Martin Scorsese
1942. november 17. Oscar-díjas amerikai filmrendező.
 Élete

Kezdetek

Súlyos asztmája miatt nem játszhatott a környékbeli gyerekekkel, így gyermekkori évei nagy részét a moziban töltötte. A munkásosztályból származó szüleivel, Charles és Catherine Scorsese-vel New York Little Italy részébe költözött, ahol többnyire szicíliaiak laktak. A katolikus nevelésben részesült Martin eredetileg papnak készült, de rájött, hogy az ő igazi hivatása a mozi. Beiratkozott a New York-i Egyetemre, ahol 1964-ben diplomázott film szakon. 1963-ban készítette első filmjét, egy 9 perces rövidfilmet, aminek címe Mit keres egy ilyen szép lány, egy olyen helyen mint ez? volt. Majd 1969-ben megrendezte első nagyjátékfilmjét a Ki kopog az ajtómon címen. A főszerepet Harvey Keitel játszotta, aki később állandó alkotótársa lett. Scorsese tanított a New York-i Egyetemen, tanítványai közé tartozott Oliver Stone is.

70-es évek

A hetvenes években Hollywoodba ment, ahol vágóként dolgozott, és Roger Corman producer vette szárnyai alá. Martin az AIP részére készítette el első nagyjátékfilmjét Boxcar Bertha címen, ami még nem volt méltó a tehetségéhez. Az Aljas utcák azonban már meghozta számára a várva várt sikert. Az önéletrajzi ihletésű filmben népszerű zenéket alkalmazott és egyedi stílustechnikát. A filmben Keitel mellett feltűnt egy fiatal tehetség, Robert De Niro is. Arizónában kezdett hozzá az Alice már nem lakik itt című film forgatásához, 1974-ben. A főszerep Ellen Burstyn-nek meghozta a legjobb színésznő Oscar-díját. Az 1974-ben készített Italianamerican dokumentumfilmjében feltűntek a szülei is, ez Scorsese kedvenc darabja. Ez évben elkészítette a Taxisofőr című erőszak-filmjét, Robert De Niróval a főszerepben. Hatalmas kasszasikert értek el vele és négy Oscar-díj jelölés mellett az 1976-os cannes-i filmfesztivál Arany Pálmáját is hazavitte. Ugyanebben az évben megszületett Domenica Cameron Scorsese nevű leánya Julia Camerontól. 1977-ben az első nagy költségvetésű, New York, New York című filmben Liza Minellit szerepeltette De Niro oldalán. A film ugyan a kritikusok körében nagy tetszést aratott, azonban a mozipénztárakban megbukott. Martin szenvedélybetege lett a kokainnak és 1978-ban a sikeres elvonókúra után a második felesége elvált tőle.

80-as évek

1980-ban készítette a Dühöngő bika című klasszikussá vált moziját. Robert De Niro ötlete volt, hogy filmet készítsenek a volt középsúlyú bokszbajnok, Jake La Motta önéletrajzából. A zseniális küzdelmeken túl – fekete fehér hallucinációk villogó vakukkal és brutális ütésekkel, amelyeket Michael Chapman operatőr görkorcsolyán száguldva rögzített-Scorsese számos megható jelenetet mutat. A Dühöngő bika a férfiasságról szól, ami nem kíméli a nőket sem. Robert De Niro, aki 30 kilót hízott a szerep kedvéért megkapta az Oscar-díjat, valamint Telma Schoonmaker is, Martin állandó vágója. 1983-ban a Komédia királya után nekikezdett a Krisztus utolsó megkísértése című sokat vitatott filmjének, de csak az előkészítési fázisba jutott anyagi gondok miatt. 1986-ban készítette el a Pénz színe című filmjét, amiért Paul Newman megkapta élete első Oscar-díját. 1987-ben elkészíti Michael Jackson Bad című videoklipjét, majd a Pénz színe kasszasikerének köszönhetően megrendezi a három évvel korábban elkezdett Krisztus utolsó megkísértése moziját. A katolikus egyház betiltotta hívei körében, ami csak rásegített a mozipénztárak előtti sorbanállásra.

