A csokol�d� Olaszorsz�gban

    Olaszorsz�g f�v�rosa – csokol�d�k�sz�t�s szempontj�b�l – Torino. 1559-ben Emanuel Filiberto di Savoya herceg hozta cukr�szainak a kaka�babot, csod�latos dolgokat k�sz�tettek bel�le.
    A XVIII. sz�zadban a bevareisa volt az arisztokr�cia kedvenc reggelije. Csokol�d�b�l, tejb�l �s k�v�b�l k�sz�lt, �s egy f�mfoganty�s poh�rban szolg�lt�k fel.
1802-ig v�rtak, m�g a csokol�d�t szil�rd form�ban fogyaszthatt�k. Ehhez Bozzelli [bodzzelli] hidraulikus g�p�re volt sz�ks�g, mely a kaka�massz�t a cukorral �s a van�li�val �ssze tudta keverni.
    1865-ben sz�letett meg a Caffarel-h�z [kafarel] falai k�z�tt a gianduja – giandujotti [dzsandudzsotti], nev�t Gian d’La Duja-r�l [dzsan d�la dudzsa] kapta. „Valamennyi hagyom�nyos piemonti cukr�szda […] f�ltve �rz�tt recept alapj�n maga k�sz�ti a giandujottit. Peyrano, a torinoi csokol�d�gy�rt�s nagy alakja folytatja a hagyom�nyt, […] nem haszn�l tejet a giandujottihoz. […] � az egyetlen cioccolatiero [csokkol�ti�ro], aki bicerin [bicserin] kr�met k�sz�t keser� csokol�d�b�l m�zzel, kaka�val �s mogyor�val.
1911-ben Majani megalkotott egy gianduj�hoz hasonl� kr�mes csokol�d�t, a cremino [kremin�] „Fiat”-ot. Ez az �dess�g t�bb r�tegb�l �llt, vil�gos (mogyor�s) �s s�t�tsz�n�ek (mandul�s) v�ltogatt�k egym�st. Majani m�sik specialit�sa a scorze [szkorze], n�gy fajta kaka�t haszn�lt fel.
    Cune�ban k�sz�tenek egy k�l�nleges �zhat�s�, kagyl� form�j� kr�mcsokol�d�t: a t�ltel�k�t, a csokol�d�kr�met jamaicai rummal �zes�tik.
    Ott van m�g a Perigina-h�z pralin�ja – az eg�sz vil�gon kaphat� -, a baci (=cs�kok), melynek egyetlen konkurense a Ferrero Rocher.
    �s persze a kit�n� forr� csokol�d� sem maradhat ki a sorb�l, ami Firenze legjobb cukr�szd�j�nak, a Rivori�nak a specialit�sa.

A csokol�d� Sv�jcban

    Sv�jca a csokol�d� csak a XVIII. sz�zad m�sodik fel�ben jutott el, de nekik k�sz�nhetj�k a tejcsokol�d�t, amely ma vil�gon a legkedveltebb. De nem szabad elfelejteni a mogyor�s csokol�d�t sem.
    A tejcsokol�d�t Daniel Peternek siker�lt elk�sz�tenie, melyhez Henri Nestl� �ltal feltal�lt tejpor is seg�ts�g�re volt.
    K�s�bb a Peter egy m�sik csokol�d�k�sz�t�vel, Kohlerrel csokol�d�t�rsas�gg� egyes�lt. 1904-ben Nestl�, 1911-ben Alexander Cailler (nagyapja csokol�d�k�sz�t� volt) szint�n csatlakozott. Cailler, Kohler �s Peter �ltal kifejlesztett specialit�sokat ma a Nestl� gy�rtja.
    A mindenki �ltal j�l ismert Suchard-csokol�d� is Sv�jcb�l �rkezett. Azonban nem Philippe Suchard vagy fia k�sz�tette el a ma is k�zkedvelt Milk�t, hanem ut�djuk Carl Russ. Az �t k�vet� Willy Russ viszont 1930-ban eladta r�szv�nyeit a c�gb�l a Chocolate Poulinnak. Hatvan �vvel k�s�bb pedig a Phillip Morris amerikai �ri�sv�llalat v�s�rolta fel.
A modern csokol�d�gy�rt�s kialakul�s�ban Rodolphe Lindt-nek nagy szerepe volt. Csokol�d�gy�ra Bernben m�k�d�tt.
    Lindt a jobb term�k el��ll�t�sa �rdek�ben folyton k�s�rletezett. V�ltoztatott az elj�r�sokon, m�dos�tott az alapanyagokon �s a f�z�si id�n is. Majd 1880-ban nagyszer� eredm�nyt �rt el: egy keskeny f�z�ed�nyben t�bb napon kereszt�l k�sz�tett egy adag csokol�d�t, folytonos keverget�s mellett, �s a csokol�d� �llaga sima lett �s �zre finom volt. Ezt a m�veletet nevezz�k konsol�snak (ken�gy�r�snak).
    „Lindt kital�lta, hogy a kaka�massz�ba kaka�vajat kever, ami �ltal sokkal finomabb lesz, �s kev�sb� fanyar. Ez lett a kr�mcsokol�d�.”
    1899-ben David Spr�nglinek eladta gy�r�t. 1900-ban David Spr�ngli unok�ja, Richard meg�p�tette saj�t gy�r�t. „�t gener�ci� alatt ki�p�lt a Lindt �s Spr�ngli birodalom, �s Sv�jc legnagyobb csokol�d�k�sz�t� v�llalat�v� n�tte ki mag�t, amely f�ggetlen maradt. […] 150. sz�let�snapj�t azzal �nnepelte, hogy 2, 4 milli� sv�jci h�ztart�sba egy-egy doboz pralin�t k�ld�tt.”

