A fajta tiszta mézek              

              Akácméz

        Az akácméz mindenütt a világon a divatos fajtamézek közé tartozik. A Magyar akácméz     évtizedek óta mindenhol jól csengő, bizalmat keltő, a különleges minőséggel és értékkel egyet     jelentő, márkanévvé vált kifejezés.
              Miben rejlik a Magyar akácméz különlegessége?
             A fehér akác őshazájában, Észak-Amerikában görgeteges lejtőkön, más fajok által elnyomva, ritkás állományban élt. Magyarországra kerülve nagy, tiszta állományú erdőket alkot. Pár évszázad alatt spontán, sok különböző tulajdonságú változatot hozott létre. Magyarország erdőterületének több mint egyötöde akácerdő. Hazánkban a szikesek kivételével minden talajon megtelepíthető és tőle bőséges mézhozam várható. A Magyar akácméz megkülönböztető minőségi jellemzőinek kialakulásához az igen kedvező éghajlaton kívül összefüggő akácerdők, egy különleges   képességű méhfajta, egy sajátságos méhészeti technológia és egyéb kedvező élettelen környezeti     hatások kellenek. Páratlan különlegességét igazán az érzékszervi vizsgálatok során tárja elénk.                                Harmonikus ízű, akácvirág illatú, édes, lágy és kevésbé savas méz. Színe a csaknem színtelentől az     enyhén sárgás árnyalatig terjedhet. Jelentős gyümölcscukor tartalma miatt sokáig folyékony marad.     Jó fertőtlenítő hatású. Köhögés ellen, valamint a gyomorsav túltengés miatti emésztési zavarok ellen     is ajánlott. Nem domináns ízkaraktere miatt az italok és a sütemények szívesen használt     édesítőszere.

              Hársméz

              Színe a gyűjtés idejétől függ. A későbbi származásúak barnás árnyalatúak.
           Kristályosodásra hajlamos, de a kristályok között levő folyékony hártya miatt a méz nem     tömbösödik.
             Illata és íze határozott. Kellemes, pikáns aromája fűszerezi az ételeket és az italokat. Más     mézekbe kerülve gazdagítja azok zamatát.
          A gyógyászatban különösen hörghurutra ajánlják. Lázas betegségek enyhítésére és         görcsoldásra is alkalmas. Újabban egyre nagyobb szerepet kap a biokozmetikában (pl. hársmézzel     készített arcpakolás).

               Selyemkóró méz

        Az Asclepias syriaca nektárjából származó, igen erős, édeskésen fűszeres illatú és     jellegzetesen aromás ízű méz. Kétéves korában kezd kristályosodni.
          A selyemkóró méz a nyers     ételek különleges ízesítője. Előnyösen házasítható más     fajtamézekkel. Jól társítható pl. akácmézzel,     mert azonos a színük és folyékonyságuk. Mivel a     selyemkóró hazánkban alkotja Európában a     legnagyobb összefüggő mezőket, a selyemkóró méz     elismert magyar specialitás.

              Napraforgóméz

              A napraforgóméz színe az aranysárgától a narancssárgáig terjed. Illata a napraforgó virágára emlékeztető, közepesen intenzív. Íze a terméshez hasonlítható, aromás, ízletes. Frissen sűrűn folyó, szirupszerű. Közepes gyorsasággal ( kb. 2 hónap alatt) válik kristályossá.
            Tároláskor a napraforgóméz két fázisra válik szét: felül folyékony, olajszerű, míg alul vajszínű és kristályos. Krémmézzé alakítva, nyersen fogyasztva kellemes csemege. Sütéshez (pl. mézeskalács) kiválóan alkalmas.

              Repceméz

           Amíg folyékony a repceméz, színe sárga, de a gyorsan bekövetkező kristályosodási folyamat eredménye képpen fehérré válik. Kristályai aprók, nem rontják a méz élvezeti értékét. A repceméz a kevésbé savas mézfajták közé tartozik, ezért még a gyomorsav-túltengésben szenvedők is élvezhetik.