90-es évek

Leonardo DiCaprio, Martin Scorsese és Cameron Diaz Cannes-ban, 2002

Az 1990-ben forgatott Nagymenőket A Keresztapa mellett a legjobb maffiafilmek között tartják számon, ez Joe Pesci számára is meghozta a rég áhított Oscar-díjat. A társíró, Nicholas Pileggi könyvéből építkező film tömérdek bennfentes adata miatt jóval tényszerűbb, mint a mítoszteremtő A Keresztapa (1972). A rettegés foka remake és az Ártatlanság kora kosztümös darabja után elkészíti 1995-ben a Casino című filmjét, ami egyes kritikusok szerint valójában a Nagymenők remake-je. Scorsese a Nagymenők főszereplőivel és forgatókönyvírójával kerül itt újra össze. A Casino a Las Vegas-i gengszterek életéről szól a hetvenes években, amikor a maffia irányította a játékvárost. A háromórás filmben Scorsese minden stílusjegye felismerhető – bensőséges környezetfestés, hosszú jelenetek, slágerekkel teli filmzene. 1997-ben megkapja az Amerikai Filmintézet Életműdíját.

2000-es évek

A 2002-es, New York bandái című 100 millió dolláros költségvetésű mozi, Scorsese addigi legdrágább filmje 10 Oscar-jelölést jelentett, de egyetlen díjat sem kapott meg. Martint az Aviátorért újra jelölték a legjobb rendező díjára, de alulmaradt Clint Eastwooddal szemben a 2005-ös gálán. Két évvel később a két legendás filmes ismét megmérkőzött: ezúttal Scorsese vihette haza az aranyszobrocskát A tégla rendezéséért. Az elismerés 25 évet váratott magára.

Válogatott filmjei rendezőként

    * A tégla (2006)
    * No Direction Home: Bob Dylan – A Martin Scorsese Picture (2005)
    * Aviátor (2004)
    * New York bandái (2002)
    * A holtak útja (1999)
    * My Voyage to Italy (1999)
    * Kundun (1997)
    * Casino (1995)
    * Ártatlanság kora (1993)
    * A rettegés foka (1991)
    * Nagymenők (1990)
    * New York-i történetek (rész) (1989)
    * Krisztus utolsó megkísértése (1988)
    * A pénz színe (1986)
    * Lidérces órák (1985)
    * A komédia királya (1983)
    * Dühöngő bika (1980)
    * Az utolsó valtzer (1978)
    * New York, New York (1977)
    * Taxisofőr (1976)
    * Alice már nem lakik itt (1974)
    * Italianamerican (1974)
    * Aljas utcák (1973)
    * Boxcar Bertha (1972)
    * Street Scenes (1970)
    * Ki kopog az ajtómon (1967)
    * The Big Shave (rövidfilm) (1967)
    * Mit keres egy ilyen szép lány, egy olyan helyen mint ez? (1963)

Válogatott filmjei színészként

    * Cápamese (hang) (2004)
    * Quiz Show (1994)
    * Dreams (1990)
    * Round Midnight (1986)


Quentin Tarantino (USA, Tennessee, Knoxwille, 1963. március 27.) amerikai rendező, színész, forgatókönyvíró, producer, az amerikai független film egyik legnagyobb hatású alakja.
 Élete

Apja, Tony Tarantino olasz származású amerikai szinész és amatőr zenész volt, anyja Connie McHugh félig ír, félig cseroki indián. Quentin (aki ezt a nevet Burt Reynolds Gunsmoke című tévésorozata után kapta) apját sohasem ismerte, mivel az születése után elhagyta anyját. Gyermekéveit Los Angelesben töltötte, iskoláit nem fejezte be. 1987-ben megírta a Tiszta románc forgatókönyvét és a Született gyilkosokat. Az előbbit Tony Scott rendezte meg 1993-ban, az utóbbit pedig Oliver Stone (Tőzsdecápák, Szakasz) 1994-ben. Tarantino később maximálisan elhatárolódott Stone verziójától, mert szerinte a film irányvonala nem az ő forgatókönyvét tükrözte, és egyenesen förtelmesnek nevezte azt, amit Stone „összefércelt” az írásából. A Tiszta románc forgatókönyve végül ötvenezer dollárért kelt el, és az addig évi 8000 dollárt kereső filmes megírhatta a Kutyaszorítóbant.

