A kaka� �s a csokol�d� otthona a cukr�szda, ahol szebbn�l szebb dolgokat k�sz�tenek bel�le.
    Az emberek az �des �zt kedvelik a legjobban. B�r nagyon r�gen csak a m�z �s gy�m�lcs biztos�totta ezt az �lvezetet, ma tal�n legkev�sb� ezekt�l v�rjuk ezt a hat�st.
A cukr�szat �s a cukr�szda azonban nem is olyan „�reg”, mint gondoln�nk…
A cukr�szat fejl�d�s�hez �s �n�ll�sul�s�hoz sz�ks�g volt, hogy a XVIII. sz�zadban megteremt�dj�n a r�pacukor megfelel� gy�rt�sa ipari szinten, megjelenjen a kaka� �s a csokol�d� a piacon, valamint hogy a sv�jci �s olasz mesteremberek �dess�geikkel kell� hat�st �rjenek el.
    A cukr�sz szakma lassan, fokozatosan v�lt k�l�n m�s �dess�gk�sz�t� mesters�gt�l. Egyre t�bb k�v�h�z-cukr�szda jelent meg, egyre divatosabb lett a fagylaltoz�s.
Eleinte furcs�n, mondhatni kacif�ntosan h�vt�k a cukr�szokat: cukros s�tem�nyes. A cukr�sz elnevez�s Sz�chenyinek k�sz�nhet� (1830.)
A XIX. sz�zadban egyre nagyobb �temben gyarapodott a cukr�szd�k (�s a k�v�h�zak) sz�ma, mely m�g a polg�riasod�sban is szerepet j�tszottak.
A cukr�szd�k f�nykora a XX. sz�zad eleje volt. De azt�n j�ttek a vil�gh�bor�k �s a szeg�nys�g, amely �rthet� m�don nem a s�tem�nyekre v�gyott. Szerencs�re ez megv�ltozott, ism�telten egyre t�bb cukr�szd�t (vagy a cukr�szd�hoz hasonl� eszpressz�t) nyitnak.
    A magyar cukr�sz szakma term�szetesen �riz nagy neveket, mint p�ld�ul Dobos C. J�zsef, Ruszwurm, Gerbeaud, Auguszt J�zsef.

    A k�vetkez�kben bemutatok n�h�ny csokol�d�praktik�t, amelyet ak�r otthon is ki lehet pr�b�lni. Igaz, a cukr�szm�hely alkalmasabb helysz�n erre, �s nem biztos, hogy a mi alkot�sunk vetekedni fog egy gyakorlott, j� k�z�gyess�g� cukr�sz�val, de tal�n az nem is baj.

    A csokol�d� d�szekhez el� kell k�sz�teni a csokol�d�bevon�t. Ahhoz, hogy haszn�lni lehessen, temper�lni kell, vagyis a csokol�d�t megfelel� h�m�rs�kleten kell tartani az olvaszt�s ut�n. (Az olvaszt�s sor�n sosem szabad t�ll�pni a 40 C fokot!) Ez az egyik legfontosabb feladata a cukr�szatnak �s a bonbonk�sz�t�snek is.
A bevon� tulajdonk�ppen egy k�l�nleges csokol�d�fajta. Sokkal h�gabb, mint a t�bl�s csokol�d�. Hiszen fontos, hogy �llaga alkalmas legyen a bonbonok �s a s�tem�nyek, tort�k hib�tlan bevon�s�ra.
Azt, hogy j� munk�t v�gezt�nk, k�nnyen ellen�rizhet�: sz�p, selymes f�nye van a csokol�d�nknak. Azonban, ha t�lhev�tett�k, lassabban fog megdermedni, ha pedig megdermedt, felsz�ne matt lesz �s cs�kok rajzol�dnak ki.

    Term�szetesen a csokol�d� nemcsak bevon�sra alkalmas, egy kis k�z�gyess�ggel k�l�nleges d�sz�t� elemek is k�sz�thet�k. P�ld�ul:

Csokol�d�tekercs: b�r k�sz�t�se egyszer�, itt el�j�n az a sz�l�s, hogy „Gyakorlat teszi a mestert!”. Ugyanis nagyon kev�s id� �ll rendelkez�sre. A temper�lt csokol�d�t egyenletesen, v�konyan elkenik m�rv�nylapon, majd a megfelel� eszk�zt (spakli) �gyesen, �vatosan tolj�k, „felkaparva” ezzel a csokol�d�t, amely ett�l feltekeredik.


