|
Szolnokról!
 Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelye. A Tisza partján fekszik a folyó egyik legfontosabb átkelőhelyénél, elsősorban e helyzet befolyásolta a fejlődését hosszú története során.
Fekvése, természeti adottságai:
Szolnok az Alföld közepén, Budapesttől 100 km-re, a Tisza partján, a Zagyva torkolatánál fekszik. Éghajlata kontinentális, a forró, száraz nyarat általában hideg tél követi. Ezen a tájon legmagasabb a napsütéses órák száma, az átlagos csapadék mennyiség 480-500 mm. A természeti adottságok közül kiemelkedő, hogy a város és térsége igen gazdag élővizekben. A Tisza és a Zagyva mellett a Holt-Tisza és a Holt-Zagyva is bővelkedik természeti értékekben.
Története:
A terület már az őskorban is lakott volt. A honfoglalás előtt szkíták, kelták, szarmaták, gepidák, avarok lakták. A honfoglaló magyarok a 10. században telepedtek meg itt.
Szolnokot 1075-ben említik először I. Géza garamszentbenedeki alapítólevelében, Zounok alakban. Ekkor mezőváros volt, Szolnok vármegye központja. Nevét feltehetőleg ispánjáról (Zounok; szerepel a Szent Gellért-mondában is) kapta. A tatárjáráskor elnéptelenedett, IV. Béla népesítette be újra. Sokáig csak faluként szerepelt.
1550-51-ben, a török veszély miatt Szolnokot városfallal vették körbe, várát megerősítették, élére Nyáry Lőrincet nevezték ki. A török sereg ostromzár alá vonta a várat. 1552. szeptember 4-én a zsoldosok elmenekültek, sorsára hagyva a várat.
A törökök létrehozták a szolnoki szandzsákot és jelentős építkezésekbe fognak, dzsámi, fürdő, minaret és 1562-ben itt épült fel az ország első állandó Tisza-hídja. Az épületek többsége később elpusztult, ám a vár kútja a mai napig megmaradt. Szolnokon másolták az egyetlen Magyarországon készült török kódexet.
1685-ben felszabadult a város.
A városban a sóhivatal és harmincadhivatal működött, az Aranybulla rendelkezésénél fogva a török hódoltságig az ország két fő-sóraktára Szolnokon és Szegeden volt.
|
A mai városnak nincs is semmi köze a régihez. Hiteles adatok szerint tízszer pusztult el ellenséges dúlás következtében. De legszörnyűbb volt tizenegyedik pusztulása, amely teljesen elsodorta a földszínéről. 1739. év március 12-én rettenetes ciklon dühöngött keresztül a romjaiból alig két évtizeddel előbb kiemelkedő városon. Egykorú leírás szerint tűz is ütött ki, ami a szélviharral együtt megsemmisített mindent. Még élő fa sem maradt a földben. A Tiszán fekvő fenyőszálakat is szétszórta, a hidat is feltépte az orkán s elpusztította a tűz. Csak az akkor felépített templom és a szerzetesi kolostor kerülte el az enyészetet, amit elszigeteltségének köszönhetett, mert az akkori város nem terjedt a vártól a mai piactérnél tovább. E szörnyű pusztítás semmisített meg minden régi emléket, ez enyésztette el a város régi értékes iratait. Az 1740 előtti időből ezért nincs szinte egyetlen sor sem a városi magistratus ténykedéséről. |
|
| – Dr. Vörös István, főgimnáziumi tanár: Rajzok Szolnok város múltjából és Szolnok rt. város története 1926 |
Külső-Szolnok vármegyét ideiglenesen Heves megyéhez csatolták (1876-ig).
A város lassan újra fejlődésnek indult. A Tisza szabályozása és a gőzhajózás növelte Szolnok jelentőségét. 1847-től Szolnokot vasút köti össze Pesttel.
Az 1848-49-es szabadságharcban a szolnokiak is részt vettek. 1849. március 5-én a szolnoki csatában Damjanich tábornok csapatai győzelmet arattak.
A kiegyezés után Szolnok egyre népesebbé és jelentősebbé vált. 1879-ben már csaknem 16 000 lakosa volt. A lakosok már túlnyomólag iparral és kereskedelemmel foglalkoznak, nem mezőgazdasággal. 1876-ban Szolnok újra megyeszékhely lett.
Ma is működő büntetés-végrehajtási intézetét (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet) – az Igazságügyi Palotának helyt adó épületben – 1902-ben alapították.
A Tanácsköztársaság idején a román királyi haderő támadása hatalmas károkat okozott, 77 napig itt húzódott a front. Történelmi érdekesség, hogy az 1919-es "dicsőséges 133 nap" – az országban egyedülálló módon – egy nappal tovább tartott. A román megszállás 1920. februárjáig tartott.
A két világháború között a károkat nagyrészt sikerült kijavítani. A II. világháború alatt Szolnokot több amerikai bombatámadás is érte, melyek súlyos veszteségeket okoztak mind emberéletben, mind az épületekben. A lakosság nagy része elmenekült, a bevonuló szovjet hadsereg csak pár ezer embert talált.
A szocializmus évei alatt az iparfejlesztésnek köszönhetően Szolnok újra talpra állt, új gyárak épültek és a város turisztikai jelentősége is nőtt a tiszaligeti gyógy- és termálfürdő építésével.1975-ben épül meg a belváros egyik legnagyobb, 100 szobás szállodája a „Pelikán Hotel ***”, mely azóta is színvonalasan kiszolgálja a Szolnokra betévedt, vagy átutazó vendéget .
Szolnok 1990. november 13. óta megyei jogú város.
Testvérvárosok:
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