Kutyaszorítóban

Elszerződött segédírónak egy kis hollywoodi produkciós társasághoz, a CineTelhez, Lawrence Benderhez. 1992-ben készítette első nagyjátékfilmjét Harvey Keitel támogatásával. Tarantino 28 évesen írta a Kutyaszorítóban forgatókönyvét. A Kutyaszorítóban egy balul sikerült gyémántrablás következményeit meséli el. Tele van később sokat idézett aranyköpésekkel és kiváló színészi alakításokkal. A videotékában ismerkedett még későbbi társával, Roger Avaryvel, aki íróként besegített neki forgatókönyvei megírásába. Quentin a Kutyaszorítóbant ekkor még csak alacsony költségvetésű, fekete-fehér filmre képzelte el. Bender látott fantáziát a dologban: a forgatókönyvet Harvey Keitelhez juttatta el, aki a remek szkripten felbuzdulva a szereplők összeszedése mellett saját 400 000 dollárjával szállt be a finanszírozásba. Miközben a gyémántrablásra készülő gengszterek toborzása folyt, Tarantino és Bender közösen megalapították az A Band Apart Productionst (Tarantino ezt a nevet Jean-Luc Godard A Bande á Part című filmje után adta cégének).

A Kutyaszorítóban múzsái

    * A film alapötlete a Ringo Lam rendezésben készült City on Fire-ből (1987) származik, melyben Chow Yun-Fatnek egy rablást kellett lelepleznie.
    * Az azóta stílussá váló fekete öltönyt a hozzávaló fogpiszkálóval Quentin szintén egy 1987-es Chow Yun-Fat moziból, a Szebb holnap 2.-ből szerezte.
    * A legenda szerint a cím onnan ered, hogy a Video Archives videotékában, Hermosa Beachen, ahol Tarantino dolgozott, csak úgy emlegették Jean Renoir Viszontlátásra gyerekek! című filmjét, hogy az a reservoir dogsos mozi. Tarantinonak ez annyira tetszett, hogy elhatározta, ez lesz első filmjének a címe. De forrásnak tekinthető még a filmcím szempontjából Louis Malle Au Revoir Les Enfants (Viszontlátásra, gyerekek) (1987) című francia klasszikusa, és Sam Peckinpah 1971-es Straw Dogs (Szalmakutyák) című filmjéből való eredéseket is. Tarantino sokat használt Jean-Pierre Melville 1955-ben készült gengszterfilmjéből, a Bob The Gamblerből, és a 1963-as Le Doulos című műveiből.
    * A gengszterek színskálából vett álneveihez pedig a Pokol a metróban 1974 című film adott „ihletet”. A lopkodás és a hatások néhol egészen nyilvánvalóak, a végeredmény mégis izgalmas és újszerű.

Tarantino karrierje innentől szárnyra kap: Tony Scott rendezésében a mozikba kerül a Tiszta románc. A rendező Oliver Stone-nal ellentétben nem formálja saját ízlésének megfelelően a videótékás csodagyerek írását. Az üdítően stílusos párbeszédek megragadnak a nézőben; Dennis Hopper és Christopher Walken zseniális dialógusát a mórokról az év öt legjobb jelenete közé választják. A film érdekessége még néhány óriási sztár minimális szerepe, így Samuel L. Jackson vagy Brad Pitt kétsoros szerepe is.