Csokol�d�fodor: ezt az igaz�n l�tv�nyos d�szt k�tf�le m�dszerrel is k�sz�tik:
Az egyik v�ltozat, amikor a bevon�ba olajat vagy nug�tkr�met dolgoznak, �s csak ezut�n temper�lj�k 30-32 C fokra. Szint�n m�rv�nylapon sim�tj�k ki, �s alak�tj�k.
A m�sik m�dszer enn�l egyszer�bb. A bevon�hoz nem adagolnak semmit. 40 C fokra temper�lj�k, majd egy nagy, felmeleg�tett tepsin egy habanyagb�l k�sz�lt hengerrel elsim�tj�k. H�t�szekr�nyben leh�tik 22 C fokra, v�g�l alak�tj�k.
Csokol�d�forg�cs: ezt a legegyszer�bb elk�sz�teni. A bevon� t�mbb�l �les k�ssel forg�csokat kell faragni. De haszn�lhatunk reszel�t is. Ami praktikus, ha azonnal a torta vagy s�tem�ny tetej�re reszelj�k.

A csokol�d�lev�l, vagyis a term�szet h� m�solata
Az egyik legegyszer�bben elk�sz�thet� dekor�ci�. N�h�ny friss, er�s levelet kell hozz� gy�jten�nk, �s m�r neki is l�thatunk. Hogy a lev�l er�s legyen, az az�rt fontos, mert a puh�k hamar elfonnyadnak, �s nehezebb vel�k dolgozni. A legalkalmasabbak: a b�kkfalev�l, a bab�rlev�l, a sz�l�lev�l, vagy a citrusfalev�l.
B�rmelyik bevon� haszn�lhat� a k�sz�t�s sor�n, de a temper�l�sra itt is �gyelni kell!
A megtiszt�tott leveleket bekenj�k a csokol�d�val, hagyjuk megdermedni, majd �vatosan leh�zzuk a levelet a csokir�l. Szebb eredm�nyt �r�nk el, ha a lev�l alj�t kenj�k be, akkor jobban l�that�v� v�lik az erezet.

Csurgatott csokol�d�dekor�ci�
Tulajdonk�ppen ez is egy egyszer� d�sz, m�gis bonyolult. Egy kicsi pap�rzacsk�t kell megt�lteni csokol�d�val, ez lesz a „ceruza”. Rajzolhatunk vele tort�ra, s�tem�nyre vagy ak�r bonbonra is. Csin�lhatunk vastag �s v�kony vonalakat is, csak megfelel� m�ret� lyukacsk�t kell v�gni a zs�k cs�csk�n�l. Valamint a vastag mint�hoz s�r�bb bevon�t kell haszn�lni, minta v�konyhoz.
Ha sz�p, szimmetrikus mint�k elk�sz�t�s�hez, p�ld�ul �tszirm� vir�ghoz, azt a tr�kk�t alkalmazz�k, hogy egy lapra el�re megrajzolj�k a vir�gokat, erre egy �tl�tsz� pap�rt tesznek, �s �gy rajzolnak.

Egy igen l�tv�nyos dekor�ci� a r�cs. �s ha jobban meggondoljuk egy r�csot m�g k�nnyebb is elk�sz�teni, mint egy vir�got. A r�csb�l v�ghatunk kisebb darabokat is, kedv�nk szerint.

    Az el�bb eml�tett d�szek k�sz�t�se m�g mutat�sabb� var�zsolhat�, ha feh�r csokol�d�t is haszn�lunk.

A modern vil�g hozta mag�val a modern dekor�ci�t is. Nekem ez a mondat jut az eszembe, amikor a k�vetkez� d�sz�t�si m�dra gondolok. Ugyanis a d�sz elk�sz�t�s�hez Pvc-f�li�ra van sz�ks�g. Ezt a f�li�t kell lekenni csokol�d�val, majd ha kiss� megdermedt, tulajdonk�ppen a kedv�nk szerint –de term�szetesen �vatosan- cs�rhetj�k, csavarhatjuk.


     �s ha mindezt nem siker�lt elk�pzelni, el�g bemenni egy j� cukr�szd�ba, ahol ezeket megcsod�lhatjuk. S�t, m�g a v�g�n egy szelet s�tit is megesz�nk.