HD: Te vagy az egyik vezető modell idehaza. Meg tudsz élni a modellkedésből?
AÁ: Régen nem jelentett problémát megvenni egy felsőt... De ma már fontosabb, hogy kocsi legyen a fenekem alatt, ezért manapság pusztán modellkedésből nem él meg az ember. Folyamatosan csináljuk Sarnyai Eszter barátnőmmel és modell kolléganőmmel a GAS-nak a bemutatóit, valamint Dányi Zsuzsa modellügynökségénél, a Perfect Models-nél tanítjuk a növendékeket a helyes járásra, így tudom a költségeimet fedezni.

HD: Melyik modellmunkáidra emlékszel vissza a legszívesebben?
AÁ: Párizshoz köthető az a Dior bemutató, ahol úgynevezett showroom-on vettem részt. A Dior nagyasszonya személyesen fogadott bennünket. Ő egy elég arisztokratikus nő, úgyhogy csak irultam-pirultam. A showroom munkám csupán egy napos volt, mert csak valakit helyettesítettem, de így is megérte, mert gyönyörű ruhákat hordhattam, még ha csak egy napra is. Ez a legnagyobb büszkeségem. Azóta többször is visszatértem Párizsba, ahol a 8 évvel ezelőtti foci vb-én Yves Saint Laurent showt csináltam kb. 200 modelltársammal együtt a Bolero zenéjére. A pálya felhős ég motívumú anyaggal volt letakarva, és helikopterről mutatták, ahogy mi, modellek ’kiírtuk’ Yves Saint Laurent betűit. Többek közt erre is szívesen emlékszem vissza.A magyar munkák közül a kezdeti Náray munkák a kedvenceim, amikor még nagy stressz és adrenalinszint-emelkedés előzte meg a bemutatókat. Az Operaházban volt még pár éve egy Ungaro divatbemutató, H&M bemutatóval egybekötve, ott is jól éreztem magam.

Modellmunkás hétköznapok

HD: Hogyan telik egy modellmunkás napod?
AÁ: Régebben egész napos felkészülés előzte meg az adott bemutatót, ma már ez nincs így. De például egy Náray nagybemutatón jó pár órával a divatbemutató kezdete előtt ott kell lennünk.

HD: Tapasztaltad a modellpálya buktatóit?
AÁ: Volt, hogy nem annyit fizettek ki, mint amekkora összeget megbeszéltünk,vagy hogy az átutalások lassúsága nehezítette a dolgomat. Tavaly nyáron például ’ruhában’ akartak kifizetni. Háromszor ültem le tárgyalni velük, aztán, mivel nem jutottunk dűlőre, hagytam az egészet a csudába.

HD: Hogyan zajlik egy divatfotózás?
AÁ: Nem fotóztak olyan sokat engem. Nagy katalógusokat Németországban csináltam, de a véget nem érő fotózásokat nem kedveltem.

HD: A fotósok nem próbálkoztak nálad?
AÁ: Az elején igen. Egy fotós ismerősöm inzultált: megcsinálta rólam az első tekercs filmet, és annyira próbált megnyugtatni, hogy a vége az lett, hogy konkrétan megfogta a mellemet. Nagyon rosszul esett, egyrészt mert még kislány voltam, másrészt én akkor még az aktuális barátomnak sem engedtem meg, hogy így hozzám érjen... Ráadásul naív is voltam, és nem tudtam, hogy mit engedhetek meg egy fotónak és mit nem... Aztán persze ’bekeményítettem’, és azóta semmi ilyet nem tapasztaltam. Lehet, hogy nem voltam az esetük? - nevet Ági.

HD: Milyen tanácsot adnál egy kezdő modellnek?
AÁ: Ha megvannak az alapvető paraméterei (18 év alatt van, de 176 cm felett és a mell-derék-csípő bősége 90-60-88), akkor azonnal menjen el az országból, ha valamit el akar érni a modellszakmában. A drogoknak meg semmiképp se menjen a közelébe. Legyen tartása, ne engedje, hogy lealázzák... Persze Náray Tamás anno velünk is egy kicsit agilisabban beszélt, és volt, hogy ilyenkor sírva rohantam haza egy próbáról, de ez csak a bemutató tökéletes lefolyása érdekében történt, ez bele kell, hogy férjen. Tehát az is fontos, hogy egy kezdő modell a próbatételektől se futamodjon meg semmiképp. Fontos, hogy el akarjon érni valamit, és ennek érdekében ne féljen külföldre - lehetőleg Párizsba - költözni, még akkor sem, ha az ügynöksége a modellszállás biztosítása miatt a fizetésének a 70%-át zsebre rakja. Legyen nagyon kitartó.

