Az Észak-Alföld második legjelentősebb települése vonzó turisztikai célpontnak számít. A több mint 300, köztük számos különleges fajt bemutató Állatparkja európai szinten is elismert.

Története:

Légifotó

Nyíregyházát 1209-ben említik először, ekkor még Nyír néven. 1236-ban már temploma is van a településnek, innen kapta nevének második felét. A 15. század közepén körülbelül 400 lakója volt. A török hódoltság idején a várost sokan elhagyták, helyükre az 1600-as évek első felében hajdúkat telepítettek be, hajdúvárosi rangot szerez. Bocskai István 1605-ben foglalja el, halála után a várost 1620-ig Erdélyhez csatolják.

A Rákóczi-szabadságharc idején a város népessége növekedésnek indult, az újonnan letelepedők többsége szlovák bevándorló volt,akik megalapították első gimnáziumukat az akkori professzori iskolát,ez ma a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium. A növekedés még jobban megindult, mikor 1786-ban a város mezővárosi rangot kapott és négy vásárt tarthatott évente. Ekkor 7500 lakosával már a megye legnépesebb települése volt. A 19. században Nyíregyháza pénzen megváltotta magát földesuraitól, a Dessewffy és Károlyi családoktól, 1837-ben pedig különleges királyi kiváltságot kapott. A város egyre inkább virágzásnak indult, új városháza és kórház épült, iskolák alapultak, a közeli Sóstón fürdő és vendéglő üzemelt.

Nyíregyháza polgárai részt vettek az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban, amelynek bukása után több polgár börtönbe került, köztük a polgármester, Hatzel Márton is.

A 19. század második felében Nyíregyháza tovább urbanizálódott: 1858-ban az épülő vasútvonal elérte a várost, rengeteg új épület épült – színház, távírda, posta- és pénzügyi palota –, majd elindult a villamosközlekedés is. Nyíregyháza 1876-ban Szabolcs megye székhelye lett.

A Nyíregyházi Királyi Törvényszéki Fogházat 1891-ben létesítették. A Tanácsköztársaság ideje alatt a városban munkás- és katonatanács alakult, majd áprilistól Nyíregyháza tíz hónapig román megszállás alatt állt.

A két világháború közt a lakók nagyszabású ünnepséggel ünnepelték az örökváltság 100. évfordulóját. Ekkor Nyíregyháza Szabolcs és Ung k.e.e. vármegye székhelye volt.

A második világháború alatt több mint 6000 nyíregyházi zsidót deportáltak, további kétezer embert pedig orosz munkatáborokba küldtek. Sok épület is elpusztult. A háború után a magyar-szlovák lakosságcsere keretében több száz család hagyta el a várost.

Az 1960-as évektől a város folyamatosan fejlődik. Napjainkban Nyíregyháza fontos kulturális és oktatási központ, és Debrecen mellett az Észak-Alföldi régió másik legfontosabb városa.

Helytörténeti kiadványok:

A Nyíregyházi Városvédő Egyesület rendszeresen ad ki helytörténeti kiadványokat. Mesélő Nyíregyháza címmel városvédő füzeteket jelentet meg.

Demográfiai adatok:

Nyíregyháza népességszámának növekedése nagymértékben megugrott az 1960-as 70-es években melyet azóta tart. Az évek folyamán pár ezer fővel csökkent a népességszáma viszont ez a szám elenyésző az országos mutatókhoz viszonyítva. A város népességszámának változását láthatjuk 1900-tól:

• 1900 - 28.073
• 1910 - 33 444
• 1920 - 38 751
• 1930 - 46 522
• 1940 - 53 917
• 1950 - 48 382
• 1960 - 56 943
• 1970 - 75 245
• 1980 - 108 235
• 1989 - 119 333 (népességi rekord)
• 1990 - 114 152
• 2000 - 112 419
• 2007 - 116 298
• 2008 - 116 874

Látnivalók:

Nyíregyháza hangulatos belvárosa

A sóstói skanzen

Belváros:

• Városháza (Kossuth tér)
• Korona Szálló és Casino (Dózsa György u): a város egyik patinás épülete.
• Megyeháza (Hõsök tere): a magyar eklektika nagymestere, Alpár Ignác tervezte.
• Zrínyi Ilona utca: a belvárosi utca intim hangulatát a szecessziós, csodálatos mozaikokkal díszített épületek adják.
• Jósa András Múzeum (Benczúr tér): jelentős őskori és népvándorláskori leletekkel.
• Nyírvíz-Palota (Széchenyi u. 1.): emeletén a Kállay-gyûjtemény gazdag rendjel-, és kitüntetés-kollekciója.
• Városi Galéria (Selyem utca)
• Római Katolikus templom (Dózsa György út)
• Evangélikus templom (Luther tér): barokk stílusban épült, homlokzatán harangjátékkal.
• Református templom (Kálvin tér)
• Görög Katolikus templom (Bethlen Gábor utca)
• Görögkatolikus Egyházművészeti Gyűjtemény
• Hittudományi Akadémia (Bethlen Gábor utca)
• Bizánci Kápolna és Egyházmûvészeti Gyűjtemény.
• Felső-Tiszavidéki Vízügyi Történeti Gyűjtemény

Város:

• Tuzson János Botanikus Kert (a Nyíregyházi Főiskola területén - Sóstói út)

a Nyírség fővárosában rendezik meg a Vidámság és Derű Országos Seregszemléjét, azaz a Happy Art fesztivált régebbi nevén a VIDOR fesztivált, amely az ország egyik legnagyobb színházi és szabadtéri fesztiválja, vagy a Gyümölcskarnevált, amely érzékletes példa arra, hogy az ország legkeletibb megyéjében termelik a legtöbb, ízletes magyar gyümölcsöt.

Sóstógyógyfürdő:

Sóstógyógyfürdő évszázadok óta kedvelt üdülőhely. 2000 m² területű park veszi körül a meleg, kb. 26 °C hőmérsékletű tavat. Az érintetlen természet hangulatát idéző Sóstófürdő, az üdülni és gyógyulni vágyók kedvelt pihenőhelye. Található itt strand, csónakázótó, gyógyító hatású termálvíz, tavon kialakított szabadfürdő, parkok, gyönyörű épületek, és mindez csodálatos erdei környezetben. Európa-hírű a Sóstói Állatpark, ahol az állatok többsége szabadon, ketrecek nélkül él. A Sóstói Múzeumfalu, mely a megye tájegységeinek népi építészetét mutatja be, 12 holdas területével az ország egyik legnagyobb skanzenja. Sóstófürdőt Nyíregyházáról a 8-as busszal, és a Nyírvidéki Kisvasúttal lehet megközelíteni. A Sóstó ZOO (Nyíregyházi Állatpark) a világ minden kontinensének állatvilágát bemutatja. Akvárium- és lepkeházzal, valamint a trópusi állatokat bemutató házzal is rendelkezik. Magyar parasztudvar is található a parkban, ez a régi gazdálkodók életét és háziállatait mutatja be. A panoptikum az emberiség fejlődéstörténetét mutatja be.

Testvérvárosai:

• St Albans, Anglia

• Rzeszów, Lengyelország

• Iserlohn, Németország

• Kajaani, Finnország

• Ungvár, Ukrajna

• Szatmárnémeti, Románia

• Eperjes, Szlovákia

• Kiryat-Motzkin, Izrael

• Sankt Pölten, Ausztria