A csokol�d� Franciaorsz�gban

    Ma a csokol�d�m�v�szet nagy mestereivel szemben sokkal ismertebbek azok az iparosok, akik mindenki sz�m�ra el�rhet�v� tett�k ezt a finoms�got. Ilyenek voltak a Poulinok, a Manier-k, s ilyen napjainkban a Barry c�g.
    Victor-Auguste Poulin tizenk�t �ves kor�t�l egy gyarmat�rus-keresked�sben tanoncoskodott P�rizsban. Huszonk�t �vesen vid�kre telepedett, majd piacra dobta a saj�t m�rk�j� csokol�d�j�t (1848). Nagy munk�val l�trehozta a gy�r�t. Csokol�d�ja nagyon k�zkedvelt� v�lt, napi �t tonna csokol�d�k�sz�t�sre volt sz�ks�g az ig�nyek kiel�g�t�se �rdek�ben.
    XIX. sz�zadban egy gy�gyszer�sz labor�ns, Jean-Antoine Brutus Menier arra haszn�lta a csokol�d�t, hogy a gy�gyszereket vonja be vele. Hal�la ut�n fia, �mile-Justin Menier �tvette a gy�rat, � azonban �gy d�nt�tt, hogy kiz�r�lag csokol�d�gy�rt�ssal fog foglalkozni. Oly annyira �rdekelte mindez, hogy kaka��ltetv�nyt v�s�rolt Nicaragu�ban, cukorgy�rak tulajdonr�sz�t vette meg, hogy ellen�rizhesse az eg�sz l�ncolatot.
Dolgoz�i sz�m�ra egy kis v�rosk�t is l�trehozott.
    Az � fia is folytatta a munk�t.
    Ma a Poulin �s a Menier m�rkan�vk�nt van jelen. A Poulint a Cadbury-Schweppes haszn�lja, a Meniert pedig a Nestl�-France.

A belga csokol�d�

    A belga nagy nevek L�onidas, Godiva �s Neuhaus. Jean Neuhaus kifejlesztett egy olyan csokol�d�burkot, amely lehet�v� tette, hogy foly�kony kr�mmel, tejsz�nes nug�ttal, kr�mes karamellel lehessen t�lteni.
    Belgiumban a pralin�k m�s-m�s �ssze�ll�t�sban ker�ltek a piacra, mindegyiknek kit�n� arom�ja volt, �s rendk�v�l formagazdagok voltak. A legismertebb a manon. Eredetileg nem tartalmazott csokol�d�t; „k�t f�l di�b�l k�z� mokka�z� felvert vajkr�met tesznek, �s cukorfondant-nal vonj�k be.” Kiz�r�lag k�zzel k�sz�thet�. „Ma m�r csaknem minden�tt feh�rcsokol�d� […] helyettes�ti a cukorfondant-t.
    Belgiumban a csokol�d�gy�rt�snak szil�rd hagyom�nyai vannak. A XIX. sz�zadban kezdenek el vele foglalkozni.
    Belgiumb�l indult ki az az �ltal�noss� v�lt m�dszer /Charles Callebaut tal�lta ki/, hogy a csokol�d�t tart�lyokban, foly�konyan sz�ll�ts�k.

A holland csokol�d�

    „Egy cs�sze kr�mszer�, forr�, habos kaka�t kortyolni – ezt az element�ris �lvezetet tal�lt�k ki maguknak a hollandok.”
    A XVII. sz�zad v�g�n csek�ly termel�s volt csak, �s a XVIII. sz�zad v�g�n is csak a gazdag csal�dra volt jellemz� a csokol�d� iv�sa.
    A XIX. sz�zad elej�n r�szben fel is hagytak a csokol�d� k�sz�t�s�vel, miut�n Van Hauten el��ll�totta a kaka�port. A sz�zad folyam�n l�trej�tt n�gy jelent�s csokol�d��zem, ezek m�g ma is m�k�dnek.

