Steven Spielberg

USA, Ohio állam, Cincinnati, 1946. december 18.        4-szeres Oscar-díjas (ebből az egyik életműdíj) amerikai filmrendező, producer, KBE (a Brit Birodalom lovagja), a legsikeresebb filmrendezők egyike.

Az elmúlt években erős érzelmi töltetű témákat érintett filmjeiben, mint a holokauszt borzalmai a Schindler listájában, rabszolgaság az Amistadban, a háborús viszontagságok a Ryan közlegény megmentésében és a terrorizmus a Münchenben. Nem korhatáros filmjeinek egyik gyakran visszatérő témája az a gyermeki, néha talán naiv hit és rácsodálkozás, ami megjelenik például a Harmadik típusú találkozásokban, az E.T.-ben, a Hookban és az A.I.-ban is, valamint az apafigura nehéz szerepe.
Tartalomjegyzék

    * 1 Élete
    * 2 1970-es évek: Spielberg a mozi felé fordul
          o 2.1 Sugarlandi hajtóvadászat (1974)
          o 2.2 Cápa (1975)
          o 2.3 Harmadik típusú találkozások (1977)
          o 2.4 Meztelenek és bolondok (1979)
    * 3 1980-as évek: Spielberg meghódítja Hollywoodot
          o 3.1 Az elveszett frigyláda fosztogatói (1981)
          o 3.2 E.T. a földönkívüli (1982)
          o 3.3 Indiana Jones és a végzet temploma (1984)
          o 3.4 Bíborszín (1985)
          o 3.5 A nap birodalma (1987)
          o 3.6 Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag (1989)
          o 3.7 Örökké (1989)
    * 4 1990-es évek: Spielberg beérik
          o 4.1 Hook (1991)
          o 4.2 Jurassic Park (1993)
          o 4.3 Schindler listája (1993)
          o 4.4 Az elveszett világ: Jurassic Park (1997)
          o 4.5 Amistad (1997)
    * 5 2000-es évek: Spielberg kísérletező korszaka
    * 6 Magánélete
    * 7 Rendezései
    * 8 Jelentősebb díjak és jelölések
    * 9 Érdekességek
    * 10 Külső hivatkozások

Élete

Amerikai zsidó családban született Cincinnatiban. 1959-ben, 13 évesen a szüleitől kapott Super 8-as kamerával elkészítette első kisjátékfilmjét, a The Last Gun című filmet. Spielberg 1965-ben iratkozott be a Kaliforniai Egyetem rendezői szakára. Három évvel később abbahagyta tanulmányait. 1968-ban Amblin című kisjátékfilmje következett, amiről 1984-ben saját filmgyártó cégét is elnevezte. A filmet még abban az évben be is mutatták az Atlantai Filmfesztiválon. Ugyanebben az évben, 20 évesen megjelent a Universal Pictures stúdió bejáratánál öltönyben, egy üres diplomatatáskával a kezében és besétált a kapun, mintha ott dolgozna. Hónapokon keresztül minden nap bement reggel és távozott este, senkinek sem tűnt fel, hogy mit keres a falakon belül egy fiatal fiú. Elfoglalt egy üres íróasztalt és úgy csinált, mintha dolgozna. Egy nap azonban megbízták egy asszisztensi munkával. 22 évesen televíziós rendezőként debütált. 1969 és 1973 között a Columbo és még számos sorozat epizódjait rendezte. A hetvenes években a sci-fi és a horror műfajához fordult. Első játékfilm hosszúságú, de még tévéfilmje, a Párbaj volt, amit 1973-ban mutattak be. 1974-ben a Sugarlandi hajtóvadászattal óriási sikert ért el. 1977-ben elkészítette a Harmadik típusú találkozásokat a magyar származású Zsigmond Vilmos fényképezésében.

