K�szlet forr� csokol�d�hoz

   Eur�pa arisztokrat�i k�z�tt a te�z�s a XVI. sz�zadban, a k�v� �s a csokol�d� fogyaszt�sa a XVII. sz�zadban terjedt el. Ezekhez a dr�ga italokhoz lassan megjelentek a megfelel� k�szletek. Eleinte f�mb�l vagy fajanszb�l k�sz�tett�k, csak k�s�bb ker�ltek az asztalokra a porcel�n k�szletek. A porcel�n sajnos rosszul vezeti h�t, viszont k�nnyen tiszt�n tarthat�.

   Miut�n a k�v� �s a csokol�d� a reggeliz�s kihagyhatatlan r�sz�v� v�lt, �s a te�s cs�sz�k nem feleltek meg ezek fogyaszt�s�ra �s felszolg�l�s�ra, ki kellett tal�lni mi az ide�lis az italoknak. Ez rendk�v�l hatott a porcel�niparra. Magasabb �s meredek fal� cs�sz�k k�sz�ltek, mint a te�nak, majd elk�sz�ltek a hozz�juk ill� cs�szealjak is. A csokol�d�scs�sz�ket k�t f�llel �s m�g fed�llel is kieg�sz�tett�k.

   A tea, a k�v� �s a csokol�d� felszolg�l�s�ra szolg�l� k�szletek a Herendi Porcel�nmanufakt�ra valamennyi korszak�ban k�l�nlegesen d�szes kik�pz�st kaptak. Ezekre ny�jtanak kiv�l� p�ld�t a legszebb szervizek, p�ld�ul a 19. sz�zad m�sodik fel�ben k�sz�lt Balatonf�red, vagy a rokok� k�nnyeds�g�t sug�rz� Humboldt k�szlet.
   A tea, a k�v� �s a csokol�d� felszolg�l�s�ra szolg�l� k�szletek a Herendi Porcel�nmanufakt�ra valamennyi korszak�ban k�l�nlegesen d�szes kik�pz�st kaptak. Ezekre ny�jtanak kiv�l� p�ld�t a legszebb szervizek, p�ld�ul a 19. sz�zad m�sodik fel�ben k�sz�lt Balatonf�red, vagy a rokok� k�nnyeds�g�t sug�rz� Humboldt k�szlet.
   A Herendi Manufakt�ra szebbn�l szebb d�sz�t�ssel k�sz�tett k�szleteket a te�nak, a k�v�nak �s a csokol�d�nak egyar�nt.