A gy�gy�t� hat�sok

Ahogyan a k�v�nak, a kaka�nak �s a csokol�d�nak is van gy�gy�t� hat�sa. Term�szetesen ez nem azt jelenti, hogy m�rt�ktelen�l, minden mennyis�gben!

A csokol�d� haszn�lhat� �lmatlans�g ellen. Hasonl� �l�nk�t� hat�sa van –koffeintartalma miatt-, mint a k�v�nak, csak j�val kisebb m�rt�kben. A kevesebb mennyis�g ellen�re a kisgyerekeknek nem aj�nlott lefekv�s el�tt csokit nassolniuk, vagy �ppen kaka�t inniuk! Reggel viszont ann�l ink�bb.

A csokol�d� tartalmaz egy teobromin nevezet� vegy�letet, amely nyugtat� hat�s�ak az em�szt�szervek izmait. Ez�ltal az eb�d�nk ut�n elfogyasztott csokol�d� vagy csokol�d�s s�tem�ny seg�ti az em�szt�st. Sajnos azonban el�fordulhat, hogy egyeseknek gyomor�g�st okoz. Nekik ker�lni�k kell a kaka� �s a csokol�d� fogyaszt�s�t, de ugyan ez javasolt a kismam�knak �s a szoptat�s anyuk�knak is.
De azt ne felejts�k el, hogy ez az igazi csokol�d�ra vonatkozik, s nem a cukrozott kaka�-k�sz�tm�nyekre!!!

A teobromin �s a koffein rokona a teofolin anyagnak, amelyet az asztma ellen haszn�lnak. Tiszt�tj�k a h�rg�utakat. Ez�rt a csokol�d� fogyaszt�sa j� hat�ssal lehet az asztm�ra, de az influenz�ra is.

Kiv�l� r�zforr�s a csokol�d�

A csokol�d� ismert hat�sa, hogy antidepressz�ns (a szalzolinolnak �s a szerotoninnak k�sz�nhet�en). Gazdag zs�rban �s sz�nhidr�tban is, a r�z mellett tartalmaz m�g vasat, magn�ziumot, kalciumot �s k�liumot. A r�z egy elengedhetetlen nyomelem az ember sz�m�ra, �s a csokol�d� igen gazdag r�zben. Teh�t m�rt�kkel fogyasztva eg�szs�ges.
A r�z k�l�n�sen a magzati szervezet �s a gyermekek sz�m�ra fontos. E nyomelem sz�mos �lettani folyamatban jelen van: a sz�v- �s �rrendszer, az idegrendszer, az immunrendszer m�k�d�s�ben, a csontn�veked�s ter�n �s a vas sz�ll�t�s�n�l is. Ez�rt a rendszeres r�zut�np�tl�sra sz�ks�g van. Az Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet (World Health Organisation [w�rd h�lsz organiz�js�n – WHO) szerint a t�lzott r�zbevitel kisebb kock�zattal j�r, mint a r�zhi�nyos t�pl�lkoz�s. Eg�szs�g�gyi probl�m�kat id�zhet el� az olyan �trend, mely naponta 1 milligrammn�l kevesebb rezet tartalmaz. A r�z befoly�solja a norm�lis koleszterinszintet is.
Term�szetesen �tkez�s sor�n nem a csokol�d�t kell szem el�tt tartani, mint r�zforr�st. A tenger gy�m�lcsei, a bels�s�gek (m�j), a magvak, a bab, a lencse, a teljes ki�rl�s� gabon�b�l k�sz�lt �telek, valamint a sz�l� b�s�ges r�zforr�s.