A mézről általában!

                    Az ókori görögök nézete szerint a méz az égi harmatból származik. Ma már közismert,         hogy a virágméz a növények nektárjából a méhek gyűjtő, átalakító és sűrítő tevékenysége révén         alakul ki.
              A méz tulajdonságait alapvetően az a növényfaj határozza meg, amelyik a nektárt         termelte. A mézet is ezen az alapon nevezik el. Tiszta „fajtamézet” csak azokról a növényekről         kaphatunk, amelyekből egy helyen egyszerre sok virágzik. Ellenkező esetben a kaptárban a         különféle nektárok összevegyülnek, s „vegyes virágméz” keletkezik. A nektártermelő növények         nagyobb részének beporzását méhek végzik. Az édes nektárt a méhek méz-gyomrukba gyűjtik, s         mikor az megtelik, hazarepülnek a kaptárba. A nektárt a viaszból épült sejtek falára kenik.
                    A belső munkára beosztott fiatal méhek a nektárt néhányszor kiszedik és átrakják. A         képződő enzimek az összetett cukrokat az emberi szervezet által legjobban hasznosítható egyszerű   gyümölcs- és szőlőcukorrá alakítják. Közben a méhek szárnycsapkodásukkal a nektár víztartalmát      18-19%-ra csökkentik és a megtelt sejteket viasszal befedik. Ha a mézes lép sejtjeinek többsége       már fedett, a méhész kipergeti a mézet.
                    A sajnálatosan elterjedt téves megállapításokkal szemben a mézet tudományosan is         helytállóan, röviden így definiálhatjuk: A méz módosított nektár, amennyiben az összetett         cukormolekulák enzimek hatására egyszerű cukrokká hasadtak, kevesebb vegetációs víz maradt        benne és csökkent a mérgező nehézfémek mennyisége, ami az átalakításon dolgozó méhek testébe került át.
                    Fizikai és kémiai tulajdonságain alapul az egészséget védő, megőrző és fejlesztő hatása, melyet az apiterápiás gyógymód is alkalmaz.
                   Cukrai egyszerűen, könnyen felszívódnak. Nem csak édes, hanem szerves savakat is         tartalmaz, melyek javítják az étvágyat, elősegítik az emésztést.
          Étvágyjavítóak illat- és aromaanyagai is, melyek közül néhány még fertőtlenítő,         fájdalomcsillapító és nyugtató hatással is rendelkezik. A méz külsőleg sebkezelésre is alkalmas.

                   A méz sokoldalú táplálék, mely többféle szükséges anyaggal látja el az ember szervezetét. Felveszi a küzdelmet a baktériumokkal, támogatja az emésztést, a májat, a vízkiválasztást, táplálja az izmokat, nyugtató és enyhe hashajtó.