Spielberg legtöbb filmje óriási pénzügyi bevételeket produkált. A pár tízmillió dollárból készült mozik számos esetben 400 millió dolláros rekord eredményeket értek el. Spielberg vezette be Hollywoodban először, hogy a rendezői gázsi mellett részesedést kért filmjei után a bevételből. Filmjeinek gyakran a saját producere is volt Kathlen Kennedy és Frank Marshall mellett. Közreműködött más rendezők filmjeiben is, legtöbb esetben a Universal forgalmazásában. 1993-ban a Schindler listája megszerezte neki a régóta vágyott Oscar-díjat is a legjobb rendezésért. A DreamWorks SKG filmgyártó és filmforgalmazó céget 1994-ben alapította David Geffen és Jeffrey Katzenberg társaságában. 2001-ben újra beiratkozott a Kaliforniai egyetemre, s bár az órákat nem látogatta, írt dolgozatokat, gyakorlati munkákat adott le, konzultált professzoraival, s végül egy év alatt összegyűjtötte a megfelelő számú kreditet. 37 évvel beiratkozása után átvehette rendezői diplomáját.

1970-es évek: Spielberg a mozi felé fordul

Sugarlandi hajtóvadászat (1974)

Spielberg első egész estés mozifilmje. Egy házaspár igaz történetén alapul. Az 1969-ben, Texasban játszódó filmben Lou Jean Poplin úgy dönt: mégsem adja örökbe, hanem megtartja gyermekét. Az asszony megszökteti börtönbüntetését töltő férjét, s együtt indulnak gyermekükért. A fiatal pár nyomába ered Texas állam rendőrsége, az ádáz, kitartó hajsza egész Texason át folyik.

Bár a kritikusok elégedetten fogadták, a Sugarlandi hajtóvadászatnak a mozipénztáraknál nem volt átütő sikere. A filmmel Spielberg mindenesetre bizonyított, így producerei, Richard Zanuck és David Brown ambiciózusabb rendezési feladattal bízták meg ezután.

Cápa (1975)

A Cápa c. horrorfilm Peter Benchley regényéből íródott, egy gyilkos cápáról szól, ami a New England-i szigeteken élő közösség tagjait támadja meg. Az óriás fehér cápa a sötét vizekben várakozik, arra várva hogy egy halandó betegye a lábát a vízbe, és ő könyörtelenül cafatokra téphesse és felfalhassa.

A Cápa három Oscar-díjat nyert (legjobb vágás, legjobb eredeti filmzene és legjobb hang), és több mint 100 millió dollárt kaszált csak Amerikában, rekordot döntve ezzel. Jelölték legjobb filmnek is. Ez volt az első film a három közül, melyben Spielberg Richard Dreyfuss-szal együttműködött.

Spielberg máig úgy tartja, hogy a Cápa rendezése állította őt a legnagyobb próbatétel elé. Visszautasítja, hogy ő rendezze a folytatásokat, és frissen jött befolyását arra használja, hogy személyesebb témák felé forduljon.

Harmadik típusú találkozások (1977)

Miután visszautasította, hogy ő rendezze a Cápa 2-t és a Supermant, Spielberg és Richard Dreyfuss újra összeállt, hogy együtt dolgozzanak Spielberg egy fiatal kora óta dédelgetett filmtervén: egy ufókról szóló alkotáson, Harmadik típusú találkozások címmel (1977). A film azóta kultuszfilmmé nőtte ki magát a sci-fi rajongók között.

Nemcsak a mozipénztáraknál volt nagy sikere a Harmadik típusú találkozásoknak, de meghozta Spielberg számára az első jelölést a rendezői Oscarra; a filmet 6 másik kategóriában is jelölték, végül 2 Oscart kapott, a legjobb operatőr (Zsigmond Vilmos) és a legjobb hangeffektek (hangvágás) különdíját (Frank E. Warner).

Meztelenek és bolondok (1979)

Spielberg növekvő hírneve, és filmjeinek kereskedelmi sikere miatt egyre inkább a bírálatok célpontjává vált. Így járt következő filmjével, a Meztelenek és bolondokkal (angol címe: 1941) is. A magas költségvetésű háborús vígjáték Los Angelesben, napokkal a Pearl Harbor elleni II. világháborús támadás után játszódik a Saturday Night Live két sztárjával, Dan Aykroyddal és John Belushival.

