egyetlen Oscar-d�j jel�l�s�t a Legjobb sz�n�sz kateg�ri�ban. A Ziegfeld Folliesben (1946) – mely 1944-ben k�sz�lt de csak 1946-ban mutatt�k be – Kelly partnere Fred Astaire volt (aki ir�nt a legnagyobb �mulattal �s tisztelettel volt) a h�res "The Babbitt and the Bromide" c�m� dal t�nc�ban, miel�tt elhagyta volna a st�di�t a h�bor� ut�na fel�j�t�s el�tt. Ezen id�szak alatt Kelly k�nytelen volt olcs� B-kateg�ri�s sorozatokban felt�nni, melyeket m�ra m�r mindenki lefeledett.

1944 v�g�n Kellyt besorozt�k a haditenger�szethez, hadnagyi ranggal. A f�nyk�p�szeti r�szlegn�l �llom�sozott Washingtonban, ahol dokumentumokat kellett �rnia �s rendeznie, mely k�s�bb arra inspir�lta, hogy producer is legyen a filmekben.

1946-1952: Dics� �vek az MGM-n�l

Mikor 1946 tavasz�n visszat�rt Hollywoodba, az MGM m�g mindig csak B-kateg�ri�s filmekben szerepeltette, mint a Living in a Big Way. A film oly gyeng�nek tal�ltatott, hogy Kellyt k�rt�k fel arra, k�sz�tsen egy p�r j� t�nckoreogr�fi�t. Ezut�n k�vetkezett egy film ism�t Judy Garland-dal, Vincente Minelli rendez�s�ben, The Pirate. A film ma klasszikusnak sz�m�t, �m a maga idej�ben nem volt valami j� fogadtat�sa. Ebben Kelly megmutatta atletikuss�g�t �s val�sz�n�leg az egyik legeml�kezetesebb alak�t�sa volt a Nicholas Testv�rekkel, akik a vezet� afroamerikai t�ncosok voltak akkoriban. Hab�r az MGM azt szerette volna, hogy Kelly t�rjen vissza a j�l megszokott �s biztosabb ker�kv�g�sba, � sz�ntelen�l harcolt az�rt, hogy saj�t zen�s filmet rendezhessen. �tmenetileg megtartotta a r�la kialakult hetvenked�s k�pet a H�rom musk�t�s egyikek�nt, �s felt�nt Vera-Ellen oldal�n a Slaughter in tenth Avenue c�m� balettben a Words and Music-b�l (1948). Ezut�n k�vetkezett a Take me out to the ball game (1949), a m�sodik filmje Sinatra-val, melyben Kelly �r sz�rmaz�sa el�tt tiszteleg a The Hat My Father Wore on St. Patrick's Day c. dalban. Ezzel a musicallel Kelly r�besz�lte Arthur Freed-et, hogy elk�sz�thesse az On the town c. filmj�t, melyben harmadszor �s egyben utolj�ra szerepelt egy�tt Frank Sinatra-val, �tt�r�st �rve el ezzel a musical vil�gban, melyet �gy �rtak le, mint „ a leg�tletesebb �s leg�d�t�bb musical, ami valaha is k�sz�lt Hollywoodban.

Stanley Donan, akit Kelly vitt Hollywoodba, hogy legyen a t�rskoreogr�fusa, kapta meg a mell�krendez� szerep�t az On the town-ban. Kelly szerint: „…mikor bevonnak egy filmbe, hogy k�sz�ts r� koreogr�fi�t, ahhoz szak�rt� asszisztens kell. Sz�ks�gem volt valakire, aki megn�zi az el�ad�somat �s valakire aki egy�tt dolgozik az operat�rrel az id�z�t�seken…Stanley, Carol Haney vagy Jeanne Coyne n�lk�l, ezt sohasem tudtam volna v�ghez vinni. Mikor el�rkezt�nk oda, hogy elk�sz�tj�k az Ont he town-t, tudtam, hogy el�rkezett az id�, hogy Stanley kapja meg a mell�k rendez�i jogot, hisz t�bb� m�r nem f�n�k beosztott volt k�zt�nk a viszony, hanem t�rsszerkeszt�i. Ketten egy�tt, megbontott�k a szok�sos musicali form�t, kiv�ve a filmet a st�di�k vil�g�b�l �s belehelyezve a val�di helyekbe �s helyzetekbe. Donannal felel�ss�get v�llaltak a sz�npadi r�szek�rt, Kelly pedig a koreogr�fi�val foglalkozott. Kelly j�val tov�bb ment az addig megszokott �s a kor�bban bemutatott balettos koreogr�fi�kn�l.

Ezut�n Kelly azzal a k�r�ssel fordult a st�di�hoz, hogy f�szerepet akart, melyet meg is kapott egy korai maffia melodr�m�ban, melynek c�me: The Black Hand (1949). Ezt k�vette a Summer Stock (1950) – Judy Garland utols� musicalje az MGM-n�l - , melyben Kelly el�adta a „You, You Wonderful You” c. sz�l�j�t egy �js�gpap�rral �s egy nyikorg� haj�padl�val. A k�nyv�ben („Easy the hard way”) Joe Pasternak kiemeli Kelly t�relm�t �s j�akarat�t, aki nem sajn�l annyi id�t ford�tani a darabra, amennyit kell, hogy a betegesked� Garlanddal egy�tt t�k�letes filmet k�sz�tsenek.

Ezut�n k�vetkezett k�t sikeres musical, mely meg�rizte Kelly h�rnev�t, mint Amerika vezet� musical sz�n�sz�t, az Egy amerikai P�rizsban (1951) �s a tal�n legismertebb musical, a Singing in the Rain (1952). Mint t�rsrendez�, vezet� sz�n�sz �s koreogr�fus Kelly volt a vezet� er� a filmben. Johhny Green az MGM akkori zenei rendez�je a k�vetkez�k�pp �rta le Kellyt: „Gene eg�szen laza mindaddig, am�g pontosan tudod, hogy mit csin�lsz, amikor vele dolgozol. Kem�nyen beosztja a munk�kat �s kem�nyen is dolgozik. Ha az � csapat�ban szeretn�l j�tszani, jobb ha Te is tudsz kem�nyen dolgozni. Nem volt kegyetlen, de kem�ny volt �s ha Gene hitt valamiben, azt b�rkinek elmondta, legyen sz� ak�r Louis B. Mayer-r�l vagy egy port�sr�l. Sosem volt gondja senkivel �s majdnem mindig megszerezte, amit akart.” Az Egy amerikai P�rizsban hat Oscar-d�jat nyert, bele�rtve a legjobb k�pet �s m�g ugyanebben az �vben Kelly a musical vil�gban el�rt munk�j��rt megkapta az Oscar-d�jat. A film bemutat�j�t Leslie Caron-nal is f�mjelezt�k, akit Kelly P�rizsban fedezett fel �s vitte Hollywoodba. Az utols� �lom balett tizenh�rom percen �t tart, �s ez volt az ut�bbi id�k legdr�g�bb filmje. Az �nek az es�ben filmmel Kelly m�g nagyobb h�rn�vre tett szert. A Moses supposes c. dalban Donald O’Connor t�rsa, a Brodway melody-ban pedig Cyd Charisse. �s hab�r nem keltett olyan nagy lelkesed�st, mint az Egy amerikai P�rizsban, m�gis ut�lag elnyerte a neki megfelel� �s m�lt� helyet a kritikusok �s a filmguruk v�lem�nyei k�z�tt.