HD: Miért pont Párizst ajánlod?
AÁ: Személyes indíttatás miatt. Boldog voltam ott, ezért minden 13-14 éves kezdőnek csak ajánlani tudom a várost. Ha alacsonyabb típus, próbálkozzon inkább Japánban.

HD: Kritérium a modelleknél, hogy ne legyen tetoválásuk?
AÁ: Szerintem nem kritérium. Ha például egy kozmetikai tetoválás természetes, és nem korlátoz egy más, erősebb sminket, akkor az szerintem nem gond. Alapvetően a tervezők nem kötik ki, hogy ne legyél tetoválva, gondolj csak külföldi modellekre, akik közül néhánynak például a bokáján látsz egy kicsi tetkót.

HD: Mi a véleményed a mai magyar modellvilágról?
AÁ: Ma már bárki lehet modell, még az is tök mindegy hány centi, illetve hány kiló vagy. Szerintem hazánk termeli ki a legtöbb úgymond ’modell’-t.

HD: Tapasztaltál drogozást a modellek között?
AÁ: Igen. Ismertem egy lányt, akinek hepatitis B-je volt és mindig nagyon szétcsúszottan viselkedett. Egy bemutató alkalmával kiderült, hogy a mellékhelységben heroint szúrt magába. Azóta nem találkoztam vele, remélem nem halt meg...

Náray

HD: Hol láthatunk legközelebb? Náray divatbemutatón?
AÁ: A legközelebbi nagy Náray bemutatón valószínűleg ott leszek. Tamás nagybemutatóin mindig dolgozom, csak a show-room-okon - a törzsvevőinek szóló szalonbemutatókon - nem, mert 36-os méret vagyok, ő pedig többnyire 38-as ruhákat tervez és gyárt. Sokat viccelődtünk Tamással azon, hogy kénytelen vagyok én megvenni a rám tervezett ruhákat, mert nem kelnek el... Lehet, hogy évekig ráfizetés voltam neki? - mondja nevetve.

HD: Megengedhetsz magadnak egy Náray ruhát?
AÁ: A hosszú, együtt végigdolgozott évek után óriási kedvezményt kapok tőle, úgyhogy a válaszom igen. A baj csak az, hogy semmi olyan helyre nem megyek, ahol hordhatnám őket, mert ezek eléggé elegáns, exkluzív ruhák.

A kifutón túl

HD: Civilben mennyire követed a divatot, mennyire sminkelsz?
AÁ: Minimális smink: kicsi alapozó, korrektor, szempillaspirál, arcpír mindig van rajtam. Ezt minden nőnek tudom ajánlani, mert gyakran kritikán alulian néznek ki és nem értem, hogy egy kicsit miért nem figyelnek oda magukra... Kevésbé követem a divatot, ha igen, magamra hegyezem ki. Ha például bejön a fehér szín a divatba, biztos, hogy én is több fehér cuccot veszek. Igyekszem követni a trendeket, de azért szezononként nem cserélem le az egész ruhatáramat. Az alap: a farmer és a tornacipő. Convers-ekből elég korrekt gyűjteményem van.

HD: Meddig szeretnél modellkedni?
AÁ: 32 éves leszek decemberben, de ez nem befolyásol. Addig dolgozom modellként, amíg hívnak. Az utóbbi időben már megengedhetem magamnak, hogy arra csak a bemutatóra menjek el, amelyiket szívesen vállalom. Igazából már nincs türelmem válogatásokra járni, végigülni a sokszor órákig tartó várakozást jelentő sort. Gyakran előfordul, hogy Sarnyai Eszter modell-barátnőmmel elmegyünk egy válogatásra, és ha öt embernél többen várakoznak előttünk egy meghallgatásra, azonnal kifordulunk az ajtón.