A túlpörgetett vígjáték az anyagi sikertelenség mellett megsemmisítő kritikai minősítéseket is magáénak tudhatott. Annak ellenére, hogy túllépte a költségvetését, és a 118 perces moziváltozat kissé túl hosszúra nyúlt, a film végül szerény profitot ért el, és televíziós műsorként megtalálta közönségét is. A csorba gyors kiköszörülése érdekében Spielberg George Lucasszal áll össze egy akció-kalandfilm erejéig.

A Meztelenek és bolondok rendezői, csaknem 2 és fél órás változatát kábeltelevíziós hálózatokon játszották, és később kiadták lézerlemezen és DVD-n is. Spielberg csillagának emelkedésével szinte kultuszfilm lett.

1980-as évek: Spielberg meghódítja Hollywoodot

Az elveszett frigyláda fosztogatói (1981)

A 80-as évek elején Spielberg még mindig nem alkotta meg sokak szerinti főművét. 1981-ben megkereste barátját, George Lucast hogy elkészítsék Az elveszett frigyláda fosztogatóit, ami egy tisztelgés Hollywood aranykorának akciófilm-sorozatai előtt. A főszerepet Harrison Ford játszotta (aki előzőleg Lucas Star Wars-filmjeinek hőse volt) a fiatal és lendületes Indiana Jones szerepében. 1981 legnagyobb kasszasikereként, és számos Oscar-jelöléssel, köztük a legjobb rendező (Spielberg második jelölése) és a legjobb film (a második Spielberg-film amit legjobb filmnek jelölnek), a Frigyládát máig fontos mérföldkőnek tartják az akciófilmek történetében.

E.T. a földönkívüli (1982)

Egy évvel később, Spielberg visszanyúlt az idegen látogatók motívumához az E.T. a földönkívüli c. filmjében, ami egy fiúról szól, aki összebarátkozik egy idegen lénnyel (aki megpróbál eljutni „haza” a világűrbe). Az E.T. fényes siker lett, hosszú időn keresztül tartotta első helyét a legnagyobb bevételű filmek között. Számos Oscar-díjra jelölték, köztük a legjobb film és a legjobb rendező díjaira is. Spielberg munkái között ezt tartja személyes kedvencének.

Az E.T. eredetileg egy sci-fi horror/thrillernek indult, Night Skies címen. A Night Skies adta az alapötletét a Poltergeist c. filmnek (később sorozatnak), aminek Spielberg társ-írója és koproducere volt (a stábból néhányan azt állítják, rendezője is), és egy héttel az E.T. előtt jelent meg.

Az E.T.-ből Atari platformra videojáték készült, amit azóta is a videojátékok legrosszabbjai között tartanak számon. Gyenge játékélményt nyújtott, rossz minőségű volt a grafikája és alacsony példányszámban kelt el, így hozzájárult a videojáték-piac 1983-as összeomlásához.

Indiana Jones és a végzet temploma (1984)

Mintha Spielbergnek nem jutott volna ki eléggé a sikerből, George Lucas emlékeztette őt baráti megállapodásukra, hogy további Indiana Jones-mozikat fognak forgatni. Indiana új szerelmét Kate Capshaw játszotta, akit később Spielberg feleségül vett.

Előre megjósolható módon az újabb Indiana Jones-film kasszasiker lett, bár a kritikák kevésbé kímélték az elődjénél. Bírálták, hogy kevésbé energikus, mint az elődje, és hogy tájékozatlanul és durva hibákkal ábrázolja az indiai kultúrát. Részben a film erőszakossága és véres jelenetei vezettek ahhoz, hogy az MPAA létrehozza a PG-13 (kb. „13 év alattiaknak csak szülői felügyelettel”) kategóriát.

Bíborszín (1985)

1985-ben Spielberg leforgatta Alice Walker Pulitzer-díjas regényének adaptációját, a Bíborszínt. A kritikusok kétkedve várták, vajon nem haladja-e meg Spielberg képességeit ez a komoly anyag, hiszen munkáit addig inkább a könnyűsúlyú szórakoztatás műfajába sorolták. És valóban, Spielberg a mélyvízbe került az elnyomott afro-amerikai nők (Whoopi Goldberg és Oprah Winfrey) 20. század eleji történetének bemutatásával. Danny Glover játszotta az erőszakos férjet.