Az osztr�k �s a n�met csokol�d�

    Ausztria ter�let�n „a ragaszkod�s a hagyom�nyokhoz ma is tov�bb �lteti a csokol�d�ital vagy a forr� csokol�d� fogyaszt�s�nak �m�di szertart�s�t.” Az italt oly m�d�n fogyasztott�k, hogy a kaka�hoz borsot �s vagy spanyol bort vagy Rajna-vid�ki bort kevertek.
     N�met ter�leten sok�ig gy�gyszerk�nt �rus�tott�k, de azt�n itt is kialakult a saj�tos hagyom�nya a csokol�d� fogyaszt�s�nak, amely m�g ma is �l: Baden-Baden egyik �zlet�ben a mai napig az ital k�sz�t�s�hez francia vagy belga kr�mcsokol�d�t, friss tejet, nyerscukrot haszn�lnak, �s �zes�tik fah�jjal, van�liarudacsk�val, s�val �s borssal.
    Az 1920-as �vekben Asbachban egy szeszf�zde turpiss�got tal�ltak ki: akkoriban rossz szemmel n�zt�k azokat a n�ket, akik nyilv�nosan alkoholt ittak, ez�rt sz�mukra elk�sz�tett�k az alkoholos pralin�t.
     De k�ts�g k�v�l mind az osztr�kok, mind a n�metek egy-egy tort�val gazdag�tott�k a csokol�d� vil�g�t.
    Az osztr�k tal�lm�ny nem m�s, mint a Sacher-torta, amelyet Frank Sacher k�sz�tett, b�r az els�s�gr�l m�g mindig folyik a vita a Demel cukr�szda �s a Sacher Sz�lloda k�z�tt. A Sacher-f�le recept szerint a baracklekv�r a torta k�zep�n van, m�g a Demel cukr�szd�ban a tortabevon� alatt tal�lhat�.
    A n�met tort�ban, ami ma m�r klasszikus, a csokol�d� tal�lkozik a meggy, a cseresznye �s a tejsz�n p�ratlan �zeivel, s �gy j�n l�tre a Feketeerd� torta (ezt gyakran �sszekeverik a Kirsch tort�val; nagyon hasonl�ak, de van k�zt�k k�l�nbs�g).

Angol �s amerikai csokol�d�

    Ha egy mondatban akarn�nk elmondani: ha Anglia akkor Cadbury, ha Amerika akkor Hershey. Val�sz�n�leg e k�t n�v jut els�k�nt esz�be a csokol�d�-im�d�knak, �k tal�n a legismertebbek. De vannak m�g mellett�k m�sok is, akik a maguk m�dj�n nagyot alkottak.
    John Cadbury 1831-ben dobta piacra els� saj�t k�sz�t�s� csokol�d�j�t. 1879-re Anglia legnagyobb csokol�d�gy�rt�j�v� v�lt. Hal�la ut�n fiai folytatt�k munk�ss�g�t, s�t Emil Menier mint�j�ra l�trehoztak egy kis telep�l�st a dolgoz�k sz�m�ra.
    Angli�ban tal�lunk olyan k�l�nlegess�geket, mint az ibolya, r�zsa vagy �ppen musk�tli arom�j� csokol�d�. K�t h�lgy alkotta meg ezeket, Madame Charbonnel �s Mrs. Walker. Vagy ott van Sarah Jane pralin�ja, a tejsz�nes kr�mcsokol�d�val t�lt�tt fekete csokol�d�.
    Milton Hershey a XX. sz�zad elej�n fogott bele a csokol�d� gy�rt�s�ba.                    Csokol�d�bonbonjai a mai napig a legkeresettebbek, ak�rcsak a „Hershey Kisses” nev� tejcsokol�d� drazs�k. �s ahogyan Menier �s Cadbury, � is �p�tetett egy kis v�rost az alkalmazottaknak; ma m�r turista l�tv�nyoss�gnak sz�m�t.
     Hershey mellett alkotott m�g min�s�gi csokol�d�t Fran Bigelow is, illetve k�zzel k�sz�tett tr�ffelek, nug�tok k�t�dnek a nev�hez.
     Volt egy �ri ember, Richard H. Donnelly, aki azt vette �szre, hogy az amerikai csokol�d�b�l tulajdonk�ppen hi�nyoznak az �rdekes �zek. Ez�rt csokol�d�it sz�r�tott s�rgabarackkal, f�ldimogyor�val �s ausztr�liai gy�mb�rrel kezdte el �zes�teni.

Ki eszi a legt�bb csokol�d�t?
A legt�bb csokol�d�t a sv�jciak fogyasztj�k, t�z kilogrammot fejenk�nt, �vente. El�kel� helyen �ll �szak-Eur�pa �s az Egyes�lt �llamok, m�g csokol�d�termel� orsz�gok csak a lista v�g�n vannak.
Mexik� kiv�tel az Antill�k egy�tt, mivel a kaka�t �telek elk�sz�t�s�hez is haszn�lj�k.
A kaka� egyenetlens�g�nek az az oka, hogy a termel� orsz�gok fejl�d� orsz�gok, kev�s j�vedelm�k miatt „nem engedhetik meg maguknak, hogy csokol�d�t v�s�roljanak.”
K�zrej�tszik az �ghajlat is: az egyenl�t�i nedvess�gtartalom fontos szerepet t�lt be a kaka�fa n�veked�s�ben, viszont a csokol�d�ra k�rosan hat.