HD: Mi az, amivel a modellkedésen túl szívesen foglalkozol?
AÁ: A divatbemutató szervezés. Az sokkal kreatívabb tevékenység, mint a modellkedés. Aztán Eszterrel már évek óta szeretnénk nyitni egy modelliskolát, csak nem tudjuk, hogy hol rejtőzködik az a sok 176 cm feletti leendő modell-lány, akikkel szívesen dolgoznánk együtt és akik a tanfolyam elvégzése után garantáltan kapnának megbízást is.

HD: Miért nincs a weben semmi anyag rólad?
AÁ: Mert nem vagyok közszereplő, médiasztár.

HD: Párkapcsolatban élsz?
AÁ: Igen, egy hónapja van valakim.

HD: Hol fogsz idén nyaralni?
AÁ: Santorini-be vágyom, a kedvesem pedig a francia Riviérát, vagy Izraelt szemelte ki.

HD: Mottód?
AÁ: Mottóim. - javít ki mosolyogva. - Az egyik, hogy ’A pontosság a királyok erénye’. A másik, hogy ’Véletlenek nincsenek, és mindig van egy hely.’ Még parkolásnál is. - teszi hozzá nevetve. - Aztán ’Nem a változástól, hanem a változatlanságtól kell félni.’ Ja, és hiszek az angyalokban. 

Kedvencek

HD: Kedvenc magyar divatterveződ?
AÁ: Náray, de nem azért mert dolgoztam vele, hanem mert minden új kollekciójánál azt hiszem, hogy ennél jobbat már nem lehet tervezni, aztán a következő bemutatóval rácáfol erre, mert még szebb. Luciát (S. Hegyi Lucia -a szerk.) is szeretem, de ő kicsit markánsabb vonalat képvisel, ami azt jelenti, hogy minden cérnaszálnak megvan a ’küldetése’, szerepe a ruhán. És akit szintén nagyon szeretek - úgy is, mint embert és úgy is, mint tervezőt - az Fekete Kriszta. (Fekete Krisztina bőrruháit többek közt Ági mutatta be a 2004-es Stella Divatfórumon. - a szerk.)

HD: Kedvenc külföldi divatterveződ?
AÁ: Ha táska, cipő, papucs akkor Guccit említeném meg, ő az isten... Amikor Bécsben Gucci üzletében jártam, úgy éreztem, hogy a paradicsomba érkeztem és gyorsan adjon valaki sok pénzt... - nevet. Persze otthon nincs egy darab Gucci táskám se, mert iszonyú drága. Valamint Dior hordható vonala tetszik még és Gaultier tengerész stílusa. De amúgy nem vagyok márkafüggő, lényeg, hogy kényelmes legyen.

HD: Kedvenc magyar színészed?
AÁ: Csányi Sándor. Remélem, elolvassa a cikket. - nevet fel Ági.

HD: Kedvenc külföldi színészed?
AÁ: Robert De Niro.

HD: Kedvenc könyved?
AÁ: Sok van. Wass Albert összes, Proust-tól a Fáraó. Aztán Alessando Baricco-tól a Selyem. Szeretem még Pulo Coelho Zahír-ját és Lian Hearn Fülemülepadló-ját, meg annak a másik két részét is.

HD: Kedvenc énekesed?
AÁ: Egyértelműen Eros Ramazotti.

HD: Kedvenc háziállatod?
AÁ: Kutyát szeretnék egy ideje, egy spicc fajtájút.

HD: Kedvenc országod?
AÁ: Görögország és Olaszország. Mindkettő mediterrán, és nekem minden bejön ott: a zenéjük, a tengerük, az illatok... Olaszország a nyelv miatt is és, mert az olaszok olyan barátságosak. És itt nem csak a pasikra gondolok...

HD: Kedvenc ételed?
AÁ: Nem fekete-fehéren látom a dolgokat, sokszor a hangulatomtól függ, egyetlen kedvenc nincs. Szeretem a tengeri herkentyűket, a halat, a csirkét, és anyukám borsólevesét bármikor, bármilyen mennyiségben...

HD: Kedvenc italod? Koktélod?
AÁ: Mondhatnám a kamuásványvizet :) Koktélom a Mojito.