A film nagy sikert aratott, a kritikusok ünnepelték Spielberg sikeres betörését a dráma műfajába. Roger Ebert, a híres filmkritikus „Nagy filmek” archívumába is bekerült. 11 Oscar-díjra jelölték, beleértve Whoopi Goldberg és Oprah Winfrey jelölését, de a nominációkból egyet sem tudott díjra váltani. Azonban, és ez az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia történetének legkirívóbb igazságtalanságai közé fog bevonulni, a film számos jelölése ellenére magát Spielberget nem jelölték a legjobb rendező díjára.

A nap birodalma (1987)

Az 1987-es év volt a kínai gazdaság fellendülésének kezdete, és ahogy Kína nyitni kezdett a világ többi része felé, Spielberg ezt kihasználva az 1930-as évek óta első amerikaiként sikerült Sanghajban forgatnia. A film J.G. Ballard azonos című önéletrajzi regényének, A nap birodalmának feldolgozása. A történetben Jim (Christian Bale) egy angol kisfiú, akit elválasztanak szüleitől Sanghaj 1938-as japán inváziója során, és egyedül kell helytállnia a háború végéig. A 13 éves Christian Bale teljesítményét pedig a mai napig az egyik legmeghatározóbb gyerekszínészi alakításként tartják számon.

A film 1988-ban 6 Oscar-jelölése mellett számtalan díjat és elismerést kapott – köztük a BAFTA (Brit Filmakadémia), a Nemzetközi Kritikusok Szövetsége és az ASC (Amerikai Operatőrök Szövetsége) kitüntetéseit, ám pénzügyi sikere nem volt Spielberg más filmjeihez mérhető.

Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag (1989)

Két drámai film után Spielberg visszatért hazai pályára, hogy „még egyszer utoljára” leforgassanak egy Indiana Jones-filmet. Sean Connery szerepeltetésével Spielberg bizonyos értelemben megvalósította gyerekkori álmát, hogy egyszer James Bond-filmet rendezhessen. Lucas is valójában egy Bondot helyettesítő karakterként tekintett vissza Indiana Jonesra, akit Spielberggel a közös filmtervekről beszélgetve, együtt találtak ki.

A filmben az apa-fiú viszony ábrázolása visszatükrözi Spielberg többi munkájában is megjelenő látásmódját, így ez az Indiana-sorozat legszemélyesebb darabja. A kritikák dicsfényétől övezve, hatalmas bevételekkel Spielberg, Lucas és Ford a csúcson hagyták ott az Indiana-franchise-t. A beígért negyedik rész elkészítésével máig adósak a közönségnek.

Örökké (1989)

1989 volt az első év, amikor Spielberg két filmet is rendezett. Az utolsó Indiana Jones-mozi után Richard Dreyfussnak ajánlja az Örökké főszerepét. Az 1943-as A Guy Named Joe c. film által ihletett Örökké Pete, az erdőtüzek megfékezésére specializálódott pilóta története. Utolsó útján lezuhan, ám láthatatlan mentőangyalként visszatér a földre és vigyázza fiatal utódja (Ted) minden lépését. De amikor Ted szerelmes lesz a néhai Pete barátnőjébe, Pete kénytelen megtanulni elengedni a lányt, és mindent megtenni egy másik tragédia megakadályozására.

A korabeli kritika szerint az Örökké Spielberg leggyengébb filmje volt a tíz évvel azelőtti Meztelenek és bolondok óta. Sokan a Ghost utánzatának tartják, pedig egy évvel korábban készült. Ez volt Spielberg első szárnypróbálgatása a romantikus zsánerben, a túladagolt cukros romantikának köszönhetően a film megbukott, és Spielberg leginkább feledésre ítélt alkotása lett.