QT más filmjeiben

A csúcsra jutott Tarantino a legnagyobb stúdióktól kapott felkérést többek között a Men in Black – Sötét zsaruk megrendezésére, valamint a Féktelenülre. QT visszautasította ezeket az ajánlatokat, és inkább egy tévésorozat epizódját rendezte (Vészhelyzet: Anyaság című epizód) a Warner Brothers megbízásából, valamint szabadidejében kissé csorba forgatókönyvek éleit csiszolhatta élesre (A szikla).

1995-ben elvállalt egy kisebb cameo szerepet Robert Rodriguez remek Desperadojában, majd részt vállalt másik három független filmes, nevezetesen Alexandre Rockwell, Allison Anders és Robert Rodriguez projektjében, a Négy szobában. QT ebben a fantasztikus négyesben az utolsó szobáért, a Hollywoodi ember című kis szkeccsért felelt. Quentin jó szokásához híven megint a régmúlt nagyjait hívta segítségül, amikor megírta ezt az epizódot. A hírhedt fogadás nem titkoltan a The Man from Down South-ból jött, amely az „Alfred Hitchcock bemutatja” című sorozatban ment le 1960-ban Peter Lorre (M – Egy város keresi a gyilkost, A máltai sólyom) és Steve McQueen (A hét mesterlövész) főszereplésével. Később készült egy újabb verzió szintén Hitchcock rendezésében, de abban már Kim Novak (Szédülés) és John Huston (A máltai sólyom) játszották a főszerepet.

Alkonyattól pirkadatig

Miután elutasította a Directors Guild of America tagsági ajánlatát Rodriguezzel közösen elkészített egy hangulatos, több műfaji elemből (western, road movie, vámpírfilmek) táplálkozó filmet, az Alkonyattól pirkadatigot.

A történet alapötlete Robert Kurtzmanban fogant meg, és QT felvállalta a filmre írását.

Alkonyattól pirkadatig múzsái [szerkesztés]

    * A fő hatások közt Romero 1968-as klasszikus horrorja, az Élőholtak éjszakája
    * A 1981-es Gonosz halottak (a már vámpírrá változott Richard Gecko régi külsejével akarja elcsábítani fivérét, Seth-et).
    * Támadás a 13. rendőrörs ellen (1976) említhető.
    * Robert és Quentin a vámpír-mozikról sem feledkeztek meg (a Satánico Pandemonium plakátja ott díszelgett Tarantino volt munkahelyének, a Video Archives-nek a falán).
    * Rajongóknak kiábrándító lehet, hogy a „Van hat kis barátom” szöveg is színtiszta nyúlás (That Darn Cat!, 1965)
    * Van utalás például Peckinpah A vad banda (1969) című klasszikusára („Mi van Mexikóban? Mexikóiak”).

A film mindazonáltal ugyanolyan erőteljesen viseli magán Rodriguez keze nyomát, mint Tarantinóét.

Jackie Brown

Tarantino rendezői visszatéréséhez egy gyerekkorában bálványozott író, Elmore Leonard „Rum Punch” című könyvét vette alapul. A Jackie Brown ismét a hetvenes évek hangulatában tobzódik, és Quentin megint a régmúlt sztárjait vonultatja fel. A szereposztás most sem hagy kivetnivalót maga után, hisz a kisebb szerepekben is a rendező gyermekkorának olyan bálványai szerepelnek, mint Robert De Niro, Robert Forster, és Pam Grier.

Tarantino itt sem hazudtolja meg önmagát filmes utalásaival: Ms. Brown a táskacserét követően abban a ruhában rohangál, amit Mrs. Mia Wallace is visel a túladagolásának estéjén. A film egyaránt megosztotta a kritikusokat és a nézőket. Mindenki újra a Ponyvaregényt várta. A Jackie Brown filmesztétikai szempontból azonban a Ponyvaregénynél sokkal érettebb alkotás.