            Egyéb méhészeti termékek

            A lépesméz

          A nálunk sokkal inkább kedvelt formában ismert lépesméz többnyire feldarabolt mézeslép,     amit körülvesznek folyékony és világos színű, általában színtiszta akácmézzel. Készítenek eleve     olyan kis felületű lépekre (boxokra) bontott kereteket, hogy a boxok közvetlenül üvegbe rakhatók. A     közvetlen fogyasztásra alkalmas lépesméz alapja olyan valódi viaszból áll, amit a méhek a kiépítés    után először használnak (szűz lép). A lép nem lehet torzult, propolisztól megfestett, rovarrágástól     sérült, szerves- vagy szervetlen anyagokkal szennyezett. A lépben nem fordulhat elő virágporos     sejt. A lépesmézet különösen értékessé teszi, hogy a lezárt sejtek méze csak a rágással, a     fogyasztás közben szabadul ki, így ez a legtermészetesebb méz amihez hozzájuthatunk. Népi     megfigyelések szerint a viasz jótékonyan hat az emésztésre, bélműködésre.

           A virágpor (pollen)

          A virágpor a növények hímivarsejtje, amely a virág bibéjén keresztülhatolva, a magházban lévő nőivarsejttel egyesülve kiváltja a mag, ill. magvak képződését. A „szállítást” vagy élettelen közvetítők (a szél, ritkán a víz), vagy élőlények (rovarok, madarak, emlősök) végzik. A rovarok közvetítő szerepére berendezkedett növények kevesebb, de nagyobb fajsúlyú, általában ragadós pollent termelnek. A pollen nemcsak örökletességi anyagot, hanem táplálékot is tartalmaz, ezért szeretik és viszik haza a méhek. Egy mogyoró barkában pl. 4 millió pollenszem található. Megfelelő körülmények között a méhek képesek jóval nagyobb mennyiségű pollent begyűjteni, mint amennyi a saját szükségletük fedezésére szükséges.
      A virágpor a méz után a legnagyobb tömegben előállított, fogyasztható méhészeti termék. Magyarországon kereskedelmi forgalomba mindig méhek gyűjtötte, szárított virágpor kerül.
      A méhek gyűjtötte virágpor „szupertáplálék”, hiszen a nyersroston kívül minden élettanilag szükséges tápanyagot tartalmaz. Ezen kívül növeli a vörös vértestek számát, a szervezet edzettségét, gyorsítja a test regenerálódását, étvágyjavító, elősegíti a jobb tápanyag-hasznosítást és serkenti a szellemi képességet. Jó közérzetet, fokozott aktivitást biztosít. Erősíti a szívizmot (ezért lett a versenylovak takarmányának fontos eleme), valamint magas triprofán-tartalma miatt bevált hajhullás ellen is.

             A propolisz

          A propolisz (másképpen méhszurok) a méhek tömítő- és ragasztóanyaga. Ezt az anyagot a kaptár repedéseinek betapasztására, a felületi egyenetlenségek, idegen maradványok bevonására használják. A propolisz alapanyaga egy növényi eredetű balzsam, amely a rügyek ragadós váladéka. A méhek a propoliszhoz szükséges balzsamot nálunk főleg a fekete nyár-, az éger-, a fűz-, a szelídgesztenye-, és tölgyfák rügyeiről gyűjtik. A vegyesen begyűjtött balzsamból a kaptárban – enzim hatására – hatékony vegyületekben gazdag, sárgás-barnán márványozott, balzsamos illatú, gittszerűen puha és ragadós propolisz keletkezik. A propolisz legértékesebb összetevői elsősorban a flavonoidok, másodsorban az illóolajok. Ezek után következnek a kalkonok, dihidrokalkonok, a katehinek, a vitaminok (B1-, B2-, B6-, C-, E-vitamin), aminosavak, cserzőanyagok, festékek és az ásványi elemek.

               A méhpempő

             A méhpempőt régebben méhtejnek nevezték. Sűrűn folyós, sárgás árnyalatú anyag. A fiatal, fejlődő méheket (álcákat) táplálják vele a dajkaméhek.A méhpempő valóságos tárháza az élettanilag fontos anyagoknak. Szárazanyagában 12-14% a fehérje, 29% a szénhidrát (ebből 12,5% egyszerű cukor), 6,5% pedig különböző zsírsav. Vitaminokban rendkívül gazdag. Csaknem a teljes B vitaminsort tartalmazza. Bőven található benne C és E vitamin is. Jelentősebb ásványi anyagai: kálium foszfor vas kálcium réz szilícium stb.