1990-es évek: Spielberg beérik

Hook (1991)

Az Örökké bukása után Spielberg nyugodtabb vizekre evezett. Eldöntött tény volt, hogy fog rendezni egy Pán Péter-filmet. Már több alkalommal próbálkozott filmre vinni egy élőszereplős Peter Pant, sikertelenül. Amikor James V. Hart előhozakodott egy forgatókönyv-ötlettel, amelyben Peter Pan felnőttként visszatér Sehol szigetre, Spielberg sebességbe kapcsolt. A Hook a középkorú Peter Panre (Robin Williams) összpontosít, aki visszatér Sehol szigetre, hogy szembenézzen a címszereplő Hook kapitánnyal, akit Dustin Hoffman alakít. Azonban, mire a forgatás elkezdődött, a projekthez kapcsolódó hollywoodi szereplők számos kreatív változtatást igényeltek, és a forgatókönyvet is többször átírták, így nem meglepő, hogy a kritikusok kaotikusnak bélyegezték. A film 70 millió dollárból készült (abban az időben ez drágának számított) és belföldön 119 milliós bevételt hozott, nem volt olyan átütő siker, mint amit reméltek tőle. Bár Peter Pan felnőtt, néhányan kételkedtek benne, hogy ez Spielbergnek sikerülni fog-e valaha.

Jurassic Park (1993)

1993-ban Spielberg újra a kalandfilmek felé fordult, filmre álmodta Michael Crichton Jurassic Park c. regényét, amelyben gyilkos dinoszauruszok trappolnak keresztül egy trópusi szigeten (rezervátumon). Az adaptáció során némileg tompult a regény üzenete a természet dolgaiba beavatkozó emberiségről, és inkább a sztori kalandelemeire helyeződött a hangsúly. A George Lucas Industrial Light and Magic cége által biztosított forradalmian újnak számító különleges effektusok segítségével a film megelőzte az E.T.-t bevételben, és minden idők legjobban jövedelmező filmje lett – egészen James Cameron 1997-es Titanicjáig.

Spielberg az akkori interjúkban azt állította, hogy a japán Godzilla-filmek adták az ihletet a Jurassic Parkhoz.

Schindler listája (1993)

Ugyanabban az évben, amikor a Jurassic Park megjelent, Spielberg úgy érezte, a kritikusok most már elismerik őt annyira, hogy bele merjen vágni a Schindler listája megrendezésébe. A film Oskar Schindler igaz történetén alapul, aki kb. 1100 embert mentett meg a holokauszt karmaiból. A forgatókönyvet, ami Thomas Keneally regényén alapult, eredetileg Martin Scorsese-nek szánták, de Spielbergnek sikerült elcserélnie Scorsese-vel, A rettegés fokát adta érte cserébe. A Schindler listája hozta meg Spielbergnek az első rendezői Oscart (a legjobb film díját is elnyerte).

Noha a film hatalmas bevételt hozott, Spielberg állítása szerint a saját részét nem vette fel a nyereségből, hanem a Shoah alapítvány létrehozására fordította. A filmkritikusok nagy része szerint a Schindler listája a holokauszt témájának eddigi legpontosabb feldolgozása, és 1999-ben az Amerikai Filmintézet (American Film Institute) a mindenkori 10 legjobb film közé sorolta (9. helyen). Bár Spielberg elismeri, hogy ez határozottan a legfontosabb filmje, de ő maga az E.T.-t tartja legnagyobb mesterművének. A kritikusok nem osztják ezt a véleményt, és általában a Schindler listáját tekintik Spielberg legjobban kidolgozott, legérettebb alkotásának.

Az elveszett világ: Jurassic Park (1997)

1993 volt Spielberg legsikeresebb éve a Jurassic Parkkal és a Schindler listájával. Négy éves kihagyás után, ami alatt több időt töltött a családjával és megépítette új stúdióját, a DreamWorksöt, Spielberg újra a rendezői székben találta magát 1997-ben. Ez alkalommal az 1993-as Jurassic Park folytatását rendezte, Michael Crichton The Lost World c. munkája alapján. A filmnek nem volt jó kritikája, de több mint 230 millió dollár bevételt generált, így 1997 harmadik legsikeresebb filmje lett a Titanic és a Sötét zsaruk mögött. Spielberg utólag úgy nyilatkozott, hogy a Jurassic Park folytatását mindenképpen látni akarta, de nem feltétlenül ő maga szerette volna leforgatni. Mindenesetre a további Jurassic Park-folytatások elkészítésétől már kategorikusan elzárkózott.