Filmjei

Filmjeinek stílusa

A hangsúlyt általában a karakterek közötti frappáns dialógusokra helyezi, ezen kívül gyakori és durva erőszak, valamint trágár beszéd jellemzi filmjeit. Saját védjegyei: Szívesen mutat női lábfejeket, és majdnem minden filmjében szerepel egy jelenet, melyben a kamera egy autó csomagtartójából (vagy motorházából) néz ki. Előszeretettel utal műveiben más filmekre, akár sajátjaira is.

Szereposztásai

Előszeretettel dolgozik gyakran ugyanazokkal a színészekkel, akik közül nem egy gyerekkori bálványa. Gyakran szerepeltetett színészei:
Actor     Kutyaszorítóban (1992)     Tiszta románc (1993)     Ponyvaregény (1994)     Négy szoba (1995)     Alkonyattól pirkadatig (1996)     Jackie Brown (1997)     Kill Bill: Vol. 1 (2003)     Kill Bill: Vol. 2 (2004)     Sin City (2005)     Halálbiztos (2007)
Michael Bowen                         X     X            
Steve Buscemi     X         X                            
Kathy Griffin             X     X                        
Sid Haig                         X         X        
Samuel L. Jackson         X     X             X         X        
Harvey Keitel     X         X         X                    
Michael Madsen     X                         X     X     X    
James Parks                             X             X    
Michael Parks                     X         X     X         X
Tim Roth     X         X     X                        
Uma Thurman             X                 X     X        
Bruce Willis             X     X                     X        

Közismert arról is, hogy rég elfeledett színészeket fedez fel újra. Ő indította be ismét John Travolta hanyatlóban lévő karrierjét a Ponyvaregénnyel, valamint David Carradine (Kill Bill) és Kurt Russel (Halálbiztos) is tőle kapott lehetőséget a nagy visszatérésre.

Filmográfiája

Rendező

Nagyjátékfilmek

    * 2007 Grindhouse: Halálbiztos
    * 2004 Kill Bill 2.
    * 2003 Kill Bill 1.
    * 1997 Jackie Brown
    * 1995 Négy szoba (egy epizód)
    * 1994 Ponyvaregény
    * 1992 Kutyaszorítóban

Televízió sorozatok

    * 2003 Jimmy Kimmel live
    * 2000 Helyszinelők
    * 1994 Vészhelyzet

Forgatókönyvíró

    * 2007 Grindhouse: Halálbiztos
    * 2004 Kill Bill 2.
    * 2003 Kill Bill 1.
    * 1997 Jackie Brown
    * 1996 Alkonyattól pirkadatig
    * 1995 Négy szoba
    * 1994 Született gyilkosok, Ponyvaregény
    * 1993 Tiszta románc
    * 1992 Kutyaszorítóban

Színész

    * 1987 My Best Friend's Birthday – Clarence Pool
    * 1992 Kutyaszorítóban – Mr. Brown
    * 1994 Ponyvaregény – Jimmie Dimmick
    * 1994 Sleep With Me – Sid
    * 1995 Destiny Turns On the Radio – Johnny Destiny
    * 1995 Négy szoba (rész "The Man from Hollywood") – Chester
    * 1995 Desperado – Pick-up Guy
    * 1996 Alkonyattól pirkadatig – Richard Gecko
    * 1996 Girl 6 – A hatodik hang – Q.T
    * 2000 Sátánka – Deacon
    * 2001 Alias (TV Sorozat) – McKenas Cole
    * 2005 The Muppets' Wizard of Oz-
    * 2006 Hell Ride
    * 2005 Szabadság Vihara
    * 2007 Grindhouse: Halálbiztos – A bárpultos
    * 2007 Grindhouse: Terrorbolygó – Egy katona

Jelentősebb díjak

    * 1995 Oscar-díj, legjobb eredeti forgatókönyv (Ponyvaregény)
    * 1995 BAFTA-díj, legjobb forgatókönyv (Ponyvaregény)
    * 1995 Golden Globe-díj, legjobb forgatókönyv (Ponyvaregény)
    * 1994 Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál, Arany Pálma-díj (Ponyvaregény)