Amistad (1997)

Tartalom: 1839 nyarán, egy viharos éjszakán Kuba partjainál 53 afrikai, akik az Amistad nevű spanyol rabszolgahajó rakterében összezsúfolva raboskodtak, láncaikat törték, Cinque vezetésével felfegyverezték magukat, és átvették az uralmat a hajó felett. Egyetlen céljuk az volt, hogy visszajussanak Afrikába. Mivel azonban nem értettek a hajó irányításához, kénytelenek voltak a két életben hagyott spanyol tengerészre hagyatkozni, akik rútul becsapták őket.

Miután két hónapig hánykolódott a keleti part közelében, az Amistadot egy amerikai őrhajó fogta el Connecticut partjainál, és az afrikaiak bíróság elé kerültek a legénység meggyilkolásának vádjával. Az afrikaiak védelmére szegődik két abolicionista (a rabszolgaság eltörlésének híve), Theodore Joadson és Lewis Tappan, valamint egy fiatal ingatlanügyi jogtanácsos, Roger Baldwin.

Ám amint az ügy a megosztott nemzet szimbólumává nőtte ki magát, egyúttal két nagy amerikai összecsapásának porondjává is vált. A rabszolgaságot pártoló elnök, Martin Van Buren újraválasztása érdekében hajlandó feláldozni az afrikaiakat, hogy kedvében járjon a délieknek és Izabella spanyol királynőnek.

Ám a dolgát megnehezíti a volt elnök, John Quincy Adams, aki már visszavonult, de most nekifog, hogy megvédje az afrikaiak ügyét az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága előtt.

Ez az eset alapjaiban rázza meg a jogi rendszert, de mivel ez az afrikai foglyok ügye, itt nem a politikai nézetek vagy az ideológiák ütköznek. A harc itt az emberiség legalapvetőbb jogáért folyik... a szabadságért.
A szócikk további része lefordítandó. Segíts te is a fordításban!


2000-es évek: Spielberg kísérletező korszaka

Magánélete

Spielberg 38 évesen, 1985-ben nősült először. Amy Irving négy éven keresztül volt a felesége, majd 1989-es válásuk után 1991-ben újra megnősült, második felesége Kate Capshaw, akit többek között a Fekete esőben, illetve az Indiana Jones és a végzet temploma című filmben láthattunk, de akkor még nem voltak házasok. Spielbergnek összesen hét gyermeke van, ebből négy saját és három adoptált.

Rendezései

    * Indiana Jones 4 (2008)
    * München (2005)
    * Világok harca (2005)
    * Terminál (2004)
    * Kapj el, ha tudsz (2002)
    * Különvélemény (2002)
    * A.I. – Mesterséges értelem (2001)
    * Ryan közlegény megmentése (1998) (Oscar-díj, Legjobb rendező)
    * Az elveszett világ: Jurassic Park (1997)
    * Amistad (1997)
    * Schindler listája (1993) (Oscar-díj, Legjobb rendező, Legjobb film)
    * Jurassic Park (1993)
    * Hook (1991)
    * Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag (1989)
    * Örökké (1989)
    * A nap birodalma (1987)
    * Bíborszín (1985)
    * Indiana Jones és a végzet temploma (1984)
    * E.T., a földönkívüli (1982)
    * Az elveszett frigyláda fosztogatói (1981)
    * Meztelenek és bolondok (1979)
    * Harmadik típusú találkozások (1977)
    * Cápa (1975)
    * Sugarlandi hajtóvadászat (1974)
    * A párbaj (1971)

Jelentősebb díjak és jelölések

    * 2006 – Oscar-díj – legjobb rendező jelölés, legjobb film jelölés – München (2005)
    * 1999 – Oscar-díj – legjobb rendező, Ryan közlegény megmentése (1998)
    * 1999 – Oscar-díj – legjobb film jelölés, Ryan közlegény megmentése (1998)
    * 1994 – Oscar-díj – legjobb rendező, legjobb film, Schindler listája (1993)
    * 1987 – Oscar-díj – Irving G. Thalberg emlékdíj
    * 1986 – Oscar-díj – legjobb film jelölés, Bíborszín (1985)
    * 1983 – Oscar-díj – legjobb film és legjobb rendező jelölés, E.T. a földönkívüli (1982)
    * 1982 – Oscar-díj – legjobb rendező jelölés, Az elveszett frigyláda fosztogatói (1981)
    * 1978 – Oscar-díj – legjobb rendező jelölés, Harmadik típusú találkozások (1977)

    * BAFTA-díj jelölés, legjobb film, Ryan közlegény megmentése (1998)
    * David Lean-díj, rendezés, Ryan közlegény megmentése (1998)
    * 1994 – BAFTA-díj, legjobb film, Schindler listája (1993)
    * David Lean-díj, legjobb rendező, Schindler listája (1993)
    * 1983 – BAFTA-díj a legjobb rendezőnek és legjobb filmnek jelölés, E.T. a földönkívüli (1982)
    * 1979 – BAFTA-díj a legjobb rendezőnek és legjobb forgatókönyvnek jelölés, Harmadik típusú találkozások (1977)
    * 1976 – BAFTA-díj a legjobb rendezőnek jelölés, Cápa (1975)

    * 1974 – Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál, legjobb forgatókönyv díja, Sugarlandi hajtóvadászat

    * 2006 – Golden Globe-díj jelölés a legjobb rendezőnek, München (2005)
    * 2002 – Golden Globe-díj jelölés a legjobb rendezőnek, Artificial Intelligence: AI (2001)
    * 1999 – Golden Globe-díj a legjobb rendezőnek, Ryan közlegény megmentése (1998)
    * 1998 – Golden Globe-díj jelölés a legjobb rendezőnek, Amistad (1997)
    * 1994 – Golden Globe-díj a legjobb rendezőnek, Schindler listája (1993)
    * 1986 – Golden Globe-díj jelölés a legjobb rendezőnek, Bíborszín (1985)
    * 1983 – Golden Globe-díj jelölés a legjobb rendezőnek, E.T. a földönkívüli (1982)
    * 1982 – Golden Globe-díj jelölés a legjobb rendezőnek, Az elveszett frigyláda fosztogatói (1981)
    * 1978 – Globe Best-díj jelölés a legjobb rendezőnek, legjobb forgatókönyv, Harmadik típusú találkozások (1977)
    * 1976 – Golden Globe-díj jelölés a legjobb rendezőnek, Cápa (1975)

Érdekességek

    * Spielberg a „Distinguished Eagle Scout Award” birtokosa, ami az egyik legmagasabb kitüntetés az amerikai cserkészeknél. Ő határozta meg a követelményeket a cserkész filmes kiválósági jelvény (merit badge) kiadásához.
    * Bár Spielberg filmjei számos díjat besöpörtek, egyetlen színész vagy színésznő sem kapott Oscar-díjat Spielberg filmjében nyújtott alakításáért.
    * róla nevezték el a 25930 Spielberg aszteroidát
    * a Demokrata Pártot támogatja
    * édesanyjának, leánykori nevén Leah Adlernek, kóser étterme van Los Angelesben
    * a Sugarlandi hajtóvadászattal kezdve, néhány kivétellel (a Bíborszín c. film és a Twilight Zone the Movie-beli általa rendezett szegmens) valamennyi filmjének John Williams szerezte a zenéjét
    * a Schindler listája óta Janusz Kamiński filmjeinek operatőrje
    * 2000. február 7-én egy rutinvizsgálat során szabálytalanságot találtak az egyik veséjében, ami később rákos elváltozásnak bizonyult. A vesét eltávolították, az 53 éves Spielberg gyorsan felépült, még utókezelésre sem volt szüksége.
    * Spielbergnek Asperger-szindrómája van, ami az autizmus egy enyhébb formája. Az Asperger általában normális vagy átlag feletti intelligenciával, de csökkent társasági érzékkel, valamint kései érzelmi éréssel jár.